Somogyi Néplap, 1989. szeptember (45. évfolyam, 206-231. szám)
1989-09-29 / 230. szám
4 \ Somogyi Néplap 1989. szeptember 29., péntek Magyar semlegesség: program vagy vágyálom? Bajtársak egyesülete Katonai hagyományok TÁMOGATÁS A TAGOK ÁRVÁINAK Tény, hogy a mai érvelő vagy indulatos, higgadt vagy éppen nekikeseredett, tárgyszerű vagy időnként a valóságtól elrugaszkodott politikai vitákban csak elvétve merülnek föl külpolitikai kérdések, és ezek száma sem túl nagy: romániai és NDK- beli menekülők; mit szól majd a Szovjetunió mindahhoz, ami nálunk történik; ad-e majd pénzt a Nyugat és ehhez hasonlók. E nem túl kiélezett külpolitikai vitán belül is a vélemények figyelemre méltó egybeesése tapasztalható egy kérdésben, ez pedig Magyarország jövendőbeli semlegessége. A semlegesség mellett száll síkra a legtöbb új és régi-új párt programja; semlegességről szól az Országgyűlés elnöke, aki nemrégen még az MSZMP külügyi titkáraként a pártállam nemzetközi ügyeinek egyik legfőbb letéteményese volt s személyében is képzett és gyakorlott diplomata. Sőt megfogalmazza a semlegességet az MSZMP új programja is — igaz, óvatos formában —, amikor a két katonai szövetség egyidejű feloszlatása mellett érvel. Az igény ősi vágyat tükröz A nézetek ilyen egyöntetűsége első pillantásra meglepi az embert, aki kezd lassan hozzászokni a vita élesedéséhez, a poliarizálódó álláspontokhoz, a szenvedélyességhez. Ám egy kicsit alaposabban szemügyre véve a kérdést, hamar bebizonyosodik: a semlegesség megfogalmazása népünk, közvéleményünk alapvető igényét, a lelkünk mélyén meghúzódó legősibb vágyat tükrözi: a békéét és az öntörvényű fejlődését. Hosszú az ezt alátámasztó érvek sora. Nem csak a régmúltat hordozzuk zsigereinkben, az olvasmányokból ismert háborúskodások emlékét, török, tatár, osztrák hadak dúlását, idegenek országlá- sát, de csaknem minden ma élő generációnak is vannak erről személyes élményei: a háború és 1956; 1968, a nyílt és kevésbé nyílt, hol gyengülő, hol erősödő külső nyomások, kényszerpályák, de a tőlünk földrajzilag távolabb eső történések is — Vietnam, Afganisztán. Sajnos hosszú a lista. Nem éppen megnyugtató az sem, hogy némelyek „a” szocializmust kezdik félteni attól, ami itt ma történik, és készek minden segítséget megadni az „egészséges” magyar erőknek. Nyomasztó a kis népek kiszolgáltatottságának HÉTVÉGI Orvosi ügyelet Kaposvár, Ezredév u. 13. Tel: 11-005. Kaposvár, So- mogyaszaló, Zimány és társközségeik gyermekorvosi és fogorvosi ügyelete is. Mernye (rendelő). Tel: 1. Nagybajom (eü. központ). Tel.: 35. Kadarkút, Fő u. 5/a, tel.: 19. Tab (egészségház), Kossuth u. 60. Tel: 20-620. Kaposvár, 48-as ifjúság útja 72. Tel: 14-024 (a többi településnek, beleértve Mosdóst is.) Siófok (rendelőintézet), Semmelweis u. 1. Tel: 10- 150. Fogorvos: 7—13-ig. Balatonföldvár (rendelő). Tel: 40-113. érzése, s ettől mindenki szeretne megszabadulni, teljes joggal. Lám, vannak nálunk sokkal szerencsésebb nemzetek: Svédország ámulva irigyelt gazdaságához a svédek közismert szorgalmán túl hozzá tartozik az is, hogy területét lassan két évszázada nem dúlta háború, hogy Svájcról ne is beszéljünk. De itt van a szomszédos Ausztria vagy a testvér Finnország: nekik a közelebbi múltban- sikerült az, ami nekünk nem. Elismerés és garancia De valóban a