Somogyi Néplap, 1989. augusztus (45. évfolyam, 179-205. szám)

1989-08-09 / 186. szám

2

Somogyi Néplap

1989. augusztus 9., szerda

Ahol a gond keletkezik, legyen ott a megoldás kulcsa

Képünkön még a kilövőállványon várakozik a Columbia űrrepülőgép, amelyet öttagú legénységével (augusztus 8-án indították útjára. Hogy a személyzet végrehajtsa a Pentagon által jóváhagyott katonai célokat; szolgáló programot

Valóban volt titkos jegyzőkönyv

(Folytatás az 1. oldalról.)

delem módjához előzetesen levélben javaslatokat kértek a megye politikai, társadalmi és tömegszervezeteitől. írásban azonban csak az MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottsága, a gazdasági kamara megyei bizottsága és az SZMT küldött ilyet. A megyei párt-vb négy pontban fogalmazta meg ezzel kapcsolatos ajánlását. Ezek a következők; a pályakezdők foglalkoztatási lehetőségének biztosítása, a munkaalkalmak növelése, elsősorban a gazdaságilag elmaradott térségekben. A munkanélküliség megelőzése érdekében itt a megyében is jobban kellene élni az át- és továbbképzésekkel. És végül: a megyei párt-vb a hatékony foglalkoztatás mellett voksolt azzal a kitétellel, hogy a látszatcsökkentést a nem hatékony üzemekben úgy kell végrehajtani, hogy az elküldött dolgozók szociális biztonsága megmaradjon. Dr. Sarudi Csaba, a megyei pártbizottság titkára mindehhez hozzátette: a vb tisztában van azzal, hogy a megyei tanács a foglalkoztatáspolitika egy részére van csak jelenleg hatással.

Az SZMT véleményét dr. Egerszegi László titkár tolmácsolta. Szerinte a foglalkoztatáspolitikai koncepciónak számba kell vennie a munkanélküliség elhárítását szolgáló eszközöket és módszereket. A nagy gond szerintük az, hogy a megye jelenlegi helyzetével sem vagyunk tisztában. A De- misz előzetesen nem juttatta el véleményét a megyei tanács végrehajtó bizottságához. Dr. Kovács Lajos elnök azonban hozzászólásában elmondta: a tizenegy tagszervezet közül csak haí • nak van ezzel kapcsolatban kialakult véleménye. Mégpedig az, hogy a foglalkoztatáspolitikát szorosan össze kell kapcsolni az oktatásüggyel és a vállalkozói környezet kialakításával. Lépni kell a pályakezdők ügyében is, hiszen életpályát nem lehet az utcán kezdeni. Ha mégis előfordul, akkor a munkanélküli segélyt ki kell terjeszteni a pályakezdőkre is. Szerintük a megyei tanácsnak vállalkozásokkal is segítenie kellene a munkahelyteremtést, és erre ösztönözni a helyi tanácsokat is.

Az MDF, a Kisgazdapárt, az SZDSZ és a Fidesz megyei szervezete egyáltalán nem válaszolt a felkérésre.

A megye foglalkoztatáspolitikai koncepciója két változatban készült. A végrehajtó bizottság ebből azt

Sikerült eljuttatnia jelentését Genfbe Dumitru Mazi- lu román professzornak, a bukaresti külügyminisztérium jogi osztálya egykori vezetőjének, akit a faji megkülönböztetés felszámolásával és a nemzeti kisebbségek védelmével foglalkozó ENSZ-albizottság bízott meg korábban az emberi jogok és az ifjúság romániai helyzetének felmérésével. AZ albizottság hétfőn kezdte meg Genfben idei, 41. ülésszakát.

fogadta el, amelyik a megyei szervek kezébe adja a munkahelyteremtés eszközeit. Ezek közül számosat ma még az országos szervek hatáskörébe utalnak a jogszabályok. Éppen ezért a foglalkoztatáspolitikai eszközök működésében több változást is javasoltak. Ilyen például, hogy a munkahelyteremtő beruházásokat adókedvezménnyel támogassák. A másik: a munkaerőképzés engedélyezését megyei hatáskörbe kell adni. A megyében kellene dönteni arról is, hogy a közhasznú munkát milyen arányban támogassák a helyi és a központi pénzkeretből. Javasolták az újrakezdési kölcsön ösz- szegének jelentős felemelését. Azt is, hogy a korengedményes nyugdíjazás kerüljön vállalati hatáskörbe. Megyei szinten csak a minimális nyugdíj összegét kellene meghatározni. A testület is szükségesnek tartja a munkanélküli segély kiterjesztését a pályakezdőkre.

