Somogyi Néplap, 1989. szeptember (45. évfolyam, 206-231. szám)

1989-09-29 / 230. szám

4 \ Somogyi Néplap 1989. szeptember 29., péntek Magyar semlegesség: program vagy vágyálom? Bajtársak egyesülete Katonai hagyományok TÁMOGATÁS A TAGOK ÁRVÁINAK Tény, hogy a mai érvelő vagy indulatos, higgadt vagy éppen nekikeseredett, tárgy­szerű vagy időnként a va­lóságtól elrugaszkodott poli­tikai vitákban csak elvétve merülnek föl külpolitikai kérdések, és ezek száma sem túl nagy: romániai és NDK- beli menekülők; mit szól majd a Szovjetunió mindah­hoz, ami nálunk történik; ad-e majd pénzt a Nyugat és ehhez hasonlók. E nem túl kiélezett külpolitikai vi­tán belül is a vélemények figyelemre méltó egybeesése tapasztalható egy kérdésben, ez pedig Magyarország jö­vendőbeli semlegessége. A semlegesség mellett száll síkra a legtöbb új és régi-új párt programja; semleges­ségről szól az Országgyűlés elnöke, aki nemrégen még az MSZMP külügyi titkára­ként a pártállam nemzetkö­zi ügyeinek egyik legfőbb letéteményese volt s szemé­lyében is képzett és gyakor­lott diplomata. Sőt megfo­galmazza a semlegességet az MSZMP új programja is — igaz, óvatos formában —, amikor a két katonai szövet­ség egyidejű feloszlatása mellett érvel. Az igény ősi vágyat tükröz A nézetek ilyen egyönte­tűsége első pillantásra meg­lepi az embert, aki kezd las­san hozzászokni a vita éle­sedéséhez, a poliarizálódó álláspontokhoz, a szenvedé­lyességhez. Ám egy kicsit alaposabban szemügyre vé­ve a kérdést, hamar bebi­zonyosodik: a semlegesség megfogalmazása népünk, közvéleményünk alapvető igényét, a lelkünk mélyén meghúzódó legősibb vágyat tükrözi: a békéét és az ön­törvényű fejlődését. Hosszú az ezt alátámasztó érvek so­ra. Nem csak a régmúltat hordozzuk zsigereinkben, az olvasmányokból ismert há­borúskodások emlékét, tö­rök, tatár, osztrák hadak dúlását, idegenek országlá- sát, de csaknem minden ma élő generációnak is vannak erről személyes élményei: a háború és 1956; 1968, a nyílt és kevésbé nyílt, hol gyen­gülő, hol erősödő külső nyo­mások, kényszerpályák, de a tőlünk földrajzilag távolabb eső történések is — Viet­nam, Afganisztán. Sajnos hosszú a lista. Nem éppen megnyugtató az sem, hogy némelyek „a” szocializmust kezdik félteni attól, ami itt ma történik, és készek min­den segítséget megadni az „egészséges” magyar erők­nek. Nyomasztó a kis né­pek kiszolgáltatottságának HÉTVÉGI Orvosi ügyelet Kaposvár, Ezredév u. 13. Tel: 11-005. Kaposvár, So- mogyaszaló, Zimány és társ­községeik gyermekorvosi és fogorvosi ügyelete is. Mernye (rendelő). Tel: 1. Nagybajom (eü. központ). Tel.: 35. Kadarkút, Fő u. 5/a, tel.: 19. Tab (egészségház), Kos­suth u. 60. Tel: 20-620. Kaposvár, 48-as ifjúság útja 72. Tel: 14-024 (a töb­bi településnek, beleértve Mosdóst is.) Siófok (rendelőintézet), Semmelweis u. 1. Tel: 10- 150. Fogorvos: 7—13-ig. Balatonföldvár (rendelő). Tel: 40-113. érzése, s ettől mindenki sze­retne megszabadulni, teljes joggal. Lám, vannak nálunk sok­kal szerencsésebb nemze­tek: Svédország ámulva iri­gyelt gazdaságához a své­dek közismert szorgalmán túl hozzá tartozik az is, hogy területét lassan két évszáza­da nem dúlta háború, hogy Svájcról ne is beszéljünk. De itt van a szomszédos Ausztria vagy a testvér Finnország: nekik a köze­lebbi múltban- sikerült az, ami nekünk nem. Elismerés és garancia De valóban a semlegesség jelenti az