semlegesség jelenti az áhított megoldást? Igaz, hogy nekünk nem sikerült, de másnak sem. Belgiumot és Luxemburgot semlegessége sem tudta megóvni az első világháborúban a német lerohanástól. Napjainkban pedig Írország és Málta kinyilvánította ugyan semlegességét, de ezt mások nem nagyon ismerték el, így ezen státusuk enyhén szólva megkérdőjelezhető. (De az is elgondolkoztató, hogy a semlegesség jellegzetesen európai kategória; a fejlődő világban — éppen a háború gyötörte térségekben — nemigen ismeretes.) Vagyis: a semlegességhez az óhaj kinyilvánításán túl további dolgok szükségeltetnek: egyrészt az, hogy mások ezt elismerjék, másrészt az, hogy valami módon garantálni lehessen. Egy ponton összefügg a kettő: nevezetesen ott, hogy a külső elismerés és a szerződéses garancia tulajdonképpen együtt jár, bár nem minden részletében: ama országok is elismerhetik a semlegességet, akik nem részesei a szerződéses garanciáknak. De maradjunk még e garanciáknál. Nemzetközi jogi szempontból — a szak- irodalom tanulsága szerint — a fogalom számos problémát fölvet, s a legfontosabb biztosítéknak mindig is azt tekintették, hogy a semleges ország kellően erős legyen önmaga megvédéséhez, bárhonnan fenyegesse is agresszió. Kinek jó a magyar semlegesség Ha szemügyre vesszük a semleges országokat, néhány körülmény azonnal feltűnik. Az egyik az, hogy olyan helyen fekszenek, amelyek nagy fegyveres egymásnak rohanás esetén másodlagos jelentőségűek, vagy szakkifejezéssel élve: nem fő hadászati irányban. A másik: földrajzi adottsáÜGYELET Balatonszárszó (rendelő). Tel,: 40-276. Boglárlelle (rendelő), Vikar Béla u. 4. Tél,: 51-419. Fogorvosi ügyelet: ugyanott. Fonyód (rendelő). Tel.: 60- 050. Marcali, Széchenyi u. 17. Tel.: 54. Fogászait a kórházban: 8—12-ig. Lengyeltóti (kórház). Tel.: 44. Nagyatád (körzeti rendelő), Koch u. 3. Tel.: 11-854. Csurgó (rendelő), Bajcsy- Zsilinszky u. 72. Tel.: 178. Andocs (rendelő), Ady u 50. Tel.: 7. Igái (rendelő). Tel.:72-053. gaik olyanok, hogy rendkívül kedvező feltételeket teremtenek a védelem számára — hegyvidék vagy tavak szabdalta erdőségek. A harmadik pedig az, hogy mindegyikük fejlett hadiiparral rendelkezik; Svédország és Svájc jelentős exportőrök is, de Finnország és Ausztria fegyvergyártása sem elhanyagolható. Mindez Magyarország szempontjából végiggondolva a következőket jelenti: először is azt, hogy mi sem fekszünk „fő hadászati irányban", de a Kárpát-medence mégis csak fontosabb, mint az említett semlegesek, mert innen mód nyílik nagyszabású „átkaroló hadműveletekre”. Másodszor: területünk igen nehezen védhető, tehát a természetes akadályokat mesterségesen kellene pótolni és a légitámadások ellen is meg kellene védeni — és ez rendkívül költséges lenne! A magyar hadiipar pedig — nos, nem összemérhető, de ez a jelenlegi körülményeink közölt nem feltétlenül sajnálatos. Vagyis mindebből aligha vonható le más következtetés, mint az, hogy a jelenlegi nemzetközi katonapolitikai feltételek között és adott gazdasági teljesítőképességünk mellett az ország semlegessége saját fegyvereinkkel aligha lenne szavatolható. Menjünk tovább. Hajlandó lenne-e akkor valaki más. garantálni semlegességünket? Nyilvánvalóan csak az, akinek ez az érdeke — de kinek az? A Szovjetuniónak? Az Egyesült Államoknak? A kettőnek együtt? Esetleg