Somogyi Néplap, 1989. szeptember (45. évfolyam, 206-231. szám)

1989-09-25 / 226. szám

2 Somogyi Néplap 19&9. szeptember 25., hétfő „Elökongresszus” Szekszárdon (Folytatás az 1. oldalról.) Mindenekelőtt azonban a küldöttek meghallgatták Pozsgay Imre beszámolóját a politikai egyeztetőtárgya­lások tapasztalatairól és vi­taindítóját a programnyilat­kozat tervezetéről. Az előbbiről szólva Pozs­gay Imre kijelentette, hogy a záróülésen az ország szem­pontjából a lehető legkedve­zőbb megállapodás született. Bár az MSZMP küldöttsége a dinamikusan, változó poli­tikai helyzetben folyamato­sain romló pozícióból tár­gyalt, a közösen elfogadott sarkalatos törvények a par­lamenti jóváhagyás után re­ményt keltő biztosítékokat nyújthatnak a békés átme­nethez. A jövőre nézve tanulság­ként jegyezte meg, hogy az egységesen föllépő és az idő­közi választásokon elért si­kereit is kiaknázó ellenzék nem minden eredmény nél­kül próbált olyan látszatot kelteni, hogy engedményeket kényszerítőit ki a „hatalmat bitorló’.’ — valójában a de­mokratikus átmenetet kez­deményező — MSZMP-től. Amennyiben tényleges pozí­cióvesztés történt volna — szögezite le Pozsgay Imre —, úgy a párt nem a tárgyaló- asztalnál vesztett pozíciói­ból. A soron következő kong­resszus megteremtheti azo­kat az alapfeltételeket, hogy a jövőben az MSZMP vagy annak utóda ne defenzív módon, hanem építő vitával vehessen részt a politika alakításában. Ezért alapvető kérdés: hogy miféle egységet kíván tagjai sorában a párt. A ré­gi tekintélyeiven már nem biztosítható a közös fellépés, az együttes cselekvés, ezért a programnyilatkozatot — az alapvető társadalmi célok és törekvések meghatározásán túl — olyan alapdokumen­tumnak kell tekinteni, amely az önazonosítás esz­közéül szolgál a párt szá­mára. Így egyben a „szakí­tópróba”, a megtisztulás esz­köze is lehet, amely nem szervezeti szankciókkal, ha­nem elvi állásfoglalással te­szi lehetővé a tagságnak, hogy meghatározza hovatar­tozását. A program mellett a szervezeti és működési el­veket rögzítő alapszabály, valamint a megválasztandó tisztségviselők és testületi tagok köre is döntő a tekin­tetben, hogy a kongresszus után Nádor Györgynek, a Nem­zeti Kulturális Intézet fő­igazgatójának meghívására négynapos látogatást tett Magyarországon az Irex, az új pártként jelenik-e meg az MSZMP a politikai színtéren. Az állásfoglalásra készte­tő kérdések sorában említet­te Pozsgay Imre a modell­vagy rendszerváltás ügyét. Fölléphetnek a kongresz- szuson olyan csoportok — mondta —, amelyek tagad­ják az eddigi rendszer vál­ságát, és lényegi változások nélkül, kompromisszumok­kal, az egypártrendszer fenntartása mellett is meg­oldhatónak tartják a helyze­tet. A programtervezet ezt az álláspontot meghaladott­nak, bukottnak, sőt a válság egyik előidézőjének minősí­ti. Lényeges vízválasztó lehet Pozsgay Imre szerint a mar­xizmushoz való viszony, a vallásosság kérdése, vala­mint a névváltoztatás igé­nye vagy elutasítása'. A jö­vőbeni cselekvőképesség, a bénultság feloldása elkerül­hetetlenné teszi annak ki­mondását, hogy a párt tag­sága nem felelős a nevében, de nélküle elkövetett hibá­kért, és bűnökért. Ezzel együtt Pozsgay Imre szerint a politikai elszámolás, de nem a leszámolás szándéká­val meg keü jelölni a fele­lősök körét. Végül Pozsgay Imre a demokratikus szocia­lizmus elfogadását, mint ér­téktartományt és mint a szabadságtechnikák alkal­mazását jelölte meg „szakí­tópróbaként”. Az ezután következő vita r ztvevői közül többen ki- fc ették véleményüket a modell- vagy rendszerváltás, a reform vagy forradalom ké 'déseiről. Az álláspontok közt lényegi különbségek alig mutatkoztak, inkább e fogalmak értelmezéséről és várható fogadtatásáról