Somogyi Néplap, 1989. szeptember (45. évfolyam, 206-231. szám)
1989-09-01 / 206. szám
1989. szeptember 1., péntek Somogyi Néplap 3 ________VITAFÓRUM | M egkérdeztük a lakosságot Barcs és környéke kongresszusi küldöttei A Somogyi Néplap 1989. július 4-i száma közölte Gondolatok az önkormányzatról című írásomat. A lap hasábjain négy válaszcikket olvastam: megtisztelő, hogy írói érdemesnek tartották, hogy tollat ragadjanak. Mind a négy cikk tartalmaz olyan gondolatokat is, amelyek beépíthetők az én koncepciómba. Az is kétségtelen azonban, hogy ezek az írások fő mondandójukban elvetik az általam helyesnek ítélt utat. Mindez érthető is, ha a nézőpontokat vizsgálom : másként látja egy nem tanácsi szakember vagy egy főiskolai hallgató a helyi önkormányzat problémáit, mint egy olyan gyakorló tanácselnök, aki 33 éve dolgozik tanácsi pályán és 20 éven keresztül volt vb-titkár. Ugyanazok a problémák másként hatnak a megyei tanácsról nézve, mint a helyi tanácselnöki székből. Bevallom, vártam, hogy megszólalnak majd a helyi tanácselnökök is, hiszen ők naponta tapasztalják, a jelenlegi helyi önkormányzat ellentmondásait, hiszen nem külső szemlélői, hanem aktív résztvevői a jelenlegi ön- kormányzatnak. Véleményük a kialakult vita „magját” képezhette volna. Közvéleménykutatás Biztosan felvetődött: egy községi tanács elnökét mi késztethette e gondolatai közreadására? A mindennapi élet. A közelmúltban utcagyűléseket tartottunk: az ezeken elhangzott állampolgári vélemények a megnyilvánult bizalom, a várakozó álláspont ösztönzött arra, hogy koncepciómat közzéte- gyem. Azt tapasztaltam, hogy az emberek változást várnak a testületek, a tisztségviselők, az apparátus munkájában. A változások a jelenlegi önkormányzat keretei között keresztülrvihetet- lenek. Az alábbiakban annak a közvéleménykutató kérdőívnek a tartalmát ismertetem, amelyből szerzett információk adták koncepcióm alapját. A nagybajomi nagyközségi közös tanács kétféle kérdőíveit készített a tanácsi munka területeiről alkotott állampolgári vélemények megismerése céljából..Némileg eltérő tartalmú kérdőívet kaptak az állampolgárok és a tanácstagók. Az utóbbiakat a testületek munkájáról is megkérdeztük. A lakosak között 400 kérdőívet osztottunk ki, ügyeltünk arra-, hogy minden korosztály és társadalmi réteg közel azonos arányban megszólalhasson. Munkahelyenként osztottuk el a kérdőíveket, s így lehetőséget kaptak a véleménynyilvánításra a fiatalabb és az idősebb munkások, a vezetők, a szellemi és a fizikai dolgozók. A nyugdíjasok postán és a tanácstagok útján kapták meg a kérdőívet. Igyekeztünk biztosítaná azt, hogy a kérdőívek feldolgozásának eredményeként az egész közösség véleményét megismerjük. A szétosztott 400 kérdőívből 262 (66 százalék) érkezett vissza. A névtelenséggel igyekeztünk biztosítani a tárgyilagosságot, az objektivitást, az őszinteséget is. Az erős pozíciójú tanácselnök gondolatát — áttételesen ugyan — először a lakosság fogalmazta meg e kérdőív kapcsán. Arra a kérdésre, hogy „A társadalmi, gazdasági és politikai élet változásait is figyelembe véve, miben látja a tanácselnök jövőbeni szerepét?” — háromféle szerepkört jelöltek meg hangsúlyozottan az állampolgárok. Ügy látják, hogy a tanácselnök szerepe növekszik a tanácsülés döntéseinek végrehajtásában, a községfejlesztés megvalósításának ellenőrzésében. Erősödik a tanácsülés munkájának szervezésében, a tanács képvi- seletében, a település társadalmi, politikai életében. Az erős pozíciójú tanács- elnöki koncepció létjogosultságát igazolja az is, hogy a megkérdezetteknek csupán 18 százaléka tudja elképzelni a tanácselnöki feladatok nem főfoglalkozásként (társadalmi megbízatásban) történő ellátását. A lakosság 81 százaléka úgy érzi, hogy a tanácselnök hatékonyan képviseli érdekeit. 