Somogyi Néplap, 1989. augusztus (45. évfolyam, 179-205. szám)
1989-08-26 / 201. szám
im f-s 8 Somogyi Néplap 1989. augusztus 26., szombat IRODALOM, MŰVÉSZET, KÖZMŰVELŐDÉS mmmm Elő hagyományok Nemzetiségeink emlékei SZIRHAY ENDRE VERSE Már régen kialudtak... Ajándék Zalából Czugh János kiállítása Bogláron A nyári bogiári kiállítások a kápolnákban igazán izgalmas szellemi élményeket keltenek a látogatókban, ám a pincetárlaton augusztusban bemutatott fazekas munkák is népszerűek, vonzóak. Czugh János, a népművészet mestere legszebb vázáit, tányérait, tálait korsóit hozta el a Balaton-parti városba'. Az idős művész több évtizedes pályafutásának szakmai szeretete, az agyag formálhatóságának ezernyi 'lehetősége bontakozik ki az itt kiállított tárgyakon. Czugh János él is ezzel a lehetőséggel. Nemcsak a hagyományos népművészeti motívumok és formák alkalmazásában, hanem plasztikus, figurális alkotásaiban is jól érzékelhető ez. Czugh János ott tanulta a szakmát, ahol' mindenki értett a korongozáshoz, ahol a mérce nem egy váza ízléses elkészítését jelentette. Az őrségi három fazeikasfaliu — Magyarszombatfa, Gödörháza és Velemér — egymással is vetélkedő mesterei mindenre megtanították az utódokat, amire egyáltalán érdemes volt. Magyarszombat- fán a húszas, harmincas években még harminc fazekas dolgozott, s közülük egy volt az itt kiállító művész édesapja. Természetes, hogy ebben a környezetben az igyekvő fiú nem elégszik meg régi használati edények készítésével, hogy salját fantáziája segítségével díszítésében gazdagabb, színeiben változatosabb tárgyak kerülnek ki keze alól. Ez az önálló arculat eredményezi, hogy 1934-től folyamatosan szerepel kiállításokon. Czugh János nemcsak művész. Szervezője és vezetője a magyarszombatfai fazekas háziipari szövetkezetnek, amely az 50-es években biztosítani hivatott a már említett három település szakembereinek a munkalehetőséget. Az elsők között van, aki Magyarországon a népi iparművész címet elnyeri. Testvérével együtt 1964- ben jön át Zala megyébe, ahol. Tófejen a leállított téglagyárban a korábbi dolgozókat tanítják a kerámia készítésére. A magukkal hozott őrségi díszítés itt a göcseji hagyományokkal' is gazdagodott. 1970-ben újabb kitüntetést kap: a népművészet mestere lesz. Ezt írja önmagáról: „Munka közben abban reménykedem, hogy talán annak is örömére van, aki megvásárolja vagy éppen ajándékba kapja.” Czugh János bogláron bemutatott alkotásai nemcsak lakásdíszek — funkcionálisan is „működnek”. Az ezekben az edényekben elkészített és szervírozott ételek természetesen a szakácsnők szakmai tudásától nem függetlenek, de a tárgyak jelenléte környezetünkben szebbé teheti életünket. Süli Ferenc É letem első albérlete. Egy elvált ápolónő a házinéni, akit orvos férje évekkel ezelőtt elhagyott. A heverőn sárga, bolyhos pléd, műanyag fotelok, apró asztal. Házinénim három műszakban dolgozik, így egy héten egyszer éjszaka is följöhetnek hozzám barátnőim, Ketten vannak: egyikőjük a tejüzemben dolgozik, másikuk közgazdász-hallgató. Kedves lányok. Tegnap megérkezett néhány napra az ápolónő leánya is, aki Szegeden él. Gyönyörű teremtés, s bigottul vallásos. A katolicizmusról beszélgettünk, amiben én egyáltalán nem vagyok otthon. Már-már beleszeretek, amikor házinénim megtiltja, hogy beüljön hozzám. Két nap múlva szilveszter, s én szeretném ezzel a tiszta lánnyal tölteni. De hát ez lehetetlen. Az anyja hazaküldi. Elkeseredésemben a . főiskola előszilveszterén a sárga földig leiszom magam. Ott van Ági is, korábbi babaarcú kedvesem. Hívom magamhoz, de nem kíváncsi rám. Hajnalban