Somogyi Néplap, 1989. augusztus (45. évfolyam, 179-205. szám)

1989-08-26 / 201. szám

1989. augusztus 26., szombat Somogyi Néplap IRODALOM, MŰVÉSZET, KÖZMŰVELŐDÉS FODOR ANDRÁS LAKATOS ISTVÁN KÉT VERSE A cséplőgép megállt A cséplőgép megállt, elroppant csattogása meghökkent hallgatásunk csendjén még lüktet egyre, de már a lányok göngyölik a szíjat, mezítláb elsietnek az ég porába veszve. Megyek hát én is fáradságom derengő esti ablak. Szeret a széles út, a kutyák se miattam, csak a staféta kedvéért ugatnak. BERTÓK LÁSZLÓ A jövő oldalán a szárny Sűrűsödik a végtelen a ;pillanatot hozza rám perceken múlik centiken átüt az anyag a ruhán méregetem mennyi a hány hogyan adjam föl hogyha nem de amit nyerek logikán elvesztem a képzeleten egy halálom egy életem a jövő oldalán a szárny ha mozdulok az a jelen ha elvétem az az irány i s távolodok magam után mintha tudnám hogy mi legyen. Egy kőre Ha szólnod kell, szólj, Mindegy, hogy kinek, örülj, ha találsz megértő szívet. Ha hogyha nem, végy egy követ elő, és mondd annak, csak mond. Hallod, te kő? f Tükör Tükröd voltam. Egységben ragyogott világod bennem: felhők, fák, galambok. Zúztál ezer darabra, most ezer szilánk villogja vissza arcod. Kaszti Gyula rajza így élünk Egy albérlő naplójából /issza az őrmester. Semmi, mondom én: al- jérletre vadászunk; nem tud véletlenül egyet..- •'éjét csóváivá adja vissza igazolványainkat. ... másfél órája gépeli a szerződési nyilat- iozatot a kopasz, májfoltos koponyájú háziúr. Y tárgyakhoz külön használati utasítás, külön >idálon, hogy mit tilos a bérleményben. Mi- cor fejezi már be, miveL dolgozni kell men- íem, merészkedek elő a kérdéssel, de ő nyu- ;odtan veri a billentyűket. Nem hallja, egyik ülére süket. Vasúti forgalmista volt — kezd i mesébe —, viharban, telefonozott, amikor relevágott a vonalba a villám. Ez nem igaz, tkadok ki, amikor begépeli, hogy pontosan :étezer pénz az üres szobácska. Egymásra né- :ünk kedvesemmel’, s megvonjuk vállunkat. De ezzel még nines vége. Külön záradékot íyit: a többi albérlő beleegyezése is szüksé- ;es. Elrohanunk, de csak az egyik van otthon, él-le jöhetünk. A házaspárt a színházban sípj ük el. ... ha rádiót, magnót és vasalót használunk, izetnünk kell érte, közli a házinéni. Mániákus isztaság mindenütt, a kádat fürdés után ki :ell súrolni, majd száraz ronggyal áttörölni, ■’ekhelyünk egy gyerekheverő. A házibácsi gész nap otthon van, rokkantnyugdíjas. A évé külföldi adásait bömbölteti, s hangosan ölnyerít, amikor valami számára tetszőt lát. 'eleségem mellettem alszik, olvasni próbálok^ le ebben a zajban Lehetetlen. Érkezik a házi- léni, s hallom, hogy felhevült házigazdánkra ájön a kangörcs. Üzekedne, de a nő menekül, lányinger kerülget. Ajtó csapódik, káromko- ik a házinyúl. Benyitok a fürdőszobába, föl- lajtom a vécé fedelét, amikor észreveszem, icgy valaki fekszik a kádban. A házinéni j ed ten mosolyog ... Három nappal’ később öt- zázzal többet kérnek. ... március vége. Franci lélekszakadva ro­an hozzánk: van kégli, méghozzá a belvá- os szivében. Elnyújtott, hosszúkás épület, zobáinkat kétajtós szekrény választja el a há- inénitől, aki ismert operaénekesünk anyósa. iz épület hátsó traktusát Sanyi bácsi lakja ejévél. A hetvenéves öregúr a papírszakmá- am utazik: dobozokat gyűjt, hajtogat, szállít, leggelente felpúpozott gumikerekű kocsijával soszog el ajtónk előtt. Esténként pedig kicsí­pi magát, s a KIOSZ-ba indul kártyázni. Há­zinénink kedves, barátságos hölgy, a korán egyedül maradt asszonyokra olyannyira jel­lemző üldözési mániával, bezárkózása