el­mélkedtek. A Somogy me­gyei küldöttcsofort egyezte­tett véleményét Jávorszki András tolmácsolta. Kifej­tette, hogy amennyiben az egypártrendszerű államszo­cializmust rendszernek te­kintjük, akkor rendszerváltásra van szükség a demokratikus szocializmus irányába, ennek mibenlétét és értékeit azonban további viták során kell meghatá­rozni. Javasolta, hogy a Történelmi utunk című anyagot tekintse a kong­resszus a programnyilatko­zat és alapszabály társ­dokumentumának. Végül indítványozta, hogy a kongresszus hozzon határo­zatot a párt szimbólumai­nak megalkotásáról. amerikai Nemzetközi Kuta­tási Cserebizottság delegá­ciója. A küldöttséget Allan Kassos főigazgató vezette. A tárgyalások eredménye­ként a két intézmény meg­, Élesebb fordulatot vett a vita azután, hogy az Össze" foglalás az MSZMP meg­újításáért mozgalom egyik jelenlévő szóvivője azt in­dítványozta, hogy a kong­resszus ne tárgyalja meg a Történelmi utunk című do­kumentumot. Érvei szerint a múltban vájkálás tovább erősítheti a párttagság bűn­tudatát, és a negatív megál­lapítások a társadalom bi­zalmát is gyengítik a párt iránt. A jelenlevők többsége el­utasította ezt az álláspontot, kifejtve, hogy épp a hibák takargatása és az elvtelen kompromisszumokon ala­puló látszategység erősítené a bizalmatlanságot. Sokan szóltak a vita so­rán a gazdaságpolitika kér­déseiről, a tulajdonreform­ról, a hatékony piacgazdaság feltételeiről. Az alapszabály-tervezet vitaindítóját Kovács Jenő KIB-titkár tartotta. Leszö­gezte, hogy a kongresszus­nak a többségi elv alapján megalkuvások nélkül kell döntenie az új szervezeti és működési rend ügyében. A pártdemokrácia érdekében olyan helyzetet kell terem­teni, hogy a természetes életközösségekben — közsé­gekben, városokban — sza­badon szerveződő alapszer­vezetek maguk hozhassák létre képviseleti testületei- ket. A kisebbségek jogait és képviseletét biztosító garan­ciákat kell teremteni, s ön­kéntessé kell tenni a tag- díjfizetést. A vita során a résztvevők az országos tes­tületek tagjainak választási módjáról is szót váltottak. Többen kifejezték, hogy olyan választási rendet kell kialakítani, amely kizárja, hogy a vezető szervekbe el­lentétes politikai alapállású emberek kerülhessenek. Ja­vaslatok hangzottak el arról is, miként lehetne bővíteni a jelöltként számbajövők körét, hogyan lehetne új, kevéssé ismert politikusok­kal felfrissíteni az országos vezetést. Ennek módjaként az az elgondolás kapott többségi támogatást, hogy a küldöttcsoportok jelöltjei a kongresszusi kiadványokban kapjanak lehetőséget a be­mutatkozásra, politikai né­zeteik ismertetésére. Végül a tanácskozás kö­zös állásfoglalást fogadott el az önkormányzati rend­szer létrehozásáról, az ezzel kapcsolatos törvényalkotó munka felgyorsításáról. Berkics János hosszabbította az ösztöndí­jasok 1989/91. évre szóló cseréjére és a kétoldalú ke- rekasztal-konferenciák ren­dezésére vonatkozó egyez­ményt. Baranya. Fejér, Somogy, Tolna, Zala megye MSZMP-iküldöttei javasolják a kongresszusnak: [pártunk foglaljon állást abban, hogy a demokratikus átalakulás folyamatában a társadalom szerveződé­sének alapja laz önkormányzat legyen, amely a (közigazgatás, a gazdaság, a mű­velődés, a szellemi élet terén új módon felépülő, alkotó kép es közösségeket hoz­hat létre. Az elkövetkező hónapokban szükséges­nek tartjuk az önkormányzat alapját lét­rehozó törvényhozási folyamat felgyorsí­tását. Területi önkormányzat csak községben, városban — tehát organikus közösségek, települések működésének létformájaként jöhet létre. Az önkormányzat az adott te­lepülés helyi hatalma, melynek jogkörét csak a parlament által létrehozott tör­vény korlátozhatja. Mindezek alapján megyei