Somogyi Néplap, 1989. szeptember (45. évfolyam, 206-231. szám)
1989-09-16 / 219. szám
4 Somogyi Néplap 1989. szeptember 16., szombat így látják a marcali küldöttek Várakozással, illúziók nélkül Dél-dunántúli tükör Méreg útvesztővel Az máris nyilvánvaló, hogy az MSZMP rendkívüli kongresszusának nem a vastagbetűs újságcímek adnak majd jelentőséget. Mi az, amit okkal várhatunk a kongresz- szustól, s hol kezdődik az illúziók világa? Egyebek közt erről kérdeztük Marcali és városkörnyéke négy kongresszusi küldöttét, Berend Ferencet, a pusztakovácsi termelőszövetkezet elnökét, dr. Grübl Lászlót, a városi pártbizottság első titkárát, Magyar Istvánt, a Böhönyei Állami Gazdaság igazgatóját és dr. Suchman Tamást, a Budapest Bank Rt. marcali fiókvezetőjét. — Nagy a kísértés és a nyomás is, hogy egy küldött a korábbiakhoz hasonlóan saját területe, ágazata, vagy rétege gondjait tegye szóvá, miközben egyértelmű, hogy a kongresszusnak most elsősorban magát a pártot kell újjáteremtenie. Berend F.: Az érthető, ha minden küldött elsősorban azt szeretné elmondani, amit tapasztalatai alapján leginkább szorítónak érez. Baj akkor van, ha e fölvetések nem kapcsolódnak a nagy politika kulcskérdéseihez. Tudom, hogy a kongresszusnak nem az lesz az első számú feladata, hogy az agrárkérdéseket megoldja, ez azonban nem jelenti azt, hogy erről nem is kell beszélni. A párt jövője szempontjából nem közömbös, hogy meg tudja-e nyerni a falusi embereket. Suchman T.: Olyan nagynak tartom ezt a kísértést, hogy legszívesebben ügyrendi javaslatot tennék. Elejét véve, hogy bárki is eltérhessen a fő kérdésektől, melyekre a kongresszusnak válaszolnia kell. E célból még a napirendek témaköreit is szűkíteném. A kongresszusnak ugyanis egyetlen — ám elodázhatatlan — feladatát abban látom, hogy a pár jövőjét a nemzet érdekeit szolgáló módon határozza még. Jómagam tartok az obstrukciós. kísérletektől. Ez nagy kárt okozhatna, hiszen a burjánzó reformretorika már szándékával ellentétes hatást ér el. Grübl L.: A korábbi kongresszusoktól eltérően most egy országban kell gondolkodni. Így volt ez már a tavaly májusi pártértekezleten is, ahol azonban még nem volt ennyiféle párton belüli áramlat. Azt látni kell, hogy mivel pártszavazás útján választottak bennünket küldötté, beszélnünk kell arról, amivel választóink megbíztak. A párt jövőjét meghatározó programot úgy kell formálni, hogy abbém benne legyen a párttagok véleménye. Ellenkező esetben a tagok úgy érezhetik, hogy ismét a fejük felett és nélkülük történt valéuni. Jó munkamódszernek azt tartanám ha előzetes szekcióviták végeznék el az analízist, itt hangozhatnának el a korábbi értelemben vett hozzászólások, míg a nagy plénumon elsősorban a szintézisre kellene törekedni. Magyar l.: Most a párt sorait kell rendezni, egy működőképes mozgalmat teremtve. Meggyőződésem, hogy ez kapja majd a legnagyobb hangsúlyt. Ha sikerül ennek a feladatnak megfelelni, utána következhet egyebek közt egy új gazdaságpolitikai koncepció kidolgozása, és a többi, a jelölőgyűléseken is fölvetett ágazati vagy réteghez kötődő kérdés megválaszolása. Ez azonban nem vonatkozik minden, az országban ma megfogalmazott kérdésre. Nem hiszem, hogy akár a megújult párt is képes lehet az egész társadalmat, annak minden érdekét képviselni. . — Hol látják a kompromisszumok határát a párton belül zajló helyenként már antagonisztikus jellegű vitákban? Suchman T.: Én elfogadom Pozsgay Imre véleményét, aki szerint a világnézeti nagyságrendű kérdésekre adott válaszok vonnak határt. Ügy látom, hogy a választóvíz ott van, hogy valaki elfogadja-e mindazt, amit ma a Demokratikus Magyarországért Mozgalom képvisel. Berend F.: A kompromisz- szumok határát az dönti el, hogy az egyes küldöttek mekkora kompromisszumos készséggel indulnak. A vitában én arra figyelek majd elsősorban, hogy a gondolatokban mi a közös. A vok- somat az dönti