komp­lexussal, némi ideggyengeséggel. Fürödni vi­szont nem lehet, illetve csak akkor, ha An- nuska néni elutazik a lányához. Ilyen­kor egyedül mi birtokoljuk a lakást. Befűtünk a fürdőszobába, és fél napokat lubickolunk. Bevetjük magunkat az óriás fotelekbe, és té­vét nézünk. Anmuska néni persze mit sem sejt éhből. Nem tudja, hogy a szekrényen át közlekedünk. Békében válunk meg egymástól. ... Az új lakás- — mit lakás, csupasz szoba — ezeregy, plusz a fűtés. „Gazdáink” fiata­lok: Ottó és Ildi, no meg a háromesztendős Gáborka. Bútort évfolyamtársnőm szerez: édesapja húszas évekbeli legénygiarnitúráját. Balázzsal kézben cipeljük át a városon a tö­rött rugójú heverőt. A Sport kocsma előtt te­tesszük a járdára, aztán rendelünk. Ülünk az utcai forgatagban, kezünkben korsó sörök, fi­noman szemerkél az eső. Látod, mondom ba­rátomnak, sikerült ide, a betonra becsempész­ni egy kis szürrealizmust. Akár egy René Magritte táblakép ... L assan, de biztosan kiderül, hogy Ildi frigid, Ottó pedig lazán piál. Az asz- szony reggelente két órát festi magát a tükör előtt. Huszonöt éves múmia. „Házibá­csink” vállalkozó, afféle magánzó: naphosz- szat a konyhában ücsörög. Mosogatni hetente egyszer szoktak. Szobánk lakályos, „szekrény­sorunk” a szupermarketből származik: origi­nal arab narancsosládákból készült tákolmány. Stílusa van. A cserépkályhából viszont dől a gáz. A kéményseprő elleniben a jugó Badel konyakot kedvé!!. Sajnos azonban nem ez a szakmája, csupán a gyerektartás miatt „vál­tott”, így hatodjára sem tudja megcsinálni. Sajnálja, állandó szellőztetést javaik Hetente megkeres minket, élünk-e még. ... november hetedike tiszteletére örökbe fogadunk egy na­pok óta a játszótéren őgyelgő kutyust. Szuty- kámak hívjuk. Drága kis korcs, egyik lábára sántít, a hátán kikopott a szőr. Ildi sikít, ami­kor először látja. (Ha tudná, hogy a kádjában fürdettük!) Undorodom ettől a dögtől, szól a házinéni. Ha legalább fajtiszta lennie, teszi hozzá. Vita kerekedik, és én pimasz — felhá­borítóan pimaszul! — megkérdezem Ottó asz- szonyától, hogy ő vajon fajtiszta-e. Még há­rom hétig maradunk. „Házibácsink” ül a konyhában, és a vállát vonogatja. Szutyka ku­tya a farkát csóválja, Ildi őrjöng, mi pedig szívjuk a szénmonoxidot. örülünk annak, hogy (még) élünk ... Varázslója e tájnak A 80 esiicndőt dr. Zákonyi Ferenc köszöntéee „Erős, markáns, víz- és széledzett arc. Úgy tűnik, vereségeket nem ismerő. Van benne valami kérlelhe- tetlenség is. Átható, gyors tekintet. Legfeljebb a hang lágyul el időnként vagy in­kább csak elmélyül, s a szem húzódik össze” — így ír Thiery Árpád a Rend cí­mű kötetében. v „ Harminc esztendeje isme­rem és becsülöm dr. Zákonyi Ferencet, köszönve a tőle kapott ismereteket... Fárad­hatatlan energiával gyűjti a Balaton-táj történeti forrá­sait, a környék dalait, tán­cait s néprajzi emlékeit. Munkássága: intézményt pó­tol! Tevékenysége: a táj, a haza megismerésének szük­ségességét tudatosítja. A fe­ledésre ítélt kultúrhistóriai emlékek, a gazzal benőtt vá­rak, a romtemplomok, az összedőlt csárdák múltját faggatva’, a hagyományok fo­lyamatosságát biztosítva, e történelmi táj sorsáért ag­gódva hallatja szavát. Eköz­ben egész Európára tekint: s az „emléktáblacserék” ré­vén a határainkon túli kap­csolatteremtés méltó meg­örökítésére is. 1909. augusztus 28-án szü­letett (a Baranya megyei) Romonya községben. Két- esztendős korában került Siófokra, középiskoláit azon­ban Pécsett végezte, és két doktorátusát (1936-ban jog­ból), (1937-ben —a Szombat­helyem tett közigazgatási vizsga után — államtudo­mányi ismeretekből) is a pé- , esi egyetemen szerezte meg. 1937-ben Balatonszabadi- ban segédjegyző — 1939-től Mezőkomáromban, majd 1943-tól Berhidán főjegyző. 