Somogyi Néplap, 1989. szeptember (45. évfolyam, 206-231. szám)

1989-09-25 / 226. szám

1989. szeptember 25., hétfő Somogyi Néplap 3 Bizalom kérdése (is) Vállalatellenőrzés elméletben Fórum a balatonszéplaki tanácskozáson Pénteken előadásokkal kezdődött a Vállalkozás és ellenőrzés című konferencia Balatoniszéplakan. Mint ar­ról szombati lapunkban is hírt adtunk a Szervezési és Vezetési Tudományos Tár­saság, valamint a Magyar Könyvvizsgálók Egyesülete az ország minden részéből kétnapos eszmecserére hívta a vállalatvezetőket, belső el­lenőröket. A szervezők sem számítottak ekkora érdek­lődésre: az üdülő nagyter­mében elvétve volt üres szók és a belső televízión keresztül is sokan hallgat­ják az előadókat. Vállalatok százai alakul­nak különböző gazdálkodási egységgé, korlátolt felelőssé­gű társaságok és részvény- társaságok jönnék létre: mindenki kíváncsi, mi le­gyen a korábbi tulajdonfor­mákkal, hogyan kell egzakt módon felmérni a vagyono­kat és ellenőrizni: nem akar-e valaki vagy valamely cég visszaélni a katotikus állapottal. Az NSZK-ban az ellenőr­zés gyakran bizalom kérdé­se. Legalábbis ezt sugallta László F. Ágoston a Coopers and Lybrand frankfurti cég könyvvizsgálója. A folyosói vélemények szerint az ilyenfajta bizalomra nálunk legalább egy évtizedet várni kell még ... Mindenesetre egy átala­kulni vágyó cégről jobb mi­nél tölbb információt besze­rezni a tőkebefektetőnek és a vállalati ellenőröknek is. Faluvégi Lajos professzor a szombat délelőtti fórumon. egy kérdésre válaszolva el­mondta, hogy reprivatizáci­ós törvény készül, ami szin­tén segíti majd az átalaku­lást. Ám sokan még ma sem veszik figyelembe az illető céget finanszírozó bank vé­leményét, ami fölöttébb fe­lelőtlenség. Talán már a jövő év elején létrejön újra a budapesti tőzsde, amely valódi piaci megmérettetést jelent majd a cégeknek. Meglehetősen meglepte a hallgatóságot az egyik részt­vevő véleménye, miszerint a vendéglátásban a magántő­ke továbbra is az illegális profitszerzést teszi előtérbe. Dr. Rieb László, a Magyar Könyvvizsgálók Egyesületé­nek főtitkára kétkedve fo­gadta a megállapítást, hi­szen eddig a kereskedőkről azt „hallotta”, hogy becsü­letes emberek. Ami igaz, az igaz, a Balaton partján és szerte az országban jó né­hány turpisságra derült már fény. Nemsokkal később szó­ba került a könyvvizsgálók felelőssége is, amit konkré­tan' eddig még nem defini­áltak. Rövidesen miniszter­elnöki rendelet születik er­ről — tudtuk meg. Helyesnek mondható-e a Next 2000 kft. vagyonérté­kelése? — vetette fel vala­ki. Minthogy az értékelést végző könyvvizsgáló nem volt a teremben, a válasz­adó dr. Jenei Tibor, a Saldo vezérigazgatója csak rövid feleletet adott: szerinte a kérdezőt inkább politikai megfontolások vezették, mint szakmaiak. A cégbíró­ság Budapesten nem fogad­ta el az egyszemélyes kft-k törzstőkeemelósére tett ja­vaslatokat, sajnos, néhány megyében más volt a hely­zet. Bihari Zsigmond a Pénz­ügyminisztérium osztályve­zetője az Állami Számvevő­szók szervezeti felépítéséről beszélt: a tervek szerint csaknem háromszáz főt fog­lalkoztatna a számvevőszók, öt régiót alakítanának ki az országban és minden megyé­ben egy-három számvevő dolgozna. Természetesen ez csak javaslat, a végleges formáról a parlament dönt. Egy másik kérdésre elmond­ta, hogy a közeljövőben a PM javasolni fogja, hogy csökkenjen a személyi jöve­delemadó, de ez csupán no­vemberben kerül az Ország- gyűlés elé. Az állami szám­vevőszék mellett viszont nem lesz szükség a KNEB- re — tette hozzá a főosz­tályvezető. Természetesen ezentúl