Somogyi Néplap, 1989. szeptember (45. évfolyam, 206-231. szám)

1989-09-16 / 219. szám

2 Somogyi Néplap 1989. szeptember 16., szombat Németh Miklós találkozója katolikus egyházi vezetőkkel Németh Miklós miniszterelnök fogadta a katolikus egyház vezetőit. Képünkön; Dr, Dankó László kalocsai érsek, dr. Paskay László bíboros, esztergomi érsek, dr. Sere­gély István egri érsek és dr. Várszegi Asztrik a Püspöki Kar titkára. Szembeni dr. Jeney György, a Minisztertanács főtanácsosa, Németh Miklós és Karkadi Barna, a Minisz­tertanács Egyházpolitikai Bizottságának vezetője Németh Miklós miniszter- elnök pénteken az Ország­ház Nándorfehérvár termé­ben találkozott a Magyar Katolikus Püspöki Kar Ál­landó Tanácsának tagjaival, élükön Paskai László bíbo­ros, prímás, esztergomi ér­sekkel, a Püspöki Kar elnö­kével. A kölcsönös érdeklődésre számottartó kérdések meg­vitatása során a miniszter­elnök hangsúlylozta, hogy a kormány párbeszédre és együttműködésre törekszik minden jelentős társadalmi tényezővel, és ebben az egy­házak szerepe alapvető fon­tosságú. A találkozón kifejezésre juttatták, hogy a katolikus Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, Devcsics Miklós volt Nógrád megyei első tit­kár, valamint dr. Szabó Ist­ván vezérigazgató kongresz- szusi küldötté választását a KB által rögzített szabá­lyokkal ellentétesnek tart­ják a Nógrád megyei re­formkorok, s észrevételüket eljuttatták a folyamatosan működő kongresszusi man­dátumvizsgáló bizottsághoz is. A megyei pártvezetés ez­zel egyidejűleg ugyancsak úgy foglalt állást, hogy a kongresszusi küldötté java­solt négy párttag megválasz­tásáról, miként a további jelöltekéről is, szeptember 23-án, az MSZMP megyei egyház és a kormány kész együttműködni a társadalmi megújulás, a békés átmenet biztosítása érdekében. Szó esett a kormány szeptember 14-i döntéséről, amelyben kezdeményezte a Vatikánnal való diplomáciai kapcsola­tok helyreállítását. Paskai Lásziló kijelentette: a ma­gyar katolikus egyház ezt a kezdeményezést örvendetes és előremutató lépésnek te­kinti. II. János Pál pápa tervezett magyarországi lá­togatásának előkészítéséről szót váltva — az egyház ve­zetőinek kérésére — a mi­niszterelnök Ígéretet tett arra, hogy a kormány min­den segítséget megad a ma­gas rangú vendég méltó fo­pártértekezletén döntsenek. A korábbi küldöttválasztást az MSZMP Nógrád Megyei Bizottságának augusztus 31 - én megtartott zárt ülésén bonyolították le, negyvenki­lenc pártbizottsági tag rész­vételével. Vastagh Pál, az MSZMP Politikai Intéző Bizottságá­nak tagja, a kongresszusi mandátumvizsgáló bizott­ság elnöke — konzultálva a bizottság tagjaival — pénte­ken válaszolt a Nógrád me­gyei reformkorok tiltakozá­sára. Egyetértett azzal, hogy a megyei pártértekezleten döntsenek véglegesen a kül­dött mandátumok betöltésé­ről (MTI) gadásához. Lehetőségeihez mérten kész támogatná a katolikus egyházat, hogy az kibontakoztathassa a nem­zet, a társadalom érdekében végzendő oktatási, szociális, karitatív tevékenységét, kö­zöttük az újjáalakuló szer­zetesrendek működésének segítésében is. A megbeszélésen a hatá­rainkon túl élő magyarság­gal való kapcsolattartásról és a segítségnyújtás közös feladatairól véleményt cse­rélve a miniszterelnök ki­fejtette. hogy a kormány a lelkiismereti és vallássza­badságot alapvető emberi jognak tekinti, és szabad gyakorlásához jogi garancia- rendszer kiépítését is szük­ségesnek tartja. Ezt szolgál­ja majd az előkészítés alatt álló, a lelkiismereti és val­lásszabadságról, valamint az egyházügyekről szóló tör­vény, amelynek megalkotá­sához már eddig is értékes segítséget nyújtottak a ma­gyarországi egyházak. Mint ismeretes, a kor­mány — az egyházakkal ki­alakított párbeszéd folyama­tosabbá, érdemibbé tétele érdekében — Országos Val­lásügyi Tanács életrehívását kezdeményezi. Németh Mik­lós felkérte a jelenlevőket, hogy vegyenek részt a ta­nács munkájában. A felké­rést az egyházi vezetők el­fogadták. A szívélyes