Dumitru Mazilu a jelentéshez mellékelt, kézzel írott magánlevelében felfedi: a román hatóságok érvénytelenítették útlevelét, amikor vissza akart utazni az albizottság genfi irodájába, majd háziőrizetbe helyezték.

A professzor nem tudott részt venni az albizottság legutóbbi három ülésszakán. Bukarest a szervezet többszöri érdeklődésére — mint emlékezetes — azt válaszolta, hogy Dumitru Mazilu koElindult a Columbia

Kedden, közép-európai idő szerint 14.37-kor a floridai Kennedy űrközpontból elindult útjára a Columbia űrrepülőgép.. Fedélzetén öt főnyi személyzet tartózkodik: Brewster Shaw parancsnok, valamint Richard Richards, David Leestma, James Adamson és Mark Brown. Valamennyien az amerikai haditengerészet, illetve a légierő tisztjei, s a védelmi minisztérium által összeállított katonai célú re-_ pülési programot fogják vég-“ rehajtani.

A Columbia útjával kapcsolatban — tekintettel katonai jellegére — hivatalosan semmit sem közöltek. Az amerikai sajtó értesülései szerint az űrrepülőgép két berendezést visz magával. A start után mintegy hét órával az űrhajósok egy olyan felderítő műholdat állítanak föld körüli pályára, amely néhány centiméter nagyságú tárgyakat is fel tud ismerni a Föld felszínén. A kémműhold pályáját úgy választották meg, hogy a Szovjetunió és Kína területeit tudja megfigyelni.

moly szívbántalmakban. szenved, így nem képes a jelentés elkészítésére. A diplomata a kijuttatott levélben leszögezi: bár 1987-ben kétszer valóban volt kórházban, jelenleg jó egészségben van és rendesen el tudná látni munkáját.

Megírja azt is, hogy őt és családját szüntelenül legalább harminc rendőr követi, akik értésére adták: parancsnokaik engedélye alapján bármikor megölhetik őt.

Egy szovjet parlamenti bizottság most első ízben ismerte el, hogy a Szovjetunió és a náci Németország közötti 1939-es megnemtámadási egyezménynek, az úgynevezett Molotov—Ribbentrop paktumnak valóban "volt egy titkos jegyzőkönyve. Ezt az AFP francia hír- ügynökséggel közölte kedden a kérdéskör vizsgálatára

létrehozott bizottság egyik tagja, Jurij Afanaszjev történész.

Az egyes kelet-európai térségek felosztásáról rendelkező dokumentumot még a szovjet—német * megállapodás aláírásának ötvenedik évfordulója, azaz augusztus 23. előtt nyilvánosságra fogják hozni.

Eljuttatták Genfbe Mazilu levelét

A Demokratikus Magyarországért Mozgalom dokumentum-tervezetei

Alapító nyilatkozat

Országunk válságos helyzete mindannyiunkat cselekvésre késztet. A hazánkra kényszerített és tévútra vezető diktatórikus államszocializmus politikai, hatalmi és gazdasági rendje csődbe jutott. Szenvedő alanyai vagyunk egy átfogó, a társadalom minden területén érzékelhető hanyatlásnak. A torz szerkezetű, eladósodott, az ésszerűség szempontjait nélkülöző gazdaságban az emberi erőfeszítések egyre kevésbé érik el céljukat. Az életkörülmények folyamatosan romlanak. A növekvő elégedetlenség mély etikai és értékválsággal, a jövőtől való félelemmel fonódik egybe. A válság nem oldható meg az álamszocializmus reformálásával. Űj társadalmi modell kialakítására van szükség.

