Somogyi Néplap, 1989. szeptember (45. évfolyam, 206-231. szám)
1989-09-27 / 228. szám
1989. szeptember 27., szerda 3 Somogyi Néplap Főpróba utánv kongresszus előtt ŐSZI BNV 1989 Külön pavilonban a vállalkozók Magas sxínvonalon versenyképes termékek Az elmúlt hét vége hangosan zajló politikai eseményeinek a főszereplője az MSZMP volt. Nem véletlen: kongresszusra készülnek. Évtizedekig a párt — mert csak ez az egy volt — kongresszusai össznépi figyelemre tartottak igényt. Ünnepi eseménynek számítottak, s ennek mintegy főpróbája mindig a budapesti pártértekezlet volt. Ma már más MSZMP készül, másfajta kongresszusra. De milyenre? Érdemes ilyen nézőpontból visszaidézni a budapesti pártértekezletet. A szemlélő első benyomása egyezik azzal, amit egy felszólaló még az első órákban megfogalmazott: itt már nemcsak arról van szó, hogy a kardinális kérdéseket a szőnyeg alá seperhetjük vagy sem. A szőnyeg alatt vagyunk valamennyien. Majd a két naposra nyúlt tanácskozás végén így tört ki egy küldöttből a rádöbbentő szándék: Vegyük végre tudomásul, nem mi határozzuk meg egyedül az országban a politikai színteret, nem vagyunk már monopolisztikus hatalmi elit. Arról kellene beszélnünk, hogyan illeszkedjünk be ebbe az új társadalmi környezetbe. Nos — ezzel adós maradt a budapesti pártértekezlet. A területi elv szerint kiosztott felszólalási lehetőség — szándékkal vagy csak a demokrácia félreértelmezéséből — órákra unalomba fullasztotta a tanácskozást. Nem volt lehetőség arra, hogy a különböző platformokat képviselő küldöttek a nézetrendszerek mentén ütköztessék álláspontjukat Ugyanakkor, más helyszíneken az MSZMP csoportosulásai hangosan hirdették a hitvallásukat, egészen addig, hogy egyes vezető politikusokat távozásra is felszólítottak. Elgondolkodtatja a megfigyelőt, hogy ez a vita miért nem a pártértekezlet fórumán zajlott le. Az MSZMP immár mindenütt megválasztott kongresz- szusi küldöttei számára intő jel ennek a hét végének egy fontos tanulsága. A kongresszus csak úgy lehet eredményes — és itt az eredmény a párt további szerepének a meghatározása lehet a magyar közéletben —, ha végre nyíltan megütköznek az eddig kialakult platformok. Ami pedig ezeket a „másokat” illeti: nem sok sikert ígér a jövendő MSZMP számára, ha kongresszusa is csak annyit tud majd a többpártrendszer viszonyai között folytatandó stratégiáról, taktikáról mondani, amennyi a budapesti pártértekezleten fölsejlett. Lehetséges, hogy nincs is még egységesen kiérlelt álláspont? Az ellenzéki kerékasztallal folytatott tárgyalások körüli párton belüli viták erre engednek következtetni. De ez a vita sem tört felszínre a pártértekezleten. Pedig ebben is olyan csomópont rejlik, amely nyílt színvallásra késztetheti a jövő párttagjait. A pártban folyó viták kerülgetése, vagy annak az alapkérdésnek a háttérbe szorulása, hogy mi legyen az MSZMP sorsa-dolga a holnap Magyarországában, olyan belterjességre enged következtetni, amely alig magyarázható. Talán csak azzal, hogy a párt tagjainak nagy része még csak most kezdi sejteni annak a gyökeres változásnak a jellegét, tartalmát, amely az országban napirenden van. Megerősíti ezt a feltevést, hogy a két napos tanácskozás mellőzte annak vizsgálatát, milyen külső körülmények között folyik az a rendszerváltás, mások szerint modellváltás — a pártértekezlet nem tudta egységesen definiálni —, amely négy évtized után új utakra vezeti az országot. És amelyben egy megújhodott MSZMP, vagy utódpártja, meghatározó szerepet kíván betölteni. Nehezen magyará- ható bármivel is, vajon miért nem visszhangozták az értekezlet falai a gorbacso- vi politika bíztató üzeneteit, néhány szomszéd ország fenyegető aggodalmát, vagy a világpolitika jelentős tényezőinek a magyarországi események iránti őszinte és egyértelmű rokonszenvét E mozzanatok kiemelése semmiképpen sem sugallja a budapesti pártértekezlet egyértelműen negatív megítélését. Csupán azt, hogv igen nehéz utat kell az MSZMP-nek bejárnia, amíg arcnélküliségre ítélt tömegei — ha