döröm- bölésre, csöngetésre ébredek. A szomszéd az, követeli, hogy azonnal kapcsoljam ki a magnót. ... január 2. Vivien alszik mellettem. Szilveszter óta itt van. A főiskolán találkoztunk, s barátaival eljöttek hozzánk. Sajnos tegnap reggel a házinéni nem tudott bejönni az előszobába a feltorlaszoit fotelektől. Amikor Vi- vit meglátta az ágyban, elsápadt, kjrohgnt, aztán vagy tíz perc múlva újra kopogtatott, és közölte, hogy a hónap végével költözzek el. Immár nem törődünk semmivel. Holnap vizsgáznom kellene, de én csak Vivient bámulom. ... András azt mondja, nem vagyok normális, hogy viszgaidőszak közepén kirúgatom magam. A mozi előtt találkoztunk, valamikor egy gimibe jártunk. Költözzek hozzá, majd ő a háziakkal megdumálja. Sötét, vén diófára néző szoba, a redőnyt nem lehet lehúzni. Az Ulyssest olvasom plédekbe bugyolálva. Éjszakánként pedig Droun Vaskirály okáról beszélgetünk. András negyedszer olvassa, szinte már kívülről tudja. <5, ha esik az eső, nem megy be az egyetemre. Egész nap alszik, csak a legszükségesebb kaját veszi magához. Mormota. Lányokat szigorúan tilos behozni a házba. Ez is egy vallásos família. András abszolúte nem nőzik. Rákosi Mátyás összes Műveit tanulmányozom, barátomnak hosszú passzusokat olvasok föl a beszédekből. A házibácsi egyre bi- zalmatlanabbul méreget. Néha rumot iszunk ilyenkor Andrással nem lehet bírni. Arról1 szaval hegy utálja az crvcsit. s hogy ő kizárólag csak régész akart lenni. Múlik az idő. Ev- folyamtársnőm, Kölyök, tanulni jön hozzám. Becsempésszük, s magunkra zárjuk az ajtót. András végre el.. . A házibácsi veszettül döTÓDOR JÁNOS Örülü römböl, nyissuk ki, különben ... Különben, mi van? — kérdezek vissza. Különben kihívja a rendőrséget. Kifelé megyünk, amikor Kölyök- től személyi igazolványát kéri. Elmagyarázom neki, hogy a hölgy nem kurva, csupán egy évfolyamtársam az egyetemről. Az öreg elfúló hangon szitkozódik. ... nem fogadják a köszönésemet két nap óta. A postás expressz ajánlott levelet hoz: vegyem tudomásul, hogy fel vannak háborodva, és sürgősen szedjem a sátorfámat. ... szeptember óta egy új, hegyre emelt villában lakom. Éjszaka dolgozom, nappal egyetem és alvás. Ügy érzem magam, mint a halálra készülő Devecseri Gábor. Fantasztikus naplóját A hasfelmetszés előnyeit olvasgatom, amikor van hozzá erőm és kedvem. A lány, akit szeretek, föladja saját bérleményét, hozzám költözik. A háziak másfélszeres díj ellenében tudomásul veszik. ... az öreg leskelődik, hangoztatja napok óta a lány, aki velem lakik. Nem akarom elhinni, amíg saját szememmel nem látom. A lépcsőn jövök fölfelé, amint megpillantom, hogy a kulcslyuknál guggol. Elvörösödik, krákog, s azt mondja, csak meg akart győződni róla, hogy itthon vagyunik-e... Este feljön a felesége, és közli velünk, tovább nem maradhatunk. mert nem vagyunk megesküdve. ... a tízemeletes toronyház legfelső szintjén a konyha ablakában előre-hátra mozgó árnyat látni odalenitről. ö, Irénke néni, legújabb főbérlőnk. Bedolgozó: éj jel-nappal kesztyűket varr. Két tinédzser lánya van; kapcájuknak tekintik anyjukat. Plakátokkal borítjuk a falat, berendezkedünk, boldogok vagyunk. Kétszer három méteres szobánk havi díja nekünk egy vagyon. ... nem tetszünk Irénke néninek, mondja egyik reggel kedvesem. Az a véleménye, hogy nem beszélgetünk vele eleget. Röhögnöm kell: jóformán csak aludni járunk „haza”. Holnap, súgja élttársam, újabb bérlők érkeznek. Egy gyermeket váró házaspár. Immár nyolcam leszünk az ötvennégy négyzetméterre. Ha ez nekünk nem tetszik, el is mehetünk, üzeni Irén- ke néni... ... és miért nincsenek