Somogyi Néplap, 1989. szeptember (45. évfolyam, 206-231. szám)

1989-09-29 / 230. szám

Somogyi Néplap NAPILAP XLV. évfolyam, 230. *zám Ára: 4,30 Ft ________' _______________ 1989. szeptember 29., péntek O któberben folytatódik az ülésszak Elítélte az Országgyűlés a ’68-as csehszlovákiai katonai beavatkozást Izgalmas interpellációkkal ég kérdésekkel folytató­dott az országgyűlés. Szó volt ezekben a pártvagyon át­mentéséről, a szovjet laktanyák felhasználásáig, az eset­leges romániai katonai fenyegetéstől a volt állam- és pártvezetők villáinak ügyéig. A honatyák nem ismer­nek kényes kérdést, s alaposan megizzasztották a vála­szokat adó minisztereket. S bizony nem mindegyik vála­szát fogadták el. A felgyorsult politikai élet megköveteli, hogy sok mindent megtárgyaljon az Országgyűlés a kö­zeljövőben. Az már biztos, hogy a tájékoztatási törvény ezek között lesz. A tegnapi ülés eseményei közé tarto­zik, hogy olyan vendégel voltak a parlamentnek, mint Mario Soares portugál elnök, Matti Puhákká finn mi­niszter. Az Állami Számvevőszék megválasztására teg­nap alakult meg a jelölőbizottság. Nagy jelentőségű ese­mény, hogy az Országgyűlés nyilatkozatban határolta el magát az 1968-as csehszlovákiai katonai beavatkozástól. A Tisztelt Ház már tegnap befejezte szeptemberi ülés­szakát, s a honatyák október 11-én folytatják munkáju­kat a sarkalatos törvények megtárgyalásával. Az Országyűiés szeptem­beri plénumának harma­dik napján, csütörtökön 9 óra után interpellációk tár­gyalásával folytatta mun­káját. Az elnöklő Jakab Ró- bertné köszöntötte Matti Puhákká finn munkaügyi minisztert, a finn parlament képviselőjét, aki küldöttség élén tarózkodik hazánkban, és részt vett a parlament csütörtöki ülésén. Elsőként Tornai Endre (Veszprém, 11. vk.), a deve- cseri Virágzó Tsz nyugalma­zott elnöke interpellált a pénzügyminiszterhez: kérte, hogy a borforgalmi adót 1990. január 1-jei hatállyá; szüntessék meg. Békési László pénzügyminiszter hangsúlyozta: ez az adó a bortermelő tájakon a taná­csok bevételének 30 száza­lékát adja, s eltörlése ott komoly finanszírozási prob­lémákat okozna, ezt pedig a költségvetés csak más adók emelésével tudná megolda­ni. Ugyanakkor megszünte­tésével az adó alól eddig mentesült kistermelőkre is ki kellene vetni az általá­nos forgalmi adót. Kérte a képviselőket, hogy a prob­lémát végleg megoldó új egységes földadó megalkotá­sa után. csak 1991-től töröl­jék el a borforgalmi adót. A miniszter válaszát sem a képviselő, sem az Ország- gyűlés nem fogadta el, így a kérdést az elnök további tárgyalásra visszautalta a terv- és költségvetési bizott­sághoz. Király Zoltán (Csongrád m., 5. vk.), a Magyar Tele­vízió szegedi stúdiójának szerkesztő-riportere a társa­dalmi szervezetek tulajdoná­ban és kezelésében lévő va­gyonok tárgyában interpel­lált a pénzügyminiszterhez és igazságügy-miniszterhez. Elmondta, hogy az elmúlt hónapokban a Demisz, az MSZMP és a munkásőrség több kísérletet tett a keze­lésükben lévő, állami tulaj­dont képező vagyon egy ré­szének magántulajdonná alakítására. A „jól ismert” Next 2000 Kft. megalakítása mellett az MSZMP és a munkásőrség különböző gaz­dasági társulásokat hoz lét­re vagyona eredetének el­tüntetésére és az állami el­lenőrzés alóli kivonására. Ezekben az esetekben fenn­áll a