Somogyi Néplap, 1989. szeptember (45. évfolyam, 206-231. szám)

1989-09-05 / 209. szám

2 Somogyi Néplap 1989. szeptember 5., kedd Kampány a magánvállalkozások ellen Tovább romlik Kína gazdasági helyzete Vendégként résit vesz a tanácskozáson a magyar küldöttség is Megkezdődött az el nem kötelezettek csúcsértekezlete Repülőgépeket bontanak A stratégiai támadófegyverek korlátozásáról szóló szovjet— amerikai egyezmény (SALT II.) értelmében atomtöltetű ra­kétákkal felszerelhető stratégiai bombázó repülőgépeket semmisítenek »meg az egyik szovjet légitámaszponton A Pravda tudósítása Vilniusból Sürgették a központi beavatkozás beszüntetését Az új-belgrádi Száva kongresszusi központban hétfőn délelőtt megkezdődött az el nem kötelezett orszá­gok kilencedik csúcsértekez­lete. Az ünnepélyes megnyi­tón Robert Mugabe zimbab­wei államfő, a mozgalom ed­digi elnöke köszöntötte az egybegyűlteket. Hangoztat­ta, hogy a közel három év­tizeddel ezelőtt megalakult mozgalom napjainkban a földkerekség lakóinak há­romnegyed részét képviseli. A békéért, a leszerelésért és a biztonságért folytatott harc fokozására szólított fel. Ezt követően átadta tiszt­ségét a házigazda Jugoszlá­via államelnökének, Janez Drnovseknek, aki beszédében eredményes munkát kívánt a négynapos tanácskozásnak. Utána Péter de Cuéllar ENSZ-fötitkár mondott üd­vözlő beszédet. A csúcstalálkozón teljes jo­gú tagként 101 ország kül­döttsége vesz részt. Közülük ötvenhatot államfő vezet. Bajkonurban starthelyen a Szojuz TH—8 A bajkonuri űrrepülőtéren a starthelyre állították a Szajuz TM-8 jelzésű űrha­jót, s már az utolsó ellenőr­zéseket végzik a start előtt, amelyet szerdára virradó éj­szakára, moszkvai idő sze­rint 1 óra 38 percre tervez­nek. Alekszandr Viktorenko és Alekszandr Szerebrov űrha­jósok — akik várhatóan fél évet töltenek az űrben — a tervek szerint pénteken kap­csolják hozzá űrhajójukat a Mir űrállomáshoz. A Mirhez 1986 februárjában már hoz­zákapcsolták az asztrofizikai kutatásokra szolgáló, Kvant nevű modult. Az űrállomás — amelyhez hat helyen csat­lakozhatnak modulok vagy űrhajók — most két új mo­dullal (szakosított kutatási vagy más tudományos cé­lokra kialakított, önálló re­pülésre is képes „űrszobá­val”) bővül: októberben a „D” jelzésű modul érkezik, majd ezt februárban a „T” modul követi. A „D” a szervizfeladatok teljesítését segíti elő, hiszen külön zsilipkamrával rendel­kezik, s minden olyan be­rendezéssel, ami az űrállo­máson kívüli munkához szükséges. Benne tartják majd azt az „űrbiciklit”, vagyis az űrállomás körüli közlekedésre használható űr­járművet, amelyet először Viktorenko és Szerebrov pró­bál ki. A „D” modulban he­lyezik el az üzemanyag-, víz- és élelmiszertartaléko­kat, s az elképzelések sze­rint helyet szorítanak benne biológiai kísérleteknek is. A tervek között szerepel a baromfitenyésztés űrtechno­lógiájának kidolgozása. A „T”, vagyis technikai mo­dul ipari kísérletek színhe­lye lesz. Az „űrüzemben” rendkívül tiszta félvezető anyagok kísérleti gyártását végzik majd a' kozmonauták. Mások között jelen van a konferencián Sadli Bendzse- did algériai, Mohammed Na- dzsibullah afgán, Dos San­tos angolai, Carlos Saul Me­nem argentin, Bőszein Mo­hammad Ersad bangladesi, Szuharto