Somogyi Néplap, 1989. augusztus (45. évfolyam, 179-205. szám)
1989-08-23 / 198. szám
4 Somogyi Néplap 1989. augusztus 23., szerda Történelmi utunk tanulságai A dokumentum bevezetőben megállapítja: az MSZMP hosszú és ellentmondásos úton jutott el a felismeréshez, hogy társadalmi szerepét gyökeresen át kell értékelnie. Megújulása azonban nem teljes tagadása múltjának ; miközben nélkülözhetetlennek tartja a gyökeres változtatásokat, ' egyszersmind vállalja a szocialista mozgalom értékálló hagyományait. A II. világháborút követő időszakról leszögezi: 1947-ig viszonylag kedvező légkörben kezdett formálódni az új típusú demokrácia. A szocialista erők által a nemzet elé állított jövőképben lényegében a demokratikus szocializmus sejlett fel. A világpolitikai légkör megromlása azonban véget vetett e sokat ígérő fejlődésnek. Az 1948-as fordulat során Sztálin — Rákosiék közreműködésével — Magyarországra is ráerőltette a szovjet modellt. A kettészakadt Európában külkapcsolata- ink egyoldalúvá váltak, eltéptük a fejlett világhoz fűződő szálakat. A szocializmus ez időtől kezdve a szovjet sémák másolásává torzult. A feszített ütemű katonai felkészülés, az elhibázott iparosítás és az erőszakos kollektivizálás tönkretette az országot. A többpártrendszer felszámolása, a diktatórikus pártállam nemcsak a népi demokratikus vívmányokat, hanem a legjobb kommunista és a szociáldemokrata tradíciókat is elsorvasztotta. A párt mint politikai mozgalom lényegében megszűnt. Az intézményesített erőszak személyi kultusszal és az élet minden területének átpoliti- zálásával párosult. A nemzeti érdekeket a nagyhatalmi érdeknek rendelték alá, a molotovi külpolitika a nemzetközi kapcsolatok elemi normáit is felrúgta. Az életszínvonal erőteljes csökkenése, az emberek millióinak zaklatása, a tömeges jogtiprás és megfélemlítés, a nemzet megalázása egyre mélyülő elégedetlenséget szült. Ez azonban a terror és a külső nyomás miatt csak Sztálin halála után válhatott politikai erővé. 1953-tól Nagy Imre kormányprogramjával azonban a magyar kommunista mozgalomban megszakítatlanul jelen van a nemzeti érdekeket képviselő reformirányzat, s ettől kezdve a párt igazi története a sztálinizmus elleni belső küzdelem története. 1956. október 23-án népfelkelés tört ki a magyarországi sztálinizmus elsöprésére, a szocializmus megújítására. Ezt azonban kezdettől fogva a maguk javára igyekeztek kihasználni a szocializmusellenes erők is. Az 1956. október 31-én Kádár János és Nagy Imre vezetésével megalakult Magyar Szocialista Munkáspárt a jogos népi követelések kielégítését a demokratikus szocialista megújulás elengedhetetlen feltételeként deklarálta. A szovjet vezetés azonban katonai beavatkozással leverte a felkelést. A Rákosi—Gerő csoport restaurációjának fenyegető veszélyével szemben az MSZMP Kádár János vezette szárnya vállalta a konszolidáció feladatát. Az új vezetés — kezdeti elszigeteltsége ellenére — gyökeres változtatásokra törekedett. E történelmi helyzetből azonban megrázó emberi tragédiák és ellentmondások következtek. Nagy Imre november 4-e után nem volt hajlandó semmiféle engedményre. Mártírhalált vállaló kiállása példa értékű. Kádár János súlyos kompromisszumokra kényszerült. A nemzetközi kommunista mozgalom veze- * tői és a belső konzervatív csoportok kíméletlen megtorlást követeltek, beleértve Nagy Imre és társai kivégzését is. Jóllehet 1956 végén Kádár János maga is elfogadta a többpártrendszert, vállalnia kellett a monolitikus politikai berendezkedést és a központosított tervgazdálkodást, ennek fejében azonban igyekezett megvalósítani az MSZMP 1956-os törekvéseiből mindazt, ami a szovjet beavatkozások erőterében lehetséges volt. A kompromisszumok politikája volt ugyanis az egyetlen reális megoldás. A kádári politika az 1960 —70-^s évek közép- és kelet-európai közegében egyedülálló viszonyokat teremtett Magyarországon. Nemzeti szuverenitásunk mozgástere is kiszélesedett, bár szükségképpen korlátozott maradt. A politikai rendszer lényegének változatlansága időről időre visszarendeződéshez vezetett, a kádári politika másfél, két