Somogyi Néplap, 1989. szeptember (45. évfolyam, 206-231. szám)
1989-09-29 / 230. szám
2 Somogyi Néplap 1989. szeptember 29., péntek Tanácskozott az Országgyűlés (Folytatás aa l, oldalról.) Kiürített épületeket értéke^ siti, A képviselő kérte a döntés visszavonását, mint mondta, a városnak nincs pénze a visszavásárláshoz, s személy szerint abban is hí" zik, hogy egyetlen vállalkozó sem akad, aki ezeket a rossz állapoté épületeket megvenné a kormánytól, Kárpáti Ferenc a hozzászólásra reagálva megjegyezte: minden bizonnyal olcsóbb lenne üj iskolákat építeni, mint ezeket az elhanyagolt épületeket sok mil- liárdért á tataki tani, A hasznosítás mikéntjét tehát alaposan meg kell fontolni, Szavazás előtt Haszik Gá. bor (Pest m„ 4. vk,) evangélikus lelkész is rövid hozzászólásra jelentkezett, Véleménye szerint amennyiben mégis eladják ezeket a laktanyákat, igy az értékesítés joga a várost illesse meg, Végül is a képviselők —> 147 igém 137 nem szavazat és 37 tartózkodással — nem fogadták el a miniszteri választ, így a téma a honvédelmi bizottság elé kerül, Nem óltolánosítható a román katonai fenyegetés Raffay Ernő (Csongrád m„ 1. vk.) történész, a szegedi József Attila Tudományegyetem adjunktusa katonapolitikai kérdések tárgyában interpellált a honvédelmi miniszterhez. Mindenekelőtt arra kért választ, hogy nézete szerint a jelenleg kiélezett bel- és külpolitikai helyzetben, amikor egyes szomszédos országok a politikai zsarolástól és a katonai fenyegetőzéstől sem riadnak vissza, biztosít- ható-e a hadsereg védelmi ereje, különös tekintettel a hadsereget érintő gazdasági megszorításokra. Ehhez kapcsolódott másik kérdése: a magyar hadvezetés megtet- te-e a szükséges intézkedéseket egy „esetleges román katonai betörés” ellensúlyozására. Választ várt arra is: a Varsói Szerződésen belül milyen pozíciója van a magyar hadseregnek. Végül megkérdezte: bevetettek-e magyar katonákat az 1968- as csehszlovákiai beavatkozást követően más hadszíntéren., így a Távol-Keleten is? Kárpáti Ferenc miniszter részletes válaszában kifejtette, hogy bár enyhülési tendencia tapasztalható a külpolitikában; Magyarország és Románia viszonya rosszabbodott, de a kormány ezt diplomáciai síkon kívánja rendezni. A katonai fenyegetésről leszögezte: egyes kijelentések nem általánosíthatók, nem késztethetnek bennünket olyan lépésekre, amelyek nyomán megindulna az eszkaláció. Ilié Ceausescu legújabb — a csütörtöki lapokban olvasható — írásáról a miniszter elmondta, a román nemzet- védelmi miniszterhelyettes olyan történész, akinek munkái többnyire történelmietlenek, igaztalanok, gya- lázkodóak. Sértő most megjelent írása is. A néphadsereg anyagi helyzetéről a miniszter elmondta: ma még elviselhető a helyzet, de ha nagyon elhúzódik a korszerűsítés, súlyos problémák adódhatnak — mutatott rá. Kárpáti Ferenc a Varsói Szerződésben betöltött magyar szerepről leszögezte: a magyar hadseregről a magyar kormány nélkül senki nem hozhat döntést. Végül, a képviselő utolsó kérdésére utalva a miniszter bántónak és légből kapottnak minősítette azt a felvetést, hogy magyar katonák a Távol- Keleten harcoltak. A miniszteri választ a képviselő és az Országgyűlés elfogadta, Taps Soaresnek A délelőtti szünet befejez- téval nagy taps közepette érkezett az ülésterembe Má- rio Soares, a Portugál Köztársaság hivatalos látogatáson Magyarországon tartózkodó elnöke, Mário Soares a szónoki emelvényre lépve köszönetét mondott azért, hogy a magyar Országgyűlés előtt szólhat. Hangoztatta; Igazából csak az ember