Somogyi Néplap, 1989. augusztus (45. évfolyam, 179-205. szám)
1989-08-26 / 201. szám
3 1989. augusztus 26., szombat Somogyi Néplap MEZŐGAZDASÁGI KIÁLLÍTÁS SZLOVÉNIÁBAN SOMOGYI FÓRUM Magyar nap 950 ezer dollárral Átalakuló mezőgazdaság A miniszterelnök kérdezte: miért Ausztriában vesszük a hűtőszekrényt? Magyar napot tartottak tegnap Gornja Radgonán, a Mura menti vásáron. Gyakorlat már, hogy a zárás előtti napokat a kiállító külföldieknek szentelik a vendéglátók. A három ország határának találkozásánál fekvő kisváros őszi vására elsősorban a mezőgazdasági termékek és a mező- gazdaságban használt eszközök szakkiállítása. A kis- határmenti árucsere-forgalom révén azonban az osztrák, a magyar és a szlovén gazdaság és kereskedők találkozóhelye is lett. Az idén rendezték meg 27- edszer a vásárt, és 12. alkalommal a magyar napot. Ennek megnyitóján írta alá a Konzumex magyar külkereskedelmi vállalat, valamint a jugoszláv ABC Po- murka, az Emona, és a Mercator vállalat azt a kompenzációs szerződést, amelynek alapján — egyéni megállapodások révén — 950 ezer dollár értékű áru cserél gazdát a jugoszláv—magyar határ menti vállalatok között. Érdemes felsorolni az árucsoportokat, amelyeknek a cseréjére számítanak. A szerződés alapján a jugosz- lávok lábbelit, konyhabútorokat, háztartási gépeket, függönyöket, kozmetikai és édesipari termékeket, húskonzervet, kötöttárut és méterárut kínálnak. Cserébe a magyaroktól cserepesvirágot, bőrt, bélést, dióbelet, cirokmagot, bőrkonfekciót, gumimatracot, sajtot és kempingárut várnak. Ha részletesen tanulmányozzuk a felsorolást, akkor kiderül, hogy elsősorban fogyasztási cikkeket kínálnak és alapanyagot várnak helyette. Tény, hogy a magyar külkereskedők is szeretnének több fogyasztási cikket eladni. Az első gond azonban az árral van, az árucsere létrejötténél. A jugoszláv termékek — hozzászámítva természetesen a kereskedők hasznát és a vámot is — meglehetősen drágák. A Balaton Fű- szért évtizedek óta tart fenn kapcsolatot — elsősorban — a Mercator Univerzál Vállalattal. Dévényi Zoltán, , a vállalat vezérigazgatója a tegnapi magyar napon azt mondta, hogy egyre nehezebb üzletet kötni. Gyakran előfordul, hogy négyszer is asztalhoz kell ülni, mielőtt egy megállapodást létrehoznak. A jugoszlávok véleménye az, hogy ma már nincs probléma az engedélyezésekkel : vásárolnának magyar fogyasztási cikkeket is, de nem találnak olyan árut, amelyre szükségük volna, vagy ha van, akkor azt túl drágán kínálják a magyar kereskedők. A magyar nap megnyitóján hangzott el: a szlovén gazdaság nyitni készül a világgazdaság irányába. Tisztában vannak azzal, hogy ehhez az út a szomszédokon — közöttük az Alpok—Adria Munkaközösséghez tartozó Győr-Sopron, Vas és Zala megyéken, valamint az egyelőre megfigyelői státusz- szál rendelkező Somogy megyén — keresztül is vezet. A magyar kereskedőknek az a véleménye a jugoszláv termékekről1, hogy a csomagolásuk megüti a nemzetközi színvonalat, de nem mindig a legkorszerűbbek. A szomszédos Ausztriából esetenként jobb minőségű árut lehet vásárolni. A vásáron találkoztam Janez Sinigojjal, a szlovén kormány elnökével. Tőle kérdeztem: — miként ítéli meg a határ menti területek kapcsolatát? — Nekünk különösen fontos — felelte —, hogy bővüljön ez a kapcsolat. Tapasztalatom szerint az utóbbi években sokkal gyakoribbá vált a szakmai és politikai tapasztalatcsere. Ilyenkor megvitatjuk az együttműködés időszerű kérdéseit, és az akadályokat