másokkal — például Nyugat-Európával — közösen? De miért lenne az? A mai nemzetközi, s főleg európai viszonyok közölt aligha mutatható ki olyan körülmény, amely erre késztetné őket. Éppen ellenkezőleg: a kialakult egyensúlyi rendszer olyannyira bonyolult, annyira törékeny és mindenki számára olyan fontos, hogy aligha tenné kockára bárki, akármennyire kedvelhet js egyébként bennünket, magyarokat. Mert egy magyar semlegesség megbontaná egyrészt ezt a rendszert, másrészt beláthatatlan folyamatot indítana el: mindenki joggal tehetné fel a kérdést, hogy ha a magyarok igen, ők miért nem. A megoldás kulcsa Azt jelenti tenáf mindez, hogy hazánk semlegessége pusztán vágyálom, és nem lehet reális program? Nem, erről nincs szó; ez valahol Gyógyszertárak Kaposvár, Kossuth tér 4. Tel.: 11-222, nyitva 8-tól 20 óráig* szombaton 8-tól 14 óráig, vasárnap 8-tól 14 óráig. Kaposvár, szolgáltatóház, tel.: 13-440, nyitva 8—20-ig, szombaton 8—14 óráig. Bog- iárlelle, Dózsa Gy. u. 2. Tel.: 50-640, nyitva 8—20-ig, szombaton 8—13 óráig. Balatonföldvár,' Petőfi u. 2. Tel.: 40-091, nyitva 8—20- ig, szombaton 8—14-ig. Barcs, Lenin u. 21—23. Tel.: 56, nyitva 8—20-ig, szombaton 8—14 óráig. Csurgó, Csokonai u. 4. Tel.: 17., nyitva 7.30— 19.30 óráig, szombaton 7.30— 13.30-ig, Fonyód, Szent István u. 24. Teli: 61-322, nyitva 8—20-ig, szombaton 8—14 óráig. Marcali, Rákóczi u. 12. Tel.: 45, nyitva 7.30— 19.30 óráig, szombaton és vasárnap 7.30—13.30-ig, Nagyatád, Korányi u. 4. Tel.: 11-004, nyitva 8—20 óráig, már önfeláldozással lenne egyenlő. A megoldás kulcsát azonban másutt — vagy. másutt is — kell keresnünk. Az európai — á kelet— nyugati és a kelet—keleti — viszonyok alakulása ugyanis magában hordozza egy másfajta gondolkodás ígéretét is. Számunkra azért fontos a semlegesség, hogy békében és saját belátásunk szerint élhessünk; azért, hogy senki ne támadhasson meg bennünket, senki miatt ne sodródhassunk érdekeinktől, távol eső konfliktusba, és senki ne kényszerítse ránk akaratát, tőlünk idegen törvényeit. Ha pedig az európai körülmények általában így alakulnak, akkor indokolatlanná válik bármilyen egyoldalút s éppen ezért elhamarkodott) lépés; akkor számunkra is a régi értelemben vett semlegeség vagy szövetséghez tartozás másodlagos jellegűvé válik. Márpedig az európai viszonyok jelenleg pontosan ebben az irányban fejlődnek. A Varsói Szerződés átalakulása több tekintetben is megkezdődött. Hasonlóan fontos az, ami ma a kelet—nyugati kapcsolatokban történik. A leszereléshez — miként a tánchoz, a szerelemhez és sok minden máshoz — két félre van szükség, és a tárgyalások ígéretesen haladnák. A gazdasági, politikai, humanitárius kapcsolatok kiteljesedése, az egymásra utaltság tudatosodása előbb- utóbb visszafordíthatatlan változásokat eredményezhet, s elvezethet oda, hogy a régi ellenségkép soha többé nem újulhat ki. Mindez pedig jó, nagyon jó. Enyhít az egyoldalú függéseken* a kiszolgáltatottság, a fenyegetettség érzésén, s ami talán még fontosabb: mozgásteret, értelmes cselekvési lehetőségei kínál azért, ami mindannyiunk vágya — hogy békében élhessünk és úgy, ahogyan mi magunk szeretnénk. Több lehetőséget nyújt — mert lehet Magyarország semleges, lehet különleges státusa a Varsói Szerződésen belül, törekedhet a két tömb egyidejű feloszlatására, vagy