Somogyi Néplap, 1989. szeptember (45. évfolyam, 206-231. szám)
1989-09-27 / 228. szám
2 Somogyi Néplap 1989. szeptember 27., szerda Tanácskozik az Országgyűlés (Folytatás az 1. oldalról.) 11. az 1956-os népfelkeléssel összefüggő elítélések orvoslásáról szóló törvényjavaslat; 12. a vállalkozási nyereségadóról és a magánszemélyek jövedelemadójának módosításáról szóló törvények hatálybalépésével kapcsolatos átmeneti rendelkezésekről és egyes jogszabályok módosításáról, hatályon kívül helyezéséről szóló 1988. évi X. törvény módosítására vonatkozó törvényjavaslat; 13. a földről szóló 1987. évi l. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; 14. a pénzügyminiszter tájékoztatója az állami tulajdonban lévő, de az MSZMP és más társadalmi szervek kezelésében álló vagyonról ; 15. az október 23-a megünneplésére tett önálló képviselői indítvány megvitatása; 16. interpellációk, kérdé17. személyi javaslatok tárgyalása; 18. egyéb kérdéseket (tájékoztató, nyilatkozatok) tárgyalása, bejelentésé, Az ülésszak tárgysorozatául elfogadott napirendek közül a képviselők egyetértettek azzal az elnöki javaslattal, hogy az Alkotmány módosításáról; az Alkotmánybíróságról; a pártok működéséről és gazdálkodásáról; az országgyűlési képviselők választásáról; a köz- társasági elnök választásáról; az 1956-os népfelkeléssel öszefüggő elítélések orvoslásáról; az Állami Számvevőszékről szóló törvényjavaslatokat; a földről szóló 1987. évi I. törvény módosításáról szóló javaslatot; valamint az október 23-áról szóló képviselői javaslatot, illetve a pénzügyminiszter tájékoztatóját az állami tulajdonban lévő, de az MSZMP és más társadalmi szervek által kezelt vagyonról az Országgyűlés október 17-én folytatódó ülésén vitatja meg. Ellenzéki demokraták csoportja A napirend elfogadását követően Király Zoltán (Csongrád m., 5. vk.) képviselő bejelentette: megalakult az ellenzéki demokraták parlamenti csoportja, olyan képviselőkből, akik az MDF tagjaiként a közelmúltban mandátumhoz jutottak, illetve független képviselők. A csoport tagjai: Bánffy György (Budapest, 4. vk.), Debreczeni József (Bács- Kiskun m., 3. vk.), Király Zoltán (Csongrád m., 5. vk.), dr. Marx Gyula (Zala m., 2. Vk.), Raffay Ernő (Csongrád m. , 1. vk.), Roszik Gábor (Pest m., 4. vk.) és Zsigmond Attila (Budapest, 5. vk.). Emberi jog a ki- és bevándorlás A napirendnek megfelelően elsőként Horváth István belügyminiszter előterjesztése hangzott el a ki- és bevándorlásról, valamint a külföldre utazásról és az útlevélről szóló tör vény javas Latokról. Horváth István alapvető emberi jognak nevezte a lakó- és tartózkodási hely szabad megválasztását. Ez a többi között azt jelenti, hogy mindenki elhagyhat bármely országot, ideértve saját országát is, és hazájába bármikor visszatérhet. A ki- és bevándorlásról szóló törvényjavaslat mindezekre figyelemmel alanyi jogon biztosítja a kivándorlást, s csak a legszűkebb körben, kiemelkedően fontos társadalmi érdekből korlátozza azt. — A törvénytervezet abból indul ki, hogy a hazatérés joga a kivándorlásénál is erősebb. Ezért Magyarország e jog korlátozás nélküli megadásával kitárja és nyitva hagyja kapuját mindazok előtt, akik a hazába visszavágynak, eltörölve ezzel a rosszemlékű „disszi- dens”, „emigráns”, „jogellenesen külföldön tartózkodó” bélyegét. A külföldre utazásról és az útlevélről szóló hatályos törvényerejű rendelet is alapvető állampolgári jognak tekinti a külföldre utazást. A törvényjavaslat elfogadásával tizenkilenc — ma már indokolatlan — korlátozó