A Demokratikus Magyar- országért Mozgalom célja, hogy szervezett politikai erőként elősegítse az ország gazdaságának, társadalmi életének, szellemi kultúrájának radikális átalakulását, a szabadságelvű demokratikus társadalom megteremtését. Egy Európához méltó, független Magyarország megteremtésének célja lebeg szemünk előtt. Országunk tragikus történelmének,

mélységes politikai, gazdasági, kulturális és erkölcsi válságának ismeretében is valljuk, hogy közös akarattal és tudatos cselekvéssel hazánkban is megteremthető egy minden eddiginél emberibb, szabadabb és igazságosabb társadalom. Ehhez az ország demokratikus érzelmű polgárainak és politikai mozgalmainak összefogása, hatékony együttműködése szükséges. Mozgalmunk nem kirekeszt, hanem integrálásra törekszik.

A mozgalom elhatárolja magát:

— az eddig kialakult, diktatórikus szocializmusoktól, mert azok történelmi zsákutcának bizonyultak, és ellentétesek a szocializmus demokratikus elveivel és értékeivel;

—- az egypárt-rendszertől, mert az egypárt-rendszer a hatalom monopolizálásához, diktatórikus hatalmi szerkezet kialakulásához vezetett;

— a tulajdon totális államosításától és a bürokratikus tervgazdálkodástól,

amely megszüntette az állampolgárok és a munka- vállalók tulajdonosi jogait, felelősségét és érdekeltségét a teljesítmény növelésében;

— a társadalom tagjai lelkiismereti és vallásszabadságának korlátozásától.

A mozgalom elutasítja bármely személy, szervezet vagy a társadalom bármely részének kizárólagos politikai hatalmát. A Demokratikus Magyarországért Mozgalom határozottan, elkötelezi magát néhány olyan politikai érték melett, melyeknek érvényesítését a közmegegyezés és saját tevékenysége szempontjából alapvetőr nek tekinti:

— elsőként a szabadságot, és az emberi méltóságot

említjük, melyek megőrzése nélkül nincs mód az autonóm személyiségekre épülő társadalom berendezésére;

— másodikként a társadalmi egyenlőség érvényesítését tűzzük zászlónkra, követelve minden ember társadalmilag elfogadott, azonos normák alapján való megítélését;

— harmadikként a társadalmi igazságosságot, mint olyan értéket, mely mindenki számára biztosítja a méltányos megítélés lehetőségét;

— negyedikként a humanizmust és társadalmi szolidaritást, melyek nélkül sem európai civilizáció, sem társadalmi biztonságérzet nem elképzelhető;

— ötödikként a békéért és a természetes környezetért emeljük fel szavunkat, hiszen ezek nélkül sem az egyénnek, sem a társadalomnak nincs értelmes jövője.

Társadalmunk demokratikus berendezkedése érdekében elengedhetetlennek tartjuk:

1. a politikai hatalom intézményes megosztását és az államhatalmi ágak elválasztását;

2. a parlamenti demokráciát és a demokratikus politikai képviselettel létrehozott, gazdasági autonómiával is bíró önkormányzatok kialakulását;

3. a demokratikus választásokon megmérhető versengő többpárt-rendszert;

4. az alkotmányosságot és a jogállam megteremtését;

5. a hatékony piaci gazdálkodáshoz szükséges plurális tulajdoni szerkezetet, a tulajdonformák egyenlőségét és a szabad vállalkozást;

6. a szociális kötelezettségeit társadalmi megállapodás alapján teljesítő, szolgáló államszervezet kiépítését.