megrostálódva is — politizáló személyiségekként birtokba veszik pártjukat. Varga József A vállalkozók önálló kiállítást szerveztek az őszi BNV-n, .először mutatkoztak be saját pavilonban. A kiállított termékek kavalkád- ja szinte megszédítette a látogatót. A belsőépítészeti termékektől a műszaki árucikkekig felölelték az elképzelhető teljes termékskálát. A belépőt rögtön lenyűgöző látvány ragadta meg: bútoripari áruházakban alig látható hálószoba-berende - zések, ágyak, szekrények, stílusban, színben, díszítésben mind a legkifinomultabb ízlésnek megfelelően. A szarvasi Arbocoop kisszövetkezet bárpultja és vendéglői bútorzata bármelyik angol klubnak a díszére válhatna, ha nem lett volna az összes ülőalkalmatosságba befaragva a régi magyar címer. Fa és fém ízléses kombinációjából kikerekített felszereléseik és berendezéseik méltán versenyképesek bármelyik piacon. Az Angóra kalapipari kft. elsősorban női kalapjaival és különböző sapkáival aratott nagy tetszést. Modelljeik a bátor kezdeményezést és a fogyasztói társadalom ízlésvilágát tükrözték. A bemutatott ruhakollekciók inkább alkalmi, mint hétköznapi viseletre készültek. Háztartásfelszerelési mű- anyagcíkkeivel a háziasszonyok körében aratott nagy sikert a Pílleplaszt termék- családja, mely színeivel, formagazdagságával messze eltér a hagyományos műanyag kommerszáruktól. Ugyancsak műanyag alapú termékeket állított ki a Bervina gmk, mely a fogasszíjak és laposszíjak több mint 50 fogprofilú és vastagságú választékát kínálta. ötletgazdagság és szellemesség jellemezte a kétlépcsős, víztakarékos WC- öblítőtartály kivitelezését. A készülékbe szerelt váltószelep segítségével 3 vagy 9 liter vízzel öblít a készülék, amely ismerve szegényes vízkészleteinket, talán már jövőre nagy fontosságú lehet. Tűz-, betörés-, vagyonvédelmi, kombinált hang- és fényjelző készülékeivel a riasztást oldotta meg a Largo gazdasági munkaközösség. A mikroeletkronika vilá-, gába is betörtek a kisválal- kozók, készítményeikkel méltón egészítik ki az ipari termékeket. Némely esetben licenc alapján helyettesítik a nagyüzemileg meg nem oldható termelést. Erre volt jó példa a szegediek hurok- bővítője, mely a hosszú távbeszélővonalak minőségét javítja. A távközlési rendszerek terjedése magával hozza az antennarendszerek előállítását. Erre is láthattunk jó Talán helyesebb volna úgy írná. hogy lányai, hiszen az Elegancia Ipari Szövetkezet somogyvári üzemében 25 nőt alkalmaznak és a bedolgozók száma is hasonló. Fél- száz család anyagi helyzetén javítottak az itteni varroda létrehozásával. Somogyvá- mosról, Pusztakovácsiból is jönnek dolgozni, a szövetkezet gépkocsiján. Zömmel betanított varrónők, akiknek fél év áll rendölkezésükre ahhoz, hogy felvegyék a munkatempót, elérjék a kötelező penzumot. Hasonlóan a sok-sok kis vidéki fióküzemhez, bérmunkát végeznek ők is. Az osztrák megrendelőknek szövetnadrágot, a nyugatnémeteknek sortot Egy pesti szövetkezet vidéki leánya A jelszó: elegancia A munka azonos, a bér Budapesten több és sínadrágot készítenek, de a hazai, kétszeresen js pi- ros-fehér-zöld színekben szereplő Ital-trade- nek is dolgoznak. Az anyagot kiszabva kapják, és a szalagokon átfutattva az elkészült ruhát vasalják, majd szállításra készen csomagolják. Elismerően szólnak az asz- szonyok a vezetőkről, akik nemcsak a betanulásukat támogatják különböző kedvezményekkel, hanem a továbbképzésükét is. Rugalmas a munkaidő, akinek gyermeke van, ráér reggel vele foglalkozni, a kicsiket elkísérni az óvodába, iskolába. Bierer Zoltánná varrónő — aki a főnökasszony távollétében kalauzol — elmondja, hogy munkát bőven tud biztosítani a szövetkezet, sőt akár két műszakot is lehetne szervezni, ha lenne elég jelentkező. Harangozó Bajosné önkéntes szóvivői szerepet vállal, amikor összefoglalja az asszonyok véleményét: — Szeretnek itt dolgozni, mert még a vidékieknek is csak rövid idő telik el az utazással. A fő gond a fizetés. Három és féltől ötezer forintig keresnek, darabbérben. Érzékeltetésül elmondja, hogy