áhított megoldást? Igaz, hogy nekünk nem si­került, de másnak sem. Bel­giumot és Luxemburgot semlegessége sem tudta meg­óvni az első világháborúban a német lerohanástól. Napja­inkban pedig Írország és Málta kinyilvánította ugyan semlegességét, de ezt mások nem nagyon ismerték el, így ezen státusuk enyhén szólva megkérdőjelezhető. (De az is elgondolkoztató, hogy a semlegesség jelleg­zetesen európai kategória; a fejlődő világban — éppen a háború gyötörte térségek­ben — nemigen ismeretes.) Vagyis: a semlegességhez az óhaj kinyilvánításán túl to­vábbi dolgok szükségeltet­nek: egyrészt az, hogy má­sok ezt elismerjék, másrészt az, hogy valami módon ga­rantálni lehessen. Egy pon­ton összefügg a kettő: neve­zetesen ott, hogy a külső el­ismerés és a szerződéses ga­rancia tulajdonképpen együtt jár, bár nem minden részletében: ama országok is elismerhetik a semlegessé­get, akik nem részesei a szerződéses garanciáknak. De maradjunk még e ga­ranciáknál. Nemzetközi jo­gi szempontból — a szak- irodalom tanulsága szerint — a fogalom számos prob­lémát fölvet, s a legfonto­sabb biztosítéknak mindig is azt tekintették, hogy a semleges ország kellően erős legyen önmaga megvédésé­hez, bárhonnan fenyegesse is agresszió. Kinek jó a magyar semlegesség Ha szemügyre vesszük a semleges országokat, né­hány körülmény azonnal feltűnik. Az egyik az, hogy olyan helyen fekszenek, amelyek nagy fegyveres egymásnak rohanás esetén másodlagos jelentőségűek, vagy szakkifejezéssel élve: nem fő hadászati irányban. A másik: földrajzi adottsá­ÜGYELET Balatonszárszó (rendelő). Tel,: 40-276. Boglárlelle (rendelő), Vi­kar Béla u. 4. Tél,: 51-419. Fogorvosi ügyelet: ugyan­ott. Fonyód (rendelő). Tel.: 60- 050. Marcali, Széchenyi u. 17. Tel.: 54. Fogászait a kórház­ban: 8—12-ig. Lengyeltóti (kórház). Tel.: 44. Nagyatád (körzeti rende­lő), Koch u. 3. Tel.: 11-854. Csurgó (rendelő), Bajcsy- Zsilinszky u. 72. Tel.: 178. Andocs (rendelő), Ady u 50. Tel.: 7. Igái (rendelő). Tel.:72-053. gaik olyanok, hogy rendkí­vül kedvező feltételeket te­remtenek a védelem számá­ra — hegyvidék vagy tavak szabdalta erdőségek. A har­madik pedig az, hogy mind­egyikük fejlett hadiiparral rendelkezik; Svédország és Svájc jelentős exportőrök is, de Finnország és Ausztria fegyvergyártása sem elha­nyagolható. Mindez Magyarország szempontjából végiggondol­va a következőket jelenti: először is azt, hogy mi sem fekszünk „fő hadászati irányban", de a Kárpát-me­dence mégis csak fontosabb, mint az említett semlegesek, mert innen mód nyílik nagy­szabású „átkaroló hadmű­veletekre”. Másodszor: terü­letünk igen nehezen védhe­tő, tehát a természetes aka­dályokat mesterségesen kel­lene pótolni és a légitáma­dások ellen is meg kellene védeni — és ez rendkívül költséges lenne! A magyar hadiipar pedig — nos, nem összemérhető, de ez a jelen­legi körülményeink közölt nem feltétlenül sajnálatos. Vagyis mindebből aligha vonható le más következte­tés, mint az, hogy a jelenle­gi nemzetközi katonapoliti­kai feltételek között és adott gazdasági teljesítőké­pességünk mellett az ország semlegessége saját fegyvere­inkkel aligha lenne szava­tolható. Menjünk tovább. Hajlan­dó lenne-e akkor valaki más. garantálni semlegessé­günket? Nyilvánvalóan csak az, akinek ez az érdeke — de kinek az? A Szovjetunió­nak? Az Egyesült Államok­nak? A kettőnek együtt? Esetleg másokkal — példá­ul