Somogyi Néplap, 1989. szeptember (45. évfolyam, 206-231. szám)
1989-09-01 / 206. szám
2 Somogyi Néplap 1989. szeptember 1., péntek Ülést tartott a Minisztertanács Jogszabálytervezetek a menekültekről Jó híreket ígér a pedagógusoknak a miniszter A Minisztertanács csütörtöki ülésén élénk, sokszínű, a kormány szinte minden tagját megszólalásra késztető vita zajlott. A belpolitikai helyzetről szóló konzultáción a kormány tagjai részint saját területüket, részint az általános kérdéseket illetően fejtették ki véleményüket. E szavakkal kezdte a Minisztertanács ülését követő szokásos sajtótájékoztatóját Bajnok Zsolt megbízott szóvivő. Kerekasztal-prognózis Elmondta, hogy a konzultáción a belpolitikai élet minden fontosabb területe és témája szóba került. Pozsgay Imre államminiszter a kerékasztal-tárgyalásokról adott tájékoztatást. Kitért az eddigi eredményekre, ismertette a tárgyalási frontokat, s szólt a várható további fejleményekről. Pozsgay Imre véleménye szerint a kerekasztal-megbeszélé- sek nagy esélyt jelentenek arra, hogy politikai életünk fontos kérdései ne az utcán, hanem a tárgyalóasztalnál dőljenek el. Az MSZMP tárgyaló delegációjának nevében hangoztatta, hogy meggyőződéssel, a demokratizálás szándékával vesznek részt a kerekasztal-megbe- széléseken, a siker reményében és érdekében. Szóba került az ülésen a közelgő új tanév, s ezzel összefüggésben a pedagógusok számos problémája, bérezésük ügye. Bajnok Zsolt minősítése szerint szenvedélyes, szikrázó vita folyt, s még a drámai jelzőt sem tartotta túlzásnak. Sejtetni engedte, hogy Glatz Ferenc művelődési miniszter a közelgő tanévnyitó ünnepségen jó híreket közöl majd a pedagógus társadalommal. A mecseki bányászok ügye A szóvivő ezután a mecseki ércbányászokkal lezajlott találkozóról szólt. Elmondta, hogy az ipari miniszter rendkívül tárgyszerűen, de némi keserű mellékzöngével tájékoztatta a kormány tagjait. Bajnok Zsolt emlékeztetett: a szerkezetátalakítás a gondos előkészítő munka után ma már olyan szakaszba jutott, hogy immár kész, vagy csaknem elkészült javaslatok állnak rendelkezésre a cselekvésre a gazdálkodás szférában is. Ózdon a partnerek bevonásával sikerült a problémák enyhítésére, a foglalkoztatási és az egyéb gondok áthidalására kidolgozott javaslatokat közösen véglegesíteni. Mindez a mecseki ügyben egyelőre nem sikerült. A kormányzati részről kudarcnak tekintett találkozó azonban nem térítheti el a kormányt attól a feladatától, hogy folytassa a szerkezetátalakítást, s a veszteséges termelés terheitől fokozatosan mentesítse a gazdaságot. A Minisztertanács csütörtöki ülésén egybecsengtek a vélemények abban, hogy a megoldásra kidolgozott javaslatok megfelelőek, s egészében alkalmasak a helyi foglalkoztatási, szociális, gazdasági és egyéb gondok csökkentésére. Ugyanakkor azt is meg kellett állapítani, hogy Ozddal ellentétben vállalatvezetés, a helyi pártszervek és a szakszervezet a mecseki szénbányáknál a vezetése nem tudott olyan politikai feltételeket kialakítani, hogy a tárgyalások normális mederben maradjanak. A kormány tagjai irreálisnak ítélték a vállalat- vezetés azon szándékát, hogy mindaddig folytatják a bányászatot, amíg nem lesz nyereséges a termelésük. A helyzet akkor változhatna kedvezően, ha egyidejűleg teremtenék meg az új munkahelyeket és szüntetnék meg a régieket. A kormány az ügy koordinálásával, a végrehajtás, a lebonyolítás irányításával az ipari minisztert bízta meg. A tárca vezetőinek reménye, tervei szerint az eszmecserék kisebb közösségekben folytatóinak a mecseki bányászok kollektíváival, s remélhetőleg nem az indulatok. hanem a közös megoldási lehetőség keresésének szándéka vezérli majd a