el, hogy a kongresszuson kikristályosodó álláspont nagyobbrészt találkozik-e az engem választó párttagok véleményével. Grübl L.: A marxi—lukácsi kritikai szellem — nem dogmatikus értelmezésű — megtartása jelenthet ilyen határt. A demokratikus szocializmus ezen belül a jog- államiság, a többpártrend- zer és a más alapelvek el- ogadása vagy elutasítása. A kompromisszumok szükségességét én is hangsúlyoznám, mert úgy látom, hogy napjainkban a kirekesztő magatartás és szellem fölerősödött mindkét oldalról. Ha ez a kongresszuson is jellemző lesz, akkor a párt összeroppan. Ez pedig az egész nép számára beláthatatlan következményekkel járna. Sajnos, nem zárható ki a lehetőség, hogy a kongresszuson nem sikerül kompromisszumot találni. Ezért valamennyi küldöttnek rendkívül nagy a felelőssége abban, hogy törekszik-e a toleranciára. Magyar I.: Vannak a pártban egymással harcban álló személyek, akik nem tudnak egyezségre jutni. Itt szükségtelermek tartom a kompromisszum erőltetését. Ez ugyanis csak akkor lehetne jó kompromisszum, ha a párt érdekeinek belátásából fakadna. Ami a nézeteket illeti, ott is csak akkor szükséges kompromisszum, ha a különbségek már akadályozzák a párt működő- képességét. A látszategységet demonstrálni fölösleges, hiszen ezek az eltérő nézetek tovább is létezni fognak a pártban. Erre a platformszabadság elve módot is ad. — Hogyan ítélik meg az esetleges pártszakadás lehetőségét? Berend F.: Ez a veszély fennáll, én mégis abban reménykedem, hogy nem pártszakadásra, csupán egyes csoportok leválására, vagy elhatárolódására kerül sor. Suchman T.: Megítélésem szerint a pártszakadás nem valamiféle kettéválást jelentene, hanem széthullást. Ez pedig senkinek sem érdeke; politikai vákuumot idézne elő. Mivel azonban az egyes párton belüli irányzatok politikusokhoz, azaz személyekhez kötődnek, én bízom abban, hogy ezek az emberek is érzik, túlzás nélkül mondva: történelmi felelősségüket. A széteséssel lezárulna a társadalmi és politikai megújulás békés útja. Nem lenne, aki megakadályozhatná a visszarendeződést. Látni kell azt is, hogy egy atomizálódó párt mellett olyan belpolitikai in- stabilitás következne, amely már esélyt sem adna a gazdaságnak a kilábalásra. Egyszerűen nem lenne külföldi ország vagy cég, amelyik a tőkéjét ilyen körülmények között Magyarországon fektetné be. Grübl L.: A veszély valós, mert a pártban nehezen kibékíthető áramlatok is vannak. Szerintem egy kompromisszumokra törekvő, józan reformcentrumú párt válhat a jövő felelős politikai tényezőjévé. Egy ilyen párt méltó folytatója lehetne a korábbi szociáldemokrata hagyományoknak. S bár most szeretném elkerülni a pártszakadást, szükségesnek tartom, hogy hosz- szabb távon sor kerüljön egy kellően végiggondolt szétválásra az MSZMP jelenlegi áramlatai között. Elsősorban azokra gondolok, akik megkérdőjelezik az eddigi korszakkal kapcsolatos történelmi vizsgálatot. Hangsúlyoznám azonban, hogy ezeknek az embereknek senki ne vonja kétségbe a tisztességét. Nem az ő bűnük, hogy hisznek régen tanult dolgokban. Suchman T.: Ha az MSZMP vezetése valóban szembe kíván nézni az elmúlt 40 év hibáival, akkor a szétesés ellen kell küzdenie. így vállalva a választásokon a nép ítéletét. Magyar A pártszakadás csak akkor kerülhető el, ha a párttagság — s korántsem csak a küldöttek — többsége egyezségre tud jutni a legfontosabb kérdésekben. Így sem zárható ki persze, hogy a kisebbségben maradók kilépnek ebből a pártból. — Hol vonnának határt a kongresszussal szembeni jogos várakozások és a túlzó remények között? Grübl L.: A párt belső ügyeiben rendezni végre-kö- zös dolgainkat... Hogy a követelmény túlzó, vagy sem, .vállalni kell. Ugyancsak elodázhatatlan, hogy a párt önmagával is elszámoljon a múltért. Vállalja a felelősséget, ám vállalja annak kimondását is, hogy a 40 év vétkesei és bűntelenjei között nem a párttagság vagy