Nyugat-Európával — kö­zösen? De miért lenne az? A mai nemzetközi, s főleg európai viszonyok közölt aligha mutatható ki olyan körülmény, amely erre kész­tetné őket. Éppen ellenke­zőleg: a kialakult egyensú­lyi rendszer olyannyira bo­nyolult, annyira törékeny és mindenki számára olyan fontos, hogy aligha tenné kockára bárki, akármennyi­re kedvelhet js egyébként bennünket, magyarokat. Mert egy magyar semleges­ség megbontaná egyrészt ezt a rendszert, másrészt belát­hatatlan folyamatot indítana el: mindenki joggal tehetné fel a kérdést, hogy ha a magyarok igen, ők miért nem. A megoldás kulcsa Azt jelenti tenáf mindez, hogy hazánk semlegessége pusztán vágyálom, és nem lehet reális program? Nem, erről nincs szó; ez valahol Gyógyszertárak Kaposvár, Kossuth tér 4. Tel.: 11-222, nyitva 8-tól 20 óráig* szombaton 8-tól 14 óráig, vasárnap 8-tól 14 órá­ig. Kaposvár, szolgáltatóház, tel.: 13-440, nyitva 8—20-ig, szombaton 8—14 óráig. Bog- iárlelle, Dózsa Gy. u. 2. Tel.: 50-640, nyitva 8—20-ig, szombaton 8—13 óráig. Ba­latonföldvár,' Petőfi u. 2. Tel.: 40-091, nyitva 8—20- ig, szombaton 8—14-ig. Barcs, Lenin u. 21—23. Tel.: 56, nyitva 8—20-ig, szomba­ton 8—14 óráig. Csurgó, Cso­konai u. 4. Tel.: 17., nyitva 7.30— 19.30 óráig, szombaton 7.30— 13.30-ig, Fonyód, Szent István u. 24. Teli: 61-322, nyitva 8—20-ig, szombaton 8—14 óráig. Marcali, Rákó­czi u. 12. Tel.: 45, nyitva 7.30— 19.30 óráig, szombaton és vasárnap 7.30—13.30-ig, Nagyatád, Korányi u. 4. Tel.: 11-004, nyitva 8—20 óráig, már önfeláldozással lenne egyenlő. A megoldás kul­csát azonban másutt — vagy. másutt is — kell keresnünk. Az európai — á kelet— nyugati és a kelet—keleti — viszonyok alakulása ugyanis magában hordozza egy más­fajta gondolkodás ígéretét is. Számunkra azért fontos a semlegesség, hogy békében és saját belátásunk szerint élhessünk; azért, hogy sen­ki ne támadhasson meg ben­nünket, senki miatt ne sod­ródhassunk érdekeinktől, tá­vol eső konfliktusba, és sen­ki ne kényszerítse ránk aka­ratát, tőlünk idegen törvé­nyeit. Ha pedig az európai körülmények általában így alakulnak, akkor indokolat­lanná válik bármilyen egy­oldalút s éppen ezért elha­markodott) lépés; akkor szá­munkra is a régi értelem­ben vett semlegeség vagy szövetséghez tartozás má­sodlagos jellegűvé válik. Márpedig az európai vi­szonyok jelenleg pontosan ebben az irányban fejlőd­nek. A Varsói Szerződés át­alakulása több tekintetben is megkezdődött. Hasonlóan fontos az, ami ma a kelet—nyugati kapcso­latokban történik. A lesze­reléshez — miként a tánc­hoz, a szerelemhez és sok minden máshoz — két félre van szükség, és a tárgyalá­sok ígéretesen haladnák. A gazdasági, politikai, huma­nitárius kapcsolatok kitelje­sedése, az egymásra utalt­ság tudatosodása előbb- utóbb visszafordíthatatlan változásokat eredményezhet, s elvezethet oda, hogy a ré­gi ellenségkép soha többé nem újulhat ki. Mindez pedig jó, nagyon jó. Enyhít az egyoldalú füg­géseken* a kiszolgáltatott­ság, a fenyegetettség érzé­sén, s ami talán még fon­tosabb: mozgásteret, értel­mes cselekvési lehetőségei kínál azért, ami mindannyi­unk vágya — hogy békében élhessünk és úgy, ahogyan mi magunk szeretnénk. Több lehetőséget nyújt — mert lehet Magyarország semle­ges, lehet különleges státu­sa a Varsói Szerződésen be­lül, törekedhet a két tömb egyidejű feloszlatására, vagy meg lehet várni azt is, hogy a