meg lehet várni azt is, hogy a probléma jelentősége magától is háttérbe szorul. Lehetőség tehát van több is, és talán nem lenne bölcs dolog egy és csakis egy megoldás mellett elköteleznünk magunkat — inkább mindig azt kell választanunk, amelyik az adott pillanatban a legcélszerűbb és amelyet a körülmények lehetővé tesznek. Csak így tehetünk okosan saját magunk — és Európa egésze — érdekében. Lábody László szombaton és vasárnap 8— 14-ig. Siófok, Fő u. 202. Tel.: 10-041, nyitva 8—20 óráig, szombaton és vasárnap 8—14 óráig. Tab: Kossuth u. 65. Tel.: 20-042, nyitva 8—20 óráig, szombaton 8—14 óráig. A városi és nagyközségi gyógyszertárak a nyitva tartási időin túl ügyeleti szolgálatot is ellátnak, kivéve a kaposvári 67-es (szolgáltaitó- ház) gyógyszertárát. Állatorvosi ügyelet Barcsi kerület: dr. Gál József, Vízvár (tel.: 10), dr. Visnyei Sándor, Homok- szentgyörgy (tel.: 20). Kaposvári kerület: dr. Molnár József, Kiskorpád, dr. Hild József, Szentgálos- kér (tel.: 2), dr. Komlósi Dezső, Osztopán (tel.: 9), dr. Szekeres Gyula, Kaposvár, Pázmány P. u. 36. a (tel.: 12-698), dr. Balázs Péter. Ráksi (tel.: 72-343), szepA megyeszékhelyen megalakult a Kaposvári Bajtársi Egyesület. A kezdeti öt- venről százra nőtt a létszáma, s az év végére háromszáz-négyszáz tagra számítanak. Az alapszabály szerint rendes tagok a fegyveres erők és testületek hivatásos, továbbszolgáló, tartalékos és nyugállományú tagjai, mellettük a honvédelmi hagyományokat ápoló klubok, szakosztályok és szakkörök érdeklődői lehelnek. Pártoló tagként pedig a fegyveres erők és testületek polgári alkalmazottai, az egyesület céljával szimpatizáló állampolgárok, gesztorok, jogi és magánszemélyek támogatására számítanak. Szabó Bélával, az MHSZ megyei vezetőségének nyugalmazott titkárával, az egyesület elnökével arról beszélgettünk, miért alakították meg a bajtársi egyesületet, s mik a terveik, elképzeléseik. — A fegyveres erők és testületek irányításában bekövetkezett változás nagy szerepet játszott az egyesület megalakításában. Az MSZMP hatáskörének folyamatos megszűnése miatt valós az igény egy olyan szervezet megteremtésére, amely — az egységbe tömörítés mellett — biztosítani képes a társadalmi életben bennünket megillető hely elfoglalását, ugyanakkor a laktanyán belüli és azon kívüli érdekeink védelmét is szolgálja. Egyesületünk egész tevékenysége arra irányul, hogy elmélyítse tagjaink elkötelezettségét a haza és a nemzet iránt; hogy más népek, nemzetiségek megbecsülésére, tiszteletére, emberiességre neveljen; hogy elősegítse a katonai hivatás presztízsének növelését, valamint a haza védelmét hivatásszerűen ellátók és a társadalom más tagjai közötti kapcsolat erősítését. — Nagyon gazdag az alapszabályban rögzített program. — Sem most, sem később nem kívánunk párttá szerveződni. Pártoktól, politikai csoportosulásoktól, munkahelyi vezetői szervektől <így parancsnokságoktól) függetlenül, az alkotmányban foglaltakat és a törvényességet betartva végezzük munkánkat. Ez azonban nem jelent politikamentességet, mert minden helyi és országos kérdésben kinyilvánítjuk vétember 30-án: dr. Szokolics Gyula, Kaposvár, Tompa M. u. 10. (tel.: 15-468), október 1-jén: dr. Kelemen Kálmán. Kaposvár, Kodály Z. u. 18. Marcali kerület: dr. Vízi Jenő, Tapsony (tel.: 26), dr. Tóth