Somogyi Néplap, 1989. szeptember (45. évfolyam, 206-231. szám)
1989-09-07 / 211. szám
4 Somogyi Néplap 1989. szeptember 7., csütörtök Csorba cs 5? Ha hétfő, akkor áremelkedés — lehet ezen bosszankodni, még az öklünkkel is verhetjük az asztalt. Ilyen időket élünk — no, de sebaj, legalább a berzenkedő- nek most már nem koppin- tanak az orrára. Mindenesetre ilyen tájt egy leértékelés jókedvre derítheti az embereket. A kaposvári Fazekas- ipari Szövetkezetnél többször is figyelmeztettek ottjár- tunkkor, hogy náluk nem leértékelésről van szó, hanem úgynevezett „osztályos" termékek értékesítéséről. A vevő szempontjából viszont mindegy, hogy milyen okból kapja olcsóbban a portékát. Az eredmény a lényeges. Miről is van szó? A Fazekasipari Szövetkezet évek óta regimentnyi virágcserepet gyártott. Persze ezek között akad hibás is. így viszont nem kell a legnagyobb kereskedőknek: az Amfora például az utóbbi időben egyáltalán nem vett át kis hibás cserepet, mondván, nem tudja eladni (?). NeOsitályos” portéka feláron hezen tudom elképzelni, hogy ezek az olcsóbban árusított virágcserepek 'a kereskedők nyakán maradnának. A szövetkezet udvarán megnéztük az „osztályosnak” minősített termékeket. Beletelt néhány percbe, amíg kiválasztottunk egy olyat, amelyiken jól látható a hiba, a többit nyugodtan be lehet tenni a szobába is. A Fazekasipari Szövetkezetnek hosszú ideig volt egv bemutatóterme Kaposváron. Ott a csorba cserepeket is el tudták adni, de amióta a bolt megszűnt, csak gyűlik a raktáron az eladatlan virágcserép. Fájó, hogy új mintabolt nyitását sem tervezhetik, így továbbra is az időszakonkénti kiárusítás marad. Az udvaron egy fiatal raktáros hölggyel beszélgettünk, aki többek között azt is elmondta, hogy rengeteg vevőjük volt, legtöbben idősek, akik egyrészt ráérnek kigya- logolni a Toponári útra, másrészt nekik nem mindegy, mennyit fizetnek a cserépért. Nem értem a kereskedőket! Úgv' tetszik, mintha fittyet hánynának a vásárlók igényeire, azt árulják, amiből látszólag a legtöbb hasznuk van. Holott a féláras cserép is jövedelmezne, csak sokat kellene eladni belőle. Vevő pedig akad, mert a szövetkezet udvarán már alig van az alig-csorba cserepekből. F. L. Végre: négyütemű Trabant Annyi kósza hír, meg nem erősített, illetve cáfolt értesülés után végre hivatalos bejelentés hangzott el Berlinben az egyik legnépszerűbb szocialista kisautó jövőjéről: 1990 májusában beindul a négyütemű motorral szerelt Trabantok sorozatgyártása a zwickaui gyárban. Már az idén mintegy ezer darab négyütemű „Trabi" hagyta el, illetve hagyja el — a Karl-Marx- Stadt megyében lévő gyárat, közölte á gépjárműgyártásért felelős IFA-kombinát vezérigazgatója. Ezek a példányok — amint az MTI tudósítója is meggyőződhetett róla — külső megjelenésüket tekintve nem sokban különböznek a nálunk is jól ismert 601-es modelltől. A műanyag elemekből összeállított karosz- széria alatt azonban számos újdonság lapul. A kísérleti darabok járatása újabb tapasztalatokkal segíti a gyárat a Trabant 1,1 névre keresztelt új típus esetleges gyermekbetegségeinek orvoslásában. A lényeges újdonság a motortérben található. Az új Trabi erőforrása egy 1050 köbcentiméter lökettérfogatú négyütemű motor, amelyet egy megyei üzem gyárt a nyugatnémet Volkswagen Művek licence alapján. Az NDK a motorral együtt az üzemanyag-ellátó berendezés és a kipufogórendszer gyártási engedélyét is megvette. A motor automata szi- vatóval rendelkezik, és teljesen szinkronizált négyfokozatú nyomatékváltón keresztül hajtja a mellső tengelyen lévő kerekeket. Teljesítménye a korábbi 26 lóerőről. 