probléma jelentősége ma­gától is háttérbe szorul. Lehetőség tehát van több is, és talán nem lenne bölcs dolog egy és csakis egy meg­oldás mellett elköteleznünk magunkat — inkább min­dig azt kell választanunk, amelyik az adott pillanat­ban a legcélszerűbb és ame­lyet a körülmények lehető­vé tesznek. Csak így tehe­tünk okosan saját magunk — és Európa egésze — ér­dekében. Lábody László szombaton és vasárnap 8— 14-ig. Siófok, Fő u. 202. Tel.: 10-041, nyitva 8—20 óráig, szombaton és vasár­nap 8—14 óráig. Tab: Kos­suth u. 65. Tel.: 20-042, nyitva 8—20 óráig, szomba­ton 8—14 óráig. A városi és nagyközségi gyógyszertárak a nyitva tar­tási időin túl ügyeleti szol­gálatot is ellátnak, kivéve a kaposvári 67-es (szolgáltaitó- ház) gyógyszertárát. Állatorvosi ügyelet Barcsi kerület: dr. Gál Jó­zsef, Vízvár (tel.: 10), dr. Visnyei Sándor, Homok- szentgyörgy (tel.: 20). Kaposvári kerület: dr. Molnár József, Kiskorpád, dr. Hild József, Szentgálos- kér (tel.: 2), dr. Komlósi Dezső, Osztopán (tel.: 9), dr. Szekeres Gyula, Kaposvár, Pázmány P. u. 36. a (tel.: 12-698), dr. Balázs Péter. Ráksi (tel.: 72-343), szep­A megyeszékhelyen meg­alakult a Kaposvári Bajtár­si Egyesület. A kezdeti öt- venről százra nőtt a létszá­ma, s az év végére három­száz-négyszáz tagra számí­tanak. Az alapszabály sze­rint rendes tagok a fegyve­res erők és testületek hiva­tásos, továbbszolgáló, tarta­lékos és nyugállományú tag­jai, mellettük a honvédelmi hagyományokat ápoló klu­bok, szakosztályok és szak­körök érdeklődői lehelnek. Pártoló tagként pedig a fegyveres erők és testületek polgári alkalmazottai, az egyesület céljával szimpati­záló állampolgárok, geszto­rok, jogi és magánszemé­lyek támogatására számíta­nak. Szabó Bélával, az MHSZ megyei vezetőségének nyugalmazott titkárával, az egyesület elnökével arról beszélgettünk, miért alakí­tották meg a bajtársi egye­sületet, s mik a terveik, el­képzeléseik. — A fegyveres erők és testületek irányításában be­következett változás nagy szerepet játszott az egyesü­let megalakításában. Az MSZMP hatáskörének folya­matos megszűnése miatt va­lós az igény egy olyan szer­vezet megteremtésére, amely — az egységbe tömörítés mellett — biztosítani képes a társadalmi életben ben­nünket megillető hely elfog­lalását, ugyanakkor a lakta­nyán belüli és azon kívüli érdekeink védelmét is szol­gálja. Egyesületünk egész tevékenysége arra irányul, hogy elmélyítse tagjaink el­kötelezettségét a haza és a nemzet iránt; hogy más né­pek, nemzetiségek megbe­csülésére, tiszteletére, em­beriességre neveljen; hogy elősegítse a katonai hivatás presztízsének növelését, va­lamint a haza védelmét hi­vatásszerűen ellátók és a társadalom más tagjai kö­zötti kapcsolat erősítését. — Nagyon gazdag az alap­szabályban rögzített prog­ram. — Sem most, sem később nem kívánunk párttá szer­veződni. Pártoktól, politikai csoportosulásoktól, munka­helyi vezetői szervektől <így parancsnokságoktól) függet­lenül, az alkotmányban fog­laltakat és a törvényességet betartva végezzük munkán­kat. Ez azonban nem jelent politikamentességet, mert minden helyi és országos kérdésben kinyilvánítjuk vé­tember 30-án: dr. Szokolics Gyula, Kaposvár, Tompa M. u. 10. (tel.: 15-468), október 1-jén: dr. Kelemen Kálmán. Kaposvár, Kodály Z. u. 18. Marcali kerület: dr. Vízi Jenő, Tapsony (tel.: 26), dr. Tóth Tibor, Pusztakovácsi (tel.: 16), dr. Berényi