1945- ben a Bakonyban még dörögtek az ágyúk, amikor hazahívták a siófokiak, kér­ve őt, álljon a szétzüllött he­lyi közigazgatás élére. A Nemzeti Bizottság, majd az új községi elöljáróság élén, Soós György (1890—1968) községi bíró megértő támo­gatásával nagy agilitással látott hozzá a károk helyre- állításához, s az építőmunka megindításához. Párját rit­kító munkabírásával, érett közéleti tapasztalatával se­gítette az új hatalom kon­szolidációját. Mintegy száz­ötven volt penziót, nagyobb villát adtak át munkásüdü­lőnek, s rövidesen Siófok vált a szociális üdültetés központjává. Célszerűségi alapon, dr. Zákonyi Ferenc javaslatára csatolták vissza Siófokot So­mogy megyéhez — egy 15 kilométer hosszú partsza­kaszt, ezzel megteremtve a várossá fejlődés lehetőségét — indítványát ez idő tájt a belügyminiszter, Rajk Lász­ló hagyta jóvá s hirdette ki. Siófok életében nagy ese­ménynek számítottak a nem­zetközi rangú sportesemé­nyek, méltóak arra, hogy be­kerüljenek a magyar sport történetébe. Rangos volt a balatoni úszóverseny, a Ba- latonfüredtől Siófokig terje­dő távúszás és nem utolsó- sorbar a Tihany és Balaton- füred közötti ún. Wesselé- nyi-emlékverseny. Siófokon rendezték meg az országos sportkongresszust, valamint az első helyi sportnapokat, megelőzve az ország más községeit, illetve üdülőhe­lyeit. 1946- ban dr. Zákonyi Fe­renc adta ki az első idegen~ forgalmi prospektust — cseh, német, lengyel1 és ma­gyar nyelven — s 1947-ben ő hozta létre az ország első Idegenforgalmi Hivatalát Siófokon. A BIB is újjászerveződött 1945-ben, s a népjóléti mi­niszter, Molnár Erik uj kor­mánybiztost nevezett ki dr. Mihályfi Ernő miniszteri ta­nácsos személyében, dr. Zá­konyi Ferenc lett a BIB fő­titkára. Jelentős eseménynek szá­mított a 6000 kötetes könyv­tár létrehozása. Dir. Lukács Károly, a kiváló Balaton-ku- tató vetette fel egy halásza~ ti múzeum megalapításának lehetőségét — itt megjegyez­zük, hogy 1928-tól országo­san is kiemelkedő Cserkész­múzeuma volt Siófoknak, amit Molnár István (1906— 1983), akkori római katoli­kus káplán, későbbi kano­nok szervezett dr. Zákonyi Ferenccel —, amelyet dr. Zá­konyi egyöntetűen támoga­tott, s a Sió mellett álló volt Rótt és Steinhardt villában talált otthonra. Azok az emberek álltak mellette, akik magukat a fa­siszta időkben nem kompro­mittálták, és készségesen munkálkodtak a község kul­túrájának fejlesztésén. Belő­lük alakult meg 1946-ban az Irodalmi és Művészeti Bi­zottság; legjelentősebb vál­lalkozása a Siófoki Füzetek c. kiadvány megszületése volt. A zeneiskolából zenei in­tézményt csináltak, s iga­zolják e professzionista szer­vezőkészséget Bárdos Lajos 1947-ben datált siófoki jegy­zetei: „Jó volt látni a műso~ rok tisztaságát! Jó volt hal­lani a zenei munka sok di­cséretes megnyilatkozását! ... Köszönet a sok lelkes, önzetlen munkáért." Dr. Zákonyi Ferenc javas­latára 1946. október 1-jén az ország ún. Balatoni Nép­főiskoláját, azt az iskolát, amely el nem feledhető mér­földköve a táncos mozgalom kibontakozásának és felvi­rágzásának, dr. Zákonyi a községi képviselő-testülettől 10 000 forint évi költségke­retet kért és kapott az új forintot követő években! Kiváló társra talált Mol­nár István (1908—1987), a magyar néptánc kitűnő ta­nára, később Kiváló és Ér­demes művész, VIT-díjas koreográfus személyében. A népfőiskolát „felsőbb uta­sításra” már 1948-ban