73 százaléknak az a véleménye, hogy a tanácselnök a különböző lakossági fórumokon őszintén és nyíltan beszél1. A községfejlesztési feladatok megvalósításában a megkérdezettek 60 százaléka szerint a tanácselnöknek jó kezdeményezései vannak és erről kikéri a lakosság véleményét is. A tanácselnökről pozitív a kép a kérdőívek révén szerzett információk alapján. Ez a kérdőív abban segített, hogy konkrétan megfogalmazódjanak jövőbeni feladataim és hogy a készülő önkormányzati törvény körül zajló vitában kialakíthassam saját álláspontomat. Az a kérdés, hogy „a tanácselnöki feladatok a jövőben el- láthatók-e társadalmi megbízatásban?” — mélyebb elemzést igényel az önkormányzat oldaláról nézve. A lakosság 18 százaléka válaszolt igennel. Tehát az embereknek eltérő a véleményük. Ha az önkormányzatiságot komolyan vesszük, akkor a település lakosságára kell bízni, hogy eldöntse: tanácselnöke főfoglalkozásként vagy társadalmi megbízatásban lássa-e el feladatait. Nem hiszem, hogy ezt a kérdést központilag kellene szabályozni. Minősítették a tanácstagokat A tanácstagok munkáját is értékelhették a választó- polgárok. Arra a kérdésre, hogy „Milyen irányban fejlesztené tovább a tanácstagi munkát?” — a megkérdezettek zöme (öt lehetőség közül) amellett foglalt állást, hogy nagyobb szerepet kell adni a tanácstagoknak a döntéselőkészítésben, a döntésben, a 6aját választókörzetükkel összefüggő hatósági (közhatalmi) döntések meghozatalában. A lakosság 80 százaléka szerint. élvezik a tanácstagok a választóik bizalmát, és 55 százaléka szerint hatékonyan képviselik érdekeiket. Alacsonynak tartom ezt az értéket, mert a tanácstagokat közvetlenül választják. A választói bizalomnak való megfelelés eszköze lehetne a hatékony képviselet. Tudom, hogy ez nemcsak a tanácstagok magatartásának, akaratának, kitartásának függvénye. A tanácsi ügyintézés jellemzője a megkérdezettek 44 százaléka szerint a merev szigorúság, a jogszabályhoz kötöttség. 33 százalék jelölte meg jellemzőként az egyéni érzelmeket, az ismeretséget, a protekcionizmust, és mindössze 23 százalék tapasztalt a tanácsi ügyintézésben jó szándékú méltányosságot. Az ügyintézés még mindig magán viseli a régi, örökölt, bürokratikus jegyeket: jellemző a szigorú „hivatali hang”. Még mindig nem az embert látjuk, hanem az ügyiratot. A tanácsi apparátus tévé-' kenységét 36 százalék tartja pozitívnak. Az apparátus nem tudott kellő gyorsasággal reagálni a politikai, társadalmi és gazdasági változásokra. A tanácsházán a tanácsi apparátus segítőkészségét 57 százalék tapasztalja, 18 százalék nem jár a tanácsházára, 25 százalék nem találkozott segítőkészséggel, elégedetlen az ügye elintézésének módjával. Minden harmadik ember, aki megfordul a tanácsházán, fegyelmezetlenséget, lazaságot, a szakma ismeretének hiányát tapasztalja. Ezen a téren sok még a tennivalónk. Ügyintézőink leterheltek, ingerlékenyek. A mai bizonytalan világban ők is bizonytalanságban érzik magukat. Az állampolgárokat is ez a nyugtalan kedélyállapot jellemzi: egy rossz példából, tapasztalatból általánosítanak, és mondanak értékítéletet a tanácsi ügyintézésre, apparátusra. Szüntelenül keressük az új utakat, az új formákat, a konfliktusok megoldásának, a feszültségek levezetésének módját. A tanácstagokhoz eljuttatott kérdőív is tartalmazott néhány újszerű, a mai világban talán még merésznek ható kérdést. Ilyeneket: tapasztal-e lelkesedést a tanácselnök munkájában? Képes-e magával ragadni egy kollektívát, testületet ? — erre a tanácstagok közül 94 százalék igennel válaszolt. A vb-titkárral kapcsolatban is feltettük ugyanezt a kérdést. A tanácstagok 50 százaléka válaszolt igennel. A kérdőívet kitöltött tanácstagok mindegyike úgy érzi, hogy a tanácselnök hatékonyan képviseli a lakosság érdekeit. A tanácstagok 76 százaléka mindig kitart nézetei, véleménye mellett, 31 százalék magatartását olykor pesszimista belenyugvás, tudomásulvétel jellemzi. Problémáikkal bizalommal fordulnak a tanácsi vezetőkhöz. Hiányzik a kisbíró A kérdőívek elemzése gyakorlati következtetések