Sán­dor, Somogyszentpál, dr. Sze­kér József, Balatonszenf- györgy (tel.: 77-089). Nagyatádi kerület: dr. Lajos Balázs, Nagyatád (tel.: Nagyatád, posta), dr. Szula József, Kutas (tel.: 25), dr. Kondor János, Iharosberény (tel.: 16). ' Siófoki kerület: dr. Faze­kas Gábor, Andocs (tel.: 12), dr. Feledy Gyula, Kötcse (tel.: 46-027), dr. Oláh La­jos, Boglárlelle, Liliom u. 9. (tel.: 50-828), dr. Ruff Fló­rián, Bábonymegyer (tel.: 20-848). Az ügyelet szeptember 30-án reggel 8 órától októ­ber 2-án reggel 8 óráig tart. leményünket, s ha jónak látjuk, szolgálatainkat is felajánljuk. Támogatunk minren olyan kezdeménye­zést, amely nemzetünk föl­emelkedését szolgálja, ugyan­akkor elhatároljuk magun­kat mindenféle szélsőséges megnyilvánulástól. — Mi az, amit a legfonto­sabb feladatuknak tartanak? — Az, hogy tagjainkban fenntartsuk és elmélyítsük a hazafiság eszméjét; hogy támogassuk a nemzeti érde­keket szolgáló honvédelem erősítését, s ennek érdeké­ben szeretnénk megnyerni a környezetünket. Progra­munk fontos eleme a hala­dó katonai hagyományok ápolása, a hadtudomány mű­velése, a széles körű tudo­mányos ismeretterjesztés. Foglalkozni kívánunk a tag­ság önművelésével, nyelvis­meretének bővítésével, sza­bad idejének célszerű hasz­nosításával. Ennek érdeké­ben elegendhetetlennek tart­juk a hivatásos, a tovább­szolgáló és a tartalékos ál­lomány szolgálati elfoglalt­ságának körültekintőbb megszervezését, a fölösleges feladatok elhagyását, a ka­tonákra is vonatkozó törvé­nyes munkaidő tiszteletben tartását, az időnként még mindig előforduló parancs­noki ön kényes kedés meg­szüntetését. Ugyanakkor el­várjuk, hogy tagjaink inten­zívebb munkával, fegyelme­zettebb magatartással le­gyenek segítségére a pa­rancsnokoknak, vezetőknek, hogy az ideális munkafölté­telek megteremtődjenek és tartósakká váljanak. Kezde­ményezői akarunk lenni az időszerű katonapolitikai kér­dések nyílt fórumokon való megvitatásának. Erkölcsi, bajtársi kötelességünknek tekintjük a hazai és idegen földön elesett magyar kato­nák, valamint a más népek hazánk területén eltemetett katonafiainak emlékét őrző sírhelyek, emlékművek gon­dozását. E tevékenységün­ket nem befolyásolja az el­esett katonák hovatartozá­sa, azt vesszük mérvadónak, hogy valamennyien egyfajta kényszer áldozatai. — Érdekesnek érzem, hogy a közéletbe is be kívánnak kapcsolódni. — Programunkban vilá­gosan kinyilvánítjuk, hogy egyesületünk részt akar venni a városkoncepciók ki­alakításában és gyakorlati megvalósításában. Érdekein­ket ugyanis a laktanya ke­rítésén kívül is érvényesíte­ni akarjuk. Elvárjuk, hogy a bennünket érintő szolgálati és várospolitikai kérdések­ben véleményünk nélkül ne születhessenek döntések. Ki­nyilvánítjuk, hogy helyet kérünk a városi érdekegyez­tető fórumokon. Az ország- gyűlési és a helyhatósági vá­lasztásokon az egyesületünk­nek szimpatikus katona­vagy polgári jelölteket tá­mogatjuk. El kívánjuk érni, hogy a városi tanácsban a fegyveres erőket és testüle­teket megfelelő számú ta­nácstag képviselje. — Mire fordítják a tag­díjakat? — A tagsági díjból és más forrásokból szociális alapít­ványt hozunk létre. Ebből támogatjuk tagjaink árván maradt gyermekeinek to­vábbtanulását, hozzájáru­lunk a különleges gyógyke­zelést igénylő tagjaink költ­ségeinek enyhítéséhez — mondta befejezésül Szabó Béla elnök. L. G.

Next

/
Thumbnails
Contents