Tibor, Pusztakovácsi (tel.: 16), dr. Berényi Sándor, Somogyszentpál, dr. Szekér József, Balatonszenf- györgy (tel.: 77-089). Nagyatádi kerület: dr. Lajos Balázs, Nagyatád (tel.: Nagyatád, posta), dr. Szula József, Kutas (tel.: 25), dr. Kondor János, Iharosberény (tel.: 16). ' Siófoki kerület: dr. Fazekas Gábor, Andocs (tel.: 12), dr. Feledy Gyula, Kötcse (tel.: 46-027), dr. Oláh Lajos, Boglárlelle, Liliom u. 9. (tel.: 50-828), dr. Ruff Flórián, Bábonymegyer (tel.: 20-848). Az ügyelet szeptember 30-án reggel 8 órától október 2-án reggel 8 óráig tart. leményünket, s ha jónak látjuk, szolgálatainkat is felajánljuk. Támogatunk minren olyan kezdeményezést, amely nemzetünk fölemelkedését szolgálja, ugyanakkor elhatároljuk magunkat mindenféle szélsőséges megnyilvánulástól. — Mi az, amit a legfontosabb feladatuknak tartanak? — Az, hogy tagjainkban fenntartsuk és elmélyítsük a hazafiság eszméjét; hogy támogassuk a nemzeti érdekeket szolgáló honvédelem erősítését, s ennek érdekében szeretnénk megnyerni a környezetünket. Programunk fontos eleme a haladó katonai hagyományok ápolása, a hadtudomány művelése, a széles körű tudományos ismeretterjesztés. Foglalkozni kívánunk a tagság önművelésével, nyelvismeretének bővítésével, szabad idejének célszerű hasznosításával. Ennek érdekében elegendhetetlennek tartjuk a hivatásos, a továbbszolgáló és a tartalékos állomány szolgálati elfoglaltságának körültekintőbb megszervezését, a fölösleges feladatok elhagyását, a katonákra is vonatkozó törvényes munkaidő tiszteletben tartását, az időnként még mindig előforduló parancsnoki ön kényes kedés megszüntetését. Ugyanakkor elvárjuk, hogy tagjaink intenzívebb munkával, fegyelmezettebb magatartással legyenek segítségére a parancsnokoknak, vezetőknek, hogy az ideális munkaföltételek megteremtődjenek és tartósakká váljanak. Kezdeményezői akarunk lenni az időszerű katonapolitikai kérdések nyílt fórumokon való megvitatásának. Erkölcsi, bajtársi kötelességünknek tekintjük a hazai és idegen földön elesett magyar katonák, valamint a más népek hazánk területén eltemetett katonafiainak emlékét őrző sírhelyek, emlékművek gondozását. E tevékenységünket nem befolyásolja az elesett katonák hovatartozása, azt vesszük mérvadónak, hogy valamennyien egyfajta kényszer áldozatai. — Érdekesnek érzem, hogy a közéletbe is be kívánnak kapcsolódni. — Programunkban világosan kinyilvánítjuk, hogy egyesületünk részt akar venni a városkoncepciók kialakításában és gyakorlati megvalósításában. Érdekeinket ugyanis a laktanya kerítésén kívül is érvényesíteni akarjuk. Elvárjuk, hogy a bennünket érintő szolgálati és várospolitikai kérdésekben véleményünk nélkül ne születhessenek döntések. Kinyilvánítjuk, hogy helyet kérünk a városi érdekegyeztető fórumokon. Az ország- gyűlési és a helyhatósági választásokon az egyesületünknek szimpatikus katonavagy polgári jelölteket támogatjuk. El kívánjuk érni, hogy a városi tanácsban a fegyveres erőket és testületeket megfelelő számú tanácstag képviselje. — Mire fordítják a tagdíjakat? — A tagsági díjból és más forrásokból szociális alapítványt hozunk létre. Ebből támogatjuk tagjaink árván maradt gyermekeinek továbbtanulását, hozzájárulunk a különleges gyógykezelést igénylő tagjaink költségeinek enyhítéséhez — mondta befejezésül Szabó Béla elnök. L. G.