önkormányzat nincs. Ez azoban nem zárja ki, hogy a telepü­lések önkéntesen társulást hozzanak létre, olyan feladatokra, amelyek megoldása az egyes önkormányzatok erejét meghaladja. Különböző feladatokra az önkormányza­tok különböző szövetségekhez csatlakoz­hatnak. Az önkormányzat megteremtésének tör­vényi alapjait (az önkormányzati tör­vényt, az államháztartási törvényt, vala­mint az adórendszer ennek megfelelő mó­dosításait) együttesen célszerű kialakítani. Az önkormányzat létrehozása gazdasági függetlenséget feltételez, ezért támogat­ják az önkormányzatok tulajdonának egy­szeri, jogi aktussal történő létrehozását. Ugyanakkor szükségesnek tartjuk az elmaradott térségék és a csekély erőfor­rással rendelkező települések esetében $z állami támogatás fenntartását, mellyel a felzárkóztatás folyamata felgyorsulhat. Az önkormányzatok az átmeneti idő­szakban a társadalom fontos stabilizáló! lehetnek. Ne aggódjunk a vidéki Magyarország miatt: llegyen lehetősége saját létformája kiteljesítésére! Amerikai főigazgató látogatása Pártértekezletek a hétvégén Az MSZMP túljutott u mélyponton Nyers Rezső, Grósz Károly kongresszusi küldött Megélénkült a fölkészülés az MSZMP október 6-án kezdődő kongresszusára. Töibb megyében és a fővá­rosban tartottak pártértekez­leteket a hét végén. A Sal­gótarjánban szombaton ösz- szeülő Nógrád megyei párt- értekezleten úgy döntöttek, hogy a második fordulóra a kongresszus után egy hóna­pon belül sort kell keríteni. Az e fórumon felszólaló Grósz Károly, az MSZMP főtitkára kijelentette: eljött az idő, hogy a régmúlt hi­bái helyett mai hibáinkat vegyük számba, hogy meg­indulhassunk a gazdasági és politikai stabilizáció és ki­bontakozás útján. A pártér­tekezleten négy kongresszusi küldöttet választottak. Ele­gendő szavazatot kapott — az 540-ből 514-et Grósz Ká­roly. A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei pártértekezleten Dudla József első titkár azt kérte, hogy semmilyen párt­vezetői tisztségbe ne vá­lasszák meg. Borsodban olyan vezetők kellenek, akik a párton belül a legszélesebb összefogást tudják megteste­síteni. A pártértekezlet úgy döntött, hogy végleges sze­mélyi döntéseket legkésőbb október 30-ig hoznak. Addig ügyvezetőként a volt első titkár Dudla József és a volt két titkár irányítsa az ügy­vezető elnökség munkáját. A Pest megyei pártérte­kezlet szombaton Gödöllőn, az Agrártudományi Egyete­men ült össze. Nyers Rezső, az MSZMP elnöke felszóla­lásában leszögezte: a párt belső válságot él meg, je­lenleg azonban túljutott a mélyponton, így a kong­resszuson már a megújulás­ra fordíthatják erejüket a küldöttek. Olyan új pártot kell kialákítani, amely nem tagadja meg értékeit, de más úton halad előre. A főváros kommunistái­nak küldöttei az MSZMP Budapesti Bizottsága Politi­kai Propaganda- és Műve­lődési Központjában, gyűltek össze szombaton a kétnapos tanácskozásra. Az ügyrend háromórás vitája után az a döntés született, hogy a Bu­dapesti Pártbizottság tagjai csak tanácskozási joggal ve­hetnek részt. A vitaindítók­ból; kitűnt, hogy a budapesti pártmozgalom az MSZMP egységét kívánja, amelynek alapja a radikális reform, a gyors modellváltás, a követ­kezetes leszámolás a múlt hibáival. Ezen a fórumon Válasz­tották meg a húsz kongresz- szusl küldöttet, köztük van Nyers Rezső, az MSZMP el­nöke is. Vasárnap tartotta else országos értekezletét a? összefogás az MSZMP meg újításáért mozgalom az MSZMP Politikai Főiskolá­ján. A résztvevők elé kerüli az MSZMP közelgő kong­resszusának dokumentum- tervezete. A szakértők sze­rint célszerű lenne, ha í Történelmi utunk tanulsága: című összegezést nem tár­gyalná meg a kongresszus ugyanis a jelenlegi válságol meglehetősen szűkén vizs­gálja. A