politikai, gazdasági, kulturális és szociális jogainak a tiszteletben tartása adhatja vissza Európának azt a kivételes szerepét, amelyet a mai világ nagy feladatainak megoldásában betölt, Portugália kész arra, illetve nagymértékben érdekelt abban, hogy felújítsa a magyar néppel azt az évszázados kapcsolatot, amelynek újraélesztését a jelen feltételek megkívánják a két nép jövője, a nemzetközi béke és szolidaritás érdekében. A portugál államfő beszédét hosszan tartó taps fogadta. Békési László pénzügyminiszter beszél Nem változik a nyugdíjrendszer Dr. Vodila Barna (Borsod- Abaúj-Zemplén m., 15. vk.), a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Tanács VB Edelé- nyi Járási Hivatalának nyugalmazott elnöke a nyugdíjak mértékének aránytalansága, valamint a kiemelkedően magas vezetői prémiumok tárgyában interpellált a miniszterelnökhöz. Az interpelláció első részére dr. Csehák Judit szociális és egészségügyi miniszter válaszolt. Elmondta, hogy a kormány nem kívánja 1990. január 1-jétől gyökeresen megváltoztatni a rendszert. Ettől függetlenül decemberben a társadalombiztosítási törvény módosítása során ezek a kérdések — az alacsony nyugdíjak értékvesztésének megakadályozására, az özvegyi nyugdíjak kérdésére, a magas nyugdíjak korlátozására és újratermelődésének meggátolására — napirendre kerülnek csakúgy, mint a gyes, a gyed és a családi pótlék témája. Dr. Halmos Csaba államtitkár, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnöke válaszában kiemelte: a kormány felelőssége elsősorban az államigazgatási vállalatok esetében merül fel. A vállalatok mintegy 80 százaléka viszont önigazgatási típusú, ezért egyetértett a képviselővel abban, hogy a kifizetésnél felmerül a vállalati tanácsok felelőssége. Mindezek fényében a kormány még az idén napirendre tűzi a vállalati tanácsok és más önigazgató típusú irányítási formák működésének tapasztalatait. Szükség esetén pedig még az idén kezdeményezni fogja az érvényes jogszabályok felülvizsgálását, illetőleg módosítását, valamint a vállalati törvény Indokolt korrekcióját. A válaszokat a képviselő és a parlament egyaránt eb fogadta, Megváltozik a lakásfinanszírozás * 1 Kvrnács Mátyás (Komárom m., 4. vk.), az MSZMP 1 Oroszlányi Városi Bizottsá» ' gának első titkára a 106 1988. MT-rendelet tárgyában interpellált a pénzügyminiszterhez, Emlékeztetett arra: jelenleg a szociálpolitikai kedvezmény ismét csak ak* kor vehető igénybe, ha a megvásárolt lakás volt tulajdonosa új lakást épít vagy újat vásárol az ©TF-től, Javasolta, hogy a lakásvásárlásnál szociálpolitikai kedvezmény odaítélésénél csak a család körülményei legyenek mérvadóak. Békési László pénzügyminiszter — egyetértve a képviselővel —■ elmondta: a kormányzat 1990. január 1-jével napirendre tűzte a jelenlegi lakásfinanszírozás gazdasági rendszerének teljes reformját. Addig azonban a jelenlegi rendszer toldozga- tásával nincs esély a megoldásra. A miniszter ígéretet tett arra, hogy az új konstrukcióban a képviselő által felvetett problémát is felülvizsgálják. Az interpellációra adott választ a képviselő és az Országgyűlés egyaránt elfogadta. Ezzel az interpellációk tárgyalása véget ért. Ezután a képviselői kérdések tárgyalása következett. Varga Sándor (Bács-Kis- kun m., 6. vk.), a lakitelki Szikra Mgtsz, műszaki főmérnöke az állampolgárokkal szembeni bizalmatlanságnak nyilvánította azt, hogy a (82 1988-as) minisztertanácsi rendelet teszi kötelezővé a havi 500 kilométer fölötti gépjárműhasználati átalányhoz kapcsolt út-nyil- vántartás vezetését. Kérte a