megpróbáljuk elhárítani. — A radgonai vásáron minden évben aláírnak egy közel 1 millió dolláros keretszerződést az árucserére. Az ön véleménye szerint az idén aláírt megállapodásból mennyi valósul meg jövő ilyenkorig? — A jelentős része megvalósul. Az én véleményem szerint azonban meg kellene nézni a magyar kereskedőknek is, hogy miként tudnának többet tenni a szerződés valóra váltásáért. — Milyen kérdésekre gondol? — Például arra, hogy miért kell a Gorenja hűtőszekrényt Ausztriában megvásárolniuk, amikor azt mi itt Szlovéniában gyártjuk. — Gondolom azért, mert ott kedvezőbb feltételek között kapják meg. — Meg kellene nézni, hogy mi miként tudunk kedvezőbb feltételeket teremteni. Azt gondolom, javítani kellene mind a két oldalon a piackutatást és ez számos gondot megoldana. Hiszen együttműködésünkben vannak jó példák is. Elég csak, ha a cukorrépa-termelési együttműködésre utalni, amely Szlovéniára és Vas, valamint Zala megyei vállalatok között jött létre. A vásár holnap bezárja kapuit. A tegnapi magyar napon számos tárgyalás kezdődött el, s jó lenne hinni, hogy ezek jelentős része eredményhez is vezet. K. J. A kormány és a SZOT képviselőinek megbeszélése Pénteken a kormány és a szakszervezetek képviselői újabb megbeszélést tartottak a húskészítmények árának emelése nyomán kialakult helyzetről, és megpróbáltak megoldást találni. Megállapították: a húsipari vállalatokhoz intézett felhívás hatástalan maradt. A kormány megbízottainak: Szabó Ferenc mezőgazdasági és élelmezésügyi államtitkárnak és Vissi Ferenc államtitkárnak, az Árhivatal elnökének véleménye szerint elhibázott volt, hogy a kormány és a szakszervezetek kérték az augusztus 21-ére tervezett húskészítmény-áremelés felfüggesztését. A kormány illetékesei ismét leszögezték, hogy a szabadárak alakítása nem tartozik a kormány hatáskörébe. Az 1989-es ár- és bérviszonyokat — összhangban a minisztertanács csütörtöki javaslatával — az Országos Érdekegyeztető Tanács soron kívüli ülésén célszerű megtárgyalni. A kormány szakemberei készek a részletes szakmai konzultációra. A szakszervezetek képviselői, Sándor László, a SZOT titkára és Paszternák László, a vasasszakszervezet főtitkára egyetértettek az Országos Érdekegyeztető Tanács összehívásának szükségességével, ám azt indítványpzták, hogy az átfogó tárgyalásokig és megállapodásokig minden illetékes tartózkodjék az alapvető élelmiszerek árának emelésétől. Ez teremhet kiindulási alapot a felelősségfel- jes megbeszélésekhez és a feszültségektől, jogos elégedetlenségtől terhes helyzet megoldásához. A szak- szervezetek képviselői sajnálatosnak tartják, hogy a kormányt vélhetően presztízsérdekek vezérlik, amikor nem ért egyet azzal, hogy a megállapodásokig ne kerüljön sor áremelésre az alapvető fogyasztási cikkek, elsősorban az élelmiszerek körében. Az MSZMP partneri kapcsolatokra törekszik Somogy mezőgazdasági szövetkezeti mozgalmának helyzetéről, a megújulóban levő érdekképviseletről folytattak tegnap délután eszmecserét a megyei pártbizottság és a tsz-szövetség vezetői. A tárgyaláson a megyei párbizottság részéről jelen volt Sárdi Árpád első titkár, dr. Fenyő István titkár, és Tapsonyi János munkatárs. A megyei szövetséget Herner Endre titkár, Horváth László elnök és dr. Pallér Endre a barcsi tsz elnöke képviselte. A szövetkezeti mozgalom is, az érdekképviselet is megújultban, átalakulóban van, a februári konferencia és a decemberi kongresszus közötti átmenet idejét éli. Szükség