is jó néhány kérdés felvetődött, tudósításunkban a közérdek­lődésre számot tartható vé­leményekből válogattunk. A tanácsko ás azzal zárult, hogy a jövő hónap végén újabb eszmecserét hívnak össze a rendezők, de akkor inkább gyakorlati kérdése­két vitatnak majd meg. F. L. Szavaláshoz már kevs*n voltak Közérdekű bejelentések, panaszok Tabon MÓDSZERESEBB A HIVATALI MUNKA A meghívó szerint hét na­pirendi pont megtárgyalásá­ra vállalkozott volna leg­utóbbi ülésén a tabi városi tanács, ám végül is csak öt téma került a testület elé. (A megyei tanácstag mun­kájáról szóló beszámoló le­került a napirendről, ugyan­is Szabados János munka­helyi elfoglaltságára hivat­kozva nem jelent meg a ta­nácsülésen. Visszahívását kezdeményezték a tanácsta­gok.) A tanácsülés fő témája a közérdekű bejelentések, ja­vaslatok és panaszok hely­zete volt, valamint a tanács által jóváhagyott kommuná­lis feladatok végrehajtása. A panaszok, javaslatok és bejelentések intézését ugyanis 1986-ban a végre­hajtó bizottság nem tartotta megfelelőnek: mint kiderült, az azt megelőző években a szakigazgatási szervek egyes esetekben nem, vagy csak késve intézkedtek. Ezért is tartották fontosnak az ille­tékes vezetők a feltárt hiá­nyosságok azonnali meg­szüntetését, az apparátus felkészítését. Mostanra aztán eljutottak oda Tabon, hogy az utóbbi egy-két évben nem volt megválaszolatlan javaslat, észrevétel. A falugyűléseken, lakos­sági fórumokon és tanács­tagi beszámolókon elhang­zott felvetéseket jegyző­könyvben rögzítették, s a megoldás végett az illetékes osztályokra továbbították, míg a tanácsülésen elhang­zott észrevételeket (az inter­pellációkat is) a jelenlevő tisztségviselők válaszolták meg. Ennek elfogadásáról azonban a testület határo­zat formájában döntött. A kimutatás szerint, (me­lyet a tanácstagokon kívül a tudósító is kézhez kapott) az 1985. évi 328 bejelentés­sel, javaslattal és panasszal szemben 1989 első félévében csupán 75 észrevételt re­gisztráltak a tanácson, pa­nasz pedig nem érkezett. Hogy valójában ennyit ja­vult-e a helyzet, vagy csu­pán állampolgári érdekte­lenség miatt ilyen alacsony a felvetések, javaslatok szá­ma, azt e sorok írója a helyszínen nem tudta kide­ríteni ... Korábban többnyire az utak, járdák hiányát, rossz állapotát, a vízelvezetés gondjait tették szóvá bead­ványaikban, de nem hall­gatták el a kereskedelem, a közlekedés, az egészségügy és az oktatás hiányosságait sem. A zömében kommuná­lis ellátással kapcsolatos teendőket a tanács éven­ként ütemezte, rendszerezte. Az 1987. évi lakossági fóru­mokon elhangzott közérdekű észrevételeket, javaslato­kat mára megvalósultak; a „tanács nemcsak kellő figyel­met, hanem elegendő pénzt is biztosított a kivitelezé­sekre. A tanácsülésen minderről négyen mondtak véleményt. Schmuck Ferenc kányái ta­nácstag megkérdezte: mi szerint készítették el a kom­munális kivitelezési rang­sort? Cserhalmi Sándor Tabról az egyik utca vízel­vezetésével, közlekedésével és az útburkolattal kapcso­latban kért szót, de ismét felhívta a tanács figyelmét az igényelt fürdőhelyének előkészítésére is. Nagy Ernő az ügyrendi, jogi és igazga­tási bizottság elnöke azt tet­te szóvá, hogy a szakigaz­gatási szervek részéről az állampolgároknak adott vá­laszok nem voltak mindig konkrétak és határozottak. Király János somogymegy- gyesi elöljáró pedig hiá­nyolta, hogy a folyamatban levő közérdekű felvetések állásáról nem kapott tájé­koztatást a testület. A fel­szólalásokra a tanács illeté­kesei — Farkas István elnök és Szummer György titkár — igyekeztek választ adni. A