indonéz, Hoszni Mubarak egyiptomi, Kadhafi líbiai, Kenneth Kaunda zambiai elnök, Husszein jor- dán király, Radzsív Gandhi indiai miniszterelnök és Jasszer Arafat palesztin ve­zető. A konferencia tíz országot megfigyelői minőségben, húszat pedig vendégként hi­vott meg. A nemzeti felsza­badító mozgalmak és a nem­zetközi szervezetek megbí- zottaival együtt összesen több, mint százhatvan kül­döttség tagjai ülnek együtt a teremben. Vendégként részt vesz a kiemelkedő nemzetközi ta­nácskozáson a Magyar Nép- köztársaság delegációja, amelyet Horn Gyula külügy­miniszter vezet. A litván fővárosban a hét végén lezajlott ellenzéki gyű­lésekről közölt helyszíni tu­dósítást hétfői számában a Pravda. Az SZKP KB köz­ponti napilapja igyekezett tényszerű leírást adni az eseményekről, a nagygyűlé­seken résztvevő tömegek hangulatáról — és ezúttal tartózkodott az élesebb hang­vételtől. A lap tudósítói egyébként a litván népfront, a SAJUDIS meghívásának eleget téve tudósítottak a nagygyűlésekről'. (A Prav­dát, más központi tömegtá­jékoztatási eszközzel együtt, élesen bírálták a balti köz­társaságokban az ott zajió foLyamatok egyoldalú és ten­denciózus bemutatásáért, így történt most is Vilnius­ban, habár a vádak többsé­gét a lap tudósítói megalapo­zatlannak ítélték.) A Pravda beszámolója szerint a vilniusi nagygyűlé­sen számos nemzetiség kép­viselői vettek részt, így fel­tűntek az ukrán, észt, belo­rusz, lett zászlók, de látható volt a tatárok zöld, félhold­dal díszített lobogója, a Dá- vid-csillagos izraeli zászló és a cári Oroszország trikolórja is. (Ez utóbbit a leningrádi népfront képviselői hozták Vilniusba.) A Litván Szabad­ság Ligája több szélsőséges jelszóval vétette észre ma gát: „Állítsák meg a kom­munizmust Lettországban! Véget kell vetni a Baltikum megszállásának! Gorbacsov, távolítsd el a vörös hadakat Litvániából!,, Kampány kez­dődött, hogy a hadkötelesek adják vissza katonakönyvü­ket „a megszálló hadsereg­nek”: állítólag másfélezren így is cselekedtek, igaz, töb-, ben a későbbiekben meggon­dolták magukat — állapítot­ta meg a tudósítás. A Pravda .írása szerint a nagygyűlésen mégis a józan ész kerekedett felül a fel­szólalásokban. Egyöntetűen az volt a vélemény, hogy Litvániában a különböző nyelveket beszélő, különböző nemzetiségű emberek között nem szabad mesterségesen megbontani az évszázadok óta kialakult kölcsönös meg­értés és tisztelet légkörét. A tudósítók nem hallgatták el, hogy a vilniusi gyűlésen a központ beavatkozásának beszüntetését sürgették, el­ítélték az SZKP KB-nak a baltikumi kérdésekről közzé­tett állásfoglalását, és azt apparátusi dokumentumnak, a Litvániában élő népek nemzeti büszkeségét sértő okmánynak, a sztálinizmus és a pangás időszaka csöke- vényének minősítették. A Pravda beszámolója végén megjegyzi, hogy vasárnap Vilniusban a „szovjethata­lom litvániai megmentésére alakult bizottság” szervezésé­ben is nagygyűlést tartottak. Mazowiecki azonnali segélyt kért a Nyugattól Tadeusz Mazowiecki len­gyel miniszterelnök azonnali segélyt kért a Nyugattól, mindenekelőtt a lengyel adósságszolgálat megköny- nyítéséhez. Az amerikai Time hetilapnak adott inter­júban Mazowiecki kifejtette, hogy Lengyelország az adós­ságszolgálat problémájának gyors