40-re nőtt. Ezáltal lényegesen javul a kocsi gyorsulása, míg a végsebesség 125 km óra lesz. A teszt járművek eddig mintegy 2,8 millió kilométert futottak összesén, átlagos fogyasztásuk száz kilométeren hat liter volt. A hátsó kerekeken dobfékek vannak. A gyár új, csavarrugós felfüggesztésű tengelyeket fejlesztett ki a Trabant 1,1 számára. A szocialista országokban gyártott autók közül utolsóként végre a Trabant is botváltót kap — vagyis a sebességváltó kar a kormányoszlopról lekerül -az első két ülés közé. A jármű fődarabjainak élettartama a gyár szerint 150 “ezer kilométerre emelkedik. Mint a vezérigazgató elmondta, a Trabant 1,1 gyártásának beindítása jelentős népgazdasági ráfordításokat tett szükségessé. Az alvállal- - kozók mintegy 340 új alkatrészt szállítanak az új .zwickaui modellhez, s ezek nem csekély hányada új, illetve részben importból származó berendezéseken készül. Alighanem részben ennek következtében nem tartható tovább a kétütemű modelleknél megszokott árfekvés sem. Míg a 601-es modell limuzinjának alapára most 11 315 márka, addig a négyütemű motorral felszerelt Trabant 1,1 alapmodelljének ára kis híján 20 ezer márka lesz (egészen pontosan 19 865). Kérdés, vajon a mintegy 80 százalékos áremelkedésért vigasz-e a helybeli vásárlónak az a körülmény, hogy ez az alapkivitel már radiálgumikat, fűthető hátsó ablakot és fejtámlákat is magában foglal .. . A vezérigazgató szót ejtett az „extrákkal” fölszerelt Trabant-változatokról is — ezek egyebek között automata biztonsági övékkel, ködfényszórókkal és kitámasztható hátsó ablakokkal lesznek fölszerelve —. ám árukról nem nyilatkozott. Mindenesetre a mostani kétütemű Trabant 60 i luxusváltozata árából (14 150 márka) következtetve a négyütemű extra modell aligha kerülhet 23 ezer márkánál kevesebbe - — vagyis egy békebeli, kétütemű Wartburg alapárába. A lipcsei vásárra nem nagyon érdemes rohannia annak, aki közelről szeretné látni az új Trabit — őkelme ugyanis nincs a kiállított járművek között. Bemutatkozása a kombinát vezérigazgatója szerint csak a sorozatgyártás beindulása után esedékes! Mivel a Trabant 1,1 gyártása fokozatosan növekszik, jó ideig kétféle modell lesz kapható az NDK-ban. így a vásárlók néhány évig még választhatnak: megéri-e nekik, hogy a környezetbarát, ám jóval drágább új Trabit vegyék meg, vagy maradnak a kékes füstöt pöfögtető, ám mégiscsak 8500 márkával (nyolchavi fizetéssel) olcsóbb kétütemű típusnál. Dorogman László JOGI TANÁCSOK TÖRVÉNY A SZTRÁJKRÓL Manapság a sajtóban dolgozó jogásznak nem nehéz megfogadnia azt az intelmet — a jogi szakcikkeket gondozó rovatvezetőktől —, hogy csak a legújabb jogszabályokról írjunk. A gondot inkább a megjelenő szabályok száma és tartalmuk stabilitása okozza. Még a legalapvetőbb jogforrás, a törvény sem hosszú időt álló, sziklaszilárd szabályozási forma. Szinkronban áll ez a társadalmi mozgások elementáris erejével és a demokrácia iránti óhaj jogszabályainak formába öntésével. Még néhány éve is csak félig hunyt pillákkal mertük volna nézni a most közlendő jogszabályt, ha az éppen nem valamelyik tőlünk nyugatra lévő állam jogi szabályozására vonatkozik. Nézzük tehát a mi sztrájk- törvényünket! A dolgozókat a gazdasági és szociális érdekeik biztosítására — az e törvényben meghatároztt feltételek szerint — megilleti a sztrájk joga. A sztrájkban való részvétel önkéntes, az abban való részvételre, illetve az attól való tartózkodásra senki sem kényszeríthető. A jogszerű sztrájkban részt vevő dolgozókkal szemben kényszerítő eszközökkel nem lehet fellépni. A sztrájkjog gyakorlása során a munkáltatóknak és a munkavállalóknak együtt kell működniük. A sztrájkjoggal való visszaélés tilos. A szakszervezeteket megilleti a szolidaritási. . sztrájk kezdeményezésének a joga. Sztrájk kezdeményezhető, ha a vitatott kérdést érintő egyeztető eljárás hét napon belül nem vezetett eredményre, vagy az egyeztető eljárás a sztrájkot kezdeményezőnek feL nem róható ok miatt nem jött létre. Amenv- nyiben a sztrájkkövetelésben érintett munkáltató nem határozható meg, a Miniszter- tanács öt napon belül kijelöli