találkozón több ve­zetőt — így Nyers Rezsőt Pozsgay Imrét, Horn Gyulá' is — név szerint bírálta aí egyik felszólaló. Mégis Petőfi! A Megamorv Petőfi Bi­zottság Országos Sajtószol­gálathoz eljuttatott közle­ménye szerint Petőfi Sándoi földi maradványainak hiva­talos, kibővített, ismételi szakértői vizsgálata a szov­jet tudományos akadémia bevonásával 1989. szeptem­ber 20. és 24. között meg­történt. A vizsgálat megerő­sítette a korábbi eredmé­nyeket, újabb 16 ismérvvel tényként állapította meg, hogy a Barguzinban feltárt sírban kétséget kizáróan Petőfi Sándor földi marad­ványait találták meg. A Burját Köztársaság mi­nisztertanácsa és a Mega­morv Petőfi Bizottság a vizsgálatról készített szak­értői véleményeket tartal­mazó dokumentumokat köz­vetlenül eljuttatta a szovjet és a magyar külügyminisz­tériumba annak érdekében, hogy Petőfi Sándor csont­jait mielőbb Magyarország­ra lehessen szállítani. Budapesten a XX. kerületben szeptember 20—24. között fesztivált rendeztek, melynek célja, hogy „közös akaratnyil­vánítással befolyásolják döntésében a parlamentet, járuljon hozzá októberi üléséin a Bécs—.Budapest világkiállítás meg­rendezéséhez”. A rendezvényen részt vett .szeptember 23-án Habsburg Ottó, az Európa Parlament Magyarország Csoport­jának elnöke. Képünkön: a XX. kerületi tanács épületéből kilépve, Habsburg Ottó üdvözli az öt ünneplő tömeget Robbanás Jurgában Húszezer ember evakuá­lásával végződött egy ház­festés a Szovjetunióban, a kemerovói terület Jurga vá­rosának laktanyájában, pén­tekre virradóra. Mint az Iz­vesztyija pénteki számában jelentette, a város az elmúlt éjszaka valósággal tüzérségi tűz alá került. Az eset úgy kezdődött, hogy egy katonai raktár fes­Leiúngrád második világ­háború alatti blokádjához hasonló a helyzet örmény- országban — így jellemezte az ottani állapotokat az örmény Nemzeti Mozgalom egyik vezetője. A férfi, aki a Karabah-bizottságnak is tagja, vasárnap telefonon tájékoztatta az MTI moszk­vai irodáját a kialakult helyzetről. Mint mondta, a köztársasági törvényhozás azt fontolgatja, hogy a köz­ponti szervek fellépésének eredménytelensége esetén az ENSZ Biztonsági Tanácsá­hoz fordul segítségért. A telefonon kapott tájékozta­tás megerősítette azokat a tésén dolgozó katonák tüzet raktak, mire felrobbant a levegőben felgyülemlett ace- tongőz. A raktár kigyulladt és egymás után robbantak fel az ott tárolt lövedékek — nagy részük a telepen, de hullott belőlük bőségesen a városra is. A városi tanács elnöke el­mondta, hogy a raktár kör­zetéből sürgősen ki kellett éhínség ­korábbi jelentéseket, ame­lyek szerint mind súlyosab­bak a fennakadások a köz­társaság mindennapi életé­ben. A gépkocsi-közlekedés megbénult, mind komolyab­bak a tömegközlekedés fennakadásai az üzemanyag- hiány miatt, a helyi újságok továbbra sem jelennek meg, az üzletek polcai üresek. A szovjet szakszervezetek központi lapja, a Trud va­telepíteni az ott lakókat, mintegy húszezer embert. Egy tűzoltó és három ka­tona súlyosan megsérült. Az elárvult lakások némelyikét kirabolták. Négy fosztogatót őrizetbe vettek. A honvédelmi miniszté­rium szakértői bizottságot indított Jurgába. sárnap azt írta, hogy a hadsreg IL—76-os szállító­gépei harmadik napja nap: tíz járatot bonyolítanak le hogy a legalapvetőbb igé­nyek kielégítéséhez nélkü­lözhetetlen üzemanyagot i fővárosiba szállítsák. A sajtó megszólaltatta a: Azerbajdzsán Népfront egyik aktivistáját, aki érzékeltet maradt annak hallatán is hogy egy-két héten belü Örményországban a gyerme­keket is sújtó éhínség ütheti fel a fejét. Az aktivista vá­lasza: a karabahi azerbaj­dzsán gyerekek megmentése érdekében hadd éhezzenek az örmény gyerekek.

Next

/
Thumbnails
Contents