törvénysértés veszélye, nem is beszélve az akciók romboló erkölcsi-politikai hatásáról. Ezért szükséges­nek tartotta tisztázni:. tör­vényes-e a több milliárdos értékű ingatlankezelési jog átmentésére, a vagyontár­gyak állami tulajdonból va­ló kivonására irányuló igye­kezet. A kormány a vagyonátmentés ellen Dr. Békési László pénz­ügyminiszter az igazságügy- miniszterrel és a legfőbb ügyésszel egyeztetett vála­szában kifejtette, hogy 1989. július 1-je után, a módosí­tott földtörvény alapján a kezelői jog mindenfajta át­ruházása és befektetése ti­los. Utalt arra, hogy a Next 2000 Kft.-nél a cégbíróság a kezelési jog átadására vo­natkozó alaptőke-emelési javaslatot már nem fogadta el. Kifejtette: minden olyan kísérlet, amely a módosítót L földtörvénnyel ellentétesen, a kezelői joggal próbál lu- lajdonnövekményt, tőkenö­velést egy-, vagy többsze­mélyes társaságokban elérni —- törvénytelen. Az Igazság­ügyi Minisztérium és a Leg­főbb Ügyészség felkészült az ilyen kísérletek megaka­dályozására. A kormány ké­ri, hogy ha bárkinek ilyen kísérlet a tudomására jut, adjon információt a Minisz­tertanácsnak, hogy a szük­séges lépéseket megtehesse. Az elmondottakhoz hozzá­fűzte: természetes dolog, sőt azzá kell válnia, hogy a pár­tok és társadalmi szervezetek saját vagyonuk hasznosítá­sára üzleti tevékenységbe kezdenek, s e tevékenység törvényi garanciáit a párt­törvény fogja rendezni. Király Zoltán korrektnek minősítette, de fenntartással fogadta el a miniszter vála­szát. Üdvözölte a kormány felajánlását, miszerint meg­akadályozza majd a vagyon- átmentési kísérleteket. Ugyanakkor indítványozta, hogy a témára a párttörvény és a pénzügyminiszternek az állami tulajdonban, de a tár­sadalmi szervezetek kezelé­sében lévő vagyonról adan­dó tájékoztatója során térje­nek vissza. Egyúttal megfon­tolandónak ítélte, hogy a parlament foglaljon majd állást az állami vagyon zá­rolásáról. A miniszteri választ az Országgyűlés elfogadta. Vita az üres laktanyákról Bozsó Jánosné (Tolna m„ 7. vk.), a Gyönki Általános Iskola igazgatója a megüre­sedett, vagy részben kihasz­nált laktanyák tárgyában interpellált a honvédelmi miniszterhez. Kérte, hogy e laktanyákat az illetékes ta­nácsok a helyi elhatározás szerint vehessék igénybe, té­rítésmentesen. Kárpáti Ferenc vezérezre­des, honvédelmi miniszter arról tájékoztatta az Or­szággyűlést : a kormány nemrégiben úgy döntött, hogy a felszabaduló épüle­tek zömét értékesíti, s az így befolyó összeg az állam­kasszát gyarapítja. A kor­mány javaslattevő munka- csoportot hozott létre vala­mennyi érintett miniszté­rium képviselőiből. E testü­let feladata, hogy az érin­tett tanácsok bevonásával tisztázzák az értékesítéssel kapcsolatos kérdéseket, a tulajdon eredetét, a haszno­sítás legcélszerűbb módját. A Minisztertanács mindezek ismeretében dönt majd. Ami a megüresedő lakásokat il­leti, a tanácsok kapják meg a bérlőkijelölési jogot. Ar­ra azonban nem lesz mód, hogy minden épületet térí­tésmentesen adjanak át. Kárpáti Ferenc honvédelmi miniszter beszédét mondja A miniszteri választ az interpelláló képviselő és az Országgyűlés sem fogadta el. Ezért a kérdéssel a hon­védelmi bizottság foglalko­zik a továbbiakban. Debreczeni József (Bács- Kiskun m., 3. vk.), a kecs­keméti Katona József Gim­názium magyar—történelem szakos