megoldása után olyan programokhoz kér segélye­ket, amelyek elindíthatják a gazdasági fellendülést. Lengyelország külső adós­ságainak összege mintegy 39 milliárd dollár. Mazowiecki jelezte, hogy Lengyelország nemcsak sür­gős segélyeket szeretne, ha­nem hosszú távú gazdasági együttműködést is akar a Nyugattal. Mazowieckivel vasárnap a brit Daily Telegraph is megjelentetett egy interjút. A lengyel miniszterelnök abban is segélyeket kért, de kiemelte, hogy Lengyelor­szágnak nem annyira jóté­konysági adakozásra van szüksége, hanem inkább ar­ra, hogy ismét köthessen köl­csönösen előnyös üzleteket a Nyugattal. A demokratikus megmoz­dulások elleni megtorlás csöndessé válásával a kon­zervatív — és öreg — pe­kingi vezetés az egyre ko­molyabbá váló gazdasági ne­hézségek megoldására igyek­szik koncentrálni. A The Asian Wall Street Journal helyzetelemzésében úgy véli, a kínai gazdaságban akkora a káosz, hogy a nehézségek fokozódásával nem elképzel­hetetlen a tömegek elége­detlenségének újjáéledése sem. Talán ezt is érzékelve, a pekingi vezetés nagyon igyekszik megnyerni a töme­gek bizalmát, s ezért körük-, ben népszerűségi kampányt folytat: elbátortalanítja és fenyegeti a túl feltűnően si­keres magánszektort. A kínai technokraták és a külföldi vegyes-vállalati part­nerek véleménye egyformán figyelmeztető: amennyiben a pekingi kemény vonalas ve­zetés nem képes rendet te­remteni a gazdasági reform összekuszálódott szálai közt, újraéleszteni az ösztönzőiket és a termelékenységet, az infláció és a hiány csak rosz- szabbodni fog. Valós alapja van annak a véleménynek, hogy a felül­kerekedett politikai konzer­vativizmust a gazdasági vdsz- szarendeződés is követi majd, de a központi terve­zéshez való visszatérés Kína csődjét jelenti — idéz a gaz­dasági napilap egy vezető kínai közgazdászt. Mi több, a közgazdászok közül egyre többen hangoztatják, hogy elkerülhetetlen a kínai gaz­daság teljesítményének je­lentős csökkenése sőt, a re­cesszió. Ez utóbbi viszont hatalmas veszteségeket je­lentene az állami vállalatok­nak, amit nagyrészt az ál­lamkasszából keLlene fedez­ni. Az állami vállailatok megmentésére fordított ki­adások azonban már tavaly 18 százalékkal, 12 milliárd dollárra emelkedtek, ami a költségvetési bevételek egy- harmadát emésztette föl. A kínai vállalatok köré­ben megnőtt a sorbanállás is, ami egyenes következmé­nye a szeptembertől a gaz­daság lehűtésére folytatott hitelszűkítő takarékossági politikának. Sok vállalat már képtelen működötöké­hez jutni, miközben a vá­sárlók nem tudnak fizetni a szállításokért. A sorbanállás különösen súlyosan érinti a kisebb, félig vagy teljesen magánkézben lévő vállalko­zásokat, amelyek alatt nem feszül állami védőháló, és sokszor a hitelező bankok jóindulatától függnek. Különösképp súlyossá vál­hat a helyzet vidéken. — folytatja elemzését a The Asian Wall Street . Journal —, ahol éppen ezek a vál­lalatok millióiknak nyújta­nak munkaalkalmat. Ezen cégek pénzügyi összeomlása a kommunista párt 1949-es hatalomra jutása óta a leg­Súlyos légikatasztrófa tör­tént vasárnap este Havanná­ban, amikor a Cubana légi- társaság IL—62 típusú repü­lőgépe, fedélzetén 1É5 utas­sal és tizenegy főnyi sze­mélyzettel röviddel a fel­szállás után felrobbant