Célunk az emberközpontú, jóléti társadalom politikai és gazdasági alapjainak mielőbbi megteremtése. Helyünket a világban csak akkor lelhetjük meg, ha demokratikus politikai rendszerünket, versenyképes, és a környezeti, emberi értékeket védő gazdaságunkkal, szociális biztonságot nyújtó társadalompolitikával, az alA Demokratikus Magyar- országért Mozgalom jellege szerint politikai tömegmozgalom, tagjai a társadalom békés, demokratikus átalakítását tartják a legfontosabbnak. Ezt a társadalom tagjainak együttműködésével, a közmegegyezés alakításával lehet csak elérni. Mozgalmunk céljainak megvalósítása érdekében helyi és országos politikai fórumokat, akciókat szervezünk, segítjük a politikai információk közvetítését. Segítjük egymást, tagjainkat és csoportjainkat a helyi és országos közéletben törekvéseik érvényre jutásában. Egyenrangú együttműködést és támogatást ajánlunk minden szervezetnek a közös célok megvalósításában. Nyilvános működésünkkel hozzá kívánunk járulni a demokratikus politikai kultúra terjedéséhez.

A mozgalom működésékotás szabadságára épülő kulturális reformmal, alapjaiban megváltozó oktatási rendszerünkkel felzárkózunk Európához. Meg kell őriznünk nemzeti hagyományainkat, fel kell lépnünk a világ magyarsága érdekében.

A Demokratikus Magyar- országért Mozgalom csatlakozásra szólítja fel az ország népét, valamennyi tisztességes honfitársunkat

nemre, foglalkozásra, nemzeti és nemzetiségi hovatartozásra, felekezeti kötődésre, pártállásra való tekintet nélkül. Mindenkit, aki nyilatkozatunk tartalmával és szellemével egyetért, aki hazánk sorsáért és jövőjéért felelősséget érez. A jövendő demokratikus Magyarországát csak közösen építhetjük fel!

nek jogi alapját az Egyesületi Törvény és a Magyar Népköztársaság Alkotmánya biztosítja. A Demokratikus Magyarországért Mozgalom országos szervezeti hálózat alapján helyi csoportokat hoz létre. A mozgalom székhelye: Budapest.

1. A mozgalom tagja lehet minden olyan magyar és külföldi állampolgár, aki az Alapító Nyilatkozatban foglaltakkal egyetért, írásban kinyilvánítja csatlakozási szándékát.

2. A mozgalomban részt vehetnek más politikai szervezetek, pártok, vagy mozgalmak tagj«i.

3. A mozgalomból bárki bármikor kiléphet, a kilépést indokolni nem kell.

4. A mozgalom tagjai tagdíjat fizetnek, az első tagdíj befizetésekor tagsági igazolványt kapnak, a tagdíj összegét a közgyűlés állapítja meg.

5. A mozgalomnak hivatalos világnézete vagy ideológiája nincsen.

6. A mozgalom legfelső és elvi politikai kérdésekben döntést hozó testületé a közgyűlés. A közgyűlés legalább évente kétszer ülésezik.

7. A közgyűlés egyéves időtartamra elnököt és két alelnököt választ. Az elnökség képviseli a mozgalmat és jogosult a mozgalom nevében nyilatkozni.

8. Az elnökség a mozgalom ügyeinek szervezése céljából reszort-felelősöket és szakértőket kérhet fel. Ezeket a megbízásokat köteles az elnökség nyilvánosságra hozni.

9. A mozgalom nevében tárgyalásokat csak olyan személy folytathat,'" megállapodásokhoz egyetértő nyilatkozatot csak olyan személy adhat, akinek megbízását az elnökség jóváhagyta.

10. A mozgalom helyi szervezetei településeken működnek. A helyi ügyek vitelére elnökséget és reszortfelelősöket választanak. Helyi ügyekben a helyi mozgalmi csoport teljesen önálló.

11. A mozgalom gazdasági és pénzügyeinek felügyeletére a közgyűlés háromtagú számvizsgáló bizottságot választ.

12. A mozgalom működési szabályzata, tekintettel a szerveződés időszakára, átmeneti jellegű. A megalakulást követő egy éven belül az elnökség új működési szabályzatot terjeszt a közgyűlés elé.

* * *

A mozgalomban résztvevők és iránta érdeklődök észrevételeit, javaslatait az Előkészítő Bizottság várja és köszönettel fogadja. Az észrevételek 1989. augusztus 20- ig eljuttathatók az alábbi címre: Somogy Megyei Tanács elnöke, 7400 Kaposvár, Csokonai köz 3.

Ideiglenes működéti szabályzat