pártonkívüliség von határt... A párttagok felemelt fejjel fogadhassák el, hogy pártjuk le tudott számolni hibáival és megfelelő programot is tudott adni az országnak. Illúziónak a mindent megoldás reményét tartom. A megszülető programnak a reálisan megvalósítható feladatokat kell tartalmaznia, s nem ígérhet túl sokat, még választási taktikai megfontolásból sem. Berend F.: Egyetértek azzal, hogy a kongresszusnak le kell vennie a párttagságról a kollektív bűntudat terhét. Ezért — s nem valamiféle bűnbakkeresés céljából — kell a személyre szóló felelősséget is megfogalmazni. Jogos követelmény az is, hogy a párt döntse el, ki az, akit a jövőben képviselni kíván, amiként az is, tiogy a fejlődésnek olyan szélesebb útját jelölje meg, amelyen elférnek a különféle álláspontok és törekvéseik is. Vágyálom az, hogy ezt az iránymutatást csalhatatlanul, s mindenki számára kielégítően tegye. Illúzió az is, hogy a párt úgy szerezze vissza tekintélyét, hogy megtartja hatalmi monopóliumát. Suchman T.: Ezen a kongresszuson a pártnak önmagát kell megismernie. Így reális a további hitelvesztés megállítása. A kongresszus tisztes fölkészülés lehet a választásokra, s elfogadtathatja a tagság többségével a reformokat, mindenekelőtt a pluralizmus és a hatalom megosztásának szükségességét. Illúzió viszont többek között azt remélni, hogy ez a kongresszus megállíthatja a taglétszám fogyását, hogy még teljes megújulás esetén is el tudjuk magunkat fogadtatni az ellenzék szélsőséges csoportjaival, s legfőképp, hogy a kialakult válsághalmazból napok alatt kilábalhatunk. Magyar 1.: Jogos követelmény, hogy a párt megszabaduljon a bénultságtól, s hitelesítse önmagát a társadalom, a tagság előtt. Ezt csak akkor érheti el, ha az önmarcangolás folytatása helyett a cselekvés kiindulópontja lesz. Illúzió az vol-' na, hogy népszerűtlen lépések felvállalása nélkül ki lehet vezetni az országot a válságból. — Köszönöm a véleményüket. Bíró Ferenc Nem tudom, mit szólnak hozzá, de amikor azt hallom, hogy káros a dohányzás, az alkohol, a szex, a zsíros sertéshús, a sovány marhahús, meg minden, immár derülök, hiszen szervezetem a különböző mérgekhez oly mértékben hozzáedződött, hogy az imént felsoroltakat úgy fogadja, mint leányanya a kelengyesegélyt. Hogy miért mondom mindezt? Ofaluról nyilván sokat hallottak, olvastak. Legyen, ne legyen radioaktív hulladéktároló? Az ügy még mindig nem ért véget. És újra kezdődött egy másik, ez pedig a garé—bostai veszé- lyeshulladék-tároló ügye. CSUROG A MÉREG Az ott élők tiltakoztak az ellen, hogy három vállalat a község határában helyezi eL veszélyes hulladékait, nevezetesen a Budapesti Vegyiművek, a Baranyai Húsipari Vállalat és a Pécsi Bőrgyár. Vizsgálat, határozat: fel kell számolni a kialakult állapotot 1990. december 31-ig. A pesti cég fellebbezett, a másik kettő nem tudja tartani a határidőt. A lakosságot közben megnyugtatták, fölösleges aggályoskodni, nincs vész, a kutak nitráttartalma nem onnan származik. Csakhogy nemrég állattetemet szállítottak a Kaposvári Állategészségügyi Intézetbe. Kiderült: a hajdani állat földi maradványa mérget tartalmaz. Nem csoda. Például a BVM 63 ezer hordójának jó része kilyukadt, mérgező tartalma csordogál, nyeli a talaj, viszi a talajvíz, hadd ne folytassam. Aztán ott a harkányi strand esete. Felröppent a hír, hogy fertőzött a meleg víz. A dizentéria megbetegedések góca a fürdő. Tény, hogy egy-egy fürdőző né - hány millió baktériummal „gazdagítja” a vizet, de fertőtleníteni nem lehet, mert akkor megszűnik a gyógy- hatás. Gyakrabban kellene cserélni. Ám azt megint nem lehet. És nem lehet még egy csomó dolgot... Hát, istenem! Egyelőre pörgőnk, mint a mérgezett egér. HÁZASODIK A CSAVARANYA Tulajdonképpen szívesen lennék amatőr borkóstoló. Az ember ül és iszogat, ráadásul pénzt kap érte. Bár nem lehetett túl könnyű dolga Szekszárdon az országos borverseny zsűrijének e héten, hiszen háromszázhu- szonhét minta közül kellett kiválasztani a legjobbat. 