rendelkezés szűnik meg. A megmaradók alapvetően megegyeznek a kivándorlás korlátáival. A parlament elé került javaslat már nem korlátozza a külföldön tartózkodás időtartamát, ezáltal megszünteti a jogellenesen külföldön tartózkodás fogalmát és a hozzá kapcsolódó szankciókat. A jövőben csak a fegyveresen elkövetett tiltott határátlépés minősül bűncselekménynek, a többi eset pedig szabálysértés. A törvények hatályba lépésének időpontja 1980. január 1. A belügyminiszter kérte az Országgyűlést; értsen egyet azzal, hogy a törvény- javaslatok hatályba lépéséig az eljáró szervek az érvényes jogszabályokon alaipuló és a mérlegelési jogkörbe tartozó szankciókat a továbbiakban ne alkalmazzák. A törvénytervezetek vitájában megfogalmazódott, hogy szükség lenne a kettős állampolgár jogosultságára, a ki- és bevándorlás vagyonjogi és devizális problémáinak megfogalmazására. Horváth István belügyminiszter válaszában hangsúlyozta, hogy a kettős állam- polgárság megoldása megköveteli számos kétoldalú egyezmény felülvizsgálatát. Ez folyamatban van. A képviselők ezután elfogadták a két törvényjavaslatot. A képviselők ezután megkezdték a büntetőeljárási törvény módosításáról, valamint a Büntető törvény- könyv módosításáról szóló javaslatok együttes tárgyalását. A mindkét törvényjavaslathoz érkezett módosító indítványokra tekintettel a Házszabály szerint a törvényjavaslat két olvasatban, általános és részletes vitában tárgyalták meg a képviselők dr. Kulcsár Kálmán igazságügy-miniszter expozéja alapján. — A két törvényjavaslat alapvetően arra a feladatra vállalkozott, hogy az átmeneti időszak igényeihez igazodva végrehajtsa a legszükségesebb módosításokat, újrafogalmazza a Büntető törvénykönyv állam elleni bűncselekmények fejezetének törvényi tényállásait és — nemzetközi kötelezettségvállalásunkkal összhangban — megreformálja a büntetőeljárás során alkalmazott személyi szabadságot elvonó kényszerintézkedéseket, erősítse az eljárási garanciákat, szélesítse az eljárás alá vont személyek és védelem jogait. Korszerű elvek A miniszter először a Büntető törvénykönyv módosításáról szólt: — Az állam elleni bűncselekmények területét lényegében nem érintette a hetvenes évek büntetőjogi reformja, sem az azóta bekövetkezett módosítások. A sürgős változtatás szükségességét már hosszabb ideje jelzi a Jogalkalmazási gyakorlat. Az elmúlt években a politikai bűncselekmények miatt elítéltek száma az összbünözésen belül elenyészően csekély volt, egyik évben sem haladta meg az ötvenet. A felelős- ségrevonás alapjául szolgáló cselekmények nagy része kisebb tárgyi súlyú bűncselekmény, többnyire izgatás volt. Súlyosabb bűncselekmény nagyon ritkán fordult elő. A Büntető törvénykönyvet módosító törvényjavaslat az átmeneti időszak politikai küzdelmeinek büntetőjogi kereteit jelöli meg. A célunk az volt, hogy a már megindult, illetve a közeljövőben kibontakozó politikai és választási küzdelmekre figyelemmel a törvény a politikai tevékenység nagyobb szabadságát garantálja, és egyben biztosítja az átalakuláshoz szükséges politikai stabilitást. Kulcsár Kálmán ezután a felülvizsgálat és az újraszabályozás alapvető szempontjait vázolta: — A törvényjavaslat egyik célkitűzése az volt, hogy a büntetőjogi fenyegetettség körét az indokolt és szükséges mértékre korlátozza. Nem büntethető tehát a véleménynyilvánítás szűk családi vagy baráti körben történve, még akkor sem, ha egyébként büntetőjogilag védett értékeket érint. El kellett hagyni azokat a rendelkezéseket, amelyek a változtatásra