Somogyi Néplap, 1989. szeptember (45. évfolyam, 206-231. szám)
1989-09-14 / 217. szám
2 Somogyi Néplap 1989. szeptember 14., csütörtök Közlemény a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1989. szeptember 12—13-ai üléséről (Folytatás az 1. oldalról) kodást, s hogy megteremtse a kongresszuson kialakuló program megvalósításának szervezeti hátterét: egy sokszínű, ugyanakkor akcióegységre képes politikai párt működési kereteit. A Központi Bizottság szükségesnek tartja, hogy a? alapszabály olyan mozgalmi szervezeti megoldásokat tartalmazzon, amelyek lényegi elvi tétele: minden döntés és cselekvés eredendő forrása a tagság akarata. ff. A Központi Bizottság — ugyancsak Kovács Jenő előterjesztésében — megvitatta a pártkongresszus ügyrendA mandátumvizsgáló bizottság 1989, szeptember 12-én ülést tartott. Áttekintette a küldöttválasztás eddigi folyamatát, amelynek során a választásra jogosult közösségek eddig mintegy 1100 küldöttet választottak meg. A már mandátummal rendelkező küldöttek 84 százaléka ötven év alatti, nagyobb részük 1971 után lett a párt tagja, 88 száaalékuk először vesz részt pártértekezleten vagy pártkongresz- szuson. A küldöttek több mint háromnegyede szellemi foglalkozású, viszonylag alacsony a fizikai dolgozók és a közvetlen termelésirányítók aránya. Nagyon kevés közöttük a harminc év alatti fiatal (3 százalék) és a tie (7 százalék). A kongresszust küldöttek több mint 80 százaléka tölt be választott párttisztséget (alapszétvezet- ben 23 százalék, üzemi és intézményi pórtszervben 33 százalék, területi párttestületben 33 százalék, megyei testületben 8 százalék, a jének tervezetét. A testület szándéka az, hogy a kongresszus küldöttei nyílt, konstruktív vitában alkossák meg a párt döntő jelentőségű alapdokumentumait, és új vezető szerveket hozzanak létre. Az ügyrend rendeletetése kettős: az alkalmazott munkaformák, módszerek és eljárások teremtsék meg a demokratikus, szabad vita biztosítékait; ugyanakkor a tárgyszerű, igényes munka a megegyezésre, a közös álláspont kialakítására irányuljon. A tervezett ügyrend szerint a személyi javaslatokat a küldöttek véleményére alapozva keli kialakítani. Listás választással lehetővé kell tenni, hogy a javaslatKözponti Bizottságban 3 százalék), de csak 16 százalék látja el főállásban. Szakapparátusban dolgozó pártalkalmazott mindössze 6 van a küldöttek között. A mandátumvizsgáló bizottság megállapította, hogy a küldöttválaeztást a párttagság különböző megoldások és eljárások keretében, a helyi körülményeket figyelembe véve bonyolította le, tekintettel a választásban érintettek demokratikus igényeire is. A küldöttvá- 1 asz tás gazdag tapasztalatok összegyűjtését tette lehetővé, elősegítve ezzel a párt új választási szabályzatának elkészítését is, A bizottság szabálytalannak minősítette a Fót nagyközség és á helyi Vörösmarty Mgtsz pártszervezeteiben a küldöttválásztás 9d- rán ieföiytfttdtt szavazást és elrendelte annak megismétlését. Az új szavazást a Fest Megyei Mandátumvizsgáló Bizottság ellenőrzésével 1989. szeptember 23-áig kell lebonyolítani. tevő csoportok, áramlatok képviselői a támogatottság arányában juthassanak testületi tagsághoz. A KB az ügyrend tervezetét megküldi a döntésre hivatott kongresszusi küldötteknek. III. A Központi Bizottság lyányt Pál KB-titkár előterjesztésében ajánlást fogadott el a világgazdasági nyitással és az Európa-politikával ösz- szefuggő MsZMP-stratégiá- ról. Gazdaságunk helyzete sürgetően indokolja, hogy korábbi gazdaságfejlesztési stratégiánk módosuljon, nemzetközi gazdasági kapcsolat taink keretfeltételei változzanak. A szükségessé vált radikális átalakítást összefoglalóan világgazdasági nyitásnak nevezzük. Az eddig követett politikától eltérően ez gazdasági liberalizálást és külgazdasági irányváltást jelent. A testület úgy határozott, hogy e stratégiával kapcsolatos javaslatait a kongresszus elé terjeszti. A testület ajánlást fogadott el az MSZMP-nek a szövetkezeti mozgalommal kapcsolatos hosszú távú elképzeléseiről. Állásfoglalásának tervezetét nyilvánosságra hozza. A Köziponti Bizottság — ugyancsak Ivényi Pál előterjesztésében — tájékoztatást kapott az 1989. évi gazdasági folyamatokról és a kormány gazdaságpolitikai programjának 1990—1992. évi