Somogyi Néplap, 1989. szeptember (45. évfolyam, 206-231. szám)
1989-09-16 / 219. szám
1989. szeptember 16., szombat Somogyi Néplap 3 Pozsgay Imre Bogláron (Folytatás az 1. oldalról) — Amikor eljön a számvetés ideje, a mindennapok embere itt-ott keserves és botladozó tapasztalattal mérlegeli ezt a barátságot, melyet évezredes léptékben és perspektívában nézve én töretlennek tartok — mondta Pozsgay Imre. — A sorsközösség érzése mindenfajta származástudatnál erősebb. Európába vetődésünk különböző okokból történt, de bennünket az azóta eltelt ezer esztendőben sem a 11—13. század táján, sem a török hódoltság gyalázatának idején, sem a sza'badságharcok korszakában nem zavart, hogy a lengyelek a nyugati-szláv nyelvek egyikét beszélik. Ma is vannak földönfutói Európának! És a magyarság megint nyitott, akár délkeletről, akár északnyugat felől jön az áradat. Bizonytalan értékű kormánymegállapodások világát túllépve, az emberi jogi -megállapodások szellemében közlekedési folyosót nyitunk azoknak, akiket sanyarú sorsuk lakóhely-változtatásra kényszerít, mert „egyszerűen” szabadsághiányban szenvednek. A magyarságot most sem érheti vád, mert megint olyan helyzetbe került, mint ötven évvel ezelőtt: olyan ügy kezelésében kell részt vennie, melynek okai és körülményei nem ezen a földön keletkeztek. Azokhoz fordulok, akik fél évszázada a földnek ezen a darabká ján élték meg keserveiket, beilleszkedési zavaraikat, elsősorban azért, mert gyötrelemmel gondoltak a fölégetett földre, melyet kénytelenek voltak egy időre maguk mögött hagyni. Sorsdöntő az a vállalkozás, amelyben most a lengyel nép és mi magyarok is részt veszünk. S ha tetteinket jó szándékkal összeszőjük, talán úgy éljük meg a kényszert, mint egyetlen komoly esélyt arra: a nemzeti önazonosságot megőrizve részt vegyünk az új európaiság megteremtésében, mely az ezredfordulóra remélhetőleg nem a földönfutók, hanem a megbékélés, a tolerancia kontinense lesz. Köszönöm a bogiáriaknak, hogy megfelelő körülményeket teremtettek ahhoz, hogy méltóképp tiszteleghessünk az ötven éve történtek előtt — mondta Pozsgay Imre. Mieczyslaw Cygan tábornok, a lengyel kormánydelegáció vezetője meleg hangon mondott köszönetét azért a gondoskodásért, melyben honfitársai részesültek Bogláron a II. világháború gyötrelmes évei alatt. — Meggyőződésem — állította —, hogy azok a reformfolyamatok, amelyek a szocialista országokban, de különösen Lengyelországban és Magyarországon megkezdődtek, a béke ügyét, a társadalom szabadságának és demokratizálódásának kiszélesítését szolgálják. Az évfordulóra mi azzal a reménnyel telve emlékezünk, hogy életünkben és munkánkban az igazság és törvényesség fog uralkodni. Ezt a reményt hoztuk el önöknek Lengyelországból. Tadeusz Czechowicz hazája államtanácsának megbízásából a Lengyel Népköz- társaság Szolgálatáért Érdemérem parancsnoki fokozatával tüntette ki a menedéket adó és kapcsolatokat ápoló Boglárlellét. Czene Attila Fotó: Kovács Tibor KÉSZÜLŐDŐ KÜLDÖTTEK Politika és gazdaság Az MSZMP megyei bizottságának legutóbbi ülését követően ismét tanácskoztak a somogyi kogresszusi küldöttek, bár jó néhányan távol maradtak a találkozóról ... Kovács Imre, az MSZMP KB gazdaságpolitikai osztályvezetője tartott rövid bevezetőt, kiemelve, hogy a párt programnyilatkozatában szó van modellváltásról, viszont hiányzik a gazdaságpolitika. A kormány legfontosabb célja a gazdaság teljesítményének fokozása, az adósságállomány törlesztése, valamint az életszínvonal romlásának megállítása. Hangsúlyozta, hogy az erős központi beavatkozás helyett a fokozatos piacépítést kell szorgalmazni, a szociálpolitikát pedig szorosan a gazdasághoz kell kapcsolni. Elmondta, hogy az utóbbi időben több fontos dologban is született állásfoglalás; ilyen az agrárpolitikai koncepció, a világgazdasági nyitás kérdése és a szövetkezeti