tanára is a szovjet csapatok által kiürített kecs­keméti laktanyák ügyében interpellált. A kiürítés után ezek az épületek — amelye­ket egykor a város maga épített fel — a Honvédelmi Minisztérium kezelésébe ke­rülnek. A városnak ez a megoldás elfogadhatatlan — mondotta. Kárpáti Ferenc honvédel­mi miniszter válaszában, kö­zölte: a honvédség nem tart igényt az említett két épü­letre. Ugyanakkor türelmet kért arra a néhány hónap­ra, amíg az összes hasonló ügyet elbírálják. Az interpelláló képviselő ezt a választ nem tartotta kielégítőnek, elég konkrét­nak. Pál József (Győr-Sopron m., 1. vk), a Rába Magyar Vagon- és Gépgyár Fém­ipari Alkatrész-gyáregységé­nek lakatosa ekkor a témá­hoz kapcsolódva szót kért és beszámolt Győr hasonló gondjáról. Szerinte a honvé­delmi miniszter már nem is illetékes a válaszadásra, s a Minisztertanácsnak, illetve a kormány elnökének kellene inkább az interpellációra reagálnia, hiszen a kormány nemrég döntött úgy, hogy a (Folytatás a 2. oldalon) KUTATÁS ÉS GYÓGYÍTÁS Diagnosztikai csúcskészülék kettős hasznosítása Az egészségügy techni­kai fejlesztésének sajátos lehetőségéről kötött együtt­működési megállapodást csütörtökön Kaposváron a Szociális és Egészségügyi Minisztérium, a Pannon Agráregyetem és a So­mogy Megyei Tanács. En­nek értelmében a humán gyógyítás céljaira is fel­használják azt a compu- ter-tomográfot, amelyet eredetileg gazdasági meg­fontolásból — az állat- tenyésztési kutatásokhoz — világbanki hitelből vásá­rolt az egyetem. A diagnosztikai csúcs­készülék „vegyes” haszná­latáról dr. Győrfi István, a Szociális és Egészség- ügyi Minisztérium állam­titkára elmondta, hogy a megállapodás révén olyan lehetőséget tártak fel, amelyet a jelenlegi gaz­dasági helyzetben az egészségügy önmaga nem tudott volna megterem­teni. A berendezés kapa­citása lehetővé teszi, hogy a gazdasági célú haszno­sításon túl a Somogy me­gyei kórházak, sőt a me­gyén kívüli területek ilyen vizsgálatra szoruló bete­geit is ellássák. A jelen­leg folyamatban levő te­lepítésnél megteremthetők azok a környezeti és ste­rilitási feltételek, amelyek a kétféle hasznosítást tel­jes mértékben függetlení­tik egymástól. Ennek har­minchatmillió forintnyi többletköltségét, továbbá a humán hasznosítás sze­mélyi feltételeit a minisz­térium és a Somogy Me­gyei Tanács közösen vi­seli. A megyei kórház ra­diológiai osztályának or­vosai máris felkészültek arra, hogy legkésőbb a jövő év elején megkezd­jék a rendszeres vizsgála­tokat. A Pannon Egyetem rek­tora, dr. Horn Péter to­vábbi lehetőségként fel­ajánlotta, hogy közösen hozzanak létre az állatte­nyésztési karon egy gya­korló műtőt, ahol a Pécsi Orvostudományi Egyetem hallgatói sertéseken gya­korolhatják a különféle operációkat. Dr. Győrfi István ál­lamtitkár a megállapodás megkötése után megbeszé­lést folytatott Sárái Ár­páddal, az MSZMP So­mogy Megyei Bizottságá­nak első titkárával a me­gye szociális és egészség- ügyi ellátásának helyzeté­ről s a további tervekről. Berkics János Technikusok lesznek Az öt éve kezdődött technikusképzésben most végez az első évfolyam. A kaposvári 'Ipari Szakközépiskola elektronikái műszerész szakán 25 végzős tanuló van. Szakmájuk a szóra­koztató elektronika, a számítástechnika, műszerek építése és karbantartása

Next

/
Thumbnails
Contents