iskolában? — kérdezte a koszos presszóban az igazoltató rendőr tőlünk. Ma március 21-e van. mosolyog a lény a közégre. Na és, akkor mi van? — kérdez új állandó kiállítást. A látogató mégismerkedhet a népviseletekkel, láthat festményeket, melyeket a harmincas években a barcsi festőtanár, Fekete József készített. A rendezők ígérik, hogy bemutatják majd azokat a fotókat is, amelyeket Gör- nyei Ebener Sándor készített a nemzetiségekről a húszas és a harmincas években. A figyelmes tárlatvezetők olyan apróságokra is felhívják a figyelmet, ami mellett a magányos vendég minden bizonnyal elmenne. Ilyen például a svábok virrasztógyertyája. Amikor a lapos viasz kanóca elégett, az egyik oldalon egyszerűen csak meg kelleti fordítani a másikra, s a halott melletti virrasztás mindaddig tartott, amíg a gyertya végleg el nem olvadt. Ilyet már ma nem találni. Mint ahogy nem ajándékoznak faragott rokkafát az asszonysorba lépő horvát menyecskéknek se a mennyegzőkor. A termékenység jelképeivel díszített rökkafának használati értéke is volt. A horvátoknál nem hiányozhatott a lakásból a szövőszék. Lakócsán az asszonyok még ma is szőnek ruhákat, kötényeket és abroszokat. Nem mindennapi használatra. Sokkal inkább eladásra. A barcsi múzeum munkatársait dicséri, hogy a huszonnegyedik órában összegyűjtötték és bemutatták a velünk élő két nemzetiséi-’ még fellelhető tárgyi emlékeit. Nagy Jenő A sváb lakószobában a központi helyet a két ágy foglalja el, e köré csoportosul minden. A lakócsai horvátoknál a szent saroknak van a legnagyobb szerepe. A szentképek alaitt találni az asztalt, a sarkos padot, a mindennapi disputák helyszínét. A svábok dolgosságát bizonyítják a még ma is fellelhető házak, amelyekhez nagy istállók és gazdasági épületek tartoznak. A tárgyi emlékek arról szólnak, hogy a szu- lokiak régtől fogva híres dohánytermesztők. A kiállítás egyik érdekessége a szu- loki dohány vetőmagja. A méltatlanul elfelejtett fajtát ma is sokan visszasírják. Egyszerűségével kelt figyelmet Paul Snellier 1901- ből származó ládája. Nem olyan díszes, mint a horvát menyecskék kelengyetartó- ja, amiből egy-egy szobában több is lehetett, . mert a délszláyoknál az volt a divat, hogy egy-egy házban több család is együtt lakott. Sokáig megmaradt ez a hagyomány. A sógomaK előbb természetesen titok volt, hogy kinek mekkora kelengyéje van. A ládatető-lecsa- , pásokkal keletkező kongás- ból következtettek arra, hogy mi és mennyi lehet a díszes tartóban. Élmény megnézni ezt az A tmadár tépett szárnya még mindig röpíti a testet csapkod mert ösztöne egyre űzi, hajtja A tajtékos, habzó vizek elöntöttek már minden szigetet látszik a végtelen áradás korlátlan úr *■? A jelhők peremß fölvöröslik *0~ ha a réseken visszasüt a Nap de a tüzek már mindenütt régen kialudtak. Amikor a hatszázéves település, a tízéves város és az ugyancsak tízéves múzeum idei programjait tervezték, úgy számoltak, hogy csak időszaki kiállításon mutatják be a Dráva-menti nemzetiségek történetének emlékeit. Végül azonban állandó „szobákat” kaptak a délszlávok és a svábok, mindkét nemzetiség életét egy- egy korabeli lakrész rekonstruálásával igyekeznek bemutatni. A barcsi Dráva múzeum igazgatójától tudom: a szobáknak jelentősége volt a gyorsan polgáriasodó sváboknál és a hagyományaikat sokáig őrző horvátoknál is. A Dráva mentén ma 15 délszláv és három sváb település található. A feltételezések szerint már a középkorban is éltek szerbek, szlovénok és horvátok ezen a vidéken, míg a svábokat a tizennyolcadik század második felében telepítették. Állandó kiállítás Barcson T