irányelveire vonatkozó javaslatokról. A következő évek gazdaságpolitikájának mozgás* terét változatlanul nagymértékben korlátozzák felhalmozódott adósságállamé- nyuttk terhei, a szerkezetváltáshoz szükséges források szűkössége és a korábbi években feltorlódott társadalmi feszültségek. Ilyen körülmények között is olyan gazdaságpolitikára van szükség, amely felgyorsítja a gazdaság és a társadalom modernizációját, a világgazdaság progresszív áramlataihoz való felzárkózásunkat, és egyidejűleg tartós alapokon biztosítja nemzetközi fizetőképességünk megőrzését. Figyelembe véve a gazdasági és a társadalmi folyamatok kölcsönhatásait is, a Központi Bizottság több gazdaságpolitikai változat kidolgozását tartja célszerűnek. A testület úgy határozott, az 1989. évi gazdasági folyamatokról és a következő évek gazdaságpolitikai elképzeléseiről a kongresszus küldöttei írásos tájékozta tást kapnak. IV. A testület elfogadta Kovács Lászlónak, a SZOT elnökének és Nagy Sándornak, a SZOT főtitkárának lemondását KB-tagságukról. Ugyanakkor elhatározta, hogy a szakszervezetekben dolgozó MSZMP-tag tisztség- viselőkkel együtt javaslatot tesz a kongresszusnak a párt és a szakszervezeti mozgalom viszonyának új elveire, az együttműködés javítására. V. A. Központi Bizottság felhívással fordul a párt tagjaihoz, hogy csatlakozzanak az önkéntes véradómozgalomhoz. (MTI) Újra! 89-ben is, CSAK SOMOGYBÁN! DACIA DÁCIA személygépkocsikat és még sok más nyereménytárgyat nyerhet, összesen 1,5 MILLIÓ FORINT ÉRTÉKBEN, ha megtakarított pénzét a megye takarékszövetkezeteiben helyezi el. •1989. január 1-je és december 31. között MINDEN 10 000 FORINT elhelyezett betét után 1 db sorsjegyet adnak a takarékszövetkezetek. A fenti gépkocsikon kívül kisorsolásra kerülnek még!! — SZÍNES TELEVÍZIÓK — VIDEOMAGNÓK — FAGYASZTÓLÁDÁK és még sok más nyereménytárgy. SORSOLÁS: 1990. FEBRUÁR A takarékszövetkezetek az egész megyét behálózzák. Keressék fel egységeinket az elkövetkező időszakban is. SOMOGY MEGYEI T AK ARÉKS ZÖ VETKEZETEK Útba esik jövet-menet a takarékszövetkezet! (106515) KÖZLEMÉNY o Kongresszusi Mandátumvizsgáló Bizottság ülésóról Az MSZMP Központi Bizottságának á I Idsf og la lás-terv ezete a szövetkezeti mozgalomról A szövetkezetek gazdasági-társadalmi életünk jelentős tényezői. A szövetkezeti tagok és alkalmazottak az aktív keresők 20 százalékát képviselik, s a nemzeti jövedelem mintegy 25 százalékát állítják elő. Az MSZMP nngyra értékeli tevékenységüket, jövőbeni szerepüket pedig kiemelt fontosságúnak ítéli meg- A szövetkezeteket alkalmas formának tekinB a vállalkozás és a közösségi, társadalmi célok egyhekapcsplásáta, ezért gazdasági, politikai stratégiájában természetes szövetségesének tartia, partneri viszony kialakítására törekszik velük1. A szövetkezetek az elmúlt négy évtizedben sokat fejlődtek és megerősödtek. Jelentős a szerepűit a mező- gazdaságban, az iparban, az építőiparban, a kereskedelemben, a szolgáltatásokban, a lakásgazdálkodásban, valamint a betétgyűjtés és a hitelezés területén. A magyar szövetkezeti mozgalom — amely bizonyította megújulási és életképességét — megfelelően tudott gondoskodni tagsága életkörülményeinek javításáról, és jó bázisa volt a közéletiség gyakorlásának, a népi tltel- miség, a vezető egyéniségek kinevelésének. A túlcentralizált politikai és gazdasági modell kötöttségei azonban akadályozták a szövetkezeti elvek maradéktalan érvényesülését, az öntevékenység, az autonómia és a szövetkezeti demokrácia működését. A pártszervezetek gyakran beavatkoztak a szövetkezetek belső ügyeibe, ami sértette at önkormányzatot. 2. Az MSZMP — a múlt tanulságait is figyelembe véve ^ a jövőben olyan társadalmi-gazdasági háttér megteremtését szorgalmazza, amely biztosítja a szövetkezés szabadságát, és esélyegyenlőséget ad az ál* lami vállalatokkal, a társas- és egyéni vállalkozásokkal folyó versenyben. Támogatja a szövetkezetek megújulási törekvéseit, a szövetkezeti mozgalom más fél évszázados — a szocialista törekvéseknek is megfelelő — jól bevált elvemen, értékeinek megtartását. Kü lönösen fontos ezek közül a szövetkezés szabadsága, az önkéntesség, az autonómia és a demokrácia. Emellett fontosnak tartjuk a tagság igényeihez igazodó formagazdagságot, a személyes és vagyoni közreműködést, a szolidaritást, a mozgalmi jelleget és a kölcsönös segítség- nyújtást. Mindezek törvényes garantálására helyeseljük egy új szövetkezeti törvény kimunkálását. 