Somogyi Néplap, 1989. szeptember (45. évfolyam, 206-231. szám)
1989-09-16 / 219. szám
XLV. évfolyam, 219. sióm Ára: 5,30 Ft 1989. szeptember 16., szombat — Megtiszteltetésnek tekintem, hogy egy olyan közösséggel nézhetek szembe, amely ötven év múltán is öntudattal, nemzeti elkötelezettséggel vesz részt az ünnepen — mondta tegnap Bogláron a magyar—lengyel barátsági találkozó szónoka, Pozsgay Imre, az MSZMP elnökségének tagja, államminiszter. — A túlélők felidézték azokat az eseményeket, amelyek fél évszázaddal ezelőtt a szívünkhöz oly közeli Lengyelország földjén történtek. Ma a terror, a vereség elmúltát ünnepelve azt is tudjuk: a levonható tafüggetlenül szövetségi elkö. telezettségétől, csupán emberségére hallgatva vállalta a lengyelség befogadását. Hazánk földjére a lengyelek nem lehajtott fejjel és a ve. reség szégyenével, hanem a kijátszott európaiság új harcra vállalkozó gondolatával érkezhettek. Kijárt volna-e más népek fiainak a hasonló fogadtatás hazánk földjén? Ügy hiszem, igen! Mindenki ezzel az otthonossággal találkozott volna, akit földönfutóvá tesznek Európában, és ide, erre a tájra veti a sors. De azt a meleg érzéseket keltő tényt sem hallgathatjuk el, hogy a lengyelek iránt érzett testvériség gondolata különösen fontos történelmünkben. nulságok, következtetések, beleszólnak mindennapjainkba. 1939 és az azt követő esztendők véglegesen bebizonyították: azokat éri a visszafordíthatatlan vereség, akik alkut kötnek Európa ezeresztendős nemzeteinek rovására. — A leggyalázatosabb vi- • szonyok között is élhet az emberség, s nevezzék azt ellenállásnak, felszabadító küzdelemnek vagy nemzeti szabadságharcnak, azt sugallja: 39 őszén a megtévedt és megtévesztett nemzetek körében is létezett szolidaritás. Magyarország tudta felmutatni ezt, amikor „Magyarország és Lengyel- ország két örök életű tölgy, melyek külön törzset növesztettek, de gyökereik a föld alatt messze futnak, összekapcsolódtak és láthatatlanul összefonódtak. Ezért egyiknek léte és erőteljessége a' másik életének és egészségének feltétele” — írta 1849-ben Stanislaw Wor- cell, a lengyel szabadság- harc lánglelkű Petőfije. Tegnap reggel a Várdomb ősparkjában két fiatal tölgy várta, hogy „megszenteltessék" az a föld, melybe kerültek. Talán sosem fogjuk megtudni, ki volt az a „lengyel menekült", aki énekelni kezdett: Isten áldd meg a magyar (mint szél kerekedik, vette át a hangot a tömeg) jó kedvvel, bőséggel,/ Nyújts feléje védő kart (egyazon talajban gyökereznek már a növendékfák, árnyékukban népviseletbe öltözött lengyel kislány Cs magyar kisfiú), ha küzd ellenséggel,/ Balsors akit. régen tép, hozz reá víg esztendőt (míg a két lombkorona egymásba borul, a két állam színeit viselő szalagokkal köti össze törzsüket Tadeusz Czechowicz, a Lengyel Népköztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete és Őszi István külügyminiszter-helyettes) Megbűnhődte már e nép a múltat s jövendőt. (Folytatás a 3. oldalon) OTTHON EURÓPÁBAN 1 ■■ ; 1 .....................—■ —T— —1 * • Pozsgay Imre Bogláron ötven év múltán is öntudattal Borsos-plakett Szántódról Tegnap tartotta második félévi ülését Szántódpuszta tudományos bizottsága az idegenforgalmi és kulturális központban. Az idei rendezvények mérlegét Szabó Miklós, az intézmény vezetője vonita meg. Az idén szeptember 10-ig 14? ezer vendég látogatta meg a pusztát, jóval több, mint tavaly. Ezután Raffay Anna néprajzi filmjeiről tartott előadást dr, Boros Marietta néprajzkutató, s levetítették a pusztáról 1963-ban készített filmet. Magyar parlamenti küldöttség érkezett Szűrös Mátyásnak, az Országgyűlés elnökének vezetésével csütörtökön az éjszakai órákban, helyi idő szerint délután, New Yorkba. A külA rendezvény fénypontja a számtódi plakett bemutatása volt, amelynek alkotója Borsos Miklós, Kossuth-dí- jas szobrászművész. Dr. Fodor János, a Siotour igazgatója ezt ajándékozta a felújított Szántódpuszta 10. évfordulója alkalmából a tudományé« bizottság tagjainak, etedként dr, Zákányi Ferencnek, a jeles Balaton - kutatónak, Dr, Kanyar József akadémiai doktor, a bizottság elnöke köszöntőjében találóan a Balaton Julianus barátjának nevezte az ünnepeltet. Szűrös Mátyás New Yorkban döttséget a repülőtéren Vdr- konyi Péter washingtoni magyar nagykövet, Bánlaki György New York-i fökon- zul és Budai Iván, a magyar ENSZ-képviselet helyettes vezetője üdvözölte.-------MA ------------K észülődő küldöttek címmel számolunk b@ q 3, oldqlon qz MSZMP kongresszusára megválasztott somogyi küldöttek legutóbbi üléséről, A 4. oldalon pedig a marcali küldöttcsoport tagjai szólalnak meg arról, hogy milyen elképzelésekkel, megbízatással indulnak az MSZMP országos fórumára. Csúcsdísz a toronyra Vörösréz zássió a Kaposvári Városi Tanácson 1902-ben, amikor befejeződött a kaposvári városháza építése, az elöljáróság úgy határozott, hogy a torony csúcsdíszéin megörökíti a jeles esemény t. A zászlós díszre ekkor került rá a nevezetes évszám. A toronyra elhelyezett vörösréz alkotáson látható volt egy nyíl is, amely a főváros felé mutatott. Gimesi István kaposvári díszbádogos hiteles források alapján rekonstruálta a torony csúcsdíszét, pénteken az utolsó simításokat végezte az 5 méter 20 centiméter magasságú vörösréz domborításon, melynek súlya meghaladja a negyven kilót. Vasárnap délelőtt helyezik el a Kaposvári Városi Tanács tornyán. H. B. Csobod Péter felvétele Nyolc mezőgazdasági nagyüzem vezetői találkoztak a napokban Bala- tonszentgyörgyön, hogy véleményt nyilvánítsanak a mezőgazdasági érdekvédelem új szervezeti formájával kapcsolatosan. Feil József, a házigazda tsz elnöke szerint azért alakulhatott, ki a mai aggasztó helyzet a magyar mezőgazdaságban, mert gyenge volt az érdekvédelem. Somogybán például az agrárágazatban dolgozók bére havi 1300 forinttal marad el más termelő szférákétól. Ma sokan lépnek fel az agrárdolgozók, a mezőgazdasági nagyüzemek nevében, ezért is alakulnak meg — illetve újjá — a kamarák, a parasztszövetségek a gazdakörök, az agrárreformkörök. Ugyanakkor nyilvánvaló, hogy hatékony érdekvédelemre csak egységes szervezet képes, egy olyan szervezet, amely nemcsak a nagyüzemek, hanem a kistermelők érdekeit is védi. A létrehozandó megyei érdekvédelmi szövetségnek tehát tulajdonképpen a magyar falut, az itt élő és dolgozó tíz- és százezreket kell képviselnie. Rendkívül fontos, hogy a korábbiaktól eltérően, ne az apparátus, hanem a választott testületek lássák el ezt a munkát. Magyar István, a Böhönyei Állami Gazdaság igazgatója a kialakulóban levő hármas érdekvédelmet jellemezte. A gazdaságit a kamara látja el, amely néhány hatósági feladatot — például állat- és növényegészségügyi — átvesz a minisztériumtól. Az érdekvédelemnek a szövetségek közreműködésével kell megvalósulnia, s ebbe integrálódjanak a különböző egyesületek, a bortermelők, a sertés-, baromfihús-termelők, kertészek, szarvasmarha-tenyésztők. A harmadik — nem kevésbé fontos — a mezőgazdasági dolgozók politikai érdekvéÉrtük ki fog csatázni ? delme. Illés László, a böhönyei tsz elnöke aggodalmának adott hangot, hogy a jelenlegi, átmeneti állapotban egy önálló érdek- védelmi .szervezet vajon jelentős eredményeket tud-e elérni. Ö tette fel a nagy kérdést: értünk vajon ki fog csatázni? Égjük párt programja sem egyezik ugyanis mindenben a tagság érdekével, de amelyik azt maradéktalanul felvállalja, azt a mezőgazdasági dolgozóknak is támogatni kell. Az érdekvédelem — mondta — nem adható ki albérletbe. Varga László, a marcali tsz elnöke szerint a pártokra nyomást is lehet gyakorolni. A mezőgazdasági tevékenység anyagi és erkölcsi megbecsülése ma 2 millió embert érint, s ez olyan hatalmas erő, melyet egyetlen párt sem hagyhat figyelmen kívül. Szükség van a kamarára, de szükség van a szövetségre is, ám az utóbbinál fontos, hogy ne legyen válgg^tóvonal a megjrei és országos szövetség között. Kisebb vita volt arról, hogy a termelői egyesületek önállóan lássák-e el érdekvédelmi feladataikat, vagy a megyei szövetséggel közösen. Abban egyetértettek, hogj- a feldolgozók (ha csak nem vegyes profilúak) ne legyenek tagjai a szövetségnek. Azonos álláspontra jutottak abban is, hogy bürokráciamentes, hatékony szervezetre van szükség. Olyanra, amelyik alulról épül fel, ahol a választmányok kerületi alapon szerveződnek. Az érdekvédelemnek a legjobb szakembereket kell megnj’erni, mert csak így várható, hogy a MEM-nek is partnerei lesznek a vitákban. Jó érdekvédelmi szervezetet kell kiépíteni, mert ez mégis könnyebb, mint a rosz- szul működőt megszüntetni — hangzott el a tanácskozás summázataként. (Süli)