megbeszéléseket. Bajnok Zsolt ezután a menekültté nyilvánítási eljárásról és a menekültek jogállásáról szóló két jogszabály-tervezetről szólt. A menekültként elismert személyek jogállásáról törvényerejű rendelet, a menekültként való elismerésről pedig kormányrendelet van előkészületben. Hangsúlyozta, hogy a két különböző jogszabály átmeneti megoldásként születik, mert a kérdés fajsúlya indokolttá teszi, hogy belátható időn belül a menekültüggyel összefüggő kérdések törvényi szinten rendeződjenek. A kormány ülésén a belügyminiszter elmondta, hogy az elmúlt időszakban a Romániából érkeA SZAKSZERVEZET ÁLLÁSFOGLALÁSA Áz újságírókat pártállásuk miatt nem érheti hátrány ^ magyar sajtó jelenlegi átalakulási és átalakítási folyamatában a sajtó dolgozóit politikai nézeteik és pártállásuk miatt munkahelyükön nem érheti hátrány — szögezi le egyebek között a Sajtószakszervezet titkári tanácsának szerdai ülésén elfogadott állásfoglalás. A szakszervezet vezető testületé megvitatta a má- jüs végén önállósult Sajtószakszervezet eddigi tevékenységét. Sajnálattal állapította meg, hogy a SZOT — az alakuló kongresszuson elhangzott ígéretével ellentétben — gyakorlati tevékenységében nem vesz tudomást az önálló Sajtószakszervezet létéről. Ezért a titkárok úgy döntöttek, hogy a partneri munkakapcsolat létrejöttéig a Sajtószakszervezet felfüggeszti a SZOT- nak fizetendő járulék folyósítását. Ezzel párhuzamosan megbízták a szűkebb vezetőséget, hogy kezdjen együttműködési tárgyalásökat a független értelmiségi szak- szervezetekkel. zett menekültek száma tovább nőtt. Számuk jelenleg meghaladja a 18 ezret, s csupán júliusban ezerhatszázan érkeztek. Ami a menekültek nemzetiség szerinti összetételét illeti: csökken a magyar, miközben növekszik a román, illetve a német nemzetiségűek száma. A hazánkba érkezők több mint 50 százaléka ugyan még mindig magyar nemzetiségű, a románoké viszont már eléri a 40 százalékot. Ki a menekült? A jogszabály-tervezet szerint azok minősülnek menekültnek, akik faji, vallási, nemzeti hovatartozás, meghatározott társadalmi csoporthoz tartozás, vagy politikai meggyőződés miatt üldözésnek vannak kitéve, vagy üldözéstől tarthatnak, s ezért nem kívánnak haza térni. A menekült minősítés hez az érintetteknek a ha tárátlépést követően 72 órán belül a rendőri, határőrizeti szervek előtt kell nyllatkoza tot tenniük szándékukról Jelentkezhetnek a menekül teket befogadó állomásokon, valamint a budapesti, a csongrádi és a Szabolcs- Szatmár megyei rendőr-főkapitányságon. A KEB ülése Az MSZMP Központi Bi- zottsága csütörtökön Lukács János elnökletével ülést tartott. Somogyi Imrének, a KEB titkárának előterjesztésében pártbüntetések törlése, fellebbezések és eredeti párttagság visszaállítása iránti kérelmek ügyében döntött. A testület tagjai észrevételeket és javaslatokat tettek a Történelmi utunk tanulságai és az MSZMP programnyilatkozata című vitaanyagokról. Megalakult az ellenzéki képviselői csoport Sajtótájékoztató Király Zoltán képviselő javaslatáról Az európai országokban állomásozó idegen csapatok teljes kivonására tett javaslatot Király Zoltán or szággyűlési képviselő. Ja vaslatában szorgalmazza hogy a volt szövetséges ha talmak és az érdekelt or szógok, vagy a helsinki záró okmányt aláíró államok kül ügyminiszterei még 1989-ben Budapesten vagy Nyugat Berlinben kezdjenek tárgya lásokat annak érdekében, hogy 1995-re valamennyi európai országból távozza nak ai ott állomásozó ide gén csapatok. Ezzel egyide jűleg pedig a NATO-t és a Varsói Szerződést létrehozó országok kimondhatnák a két katonai tömb megszűnését. A most nyilvánosságra hozott javaslatot csütörtökön a Parlamentben ismertette Király Zoltán