kormány illetékeseit, módosítsák ezt a szabályt: ne legyen kötelező a nyilvántartás vezetése havi 1000 kilométert meg nem haladó gépjárműhasználat esetében, ugyanis az üzemek és vállalatok többségében ez tekinthető általános mértéknek. A kormány megbízásából Békési László pénzügy- miniszter elmondta: a Pénzügyminisztérium javaslata alapján — várhatóan 1990. január 1-jétől — ezeket a nyilvántartásokat drasztikusan egyszerűsítik, s változatlanul megmarad az ágazati minisztereknek az a joguk, hogy megszabják havi: 1000, 1500, 2000 vagy akár 50000 kilométer az a határ, amely fölött vezetni kell az út-nyilvántartást. Kiss István (Bács-Kiskun m., 18. vk.), a tataházi Petőfi Tsz elnöke a kistermelői állattartás jövedelmezőségének segítése ügyében kérdezte a pénzügyminisztert. A képviselő felhívta a figyelmet arra, hogy az utóbbi időben kedvezőtlen változások következtek be a hazai sertéshús-ellátásban: megbomlott a termelés és a piac egyensúlya. Az érdekeltség megtartását segítené, ha a kistermelők változatlan, 500 ezer forintos árbevételi kedvezményét a takarmányköltséggel — normatív összeggel — csökkentetten lehetne figyelembe venni az adózáskor. Békési László pénzügy- miniszter egyetértett azzal, hogy az állattenyésztésben a jelenlegi ár- és költségviszonyok mellett az érdekeltség nagyon szerény. Az érdekeltség alacsony színvonalát azonban nem lehet a jelenlegi adórendszer számlájára írni. Ennek alátámasztására emlékeztetett arra, hogy a mezőgazdasági kistermelésben családi adóztatás van, A korábbi 300 ezer forintos adómentes bevételi határt egyébként éppen az adóreform során emelték fel 500 ezer forintra. A kormányzat ezt az árbevételi határt jövőre sem kívánja csökkenteni, de arra sincs indok, hogy ezt fel- emeljék, Ezután a kérdések tárgyalása következett, Mikor lasi önálló Somogyudvarhely? Dr. Horváth Ferenc (Somogy m„ 10, vk,) csurgói körzeti főállatorvos Somogyudvarhely községnek a közös községi tanácsból való kiválásával kapcsolatban tett fel kérdést. Elmondta: az 1400 lélekszámú település lakói népszavazáson döntöttek a különválásról, illetve az önálló közigazgatás vlsz- szaállításáról. E kérdést a megyei tanács megerősítette, s továbbította a Belügyminisztériumhoz, de az ügy onnan nem jutott el a döntésre jogosult Elnöki Tanácshoz. Gál Zoltán belügyminisztériumi államtitkár válaszában arról szólt, hogy Somogyudvarhely ilyen kérelmét a megye későn továbbította, ennek ellenére ígéretet tett arra, hogy a belügyi tárca a Minisztertanácson keresztül az Elnöki Tanács következő ülése elé terjeszti a község kérését. Mi van a vezetők villáival? Király Zoltán (Csongrád m., 5. vk.), a Magyar Televízió szegedi stúdiójának szerkesztő-riportere a miniszterelnökhöz intézett kérdésében megfogalmazta: számos olyan állami és politikai vezetőről tud, akik — miután posztjukról távoztak — az állam tulajdonát képező nagy értékű lakásokat megtartották. Megkérdezte: hányán laknak ilyen lakásban, s milyen értékű állami vagyonról van szó; milyen jogcímen használják a reprezentatív villalakásokat. Egyáltalán maradt-e még reprezentálásra alkalmas, rezidenciának megfelelő villa Budapesten? A kérdésre — a kormányfő felhatalmazására — Raft Miklós, a Minisztertanács Hivatalának elnöke válaszolt. Mint mondotta, a korábbi hatalmi mechanizmusban a vezetők viszonylag csekély illetményt kaptak, s ezt kiegészítendő bizonyos juttatásokat élveztek, így bérlakáshoz jutottak. Ezeket a lakásokat szabályos bérleti szerződés alapján, bérleti jogviszony keretében lakják azok is, akik