az egyeztető eljárásban részt vevő képviselőjét. Több munkáltatót érintő sztrájk esetében a munkáltatók — kérelemre — kötelesek képviselőjüket kijelölni. Jogellenes a sztrájk,, ha az előbb felsorolt követelményeket nem tartották be; alkotmányba ütköző cél érdekében indult; olyan egyedi munkáltatói intézkedéssel vagy mulasztással szemben rendezik, amelynek megváltoztatására vonatkozó döntés „bírósági hatáskörbe tartozik^ a kollektív szerződésben rögzített megállapodás megváltoztatása érdekében a kollektív szerződés hatályának ideje alati. Nincs helye sztrájknak az igazságszolgáltatási szerveknél, a fegyveres erőknél, a A Fejér M„egyei Gabonalorgalmi és .Malomipari Vállalatnál a múlt év szeptemberében kezdték el és júniusra fejezték be a Váralja sori telepükön a búzamalom felújítását. A munkálatok mintegy 87 millió forintba kerültek. Az őrlési technológiába korszerű leválasztó ciklonokat építettek be és a vezérlést számítógépes rendszerrel működtetik fegyveres testületeknél és a rendészeti szerveknél. Az államigazgatási szerveknél a Minisztertanács és az érintett szakszervezetek megállapodásában rögzített sajátos szabályok mellett gyakorolható a sztrájk joga. Nincs helye sztrájknak, ha az életet, az egészséget, a testi épséget vagy a környezetet közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné, .vagy elemi kár elhárítását gátolná. A sztrájk ideje alatt, az ellenérdekű felek további egyeztetést folytatnak a vitás kérdés rendezésére, illetve kötelesek gondoskodni a személy- és vagyonvédelemről. Annál a munkáltatónál, amely h lakosságot alapvetően érintő tevékenységet végez — így különösen p közforgalmú tömegközleke dés és á távközlés terén, továbbá az áram, a víz, a gáz és egyéb energia szolgáltatását ellátó szerveknél — csak úgy gyakorolható __sztrájk, hogy az a még elégséges szolgáltatás teljesítését ne gátolja. Ennek mértéke és feltételei a sztrájkot megelőző egyeztetés tárgyát képezik. A sztrájk jogszerűségének, illetve , jogellenességének megállapítását az kérheti, akinek a jogszerűség vagy a jogellenesség megállapításához jogi érdeke fűződik. A kérelmet a kérelmező székhelye (lakhelye) szerint illetékes munkaügyi bírósághoz kell benyújtani. A munkaügyi bíróság öt napon belül, nem peres eljárásban, szükség esetén a felek meghallgatása után határoz. A végzés ellen fellebbezésnek van helye. A jogszerű sztrájkban részt vevő dolgozót megilletik a munkaviszonyból eredő jogosultságok. A sztrájk miatt kiesett munkaidőre — eltérő megállapodás hiányában — a dolgozót díjazás és a munkavégzés alapján járó egyéb juttatás nem illeti meg. A munkaviszonyhoz . kapcsolódó társadalombiztosítási jogokra és kötelezettségekre a társadalombiztosítási jogszabályok az irányadók, azzal, hogy a jogszerű sztrájk időtartamát szolgálati időként kell figyelembe venni. Dr. Kertész Éva • Célja a bogyóban lévő lé minél nagyobb részét kinyerni, minél gyorsabb idő alatt és a lehető legkisebb szennyeződéssel. Ezt a műveletet feltárásnak, zúzásnak nevezzük, mely kapcsolható a bogyózással is, ami a kocsány- tól való különválasztással jár. A bogyózott cefréből jobb minőségű bor nyerhető. A jobb minőséget alapvetően meghatározza a szőlő érettségi foka, egészségi állapota és az erjedés gyors lefolyása. A feldolgozás során nyert édes, magas cukortartalmú levet mustnak nevezzük. A mustból a benne lévő cukor alkoholos erjedése útján képződik a bor. Ezért a bor minőségét egyrészt a must minősége, másrészt az erjedés lefolyása szabja meg. A termesztett szőlőfajták egy jelentős része viszonylag kevés cukor- tartalommal (15—-16 must- fok) szüretelve is jó minőségű, fajtajelleges, kellő illatanyaggal rendelkező bort ad. Ezek az illattal érő fajták (chardonnáv, ottonel muskotály, rizlingszilváni, ezerjó, rajnai rizling, zenit, ezerfürtű, jubileum 75, zala- gyöngve). A fajták egy másik