levonását is lehetővé tette a tanácsi információáramlás hiányosságairól, a lakossági tájékoztatás elégtelen voltáról. Rádöbbentünk: a régi kisbírói rendszert a legújabb technika sem tudja pótolni. A kérdőív alkalmas lehet arra is, hogy bármely tanácsnál a felügyeleti ellenőrzés egyik eszközeként alkalmazzák. Felvetődhet, miért van szükség ilyen kérdőívre. Van-e értelme az efféle köz- véleménykutatásnak? Segíti-e ez a helyi nyíltságot, nyitottságot? , Vallom, hogy igen. És aki hisz, a szó igazi értelmében vett önkormányzat — intézményében, annak látnia és értenie kell ennek az útnak a demokratikus, emberközpontú jellegét. Ha igazán komolyan vesszük az alulról történő építkezést, akkor kérdezzük meg a Lakosságot is, hogy hogyan látja helyzetét, lehetőségeit, milyen formában tudná elképzelni saját sorsának hatékony irányítását. Tudom, hogy társadalmi viták eddig is voltak, és ezután is lesznek, de a demokráciának ennél sokkal nagyobb, kihasználásra váró lehetőségei vannak. Más dolog egy, már formába öntött törvénytervezetet megjavítani, mint egy településnek létrehoznia, megalkotnia saját, élő és működni tudó önkormányzatát. Az önkormányzat addig csak látszat lesz, amíg felülről kényszerítik rá a felvehető formát. Egy ilyen kérdőív alkalmas lehet arra, hogy a lakosság értékítéletéből kiindulva nyissunk a demokrácia irányába. Ehhez cselekvési térre lenne szüksége a tanács testületéinek, a tanácsi apparátusnak, a tanácselnöknek, a vb-titkár- nak. Nem értem, hogy a válaszcikkek írói miért vetik el az erős pozíciójú tanács- elnöki modellt. Ha a tanácselnök (elöljáró, polgármester) közvetlen megválasztással tisztségét elnyeri, ebből következően élvezi a választók bizalmát. E bizalom visszavonásának lehetősége így is megmaradna, sőt erősödne, hisz a tanácselnök az intézményvezetők tevékenységéért is a testület előtt felelne. Tanácsi munkamorál Én nemcsak hatalmat, hanem minden eddiginél nagyobb felelősséget is kérek a tanácselnököknek. Társadalmunkra jellemző, hogy a felelősség mindig valahol elsikkad, elmosódik. Munkamorálunk ma emiatt tart ott, ahol tart. Ideje, hogy ezt a romló tendenciát megfordítsuk. Nagybajomnak már 1984-ben is adtunk ki egy közvéleménykutató kérdőívet. Akkor még nem volt reformpolitika, a „reform jelszava alatt” még nem menthettünk semmit. Az, hogy az 1989-ben kiadott kérdőív után szólaltam meg, a kor, az új idők nyílt szellemének köszönhető, és nem annak, hogy a reform nevében saját hatalmamat mentsem. Mi, tanácselnökök új, emberközpontú hatalmat akarunk, új formák közt új, és pontosan rögzíthető felelősséggel és olyan új esziközöikkel, amelyeknek felhasználásával eredményesen segíthetünk településeink valódi önkormányzatának létrehozásában. Barcs és városkörnyéke párttagsága három kongresz- szusi küldött választására kapott lehetőséget. A párttagság létszámarányának megfelelően kettőt a barcsiak, egyet pedig a városkörnyékiek választottak. A küldöttek megválasztását pártszavazás útján tartották. A városban kilenc, a városkörnyéken három jelölt neve került föl a szavazólapra. Jelentős változásokra kerül sor a lakossági deviza- gazdálkodásban. összevonják az utazási és deviza- számlákat, és lehetővé válik, hogy a lakosság a tulajdonában levő konvertibilis devizát elhelyezhesse a bankokban. A pénzintézetek nem vizsgálják, honnan származik a valuta — tájékoztatták az újságírókat csütörtökön a Pénzügyminisztériumban a jogszabályváltozásról. Elmondották: szeptember 18-tól már nem kezelik külön a belföldiek devizaszámláit és utazási számláit, hanem belföldiek devizaszámlája néven egyeségesítik. Ezentúl az OTP és az Ibusz mellett valamennyi kereskedelmi bank is bekapcsolódik a számlavezetésbe. Továbbra sem lehet — a jogszabály szerint — feketepiacon konvertibilis valutát vásárolni. Az új deviza- számlára csak a külfölditő! ajándékként kapott, illetve már a lakosság tulajdonában levő konvertibilis