van a gondolatok cseréjére, a törekvések megismerésére — Horváth László, a szövetség elnöke ezekkel a szavakkal kezdte a tegnapi eszmecserét. És szükség van partnerekre, akik magukénak érzik, politikailag támogatják azokat a célokat, amelyek a mező- gazdaság, a falu felemelkedését szolgálják a mai, gondokkal terhes helyzetből. Horváth László utalt arra, hogy az 1985-ös szabályozó- módosítás volt az, amely különösen hátrányos helyzetbe sodorta a megye szövetkezeteit. A gondokat csak tovább tetézi, hogy magas a kedvezőtlen adottságú, a hátrányos helyzetű térségek aránya. Az MSZMP a szövetkezetekben támogatókra, partnerekre talál, ha politikailag vállalkozik ezeknek a feszültségeknek az oldására, ha közreműködik egy valóban jövedelmező mezőgazdaság megteremtésében. Mert a fő gond a rendkívül óriásira nyílt agrárolló, a méltánytalanul minimális jövedelmezőség. A gazdasági bajok orvoslásához hatékony érdekvédelemre van szükség — hangzott el a beszélgetésen. Sárdi Árpád kérésére dr. Pallér Endre ezért vázolta az eszmecserén, azokat az elgondolásokat, melyek az érdekképpviselet megújulására irányulnak. Mint az ér- deképviselet átalakításával foglalkozó országos bizottság tagja elmondta, hogy rövidesen elkészül a tervezet, és vitára bocsátják. Ennek fő lényege, hogy valamennyi mezőgazdasági termelőt — nagyüzemektől, a farmereken keresztül a kistermelőig — magában foglaló élelmiszergazdasági érdekszövetség jöjjön létre. Már ennél a témánál is szóba került az az igény, ami később a párt agrárpolitikai tézisei kapcsán ismét gondolatokat adott: a szektorsemlegesség megteremtésére minél előbb, és sürgetően szükség van! Az MSZMP és a szövetkezeti mozgalom céljai e tekintetben is egybeesnek. Hangsúlyozta dr. Pallér Endre, hogy az érdekképviseletnek csak akkor lesz igazán értelme, hatása, ha sikerül a mezőgazdaságon belül akcióegységet kialakítani. Szóba került a tárgyaláson az is, hogy az ' érdekképviselet megújulását illetően országosan jobb a helyzet, mint Somogybán, nálunk nagyobb a megosztottság, többféle szándékról folyik a vita. Ám a többség azon a véleményen van, hogy szükség van egy mezőgazdasági érdekszövetségre, és kell a kamara is, csakhogy annak más, az ágazaton belüli érdekegyeztető fórumnak kell lenni elsősorban. Hemer Endre hangsúlyozta, hogy az új érdekképvi-' seiet és a pártok kapcsolatának változnia kell! Kérte, hogy az MSZMP tekintse a tsz-szövetséget a mezőgazdasági termelők képviselőjének, programjában, politikájában támogassa a falu fejlődését. Ahogy dr. Fenyő István mondta: „a közös érdekeket keressük, hiszen jelenleg az egyetlen párt az MSZMP, amely a nagyüzemek mellett kiáll”. Tapsonyi János ezt a gondolatot azzal egészítette ki, hogy korunkban egy modellváltási folyamat megy végbe, és távlatilag várhatóan hármas tago- zódású gazdaságok jönnek létre: más tartalommal mint ma. Lesz nagyüzemi gazdaság, lesznek farmergazdaságok, vállalkozók, és lesz egy kistermelői szféra. Az MSZMP-nek az egész vertikumot támogatnia kell. Sárdi Árpád egyetértett azzal, hogy az agrárius, és sok hátrányos adottsággal „megáldott” Somogybán az agrárolló nyitottsága fokozot. tan súlyos gond. A párt megyei programja készül, ami a viták után alapja lehet a választási programnak. A szándék az — mondta —, hogy. sokkal behatóbban, jobban fogalkozzunk a falu problémáival. „Az MSZMP partneri kapcsolatokra tö- reksezik és nem a régi módon akarja befolyásolni a munkát.” Szóha került a