további feladatok meg­valósítására elkészített ta­nácsi javaslatok elfogadására nem került sor, ugyanis ki­derült: mire szavazni kel­lett volna, már nem volt ha­tározatképes a tanácsülés ... Krutek József Vállalkozói ipari park A vállalkozások élénkíté­sére, s ezer új munkahely teremtésére dolgozott ki kö­zös programot a Vállalko­zók Országos Szövetségének Baranya megyei csoportja és a megyei tamács. A Vállal­kozói Ipari Park, a szabad műhelykapacitások bevoná­sával új kis- és középvállal­kozásokat, illetve vállalko­zási központot hoz létre Pé­csett. Célja, ' hogy a tőke koncentrációjával kedvező feltételeket teremtsen az in­duló és .a már működő vál­lalkozások számára. A rész­vénytársaság egymilliárd fo­rintra tervezett alaptőkéjét a Pécsi Városi Tanács telek- -apportjából, magánvállalko­zók, pénzintézetek és a me­gyei tanács részvényjegyzé­séből, s külföldi tőke — be­vonásával kívánják előte­remteni. ŐSZI BNV 1989 Vásár a vásárban KÉT PÉNZTÁRCA IS KEVÉS Fagylaltot ízleltető meleg. A lányok aligszoknyában, a férfiak meglazított nyak­kendőben és kigombolt ing­nyakkal. A megnyitóra (ter­mészetesen) nem engedték be a nagyközönséget, de már így is alig-alig lehetett odaférkőzni az egyik-másik standhoz. Mert látnivaló bő­ven volt. Az ember nem győzte kapkodni a fejét. Ügy látszik, megtették hatá­sukat az egyre-másra ala­kuló, a részben külföldi ér­dekeltségű vállalatok. Az idei, kilencvenedik őszi BNV felén külföldi vál­lalatok állítanak ki és mondjuk meg: a csillogáson, a pazar bemutatókon ez meg is látszik. A másik fontos tudnivaló, amit a vá­sárra látogatóknak feltétle­nül el kell mondanunk, hogy a pénztárcáját senki se hagyja •itthon. A világért sem akarunk senkit sem fö­lösleges pénzkidobásra biz­tatni, de aki ez alatt a hét alatt nem talál magának vá­sárfiát, az vagy be sem megy a BNV területéré, vagy ké­sőn kapja meg a fizetését. Itt van például a Szarva­si Vas- és Fémipari Szövet­kezet, amely méltán híres pazar lámpáiról. Jól felfo­gott üzleti érdekből a be­mutatójukon minden eladó, ami világít. Nem szólnak senkire, ha gusztálják a lámpákat, forgathatók, meg­emelhetek a szerkezetek, persze az a legkedvesebb látogató, aki pénztárcáját részben vagy egészben hely­ben kiüríti. A Nagykanizsai Bútorgyár nem spórolt a hellyel. Az „A” pavilon tekintélyes ré­szét foglalják el, s ami sok­kal lényegesebb, a többi bú­torbemutatótól eltérően nem barikádozták el a foteleket és a kanapékat. Ki lehet próbálni valamennyit és azért sem koppintanak a né- zelődők orrára, ha ne adj’ isten ki merészelik nyitni az egyik szekrényajtót. A nagy­kanizsaiak közszemlére bo­csátják a tervezőjük által a jövő bútorainak vélt ülő- és fekvő alkalmatosságokat. A tudósító — bár kevésbé konzervatív lélek — látha­tóan megsértette a cég kép­viselőjét, amikor a hatvanas évekbeli, szögletes, geomet­riai formákkal vont párhu­zamot a kiállított ülőgarni­túra láttán. Kicsivel arrébb egy padlizsánlila betétes, neoavantgard komódot is bemutattak ... Nos, döntse el a szemlélődő, hogy a szo­ba melyik sarkába tudná elképzelni ezt a bútordara­bot? A komód kidolgozása is figyelemre méltó, a szak­emberek azt mondták róla, hogy kalapácslakkal kezelt felület. Az első látszatra egyenletes bevonat bárso­nyosan megtört, különleges hangulatot kelt. A bútorgyártók is takaré­koskodnak. Erre kényszeríti őket a kevésbé tehetős vá­sárlók zöme. Egyik-másik szekrénysorhoz részben ke­vésbé értékes fát használ­nak, de egy rusztikus gar­nitúra így is hetven-nyolc- vanezer forintba kerül. A kanizsai gyár nemrégiben vásárolt