az újsógríók- kal. A képviselő elmondotta: reméli, hogy hatásos lehet egy ilyen fajta népi diplomáciai kezdeményezés, főként, ha minél több szervezet, pórt, politikai tömörülés és állampolgár csatlakozik a felhíváshoz. Hozzátette: a kezdeményezéshez jó alkalomként szolgál a második világháború kitörésének 50. évfordulója, hiszen — mint hangsúlyozta — Európában ugyan negyvennégy esztendeje béke van, ám ez a béke folyamatos megújításra szorul. Ennek során pedig fontos lenne mindkét oldalon az ellenségképpel való végérvényes szakítás. A Magyarországon állomásozó szovjet csapatok kivonásáról Király Zoltán úgy vélekedett, hogy ezt csak az összeurópai rendezés keretébe illesztve lehetne megvalósítani. A sajtótájékoztatón Király Zoltán javaslatának ismertetése mellett bejelentették az ugyancsak az ő felvetése nyomón szerveződött ellenzéki képviselői csoportosulás létrejöttét. Az ellenzéki frakcióhoz csatlakozott a közelmúltban a parlamenti választások során mandátumhoz jutott három képviselő, Roszik Gábor, Debreczeni József, Raffay Ernő és rajtuk kívül Bánffy György is. Ezzel kapcsolatban Király Zoltán kifejtette: a parlamentarizmushoz elengedhetetlenül hozzátartozik egy, az oppozfciót felvállaló csoport léte. Ugyanakkor a jelenlegi átmeneti időszakban fontos, hogy az ellenzéknek legyen parlamenti képviselete. Hozzáfűzte azonban, hogy a parlamenti ellenzék tevékenysége nem jelenti az Ellenzéki Kerekasztal egységes képviseletét a Tisztelt Ház falai között. Az Ellenzéki Kerekasztal a munkahelyek depolitizálásáról A középszintű politikai egyeztető tárgyalások szerdai fordulóját követően ülést tartott az Ellenzéki Kerékasztal. Az EKA-ba tömörült szervezetek — a Bajcsy- Zsilinszky Endre Baráti Társaság, a Fidesz, a Független Kisgazdapárt, a Kereszténydemokrata Néppárt, a Magyar Demokrata Fórum, a Magyar Néppárt, a Magyarországi Szociáldemokrata Párt, a Szabad Demokraták Szövetsége és a Független Szakszervezetek De mokratikus Ligája — képviselői egyeztették álláspontjukat a pártszervezetek működéséről, a munkahelyeken, a szolgálati helyeken, a fegyveres erőknél és testületeknél és a megbeszélést követően nyilatkozatot fogadtak el. Ebben kifejtik: az MSZMP budapesti bizottságának klubjában a pártok munkahelyi szerveződéséről és működéséről kedden folytatott vitával kapcsolatban az EKA szervezetei nem kívánnak beavatkozni a Magyar Szocialista Munkáspárt belső ügyeibe. Szükségesnek tartják azonban kijelenteni, hogy az MSZMP alapszervezeteinek kivonása a munkahelyekről, illetve a szolgálati helyekről olyan közérdekű követelés, amelyet az EKA a magyar társadalom túlnyomó többsége egyértelmű kívánságának ismeretében támasztott. Az EKA annál is inkább fontosnak tartja a megegyezést a politikai egyeztető tárgyalásokon, mert ennek híján elkerülhe-' tétlenné válna a többi párt munkahelyi szerveződésének lehetővé tétele, ami a pártok versengésének színterévé tenné a gazdasági, erkölcsi és politikai válságtól gyötört ország munkahelyeit, intézményeit. Mindezt figyelembe véve, az EKA nem maradhat közömbös. AZ ISMERETLEN HÁBORÚ A történelmi dokumentumok rögzítették:. 1939. szeptember elsején hajnali háromnegyed ötkor a német Schleswig-Holstein cirkáló nehéztüzérsége lőni kezdte a danzigi (Gdansk) lengyel katonai támaszpontot. Nem sakkal később a több mint másfél milliós német hadsereg háromezer tankjával, kétezer harci gépével rátámadt Lengyelországra. Négy nap múlva elesett Bydgoszcz, ötödik nap Krakkó és szeptember 27-én Varsó. Így kezdődött az emberiség legpusztítóbb háborúja. Az igazi újdonságot ma az augusztus végi napok „eddig ismeretlen” eseményei jelentik: ahogyan a sztálini Szovjetunió és a fasiszta Németország szövetségre lépett. 