légkörű beszél­getésen részt vett Sarkadi Nagy Barna miniszterhelyet­tes, a Minisztertanács Egy­házpolitikai Titkárságának vezetője és Jeney György, a miniszterelnök személyes ta­nácsadója. (MTI) Űj küldöttválasztás lesz Nógrádban Benzinjegy-rendszer magyaroknak — Csehszlovákiában Mégis a magyarországi áránál drágábban és kizáró­lag utalványra vásárolhat­nak hétfőtől benzint Cseh­szlovákiában a magyar ál­lampolgárok, miután csü­törtökön Pozsonyban ered­ménytelenül zárultak a két ország pénzügyminisztériumi megbízó ttainak e tárgyú megbeszélései. E szerint egy liter, a magyar normálnak megfelelő speciális benzin. 14 koronába, a 96-os oktánszá­mú szuper 15 koronába ke­rül majd. Mint az MTI prágai tudó­sítójának a pozsonyi konzul elmondotta, eredménytelenül zárultak Tömpe István ma­gyar és Frantisek Pavelka csehszlovák pénzügyminisz­ter-helyettes egynapos meg­beszélései. Emlékezetes, hogy a csehszlovák szövetségi kormány augusztus végén döntött úgy, hogy a cseh­szlovákiai árnál jelentősen drágábban, kizárólag utal­ványra árusítják majd az autóbenzint az országba lá­togató magyar állampolgá­roknak. A lépésről Cseh­szlovákia hivatalos diplomá­ciai jegyzékben tájékoztatta Magyarországot. A csehszlo­vák lépés egyik témája voLt Medgyessy Péter és Pavel Hrivnák szeptember 9-í pozsonyi megbeszéléseinek is, amelyen megállapodtak arról, hogy a két ország pénzügyi megbízottai vizs­gálják meg a kérdést. Ezt követően került sor Tömpe István és Frantisek Pavelka pozsonyi tárgyalásaira. A pozsonyi magyar konzul tá­jékoztatása szerint a cseh­szlovák fél a korona- és a forintárfolyamnak módosí­tásától tette függővé a ben­zinjegy-rendszer bevezeté­sét. A magyar fél ezt visz- szautasította, rámutatva, az indítvány elfogadhatatlan, mert nagyságrendileg egy­mástól teljesen eltérő dol­gokról van szó. Tömpe Ist­ván ugyanakkor azt is el­mondotta, Magyarország nem zárkózik el attól, hogy a két ország képviselői más alkalommal tárgyaljanak az árfolyammódosításról, akár a várnai sokoldalú megbe­széléseken, vagy később Prágában. A magyar pénzügy­miniszter-helyettes ugyan­akkor kifejtette csehszlovák partnerének, hogy a benzin- utalvány-rendszer bevezeté­sét Magyarország olyan diszkriminációnak tartja, amelynek a gazdasági hasz­na minimális, de kedvezőt­len hatással lehet a magyar lakosság hangulatára. HETI ESEMÉNYKRÓNIKA SZOMBAT: Pozsonyban tárgyalt Medgyessy Péter magyar iminiszterelnök-helyettes. — Televíziós beszédet mondott Mihail Gorbacsov. — Az Egyesült Államokba utazott Borisz Jelcin. — iSedli Bendzsedid algériai ál­lamfő Mulud Hamrus személyében új kormányfőt ne­vezett Iki; VASÁRNAP: Véget ért a Lipcsei Őszi Vásár. — Kairóban közzétették Hoszni Mubarak új javaslatát a palesztin kérdés rendezésére. — Elsüllyedt egy román utasszállító hajó a Duna romániai szakaszán, Galati fölött. — .Az NSZK-ban és Ausztriában elégedetten fo­gadták ia magyar kormány döntését az NDK-beli me­nekültek kiengedéséről. — Az ADN hírügynökség éle­sen elítélte a lépést; HÉTFŐ: Magyarországról megérkeztek az NSZK- ba az első Ikeletnémet áttelepülők. — Parlamenti vá­lasztásokat tartottak Norvégiában. — Moszkvába érke­zeti és Gorbacsovval is találkozott ßzuharto indonéz elnök. — Brémában Kohl beszédével megkezdődött a CDI) i37. kongresszusa; KEDD: Megtartotta expozéját Mazowiecki új len­gyel kormányfő, majd a szejm jóváhagyta az új kor­mányt. ír— Berlinbe érkezett Jegor Ligacsov, az SZKP KB titkára. — Vogel keletnémet ügyvéd közvetítő tár­gyalásainak eredményeként az NSZK prágai nagykö­vetségéről hazautazott az ott itartózkodó NDK-állam- polgárok nagy csoportja. — Moszkvában befejeződött a VSZ-tagállamok képviselőinek kétnapos tanácskozása, amelyen nemzetközi kérdéseket tekintettek át. — Tu­niszban megkezdődött az Arab ILlga 92. ülésszaka; SZERDA; Pekingben kezdett tárgyalásokat ia Szov­jet Legfelsőbb Tanács küldöttsége. — A CDU kong­resszusa ismét Kohl kancellárt választotta pártelnökké; CSÜTÖRTÖK: Megtartotta első ülését a lengyel kormány. — öt év szünet útán első ízben került sor magasszintü amerikai—nlcaragual kapcsolatfelvételre. — Az európai hagyományos haderő korlátozásával fog­lalkozó béosi tárgyalásokon felszólalt Meiszter Dávid magyar nagykövet, i— (Az NSZK kormánya további hi­teltámogatást jelentett be Magyarországnak. — Befe­jezte berlini tárgyalásait Ormos Márlra, az MSZMP KB Intézőbizottságának tagja. — Berlinben bejelentették: Gorbacsov részt vesz az NDK alapításának 40. évfordu­lója alkalmából rendezett ünnepségeken; PÉNTEK: Megérkezett New Yorkba a Szűrös Má­tyás vezette magyar parlamenti küldöttség. — Életbe lépett a benzlnjegy-rendelet Csehszlovákiában. — Dá­niában tárgyalt Vranitzky osztrák szövetségi kancellár Ausztria közös piaci tagságáról. ugyanakkor nem tartalma­zott meglepő elemet, min­den különösebb politikai éleslátás nélkül előre meg lehetett jósolni, kik fogják nagyra értékelni és humánus­nak találni és kik lesznek azok, akik élesen elítélik' a magyar eljárást. Ha volt bizonytalansági tényező, az legfeljebb a mos­tani moszkvai állásfoglalás­ra vonatkozhatott. Nem meg­lepő, hogy az NSZK hálás a magyar „nagyvonalúságért”, s ugyanígy az emberi jogo­kat nagy becsben tartó, pyu- gati demokráciák vezetői is méltányolják a korábbiak­hoz képest jócskán megvál­tozott budapesti politikát. Az sem volt kérdéses, hogy Berlin árulásnak tekinti a lépést. Azok a szocialista or­szágok pedig, amelyekkel mostanában nem alakulnak valami rózsásan a kapcso­lataink, ezt az alkalmat sem mulasztják el a támadásra, Ez már csak azért is tör­vényszerű, mert sem a cseh­szlovák, sem a román poli­tikába nem Illeszkedik ez a fajta „engedékenység”. Hogy Moszkva miként íté­li meg a magyarok szerepét, azt Keleten és Nyugaton egyaránt érdeklődéssel vár­ták, A szovjet álláspont, mi­szerint a felelősség az NSZK-t terheli, meghatáro­zó volt az NDK és leghan­gosabb támogatói számára is. Moszkva hangsúlyozottan nem hibáztatja Magyaror­szágot a történtekért, s ez­zel bizonyítja: komolyan gondolja az egyes szocialista országok függetlenségét, A nyilatkozatokból, Ligacsov berlini megnyilvánulásaiból A hét kérdése is kicsendült az NDK iránti szovjet elkötelezettség, ám a Magyarország iránti lojali­tás sem szenved csorbát. Ami az NSZK bírálatát il­Hogyan ítélte meg a világ a keletnémet mene­kültkérdés magyar meg­oldását? A politikára is vonatko­zik a népi bölcselet: minden csoda három napig tart. Ez­úttal, a magyar kormány vasárnapi döntésével kap­csolatban — amelynek ér­telmében a keletnémet átte­lepülők minden korábbi ta­lálgatásnál egyszerűbben A kelet-afrikai országban állomásozó kubai katonák egy csoportja búcsúzik a fő­város repülőterén, szeptem­ber 12-én hazaindulás előtt. A végső csapatkivonás Etió­piából négy nappal koráb­ban kezdődött meg utazhattak Magyarországról az NSZK^ja- — szinte perc­re igaz a mondás. Az első három nap reakejó-özöne Régészek vizsgálják a sztá­linista terror áldozatainak földi maradványait abban a tömegsírban, amelyet egy elhagyott hánya tárnájában fedeztek fel. A becslések szerint 5—6 ezer foglyot lőt­tek agyon a harmincas évek­ben heti: a szovjet—nyugatnémet viszony kibírt már több ha­sonló válságot, nem beszél­ve a két Németországról, amelyet a kényszerűség úgyis összefűz. Csak talál­gatni lehet, vajon az NDK vezetése nem látta volna szívesen Budapest rendre­utasítását; vajon beéri any- nyival, hogy a szovjet veze­tés — legalábbis nyilváno­san — Berlint nem tartja felelősnek állampolgárainak meneküléséért — vagyis, azért, hogy nem biztosít megfelelő létfeltételeket, ami nem a szigorúan vett életszínvonalat és életkörül­ményeket illeti. Nem zárható ki, hogy en­nek ellenére az NDK politi­kai légkörének javítását Moszkvában is szükségesnek tartják. Lehet, hogy Mihail Gorbacsov a szocialista né­met állam alapításának 40. évfordulóján, Berlinben sze­mélyesen is megpendíti majd ezt a kérdést. Szászi Júlia

Next

/
Thumbnails
Contents