3. Támogatjuk, hogy a szövetkezetek megújulásuk során őrizzék meg az elmúlt években megteremtett értékeiket. Fontos ugyanakkor, hogy tagságuk öntevékenységére, érdekeltségére alapozva gyorsan alkalmazkodjanak a piac és a gazdaság- politikai modellváltás sokoldalú követelményeihez. Jó lehetőséget látunk arra, hogy a szövetkezeti mozgalom a gazdaság szerves részeként továbbfejlődjön, és segítse nemzetközi felzárkózásunkat. A szövetkezeteket olyan független állampolgári közösségeknek tekintjük, amelyek gazdasági-társadalmi céljaikat önszerveződés útján valósítják meg. Támogatjuk a demokrácia kibontakoztatását, az önigazgatás kiteljesedését, az adózott jövedelem feletti szabad rendelkezést. A szövetkezetét minden külső beavatkozástól mentesen a tagok akaratából demokratikusan választott testületek és vezetők irányítsák, ellenőrizzék. Az állami szervek tekintsék partnernek a szövetkezeteket és azok érdekképviseletét, tevékenységük csak a törvényességi előírások betartásának ellenőrzésére terjedjen ki- A bwoluüliHps, adminisztratív korlátokat mielőbb bontsák le, a versenyt és az önállóságút akadályozó beavatkozásukat pedig szüntessék meg4. Olyan vegyes tulajdonú gazdaság kialakítása a célunk, amelyben a szövetkezeti tulajdonnak kiemelkedő szerepe lesz, mivel ez a tulajdonforma jó lehetőségeket teremt a gazdasági és szociális célok elérésére. A szövetkezetek tulajdoni viszonyainak olyan átalakítását ajánljuk, amely egyaránt segíti a közös tulajdon és a tagok személyes tulajdon- részének gyarapodását, erősíti a gazdal kötődést. A földvagyohnak, mint mással nem pótolható természeti erőforrásnak, különleges szerepe van. Az a célszerű, ha a földet az műveli, aki a leghatékonyabban tudja hasznosítani. A szövetkezeti földtulajdont elismerjük, és támogatjuk a tagi tulajdonban lévő rész törvényi megerősítését, a földjáradék igazságos rendezését és Ha vért adunk A magyar közvéleményt nyugtalanítja, hogy az áldozatkész öntkérttes Véradók száma csökken az országban. A balesetet szenvedet* tek, a- súlyos műtétre kerülők, a gyógyulásukhoz, élet* ben maradásukhoz állandó véfkészítményadásra szoruló honfitársaink megmentése emberi kötelesség. Az osztrák belügyminisztérium adatai szerint vasárnap éjféltől szerdán kora délutánig tizenkétezer háromszáz NDK-állampolgár lépte át Magyarország felől az osztrák határt. Túlnyomó többségük mindjárt tovább is utazott az NSZK-ba, csua szövetkezetből kilépő tag földkiadási jogosultságát. 5, Helyeseljük a szövetkezetek és a tagok érdekeinek képviseletére, védelmére alakult területi és országos érdekképviseletek megújítását. indokoltnak tartjuk, hogy a? érdekérvényesítés intézményrendszerében a szövetkezeti érdekképviseletek kapják meg a súlyuknak megfelelő helyet. A szövetkezetek maguk döntsék el, hogy milyen képviseleteknek akarnak tagjai lenni. Ezek feladatát, felépítését és működését is maguk határozzák meg, A szövetkezetek megújulásukban számíthatnak az MSZMP támogatására, a közösség érdekeit szolgáló észszerű kezdeményezéseik felkarolására. Az MSZMP megújuló gyakorlatában megbecsült szövetségesnek tekinti a szövetkezeteket. Parlamenti képviseletében fontos helyet kíván biztosítani a szövetkezetekben dolgozó tagjainak, s ezzel egyben a szövetkezeti érdekeknek Is. A Központi Bizottság felkéri a pártnak a szövetkezetekben dolgozó tagjait, hogy tevékenyen vegyenek részt á szövetkezeti mozgalom megújításában. Kezdeményezi, hogy az MSZMP sző* vetkezeti céljainak markáns- képviseletére alakuljon a párton belül szövetkezeti tagozat, (MTÍ) — életet adunk Az MSZMP Központi Bizottsága azzal a felhívással fordul valamennyi területi, munkahelyi pártbizottsághoz, a párt tagjaihoz.; hogy a helyi vértranszfúziós állomások és a Magyar Vörös- kereszt szervezésében adjanak vért a rászorulóknak. pán százra tehető azok száma, akik néhány napig még Ausztriában időznek. Szerdára erősen megcsappant az osztrák földön átutazó NDK-menekültek száma: az éjszaka folyamán már csupán 116-an voltak. Ái MSZMP KB felhívása (MTI) Megcsappant az átutazók száma '