most például 34 féle színt varrnak, s ez bizony nagy figyelmet igényel tőlük egész nap. Mindig határidőre, pontosan és szépen dolgoznak, s ők mégis kevesebbet keresnek, mint a cég fővárosi alkalmazottai. (Süli) példákat a vállalkozók kiállításán. A műszaki megoldások tárházából ki kell emelni a hőtechnikai kisszövetkezet hordozható, pb-gáztüzelésű fűtőkészülékeit, melyek az egyre nagyobb ■ kereslet kielégítését szolgálják, import alkatrészek felhasználása nélkül. Így áraikkal versenyezni is tudnak. A vegyipar monopolhelyzetét is megingatta a VI- coop vegyipari kisszövetkezet. Műszaki aerosol és háztartási vegyi cikkei a légfrissítőktől a vízkőoldón át a csavarlazító spray-ig kielégítik a teljes háztartási igényt. Búcsúzóul még elidőzött a tudósító a Cserép kisszövetkezet festett bútorai között. A magyar nép legjelesebb alkotásait idéző berendezési tárgyak, egy darabtól a teljes garnitúráig, az eredeti hagyományápolás szép megnyilvánulása. (Mészáros) GONDOSKODÁS AZ IDŐSEKRŐL Kaposváron az időskorúak — vagyis a hatvan év fölöttiek — aránya 18—19 százalékra tehető. Ez körülbelül 13—14 ezer ember. Többségük képes önmaga ellátására, családban él, sőt közülük nem kevesen hasznos tevékenységet is végeznek még. A tanácsi szociális gondoskodásra elsősorban azok szorulnak, akik munkaképtelenek, önmaguk ellátására nem, vagy Csak részben képesek, nincs meg a létfenntartásukhoz szükséges rendszeres jövedelmük, s nincs az eltartásukra, gondozásukra köteles és képes hozzátartozójuk. A tanács tagjai tájékoztatást kaptak a városban élő időskorúak helyzetéről, a róluk való gondoskodás lehetőségeiről, módjairól, a legutóbbi ülésen. Figyelemre méltó sajnálatos tény, hogy országosan a nyugdíjasok 15 százalékának a nyugdíja csak a létminimumot éri el, illetve az alatt van, további 45 százalékának pedig a létminimum és a társadalmi minimum között van. Az előbbi 3600, az utóbbi pedig 4200 forint. Ez összesen a nyugdíjasok 60 százaléka. Dr. Varjú Irén egészségügyi osztályvezető főorvosnő szerint pontos adatokat ugyan nem ismernek, de úgy vélik, hogy Kaposváron sem lehet sokkal jobb a helyzet. Az áremelkedések ellentételezéseként 300 forinttal fölemelték a nyugdíjakat, ez azonban nem javított az alacsony nyugdíjból élők anyagi helyzetén. A tanácstagokat is megnyugtatta, hogy a tanács minden jogos igényt ki tud elégíteni. Kaposváron jelenleg 224 idős ember kap rendszeres szociális segélyt. Különösen megnőtt a rendkívüli szociális segélyezés szerepe az utóbbi időben. így például évente négy-hat alkalommal segélyezik azokat az igen kis nyugdíjból tengődő, idős embereket, akiknek enélkül folyamatosan veszélyben lenne a létfenntartásuk. Tavaly 1178 személy kapott rendkívüli szociális segélyt, az idén június 30-ig pedig 843. Sokat elárul a következő adat: az évek folyamán 1988. december 31-ig összesen 826 köz- gyógyellátási igazolványt adtak ki, az idén, ugyancsak június 30-ig pedig 1078-at(!) A négy idősek klubjában 165-en jutnak napi háromszori étkezéshez, orvosi ellátáshoz, elfoglaltsághoz és szórakozási lehetőséghez. A tervek szerint a Pamutfo- nó-ipari Vállalat Kaposvári Gyárával közösen nyitnak idősek klubját az üzemi bölcsőde épületében a Ságvári- la'kótelepi időskorúak számára A megyeszékhelyen 478- an veszik igénybe a szociális étkeztetést. A növekvő igények kielégítése érdekében a bölcsődék konyháiban is főznek az idős embereknek. Sokat segít, hogy hatszáz adagosra bővítették és korszerűsítették a Szigetvári utcai bölcsőde konyháját. Száznegyven idős embert otthonukban gondoztat a városi tanács 14 főállású és -114 tiszteletdíjas gondozónővel. Nagy szükség lenne az úgynevezett gondozóházra és egy szociális otthonra is Kaposváron. Csak a következő ötéves tervben várható a már sokszor tervezett 200 személyes otthon és — esetleg — a gondozóház megépítése. Biztató az az elképzelés, hogy a textilművek leányotthonának egy részéből — ha lejár a külföldiek szerződése — kialakítanának egy kisebb szociális otthont is. Lajos Géza