mozgalom megítélése. Továbbra is égető, megoldatlan kérdés, milyen legyen a gazdasági teendők ütemezése. A gyorsított ütem minden bizonnyal gyors megoldásokhoz vezet(ne) a gazdaságban, viszont feszí- tettsége miatt nő(ne) az infláció, a munkanélküliség. A kormánynak döntenie kell Bős—Nagymaros ügyében, a jamburgi beruházás további sorsáról, legyen-e világkiállítás Budapesten, és a lakás- politikai koncepcióról is. Kovács Imre a közelgő választásokkal kapcsolatban — a kérdést gazdasági oldalról megközelítve — a mielőbbi választások mellett tette le a voksot. A kongresszusi küldöttek záporozó kérdései, felvetései nagy aktivitásról tanúskodtak. — Nincs kidolgozott koncepció a gazdasági csőd kezelésére — vetette fel Ber- kics János, s az előadó elismerte, hogy a gazdaságirányítás menetrendje valóban hiányzik még. — Elképzelhető-e egyáltalán a piacgazdaság Magyarországon? — fogalmazta meg többek között dr. de Sorgó Tibor és dr. Such- mann Tamás is a kérdést. Nem klasszikus értelemben vett piacgazdaságról van szó Kovács Imre szerint, hanem állami befolyás alatt álló, szabályozott piacot kell elképzelni. Szóba került az ország pénzügyi helyzete is. — Mikor lesz konvertibilis a forint? — kérdezték. A merészebb elképzelések szerint már 1992-ben. A kongresszusra készülő küldöttek kifejtették véleményüket is. Sok bírálat érte az MSZMP programnyilatkozatának több pontját. Ugyanakkor örömmel vették tudomásul a résztvevők, hogy a programtervezet — végre — lándzsát tör a vidék mellett. Többen is felvetették: vajon nem fogja-e a növekvő munkanélküliség felemészteni a szociálpolitikára szánt összeget? Azért van infláció, mert nincs kialakult értékrend — mondta dr. de Sorgó Tibor, hozzátéve: félő, hogy a kongresszus gazdasági tanácskozásiba fog átmenni. A találkozó résztvevőinek egyöntetű véleménye szerint a pártkongresszusnak elsősorban politikai kérdésekben kell döntést hoznia, ám rendkívül fontos a gazdaságpolitika, ezért kiemelten kell vele foglalkozni. A küldöttek végül szavazás útján delegálták az MSZMP vagyonával és a gazdálkodási kérdésekkel foglalkozó bizottságába dr. de Sorgo Tibort, az ügyrendi bizottságba dr. Grübl Lászlót, a fellébbviteli bizottságba dr. Suchmann Tamást, a szavazatszedő bizottságba pedig Frank Sándort. F. G. Tudományos ülés Nagy Imre emlékére A vállalkozó, alkotó emberről r* Tegnap folytatódott a Pannon Agrártudományi Egyetemen a Vállalkozó mező- gazdaság rendezvénysorozata. Négy szekcióban kezdődtek reggel kilenckor a tudományos előadások, ám ezek egyike rendhagyó volt. A „Szervezeti struktúra és tulajdon” elnevezésű szekció tegnapi ülését ugyanis Nagy Imre mártír miniszterelnökünk emlékének ajánlották. A bevezető előadást Kovács Lajos Péter történész tartotta, amelyben Nagy Imre életútját, politikai pályaképét vázolta föl. Kitért arra is, hogy napjainkban ismét folyik propagandahadjárat nevének lejáratása érdekében, ám sem politikai, sem emberi tetteivel erre nem szolgált rá. Nagy Imre nemcsak mint miniszter- elnök próbálta megváltoztatni a rossz irányba indított népét, hanem mint jól képzett agrárközgazdász a magyar mezőgazdaságot is igyekezett méltó helyére emelni. Szorosan kapcsolódott ehhez Závoda Pál szociológus kutató előadása, aki az 50- es évek agrárpolitikájáról, a parasztság ellen elkövetett bűnökről beszélt, nem hagyva ki azok máig érvényes hatásait sem. Nagy érdeklődés kísérte ezután Kopátsy Sándor előadását, aki az agrárreform szükségességét elemezte. — Modern vállalkozásokra van szükség — mondotta —, de nem arra, hogy a sztálini átalakulás előtti helyzetet állítsuk vissza. Hagyni kell a fejleményeket menni a maguk útján, nem szabad egyetlen „új-módszert” sem kampánnyal ráerőltetni újból a magyar mezőgazdaságra. Szükség van a nagyüzemekre is, de szükség van a farmergazdaságokra és a magángazdaságokra is. Hogy