ma már nem töltenek be magas állami tisztségeket. Kényes kérdésként említette Raft Miklós, hogy az érintettek közül jó néhányan élnek — nem éppen etikus módon — a bérleti jogviszonyból fakadó jogaikkal. Megemlítette, hogy volt, aki csaknem egymilió forintot vett fel visszaadott lakásáért. Egyre többen vannak olyanok is, akik meg akarják venni azt a bérlakást, amelyben laknak. Ezek a lakások azonban elidegenítési tilalmi listán szerepelnek. Raft Miklós azt is megemlítette, hogy nem most, hanem már jóval korábban elfogytak a rezidencia kialakítására alkalmas viták. Volt idő, amikor a Fővárosi Tanács lakásberuházásra szánt keretéből építettek ilyen nagy értékű lakásokat, s ezeket juttatták a vezetőknek. Az 1980-as évektől azonban nem épülitek ilyen lakások a Fővárosi Tanács ellátása miatt. Raft Miklós arról is számot adott: elvi döntés született, hogy a köztársasági elnök és a miniszterelnök részére rezidenciákat kell kialakítani, mert így tudnak megfelelő színvonalon eleget tenni protokolláris kötelezettségeiknek. Napirend szerint ezt követően az Állami Számvevő- szék tisztségviselőinek megválasztására alakítandó jelölőbizottság személyi ösz- szetételéről döntöttek. A szavazást követően Fodor István elmondta, hogy a jelölőbizottság az októberi ülésen tesz javaslatot az Állami Számvevőszék tisztségviselőire. Amenyi- ben az ülésszakon a számvevőszékről alkotandó törvény kapcsán a parlament úgy határoz, hogy január 1-jével ne alakuljon meg a számvevőszék, vagy úgv dönt, hogy a tisztségviselőket egyelőre ne válasszák meg, akkor megszűnik a bizottság mandátuma. Az Országgyűlés nyilatkozatot fogadott el, amelyben elítélte az 1968-as csehszlovákiai intervencióban való magyar részvételt. A nyilatkozatot Sebők János (Veszprém m., 12. vk.) kezdeményezte, és a külügyi bizottság terjesztette a parlament elé. Elismerés az NDK-soknak nyújtott segítségért A nyilatkozatok elfogadása után dr. Tallóssy Frigyes (Budapest, 24. vk.), a budapesti 71. Számú Jogtanácsosi Munkaközösség jogtanácsosa javasolta, hogy a parlament foglaljon állást az NDK állampolgárainak az NSZK-ba való távozásával kapcsolatos magyar kormánydöntésről. A képviselő rámutatott: a Minisztertanács határozott, emberi humánumot -tükröző lépése a világ ngyobbik részén őszinte elismerést és egyetértést váltott ki. Hasonlóan vélekedett a kormány döntéséről a magyar közvélemény is. Tallóssy Frigyes indítványozta, hogy az Ország- gyűlés fejezze ki elismerését a kormány döntéséről, s adjon támogatást a további hasonló lépésekhez. Az indítványt a képviselők elfogadták. Ezután az ülés soros elnöke bejelentette: Király Zoltán képviselő az Európában állomásozó idegen csapatok teljes kivonására vonatkozó javaslatát megvitatásra benyújtotta az Országgyűlés külügyi bizottságának. Mivel a külügyi bizottság úgy ítélte meg, hogy a javaslat fölötti vitába be kell vonni a honvédelmi bizottságot is, s az együttes ülésre október 12-én kerülhet sor. Ma, szeptember 29-én ebéddel kezdődik és október 5-én ebéddel zárul a JUGOSZLÁV GASZTRONÓMIAI HÉT NAGYATÁDON, A SOLÁR ÉTTEREMBEN — 29-én, pénteken 20 órától Csonka Anna önálló műsoros estje a kaposvári Ipar vendéglő zenekarának kíséretével. — 30-án, szombaton 20 órától a kalinováci népi együttes ad műsort. — Szombaton és vasárnap kedvezményes áron adjuk a nemzetiségi ételeket. Naponta az ebéd- és vacsoramenüket a bjelovári Centrál Vendéglátó Vállalat szakácsai készítik. Asztalfoglalás személyesen, az üzletve VARJUK VENDÉGEINKET! SOMOGY MEGYEI VENDÉGLÁTÓ VÁLLALAT (106650)