gépsort, amivel az eddig — akár balesetveszé­lyesnek is mondható — éles élek lekerekíthetők. Per­sze ettől még nem lesz ol­csóbb egyetlen bútor sem ... Maradva a „házbavaló” portékáknál, érdemes meg­állni Moulljnex cég háztar­tási gépeinél. A vállalat há­ziasszonyai boszorkányos ügyességgel sütnek, főznek, pontosabban hagyják a ma­sinákat: hadd dolgozzanak helyettük. Apropó sütés! Az Elekthermax villamos sütő­ket és más efféle berende­zéseket gyártó honi cég képviselőjétől azt tudakol­tuk, hogy mikor lesz már hazai mikrohullámú sütő. Sajnos ők nem tervezik a gyártását a közeljövőben — kaptuk a választ. Viszont aki éhesen megy a villany­kemencék közelébe, talán megkóstolhatja azt a finom pogácsát, amelyből nekünk csak az illata jutott. Faragó László Fotó: Gyertyás László Vitaanyagok a pártéletről Megjelent az Útközben Több partnerrel jobban megy Fellendülőben az ÉSZKV (Tudósítónktól) Az 1966-ban öt termelő- szövetkezet által létrehozott nagyatádi Tövál — mai ne­vén Építőipari Szövetkezeti Közös Vállalat (ÉSZKV) — a tsz-ék ben szétforgácsolt építőipari kapacitások kon­centrálása érdekében jött létre. Az első évtizedben jobbára mezőgazdasági be­ruházásokat végzett, több szakosított szarvasmarha- és sertéstelepet, tárolót, és a mezőgazdaságot kiszolgáló egyéb létesítményt épített. A hetvenes évek közepétől azonban gyökeresen meg­változott a helyzet, mivel a mezőgazdasági beruházások köre egyre szűkült, aránya a korábbi 50—80 százalékról 20. majd 5 százalékra esett vissza. Megszűnni vagy más le­hetőségék után nézni — ez volt a fő kérdés. Azóta is talpon vannak. De hogyan? Szakonyi László, a vállalat Igazgatója szerint a megvál­tozott helyzethez, elsősorban úgy alkalmazkodtak, hogy új partnereket — ipari üze­mek, tanácsok, áfészek — kerestek. Változatos volt az épületek kivitelezési skálája, a néhány százezer forintos beruházástól a több milliós­ig. A másik lényeges válto­zás az volt, hogy az egyre szaporodó minőségi feltéte­leknek is meg kellett fe­lelniük. Ez szemléleti és szervezeti átalakulást igé­nyelt, egy-egy munkát ver­senytárgyalás során lehetett elnyerniük. — A szervezeti felállás szigorú személyi felelősségre épül. Az alkalmazotti állo­mány hosszabb időn át ala­kult ki, jól összeszokott, megfelelő szaktudással és tapasztalattal rendelkezik. Fizikai dolgozóik — megfe­lelő szakmai felkészültséggel — jó színvonalon képesek ellátni feladataikat. A vál­lalat tavaly 72,5 millió fo­rint bevételre tett szert és ez négymilliós nyereséget eredményezett. Az idei tár­gyalások szerint 1990-re is biztosítottnak ígérkezik a munka. Fontos dokumentumokat közöl az Útközben most megjelent szeptemberi szá­ma. Az MSZMP megyei bi­zottságának alapszervezeti tájékoztatója két fontos do­kumentumot ad közre a mostani összeállításban, se­gítve ezzel1 a kongresszusi fölkészülést. A Gondolatok a szocialis­ta pártmozgialomról Somogy megyében című vitaanyag, az Ajánlás a pártszervezetek lakóterületi politikai mun­kájára című tervezet olyan vitaanyag, hogy szükség van a kiegészítésére. Minit dr. Fenyő István társadalompo­litikai titkár a bevezetőben felhívja rá a figyelmet: az Útközben minden olvasója eljuttathatja véleményét, észrevételét a megyei párt- bizottság társadalompoliti­kai munkacsoportjához. Ez hozzájárulhat a megye párt­mozgalma előtt álló felada­tok és a legfontosabb kérdé­sek kialakításához. Az alapszervezeti tájékoz­tató összefoglalja azokat a jelzéseket, véleményeket, amelyek a pártélet kérdései­ről, a lakosság közhangula­táról augusztusban beérkez­tek.

Next

/
Thumbnails
Contents