és a repülőtértől egy kilométer­re fekvő Boyeros lakóne­gyedre zuhant. A repülőgé­pen tartózkodó összes em­ber életét vesztette. A lezu­hanó gép 19 lakóépületet összedöntött. Az eddigi je­nagyobb munkanélküliséget idézheti elő, s ez forrása le­het az újabb tömegmegmoz­dulásoknak. Hivatalos becs­lések szerint az idén a 18 millió vidéki vállalat — fog­lalkoztatottainak száma mintegy 90 millió fő, terme­lési értékük 162 milliárd dollárra rúg — akár 30 szá­zaléka is csődbe mehet a nyersanyaghiány és a hitel- felvételek megszigorítása miatt. Bár rövid távon a tömeg- hangulat megnyerését szol­gálja, hosszabb távon vissza­üthet a magánszektor ellen két hónapja elkezdett, s az utóbbi napokban fölerősö­dött kampány — figyelmez­tet a gazdasági napilap. Pe- kingben most közölték: „ésszerű” szintre kívánják korlátozni a magánvállalko­zók nyereségét, hogy csök­kentsék ,a kialakult jövede­lemkülönbségéket. A kínai adóhivatal elnöke úgy vélte, hogy több területen a ma­gánvállalkozók adókötele­zettségüknek csupán 20—30 százalékát fizetik be, s ezen az arányon javítani kell — hangsúlyozta. Kijelentette, hogy a tavalyinál három milliárd jüannal több, 12 mil­liárd jüannyi (3,2 milliárd dollárnyi) adót szándékoz­nak az idén beszedni a ma­gánvállalkozóktól. A feltéte­lezett adócsalásokat kiderí­tendő, augusztusban és szep­temberben szigorúan ellen­őrzik a magánvállalkozók könyvelését — jelentették be Pekingben. A kínai törvé­nyek szerint a magánvállal­kozók tiszta nyereségük 52 százalékát kötelesek adóként befizetni, további 30 száza­lékot újra be kell. fektet­niük, s csupán a maradék 18 százalékot költhetik el sza­badon, A magánszektor-ellenes kampány még csak a követ­kező hónapokban kezdi éreztetni hatását, a pénz­ügyi megszorító intézkedé­sek viszont már megtették a magukét: június végén 12,34 millió magánvállalko­zás 19.43 millió embernek adott munkát, ami 2,19 mil­liós csökkenést jelent a ma­gánvállalkozók, 3,57 milliót az ebből élők számában — közölte a kínai parasztok napilapja-, hozzátéve, hogy a magánvállalkozások 70 szá­zaléka a parasztok körében található. A kínai lap to­vábbi adataiból kiderül, hogy az iparban, az építőiparban és a szállítás területén dol­gozó magánvállalkozók — főleg ezeken a területeken találhatók a vendéglátás és a kiskereskedelem kivételé­vel a nem mezőgazdasági ágazatok — teljesítménye az idei év első hat hónapjában 29 százalékkal visszaesett az előző év azonos időszakához képest. 1981 óta első alka­lommal csökkent Kínában a magánvállalkozók száma. (MTI—Press) lentések szerint 63 lakót vit­tek sebesüléssel kórházba. A katasztrófa helyi idő szerint este hét órakor tör­tént. Fidel Castro államfő és más kubai vezetők azonnal a tragédia helyszínére men­tek. A baleset okainak ki­vizsgálására állami bizottság alakult. A hírügynökségek emlé­keztetnek arra, hogy a bal­eset idején trópusi vihar volt a kubai fővárosban. Muzulmán milicista lő, a libanoiy fővárost kettéválasztó zöld vonalon keresztül, keresztény állásokra, amikor ismét kiújult a tüzérségi párbaj a szíria—barat-csoportok és a keresztény egységek között. Az összecsapásoknak több ha­lálos és mintegy 50 sebesült áldozata van KUBAI REPÜLŐGÉP KATASZTRÓFÁJA

Next

/
Thumbnails
Contents