irányuló politikai törekvések akadályává válhatnak. Ezért törölni kellett például olyan több bűncselekmény törvényi tényállásában is szereplő fogalmat, mint az állami, társadalmi, gazdasági rend gyengítése. Egyételmű azonban, hogy az állam, illetve a társadalom egyetlen szervezetének vagy tagjának a tevékenysége sem irányulhat a hatalom erőszakos úton való megszerzésére vagy megtar • tására. A büntetőjognak ezért fel kell lépnie az erőszakos úton történő változtatás ellen. Állam elleni bűncselekménynek azokat a bűncselekményeket kell tekinteni, amelyek az alkotmány elveiben rögzített politikai rendszert, az állam függetlenségét, területi épségét sértik vagy veszélyeztetik. A törvényjavaslat szakított .a jelenlegi pártállam koncepcióval, melyben a párt vezető tisztségviselői az államnak, mint védett jogi tárgynak a hordozói. A bűncselekmény által támadott és a jogilag védett tárgy az alkotmány, illetve az alkotmányon alapuló rend. Tiltani és büntetni az alkotmányos rend elleni támadásokat kell, értve ezen, mindazokat a cselekményeket, amelyek az alkotmányban megfogalmazott, vagy az azon alapuló intézményrendszer és társadalmi viszonyok ellen irányulnak, A Büntető törvénykönyvet módosító törvényjavaslat fontosabb rendelkezéseit ismertetve a miniszter kifejtette : Az alkotmányos rend védelme — A törvényjavaslat az összeesküvés bűncselekménye helyett két új, az alkotmányos rend védelmét szolgáló törvényi tényállást iktat be a Büntető törvénykönyvbe: az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatását és az alkotmányos rend elleni szervezkedést. E két bűncselekmény törvényi tényállása rokon vonásokat mutat. Alapvető különbség azonban, hogy az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatása szervezet létrehozása nélkül is megvalósulhat. E bűncselekmény tehát a konspirativ, szervezett erőcsoportosuláson kívül átfog minden olyan tevékenységet, amely az alkotmányos rend erőszakkal vagy azzal fenyegetve való megváltoztatását célozza. Tipikus elkövetési formája a fegyveres erő igénybevételével megvalósított hatalomátvétel, azaz katonai puccs. Az alkotmányos rend elleni szervezkedést az követi el, aki olyan szervezetet hoz létre, vagy vezet, illetve olyan szervezet tevékenységében vesz részt, amelynek az a célja, hogy a magyar állam alkotmányos rendjét erőszakkal vagy ezzel fenyegetve megváltoztasAz alacsonyabb szintű hivatalos szerveknek a jogszerű eljárásban való akadályozását, illetve intézkedésre kényszerítését a hatályos büntető jogszabályok jelenleg is büntetni rendelik, de nem az állam elleni bűncselekmények körében, Ez a büntetőjogi védelem elegendő. Kémkedésért — a módosítás elfogadását követően — azt kell majd büntetni, aki kémszervezet tagja, vagy megbízottja, és ebben a minőségben hírszerző tevékenységet folytat, Nem szükséges, hogy ezek az adatok államtitoknak, vagy szolgálati titoknak minősüljenek, elegendő, ha alkalmasak arra, hogy a külföldi kémszervezet tevékenységét segítsék, ismereteiket bővítsék. A hírszerzésnek azonban a magyar, vagy valamelyik szövetséges állam ellen kell irányulnia. A törvényjavaslat e bűncselekmény kiemelkedő társadalomra veszélyességére tekintettel büntetni rendeli az előkészületet is, ezen belül egyes megjelenési formákat: a hírszerző tevékenységre való ajánl- kozást, vagy vállalkozást súlyosabban. Nem büntethető viszont a hírszerző tevékenységre ajánlkozós vagy vállalkozás, ha az elkövető mielőtt egyéb tevékenységet fejtett volna ki, ezt a hatóságnak bejelenti és a külföldi