meg kellett volna szüntetni, dr. Zákonyi Ferenc érdeme (a rendeletet egy évre félretet­te), hogy 1949-ig fennállott. Ez a Balatoni Népfőiskola az ország egyik szabad művelő­dési központjává fejlődött rövid három év alatt. Hall­gatói között volt Béres And­rás, Együd Árpád, Falvay Károly, Jakab Mihály, dr. Kiss Gyula, Lengyelfi Mik­lós, dr. Martin György, dr. Pesovár Ernő, Pesovár Fe­renc, Vadasi Tibor, Vásár­helyi László. A Balaton-fejlesztés egyik legismertebb harcosa, dr. Zákonyi Ferenc nyilatkozott azokról a tervekről, amelyek akikor szinte álomszerű vá­gyakként derengtek Siófokon és az országiban. 1947-ben ugyanis már arról is szólt a kitűnő főjegyző, hogy „szep­temberre befutnak • a Bala­tonra a Fekete-tenger ha­jói” ... Dr. Zákonyi Ferencet 1951- ben igaztalan vádak alapján.? állásából felfüggesztették és Balatonfüredre távozott. Az, hogy mit veszített vele Sió­fok és mit nyert vele Bala- tonfüred — tudjuk! Hogy miért kellett dr. Zá­konyi Ferencnek városunk­ból elmennie, kevéssé is­mert. Az akkori Somogy megyei pártbizottság első ti­kára mindenáron el akarta távolítani Somogy megyéből azokat a jegyzőket, akik már a Horthy-idők alatt is tevé­kenykedtek és nem lettek a kommunista párt tagjai. A párttagokhoz nem nyúltak hozzá, de dr. Zákonyi nem volt párttág, szellemisége révén súlyosabb személyiség volt, s ném fordított köpö­nyeget ... Megjelent egy júliusi na­pon a megyei első titkár és azt kérdezte tőle: — Mondja meg. kérem, mennyi lesz összesen a község búzater­mése? — Kérem szépen, ka- tasztrálds holdanként 8 q, vagyis nagyon gyenge ter­més várható, mivel rossz a talaj. — Na, majd megnéz­zük! — mondta'. Három gazdagabb paraszt­hoz kimentek, a cséplést megcsináltatták, 12 q hol- dankénti eredmény jött ki, de ezek földjei a legmaga­sabb aranykorona értékűek voltak. Kiadott egy levelet, amelyet elküldött az összes jegyzőnek, s abban az állt, hogy „a siófoki jegyző nem ismeri a saját területét”. Ezen indoklással mondtak föl neki. A koholt vád kép­telenségét bizonyítja, hogy a valós cséplési eredmény: 8,1 q-ra jött ki! Neki viszont mennie kellett, és szerencsés módon olyan helyre került, ahol azt csinálhatta, ami őt nagyon érdekelte. Balaton- íüredre került, ott az Ide­genforgalmi Hivatal vezető­je lett, de lehetőségeihez mérten továbbra is dereka­san támogatja a somogyi művelődési kezdeményezé­seket. Bár tudom, hogy napjaink­ban devalválódnak a szavak, a rendjelek, mégis fölöttébb elgondolkodtató és számom­ra érthetetlen, hogy mind­ezek ellenére miért nincs dr. Zákonyi Ferencnek egyetlen siófoki, somogyi kitünteté­se?! Az igazi elismerés azon­ban népben, nemzetben gyö­kerezik. Életútjára tekintve el­mondhatjuk, hogy amit a Baiaton-meUék múltjáról- tu­dunk, abban sok tőle szár­mazik. Az ő keze munkáját dicséri a tihanyi tájvédelmi körzet létrejötte, a sümegi, a cseszneki és sok más vér­es templomrom helyreállí­tása, a nagyvázsonyi lovas­játékok megszületése éppen úgy, mint a „Balatoni pan­teon” emléktábla. Ez évben jelent meg dr. Zákonyi Ferenc életművének' megkoronázásaként Balaton- füred monográfiája; egy csaknem fél évszázados hely- történeti kutatómunka nagy értékű termése. Művelődéstörténeti írásai­nak, publicisztikájának, ta­nulmányainak hatása a köz hasznán mérhető! A lelet, amit felmutat, akár egy mondat, ez esetben Széche­nyié: „A munkafáradt em­ber, ha a Balaton víztükrét meglátja, új életkedvet érez ereiben csörgedezni.” Kívánjuk, még sokáig érezze! Matyiké Sebestyén József múzeumigazgató

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents