Somogyi Néplap, 1989. szeptember (45. évfolyam, 206-231. szám)

1989-09-16 / 219. szám

XLV. évfolyam, 219. sióm Ára: 5,30 Ft 1989. szeptember 16., szombat — Megtiszteltetésnek te­kintem, hogy egy olyan kö­zösséggel nézhetek szembe, amely ötven év múltán is öntudattal, nemzeti elkötele­zettséggel vesz részt az ün­nepen — mondta tegnap Bogláron a magyar—lengyel barátsági találkozó szónoka, Pozsgay Imre, az MSZMP elnökségének tagja, állam­miniszter. — A túlélők felidézték azokat az eseményeket, ame­lyek fél évszázaddal ezelőtt a szívünkhöz oly közeli Lengyelország földjén tör­téntek. Ma a terror, a vere­ség elmúltát ünnepelve azt is tudjuk: a levonható ta­függetlenül szövetségi elkö. telezettségétől, csupán em­berségére hallgatva vállalta a lengyelség befogadását. Hazánk földjére a lengyelek nem lehajtott fejjel és a ve. reség szégyenével, hanem a kijátszott európaiság új harcra vállalkozó gondolatá­val érkezhettek. Kijárt vol­na-e más népek fiainak a hasonló fogadtatás hazánk földjén? Ügy hiszem, igen! Mindenki ezzel az otthonos­sággal találkozott volna, akit földönfutóvá tesznek Euró­pában, és ide, erre a tájra veti a sors. De azt a meleg érzéseket keltő tényt sem hallgathatjuk el, hogy a len­gyelek iránt érzett testvéri­ség gondolata különösen fon­tos történelmünkben. nulságok, következtetések, beleszólnak mindennapja­inkba. 1939 és az azt köve­tő esztendők véglegesen be­bizonyították: azokat éri a visszafordíthatatlan vere­ség, akik alkut kötnek Euró­pa ezeresztendős nemzetei­nek rovására. — A leggyalázatosabb vi- • szonyok között is élhet az emberség, s nevezzék azt el­lenállásnak, felszabadító küzdelemnek vagy nemzeti szabadságharcnak, azt su­gallja: 39 őszén a megté­vedt és megtévesztett nem­zetek körében is létezett szo­lidaritás. Magyarország tud­ta felmutatni ezt, amikor „Magyarország és Lengyel- ország két örök életű tölgy, melyek külön törzset növesz­tettek, de gyökereik a föld alatt messze futnak, össze­kapcsolódtak és láthatatla­nul összefonódtak. Ezért egyiknek léte és erőteljessé­ge a' másik életének és egészségének feltétele” — írta 1849-ben Stanislaw Wor- cell, a lengyel szabadság- harc lánglelkű Petőfije. Tegnap reggel a Várdomb ősparkjában két fiatal tölgy várta, hogy „megszenteltes­sék" az a föld, melybe ke­rültek. Talán sosem fogjuk megtudni, ki volt az a „len­gyel menekült", aki énekelni kezdett: Isten áldd meg a magyar (mint szél kereke­dik, vette át a hangot a tömeg) jó kedvvel, bőség­gel,/ Nyújts feléje védő kart (egyazon talajban gyökerez­nek már a növendékfák, árnyékukban népviseletbe öltözött lengyel kislány Cs magyar kisfiú), ha küzd el­lenséggel,/ Balsors akit. ré­gen tép, hozz reá víg esz­tendőt (míg a két lombko­rona egymásba borul, a két állam színeit viselő szala­gokkal köti össze törzsüket Tadeusz Czechowicz, a Len­gyel Népköztársaság rendkí­vüli és meghatalmazott nagykövete és Őszi István külügyminiszter-helyettes) Megbűnhődte már e nép a múltat s jövendőt. (Folytatás a 3. oldalon) OTTHON EURÓPÁBAN 1 ■■ ; 1 .....................—■ —T— —1 * • Pozsgay Imre Bogláron ötven év múltán is öntudattal Borsos-plakett Szántódról Tegnap tartotta második félévi ülését Szántódpuszta tudományos bizottsága az idegenforgalmi és kulturális központban. Az idei rendez­vények mérlegét Szabó Miklós, az intézmény veze­tője vonita meg. Az idén szeptember 10-ig 14? ezer vendég látogatta meg a pusztát, jóval több, mint ta­valy. Ezután Raffay Anna nép­rajzi filmjeiről tartott elő­adást dr, Boros Marietta néprajzkutató, s levetítették a pusztáról 1963-ban készí­tett filmet. Magyar parlamenti kül­döttség érkezett Szűrös Má­tyásnak, az Országgyűlés el­nökének vezetésével csü­törtökön az éjszakai órák­ban, helyi idő szerint dél­után, New Yorkba. A kül­A rendezvény fénypontja a számtódi plakett bemutatá­sa volt, amelynek alkotója Borsos Miklós, Kossuth-dí- jas szobrászművész. Dr. Fo­dor János, a Siotour igaz­gatója ezt ajándékozta a felújított Szántódpuszta 10. évfordulója alkalmából a tudományé« bizottság tagjai­nak, etedként dr, Zákányi Ferencnek, a jeles Balaton - kutatónak, Dr, Kanyar Jó­zsef akadémiai doktor, a bi­zottság elnöke köszöntőjében találóan a Balaton Julianus barátjának nevezte az ün­nepeltet. Szűrös Mátyás New Yorkban döttséget a repülőtéren Vdr- konyi Péter washingtoni ma­gyar nagykövet, Bánlaki György New York-i fökon- zul és Budai Iván, a ma­gyar ENSZ-képviselet he­lyettes vezetője üdvözölte.-------MA ------------­K észülődő küldöttek címmel számolunk b@ q 3, oldqlon qz MSZMP kongresszusára meg­választott somogyi kül­döttek legutóbbi ülé­séről, A 4. oldalon pedig a marcali kül­döttcsoport tagjai szó­lalnak meg arról, hogy milyen elképzelések­kel, megbízatással in­dulnak az MSZMP or­szágos fórumára. Csúcsdísz a toronyra Vörösréz zássió a Kaposvári Városi Tanácson 1902-ben, amikor be­fejeződött a kaposvári városháza építése, az elöljáróság úgy határo­zott, hogy a torony csúcsdíszéin megörökíti a jeles esemény t. A zászlós díszre ekkor került rá a nevezetes évszám. A to­ronyra elhelyezett vörös­réz alkotáson látható volt egy nyíl is, amely a főváros felé mutatott. Gimesi István kapos­vári díszbádogos hiteles források alapján re­konstruálta a torony csúcsdíszét, pénteken az utolsó simításokat végez­te az 5 méter 20 centi­méter magasságú vörös­réz domborításon, mely­nek súlya meghaladja a negyven kilót. Vasárnap délelőtt helyezik el a Kaposvári Városi Tanács tornyán. H. B. Csobod Péter felvétele Nyolc mezőgazdasági nagyüzem ve­zetői találkoztak a napokban Bala- tonszentgyörgyön, hogy véleményt nyilvánítsanak a mezőgazdasági érdekvéde­lem új szervezeti formájával kapcsolato­san. Feil József, a házigazda tsz elnöke sze­rint azért alakulhatott, ki a mai aggasztó helyzet a magyar mezőgazdaságban, mert gyenge volt az érdekvédelem. Somogybán például az agrárágazatban dolgozók bére havi 1300 forinttal marad el más termelő szférákétól. Ma sokan lépnek fel az agrár­dolgozók, a mezőgazdasági nagyüzemek ne­vében, ezért is alakulnak meg — illetve új­já — a kamarák, a parasztszövetségek a gazdakörök, az agrárreformkörök. Ugyan­akkor nyilvánvaló, hogy hatékony érdek­védelemre csak egységes szervezet képes, egy olyan szervezet, amely nemcsak a nagyüzemek, hanem a kistermelők érdekeit is védi. A létrehozandó megyei érdekvédelmi szö­vetségnek tehát tulajdonképpen a magyar falut, az itt élő és dolgozó tíz- és százezre­ket kell képviselnie. Rendkívül fontos, hogy a korábbiaktól eltérően, ne az apparátus, hanem a választott testületek lássák el ezt a munkát. Magyar István, a Böhönyei Állami Gaz­daság igazgatója a kialakulóban levő hár­mas érdekvédelmet jellemezte. A gazdasá­git a kamara látja el, amely néhány ható­sági feladatot — például állat- és növény­egészségügyi — átvesz a minisztériumtól. Az érdekvédelemnek a szövetségek köz­reműködésével kell megvalósulnia, s ebbe integrálódjanak a különböző egyesületek, a bortermelők, a sertés-, baromfihús-ter­melők, kertészek, szarvasmarha-tenyész­tők. A harmadik — nem kevésbé fontos — a mezőgazdasági dolgozók politikai érdekvé­Értük ki fog csatázni ? delme. Illés László, a böhönyei tsz elnöke aggodalmának adott hangot, hogy a jelen­legi, átmeneti állapotban egy önálló érdek- védelmi .szervezet vajon jelentős eredmé­nyeket tud-e elérni. Ö tette fel a nagy kér­dést: értünk vajon ki fog csatázni? Égjük párt programja sem egyezik ugyanis min­denben a tagság érdekével, de amelyik azt maradéktalanul felvállalja, azt a mezőgaz­dasági dolgozóknak is támogatni kell. Az érdekvédelem — mondta — nem adható ki albérletbe. Varga László, a marcali tsz elnöke sze­rint a pártokra nyomást is lehet gyakorol­ni. A mezőgazdasági tevékenység anyagi és erkölcsi megbecsülése ma 2 millió embert érint, s ez olyan hatalmas erő, melyet egyet­len párt sem hagyhat figyelmen kívül. Szükség van a kamarára, de szükség van a szövetségre is, ám az utóbbinál fontos, hogy ne legyen válgg^tóvonal a megjrei és országos szövetség között. Kisebb vita volt arról, hogy a termelői egyesületek önállóan lássák-e el érdekvé­delmi feladataikat, vagy a megyei szövet­séggel közösen. Abban egyetértettek, hogj- a feldolgozók (ha csak nem vegyes profilúak) ne legyenek tagjai a szövetségnek. Azonos álláspontra jutottak abban is, hogy bürokráciamentes, hatékony szervezetre van szükség. Olyanra, amelyik alulról épül fel, ahol a választmá­nyok kerületi alapon szerveződnek. Az ér­dekvédelemnek a legjobb szakembereket kell megnj’erni, mert csak így várható, hogy a MEM-nek is partnerei lesznek a vi­tákban. Jó érdekvédelmi szervezetet kell kiépíte­ni, mert ez mégis könnyebb, mint a rosz- szul működőt megszüntetni — hangzott el a tanácskozás summázataként. (Süli)

Next

/
Thumbnails
Contents