csoportjába a cukortartalom növekedésével párhuzamosan alakulnak ki a fajtára jellemző íz- és zamatanyagok. Ezek a fajták csak akkor adnak jó minőségű bort, ha a mustfok a 18—19- et eléri (szürkebarát, tramini, zöldszilváni, leányka, furmint, kéknyelű, veltelini). A harmadik csoportba azok a fajták tartoznak, amelyek a szüret időpontjára kevésbé kényesek. Kisebb mustfokkal szüretelve is még jó minőséget adnak, nagyobb mustfokkal viszont már kiváló minőséget produkálnak (olaszrizling). A feldolgozás során a fehér szőlőknél eltekinthetünk a bogyózástól, de az illatos fajtákat vagy a túlérett szőlőt már célszerű bogyózni. Feltétlenül bogyózni kell a vörösbor készítésére szánt kék szőlőket, melyeket héjon erjesztünk. A feltárt szőlő könnyen károsodhat nyitott edényben. A cefre bámulni kezd, a szőlőillat csökken, és különböző mikroorganizmusok szaporodnak el benne. Ezért a cefrét védeni kell a levegőzés káros következményeitől. Legjobb védekezés a gyors feldolgozás és a kéne- zés. Kénezéskor az egészséges cefréhez 100 kg-ként 10 gramm kristályos kálium-pi- rosulfitot (aza Pannónia borként) számítunk. Penészes cefréhez 100 kg-ként 15 gramm, az erősebb rothadás esetében már 20 gramm borként adagolunk. A kénezés legegyszerűbb módja, ha a pasztillákat porrá törjük és a szükséges adagot zúzás közben egyenletesen szórjuk a garatban lévő szőlőre. Legcélszerűbb a borként kevés mustban, feloldani és azt a Cefréhez keverni. Az illatos és töppedt szőlőtermést áztatni kell, továbbá a vörösboroknál van szükség az áztatásra, mert azokat a kádban erjesztjük ki 8—10 nap alatt. így hatékonyabb az illat- és zamatanyagok, valamint a színanyagok és 3 cukor kinyerése. A kádak lefedésére megfelel a fólia, amely elzárja a levegő káros hatásától a cefrét. A zúzott szőlőből a must egy része kifolyik és színmust lesz. Ez a mustnyere- dék legértékesebb része. Sajtolás közben csak lassan növeljük a nyomást, tartsunk rövidebb szüneteket, hogy a must kifolyhasson a préselő kosárból. Az első és második sajtolást a többi musthoz keverjük, de a harmadik vagy utósajtolás levét külön kezeljük, mert rontja a minőséget. A feldolgozás során káros anyagok is kerülnek a mustba, amelyek rontják annak, illetve a belőle nyert bornak a minőségét. Ezek nagyrészt zavarosító anyagok, amelyektől a mustot erjedés előtt megtisztítjuk, majd fajélesztővel beoltjuk. A musttisztítás egyik legegyszerűbb módja a kénessavas ülepítés. A must kénezésével a borélesztők szaporodását röWtí időre megakadályozzuk, így a nyugalmi állapotban lévő mustban a zavarosító anyagok leülepednek. Legcélszerűbb a hordókból másnap reggel lefejteni a mustot. A zavarosságot okozó duiva részek 12 óra alatt leülepednek, a must 75—80 százaléka' mór erjesztésre megfelelő tisztaságú lesz. Ilyenkor a helyes mustkénezés 50—100 mg 1, azaz hektoliterenként 1-2 dkg, vagyis 1-2 pasztilla borkénnek felel meg. Penészes, rothadt szőlőből származó musthoz ennek másfélkétszeresét kell adagolni. Az erjedés megindulása előtt kell kénezni és a ként a mustban jól el kell keverni. A must cukortartalmát mustfokolóval állapítjuk meg. A magyar és a kloster- nenburgi mustfokmérők 17,5 Celsius-fokon mérnek pontosan. A Pálinkás-féle hitelesített mustfokmérőn a korrekciós adatok is leolvashatók. A magára maradt mustban eleinte a vadélesztők szaporodnak el és néhány százalék alkoholig ezek erjesztenek. A valódi borélesztők csak ezt követően kerülnek uralomra és kedvező körülmények között kierjesztik a mustot. Amennyiben a szőlő penészes, rothadt, továbbá ha túlságosan meleg vagy hideg van, zavarok'áil- nak be az erjedésben. A valódi borélesztők nem tudnak felszaporodni. A must mérsékelt kénezése kedvező feltételeket biztosít a borélesztők felszaporodásához, ugyanakkor a kénessav a többi mikroorganizmusra már kis mennyiségben is mérgező. Dr. Jasinka János