33 fajta fehér, 10 féle vörös, a fele óbor, aztán csemegebo- rok, pezsgő, vermut. Ha csak tizedét kóstolnám végig, utána az is meglépő lenne, ha a nevemet le tudnám írni, nemhogy eldönteni, melyik volt a legjobb. Dombóváron nem ittak ezekből a borokból, legalábbis a házasság előtt nem hiszem. A csavargyár házasodott; osztrák vőlegényt kapott a dombóvári csavaranya. A lényeg, hogy külföldi érdekeltségű kft. jött létre, ami manapság ugyan nem számít fehér hollónak, a tolnai városban azonban mindenképpen jelentős esemény. Annál is inkább, mert a csavaripari váLlalat — hét gyáregysége közül a dombóvári az egyik — már jó ideje készül egy jó házasságra. Például úgy, hogy a fizikai dolgozók bérét január 1-jé- től 50 százalékkal megemelte, ettől remélve, hogy az átállás időszakában sem esik majd vissza a termelés. Április 1-jétől az úgynevezett improduktív állomány is megkapta ezt a béremelést. Ettől a termékek még nem lettek világszínvonalúak, de már dolgozik egy osztrák szakértői csoport, amelyik azt vizsgálja, hogyan lehet előrelépni. És ha ők dolgoznak, előbb- utóbb lesz is lépés, s biztos, hogy gyaloggal... ÚTVESZTŐ ÚTÓN-ÚTFÉLEN Kicsit irigyeltem Habsburg Walburgát, Hagsburg Ottó csinos, 30 éves leányát. Ö a pán-eruópai unió vezető titkára. És hogy miért irigyeltem a nemrég Pécsett járt hölgyet? Leginkább a célért, amiért Európa itt-ott poros útjait rója. Ez pedig nem más, mint az egységes Európáért való fellépés. És az á biztonság, ahogy a diplomáciai élet útvesztőjében lépeget. Persze útvesztő nemcsak ott van. A pécsiek már lassan hozzászoknak, hogy naponta eltévednek a nem éppen tiszta levegőjéről híres városukban. Gyalog még- még eljuthat céljához az ember, ha szerencséje van, sőt autóbusszal is, no de kocsival?! Csapdák, forgalomelterelések, gödrök és árkok városszerte. Ami pedig a Kossuth Lajos utcában zajlik, az káprázatos. Hajnaltól késő estig jönnek-mennek a járókelők között — mert hogy sétálóutca — a személygépkocsik, teherautók., (Ez időnként Kaposváron is előfordul. A szerk.) Egyre több a járókelő is, mert megkezdődött a tanítás az egyetemeken, a várost ellepték a diákok. Az orvostudományi egyetemen az idén az utolsó két évfolyam már módosított tanterv szerint tanul. Végre úgy látszik, nemcsak az elméleti képzés a fontos. Az sem mellékes, hogy a végzett orvosok tökéletesen lássák el hivatásukat. Mondjuk megtalálják a megfelelő hangot a beteggel, ne feledkezzenek el arról, hogy aki bekopogtat hozzájuk, nem egy eset, hanem — mindenekelőtt — élő ember. Dán Tibor Délután is szól a pécsi rádió Hatvanegy hazai és külföldi kiállító: vegyes vállalat, és kft. mutatja be termékeit, eszközeit, módszereit, tudományos eredményeit <a Pannon egyetem kaposvári karán. i.A vállalkozó mezőgazdaságot segítő rendezvénysorozat iránt nagy országos érdeklődés -tapasztalható. Hétfőtől kereskedelmi adás Hétfőn fél ötkor új szignál szólal meg a 873-as középhullámú sávon, azaz a Petőfi rádió helyén. A vidéki stúdiók közül elsőként, ismét délutáni műsort is sugároz a pécsi rádió. ünfenntártó rádió lesz: friss hírek, sok sport, tudósítások és v.ermészetesen reklám, hiszen ebből él majd a műsor, melynek hetven százaléka zene. Fél óra a fiataloké, azután a harmincasok, a negyvenesek és az idősebbek igényeit elégíti ki a délutáni műsor, mely szolgáltat, szórakoztat, sőt üzletet köt. A reklámot fél áron rendelhetik meg a vállalatok, de mód van egész műsorok megvételére, szponzorálására is. A mottó a frissesség és a jó kapcsolat a hallgatókkal. Telefonos játékok színesítik majd az adást. A kereskedelmi műsorban nemcsak magyarul, hanem németül és szerbhorvátul is elhangzanak a hírek, hiszen a két óra a hazai nemzetiségeknek is szól. Minden ötletet, javaslatot, észrevételt szívesen vesznek a pécsi stúdió munkatársai.