beszélgetés során az is, hogy a mai változó, vívódó, átalakuló világunkban sok, és nemegyszer méltatlan támadás éri a gazdasági vezetőket. Az első titkár ezzel kapcsolatban elmondta, hogy az MSZMP minden tisztességes vezetőt támogat a jövőben is, kiáll megfelelő elismerésükért, erkölcsi, anyagi megbecsülésükért. Szükség, van a gondolatok cseréjére — ezzel ültek tárgyalóasztalhoz a résztvevők. És azzal keltek föl, hogy kölcsönösen értékesek és hasznosak voltak az együtt töltött órák. V. M. Indulat és kezdeményezés Miért barátságtalan Barcson a Barátság utca? Indulatoknak sem volt híján Barcs városi tanácsának legutóbbi ülése. Évek óta — többkevesebb rendszerességgel — meghívottja vagyok az itteni testületi üléseknek, véltem: kevés meglepetéssel szolgálhatnak a barcsi városatyák. Ezúttal azonban jócskán rájuk csodálkoztam... Az első napirendi pontot is jó másfél óráig tárgyalták. Feigli Ferenc tanácselnöknek nem lett volna egyéb dolga, mint a két tanácsülés között végzett végrehajtóbizottsági munkáról beszámolni. Máskor egy-egy ilyen napirend automatikusan megszavaztatott. Ezúttal nem így történt. A sajtóban több olyan írás jelent meg a közelmúltban, amely felkavarta a közvéleményt. A tanács testületé úgy foglalt állást, hogy ezekre nem válaszol. Az érintetteknek kell tollat ragadniuk. Kérdés, hogy megteszik-e? A megelőző tanácsülésen szót kért dr. Solti Pál körzeti orvos, aki kifogásolta, hogy a Barátság utcában egyre barátságtalanabb a hangulat. A Dráva presszó, népszerű helyi nevén a „Jarding” körül kialakult anomáliákat szerette volna megoldatni. A tanácselnök elmondta, hogy mit tettek idáig, s válaszod: a rendőrség képviselője is, de a tanácstag egyikük válaszát sem fogadta el. Szerinte mindenképpen változtatni kell a kialakult helyzeten. Tarthatatlan, hogy még mindig megadatik egyeseknek a randalírozás! Szót kért a rendőrkapitányság bűnügyi osztályának korábbi vezetője is. ö Losonczi Pál mellett „voksolt”, mert véleménye szerint méltatlanul kezdték ki a városban az Elnöki Tanács nyugalmazott elnökét. Kinek jó az, hogy lemondatták a személyi használatú személygépkocsijáról? Erre ezúttal sem született válasz ... Nem a tanácsülés feladata erről dönteni. Am a heves viták jól tükrözik közállapotainkat. A barcsiak munkatervében második napirendi pontként szerepelt az önszerveződő egyesületek, klubok és mozgalmak kérdése. Dr. Vincze Géza tanácstag ésszerű ötlettel állt elő: vegyék le a napirendről, engedtessék meg a barcsiaknak, hogy saját dolgaikban maguk dönthessenek. Mindeddig föntről mondották meg, hogy mit kell csinálni, legyenek már végre igazi barcsi kezdeményezések. Szilágyi János, élve a nyilvánosság lehetőségével, szót emelt a múzeum baráti körének újjászervezése mellett. Elmondta, hogy ez a társaság három év alatt a semmiből teremtette meg a helyi múzeumot, aztán méltatlanul elfelejtették, pedig szellemi tőkéjükkel akár a helyi lap mecénásai is lehetnének. Barcson is igényt tartanak a nyilvánosságra. Más dolog, hogy ennek útját-módját még ők sem találták meg. Jó ötleteik azonban bőven vannak. Igazolja ezt a hét végi rendezvények sora is. A testvérvárosi szerződés aláírása nemcsak protokolláris rendezvény volt, ennek kézzelfogható eredményei is vannak. Szakmunkások tanulhatnak az NSZK-ban, segítik az itteni iskolákban a nyelvtanítást, a kétnyelvű képzést. A barcsiak tehát maguk akarnak dönteni holnapjaikról, s ennek adtak kifejezést a tanácsülésen is. Nagy Jenő