deviza fizethető be. Ám a pénzintézeteknél a befizetéskor nem kell igazolni a valuta eredetét. Továbbra is elhelyezhetők természetesen ezeken a számlákon azok az összegek, amelyeket belföldiek részére küldenek külföldről. Lényeges változás: teljes egészében devizában írják jóvá ezután a külföldről származó örökséget, tartásdíjat, nyugdíjat, járadékot, külföldi ingatlanok bérjövedelmét, műgyűjtők mú- tárgyértékesítésből származó nettó bevételét. Kivételt egyedül a magánszemélyek áru- és szolgáltatásexportból származó bevétele jelent. A devizaszámlán tartott pénzből a Magyarországon működő mintegy 300, valutáért árusító boltban vásáAz augusztus 30-án összeg zett pártszavazás eredménye, hogy a tagság mintegy 70, illetve 60 százaléka vett részt a küldöttek megválasztásában. Barcs párttagságának kongresszusi küldötte dr. Németh Jenő, a városi pártbizottság első titkára és Feigli Ferenc, a városi tanács elnöke. A városkörnyék párttagsága Marton Lajost, a csokonyavisontai pártbizottság titkárát választotta meg küldöttnek. Tolhatnak a számlatulajdonosok. Áruvásárlási célból a devizát külföldre is át lehet utalni. Továbbra is fennmarad a vásárlási lehetőség a diplomataboltokban, ám az erre jogosultak köre változatlan. A sajtótájékoztatón elmondották: a Pénzügyminisztérium és a Magyar Nemzeti Bank egyaránt javasolta a magyar állampolgárok egy részét érintő privilégium megszüntetését. Nyugat- Európában nincs arra példa, hogy a belföldi állampolgárok számára lehetővé teszik a vámmentes vásárlást. Ez a kedvezmény hosszabb távon Magyarországon sem indokolt. Ráadásul jelentősen megnöveli a devizaszámlát vezető pénzintézetek munkáját. Nekik kell ugyanis kiszúrni, ki az, aki jogosult a vásárlásra, és ki az, aki nem. A devizaszámlán elhelyezett pénzt a kereskedelmi bankok — akkor is, ha azt nem kötik le meghatározott időre — kamatot fizetnek. A kamatfeltételeknél igazodnak a nemzetközi pénzpiacokon érvényesülő ügyfélkamatokhoz. Az ezzel kapcsolatos iránykamatokat a Magyar Nemzeti Bank bocsátja rendelkezésükre. Ugyanakkor a számlavezetés költségeit ezután devizában fogják felszámítani. A pénzintézetek a számlák összevonásával kapcsolatos teendőket automatikusan elvégzik, ezért a számlatulajdonosoknak nem kell fölkeresniük a bankokat. Külön ügyintézésre akkor van szükség, ha módosítani kívánják a lekötési feltételeket. Természetesen továbbra is mód van arra, hogy valaki több pénzintézetnél is nyisson számlát. Kedvező változás az is, hogy október 1-jétől a külföldi egyéni munkavállalók jövedelmüket — a jelenlegi 80 százalék helyett — teljes egészében átutalhatják a devizaszámlára. A deviza- számlák titkosak, az azokon levő összegek kifizetését az állam szavatolja. A sajtótájékoztatón elhangzott: bár az ország pénzügyi helyzete romlott, a kormány nem kívánja korlátozni vagy feliütt- feszteni az utazási keretből történő lakossági valutavásárlásokat, Változnak a vámjogszabályok is, e téren bizonyos szigorításra kerül sor, Szeptember 1-jétől a magánforgalomban, eladási céllal behozott termékeknél megs? tinik az ötezer forintos vim- mentesség. Erre az intézkedésre azért volt szükség, mert turisták eddig mintegy 200 millió forint értékben hoztak be különböző elíkt- ronikai alkatrészeket, részegységeket, amelyeket aztán belföldön értékesítettek Ma ezt a tevékenységet nem akadályozzák meg, az így kibontakozó kereskedelem tovább erősíti a feketepiacot és a deviza külföldre áramlását. Csik László Nagybajom tanácselnöke Fokozottan ellenőrzik a Daciákat Legtöbben a Daciára panaszkodnak. A beérkező új kocsik többségének a műszaki állapota, minősége ugyanis nem megfelelő. A sorozatos minőségi hibák miatt a Kermi tavaly széles körű vizsgálatot indított. Képünkön: Zán László, a Merkur munkatársa és Bara Octavian (jobbról), a Dacia-gyár képviselője ellenőrzi a 0 revíziót. (MTI-fotó — Balaton József felv.) Változások a lakossági devizagazdálkodásban