1939. augusztus 23-án meg nem támadási szerződést kötöttek, majd ezt szeptember 28-án barátsági és határszerződéssel egészítették ki. A szerződésekhez csatolt jegyzékek pedig eldöntötték a két fél kelet-európai érdekövezeteit. Kimondták: „a balti államok (Finnország, Észtország, Lettország, Litvánia) területén történt területi átrendeződés esetén Németország és a Szovjetunió határát Litvánia határvonalánál, a lengyel területi átrendeződések esetén pedig Narev, Visztula, San folyók mentén húzzák meg. Lengyelország állami létét a későbbi politikai eseményektől teszik függővé.” Délkelet-Európában a Szovjetunió Besszarábia megőrzését kérte, ugyanakkor Németország teljes érdektelenséget mutatott a térség iránt. A szerződés szovjet történészek szerint az adott politikai helyzetben megfelelő taktikai lépés volt, a háború elodázását, a német terjeszkedés megállítását jelentette. A későbbi barátsági és határszerződést, amelyet a Szovjetunió nem hadviselő félként a háborúban álló Németországgal szerződött, politikai hibának minősítik. Hasonlóan elítélik a szerződéshez csatolt újabb titkos záradékot, amelyben a né- fjek feje felett tovább rajzolták Európa térképét. A háború előtti események nem kevésbé ismeretlen pillanatai azok a tárgyalások, amelyek francia, brit és szovjet részvétellel zajlottak és eredménytelenül értek véget 1939. augusztus 21-én Moszkvában. Mi történt volna, ha akkor megállapodnak és együtt lépnek fel a hitleri Németország ellen? S miért nem állapodtak meg? Megváltoztathatták volna a háború menetét a britek és a németek titkos tárgyalásai is — többek között 1941-ben, amelyekről mindmáig kevés vált ismertté. Az események a politikai manőverek célja egy volt: mindenki a másikat kijátszva győzni akart. A szovjet történészek határozottan visszautasítják azt a nézetet, amely szerint az 1939. augusztus 23-i szerződés és titkos záradéka hozta előbbre a háború kitörésének időpontját. Mint hangsúlyozzák, mindössze a későbbi események feltételeit teremtették meg. Mivel a szovjet—német szerződések kis túlzással egész Kelet-Európa további sorsára döntőek voltak, jelenleg történészek, politikusok, jogászok vitatják a szerződések megkötésének körülményeit, azok jogosságát, kihatását a mai politikai, geopolitikai helyzetre. Különösen így van ez az érintett balti államok esetében, amelyek szuverenitásuk elvesztését látják bennük. Épp>en ezért követelik a szerződések és azok titkos záradékainak hatályon kívül helyezését. Szovjet hivatalos álláspontok szerint a szerződések 1941. június 22-én, akkor, amikor Németország megle- p>etésszerű támadást intézett a Szovjetunió ellen, elvesztették érvényességüket, De mivel a szovjet—német szerződésekben foglaltak — talán a történelem véletlen fordulatainak köszönhetően — lényegében a mai Európa földrajzi és politikai térképén is fellelhetők, sokan kétségbe vonják a szerződések érvénytelenségét, igazi érvénytelenítés mellett foglalnak állást. Vannak akik a történelem kerekét szeretnék visszafordítani, s az 1939. augusztus 23-a előtti állapotokból akarnak kiindulni. Szovjet vélemények szerint ez veszélyes és kalandor lépés lenne, ezzel ugyanis megkérdőjeleznének mindent, ami azt követően történt: így jelenlegi államhatárokat, országok második világháborús szerepét, szövetségi viszonyokat, szerződéseket. Felszabadítók és elnyomók cserélnének szerepet és a háború utáni, több mint negyven éves békés életet jelentő politikai stabilitás inogna meg alapjaiban. Olyan előre láthatatlan és felmérhetetlen események sorozata indulhatna el, amely még ezt a napjainkban ismeretlen-ismerős háborút is túlszárnyalná ... Kaszab Zsuzsa