kapcsolatát teljesen feltárja. Az államtitok és a szolgálati titok védelméről is a Büntető törvénykönyv rendelkezik. Az államtitoksértés súlyosabban minősített esete valósul meg, ha az államtitok külföldi számára válik hozzáférhetővé. Lényegesen nagyobb azonban a cselekmény társadalomra veszélyessége, ha az államtitok kiszolgáltatásának a célja a Magyar Népköztársaság ellen való felhasználás. Ezt — az államellenes célzatra való tekintettel — változatlanul az állam elleni bűncselekményként kell büntetni, Hasonló a cselekmény megítélése akkor ís, ha katonai szolgáim! titkot szolgáltatnak ki a Magyar Népköztársaság ellen való felhasználás céljából. A törvényjavaslat az új bűncselekményt államtitok vagy katonai szolgálati titok kiszolgáltatása elnevezéssel iktatja be az állam elleni bűncselekmények körébe, Az igazságügy-miniszter expozéja és Kereszti Csabá- nák, a jogi, Igazgatási és igazságügyi bizottság előadójának kiegészítése utáh megkezdődött a vita, Dr. Südi Bertalan (Bács- Kiskun m., 12. vk.), a jánoshalmi Petőfi Mgtsz. MSZMP-bizottságának titkára elmondta: hozzáértő szakmabeliektől tudja, hogy a katonai büntetőeljárás jelenlegi gyakorlata teljességgel bevált, jól szolgálta a fegyveres erők és testületek alaprendeltetésének teljesítését. Következésképp a kor követelményeinek megfelelően finomítani kell e gyakorlaton. A képviselő ezért célszerűnek tartaná, ha a fegyveres erők és testületek hivatásos és sorállományú tagjai, valamint e testületeknél dolgozó polgári alkalmazottak részéről elkövetett bűn- cselekményeknél a nyomozás és a vádemelés a katonai ügyészségek feladata maradna. Südi Bertalan ezután ismertette a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság támogatását élvező módosító indítványát. Ügy vélte, hogy a javaslatában foglaltak elfogadása előmozdítja a megvádolt, ám jogerős ítélettel fölmentett állampolgár jó hírnevének intézményes védelmét. Az ülésszak ma a Büntető törvénykönyv, illetőleg a büntetőeljárási törvény módosításáról szóló törvényjavaslatok együttes vitájával folytatódik. Az MDF levele a somogyi képviselőkhöz A Magyar Demokrata Fórum kaposvári szervezetének elnöksége levelet juttatott el a somogyi képviselőkhöz. Utalt arra a felfokozott érdeklődésre, amely az ülésszaknak szól, a levél felhívja a somogyi képviselők figyelmét arra a történelmi felelősségre, amely a vállu- kat nyomja a háromoldalú tárgyalásokon elfogadott törvényjavaslatok tárgyalásakor. Ezek adják ugyanis a keretet, biztosítják az utat a magyar nép számára, hogy végre szabad akaratából, szabad választásokon mondhasson ítéletet a kommun,ista pártról, s választhassa meg az utat, melyen haladni kíván. „A magyar parlament legitimitását nem a Magyar Demokrata Fórum kérdőjelezte meg — írja az elnökség —, hanem azok, akik ott — igaz parancsra — olyan törvényeket hoztak, mely törvények a kommunista párt uralmát voltak hivatva szolgálni, mit sem törődve azzal, hogy e törvények következtében egy nemzet kerül a szakadék szélére. Most Önök előtt áll a történelmi feladat; cselekedhetnek! Felelős magatartásukkal, a nemzet iránt érzett elkötelezettségükről nyíltan számot adva kinyilváníthatják: kívánják-e a sokat szenvedett magyar nép fölemelkedését, kivánják-e, hogy hazánkban demokrácia legyen? Mi bízunk abban, hogy Önök józan ítélőképességük birtokában a nép sorsát szem előtt tartva, olyan felelős magatartásról tesznek tanúbizonyságot, melyet joggal vár el Önöktől Somogy megye közvéleménye.” A képviselők Kádár János emlékének tisztelegnek