Kiskertek mesterei Pompás gyümölcs- és zöldségbemutató Tizenötödik alkalommal rendezték meg a Kilián György Művelődési Központban a Kiskertek mesterei bemutatót. A Somogy Megyei Kertbarát Szövetség szervezésében az egyesületek hozták el szebbnél szebb termékeiket, melyek méltán arattak nagy sikert a közönség soraiban. Dr. Jasinka János, a szövetség elnöke köszöntötte a megjelenteket, majd dr. Győri József, a megyei tanács termelési és ellátási osztályának vezetője nyitotta meg a kiállítást. Kiemelte a kistermelői munka jelentőségét és a közellátásiján elfoglalt fontos helyét. Köszönetét mondott nemcsak a termelőiknek, hanem a termelőket közvetlenül is segítő kereskedelmi szervezeteknek, amelyek ugyancsak megjelentek termékeikkel. " A kiállítók sorából kiemelkedett a nagyatádi kertbarátkor gyűjteménye, közülük került ki a termelői nagydíj idei tulajdonosa is Tamás Imre személyében. Sokan csodálták meg a por- rogszerutkirályi almákat, nagy tetszést aratott az 1987-es szüretelésű 6 darab, teljesen ép jonatán. Horváth Sándor méltán érdemelte ki a Biotrade különdíját. A zöldségfélék között ámulatba ejtő paprikákat láthattunk. Megosztottan kaptak első díjat ebben a kategóriában! Kiss József Boglárlelléről és Fábos József Kaposvárról. A gyümölcskategóriában Gábor István kaposvári kistermelő vehette át az első helyezésért járó jutalmat. Bemutatott szőlőiért Sági Imre segesdi termelőt, egyéb termékeiért Czifra Elekné somogysárdi kertbarátot jutalmazták első helyezettként. Az Elekterv különdíját is porrogszentkirályi termelő kapta, Horváth János. A kistermelőket kiszolgáló és segítő vállalatok sorából bemutatta termékeit az Ag- roker, a Kőbányai Gyógy-, szerárugyár, a Kaposvári Húskombinát és még jó néhány, a termeléshez kapcsolódó vállalat. Kf'Witäm A Biotrade meghívta kaposvári bemutatkozásra az ausztriai, steiermarkti mezőgazdasági szövetség képviselőit, akik eddig is kereskedelmi kapcsolatban álltak a megyei kistermelőkkel. Az osztrákok mezőgazdasági kisgépeket kínálnak megvételre. Együtt jött a kiállítókkal a steiermarkti mezőgazdasági bank vezérigazgató-helyettese is. A kaposvári Móricz Zsig- mond Művelődési Ház vezetése nagy hozzáértéssel rendezte meg a kiállítást, melyhez ügyesen kapcsolta reklámárú virágkereskedését a szombathelyi Kertész Tsz. (Mészáros) milyen arányban, azt döntse el az élet. A jó példák hozzák meg a mezőgazdaság reformját! Az első és legfontosabb dolog a tulajdonosi szemlélet kialakulása! Ez pedig csak úgy érhető el, hogy' a tulajdonos vállalkozó és dolgozó is legyen egy személyben. Milyen példák vannak már erre hazánkban, arról szólt a következő két előadás. Dr. Babinszky Mihály főiskolai tanár a szarvasmarha-tenyésztésből hozott példát, Varga József magán- vállalkozó pedig saját sertéstelepének munkáját ismertette. Az ülés végére is maradt érdekesség, mégpedig a „Hogyan lehet szövetkezetei csinálni a téeszekből” című beszélgetés, amelynek három előadója is volt. Juhász Pál agrárszociológus és Kaiser László arról szólt, miként lehet a tagokat újra valódi tulajdonossá tenni, Nagy Husszein Tibor pedig egy fafuszövetkezet lehetőségét elemezte. — Szövetkezni arra kell — mondotta —, amit egyedül nem lehet megoldani vagy nem célszerű csinálni. A többit a kistermelőkre, vállalkozókra és más mikro- egységekre kell bízni. Az sem jó, ha egy-egy faluban három szövetkezet is működik, mert az áfész, a takarékszövetkezet és a té- esz is a falu mozgatható tőkéjét szeretné befektetni, s aztán azt máshol, egy másik vállalkozásba befektetni. Ez a falunak kárt okoz, ezért egy egységes szövetkezetre volna szükség helyettük, amelyik egyértelműen a falu érdekeit szolgálja. Jó ügyet szolgált a Nagy Imre emlékét idéző első tanácskozás, a tervek szerint jövőre ismét megrendezik, s akkor is a szabad vállalkozó, alkotó ember lesz a középpontban. V. O.