évtizedes szakasza azonban — ellentmondásaival együtt — a magyar társadalom legújabb- kori történelmében példa nélküli fellendülést hozott. A reformerők csatavesztéséről a dokumentum kifejti, hogy az 1972—74-es visszarendeződés megmutatta a javított sztálini modell és egyben a kádári politika korlátáit, s a szocialista országok körében sem szűnt meg a magyar reformpolitika elszigeteltsége. Politikai reform hiányában felerősödhettek a reformellenes irányzatok. Az MSZMP a 70-es évek közepétől a rohamosan avuló gazdasági szerkezet és a megmerevedett hatalmi viszonyok foglyává vált. Politikája jelentős társadalmi rétegek rövid távú érdekeivel találkozott ugyan, de súlyos ellentétbe került az ország hosszú távú érdekeivel. A magyar külpolitika viszont ebben az időszakban nagyfokú rugalmasságot mutatott, és sikereket ért el. A gazdasági reformok 1978- tól kezdődő óvatos továbbfejlesztése is erősítette hazánk nemzetközi tekintélyét A kompromisszumok áraként azonban az ország teljesítőképessége romlott, mind szőkébb lett a kormányzat mozgástere. Mindennek alapvető oka az volt, hogy a gazdasági reform nem párosult politikai reformmal. Mind e problémák következtében egyre aggasztóbb repedések támadtak a hatvanas-hetvenes években kialakult hallgatólagos nemzeti közmegegyezés falain. A párt népszerűsége erőteljesen hanyatlott. A konfliktusok a politikai rendszer zártsága miatt elsősorban a szellemi életben jelentkeztek. A társadalom többsége kívül maradt a politikán. A feszültségek hatására a párton belül ismét megerősödtek a reformkövetelések, de ezek nem érvényesülhettek nyílt formában. A pártvezetés az 1980-as évek közepén a gazdasági reform folytatása mellett döntött. Az MSZMP XIII. kongresszusa 1985-ben viszont újólag túlértékelte az ország reális lehetőségeit. Ugyanakkor a párt vezetése továbbra is mereven elzárkózott a politikai rendszer átalakításától és a pártmozgalom megújításától. Ez az irányvonal rövid idő alatt súlyos kudarchoz vezetett. A párt reformerői számára világossá vált, hogy a nemzet sorsproblémáit lehetetlen megoldani az MSZMP belső megújulása és a politikai intézményrendszer átalakítása nélkül. E törekvéseket nagymértékben segítette, hogy 1985-ben fordulat következett be az SZKP politikájában, és reformfolyamatok bontakoztak ki néhány más szocialista országban is. Az 1988. májusi pártértekezlet radikálisan átalakította a legfelső vezetést és a gyökeres változás mellett döntött. E folyamat mérföldköve lesz a párt 1989 őszére összehívott kongresszusa, amely az alapelvek és a politikai irányvonal letisztázá- sával kiteljesíti a párt eszmei és szervezeti megújulását. Az MSZMP programnyilatkozatának tervezete Az MSZMP programnyilatkozatának tervezete bevezetőben megállapítja: a 80- as évek végének a történelmi fordulópontján h Elzánk politikai lehetőségei gyökeresen megváltoztak. Mód nyílik a nemzeti érdekeket érvényesítő új politikára, a szocializmus új modelljének kialakítására. Magyarország többpártrendszerre épülő jogállam lesz, ahol a hatalom forrása a nép szabad választásokon kifejeződő akarata, s a nemzet ellenőrizheti a hatalom működését. A több fejezetre tagolt dokumentum első, Fordulóponton című része leszögezi: az MSZMP legfőbb célja a békés, fokozatos átmenet a demokratikus szocializmusba. A válságból kivezető út csak a társadalom energiáinak felszabadításával, a nemzet sorsáért felelősséget érző erők együttműködésével, s egyben nyílt versenyével található meg. Magyarországot az államszocializmus válságba juttatta. A mielőbbi modellváltás, az átmenet a demokratikus szocializmusba elkerülhetetlenné vált. A nyilatkozattervezet hangsúlyozza: a párt mindenekelőtt elhatárolja magát a sztálinizmus minden változatától. Ezzel az elhatározással indult el a reformok útján, és megtette az első lépéseket a demokratikus szocializmus felé. Felelősséget érez a válság miatt és kötelességének tekinti, hogy vállalja részét a válság leküzdésében. Az MSZMP szocialista jóléti államot akar, amelynek fejlett és igazságos szociális rendszere a teljesítőképes piacgazdaság eredményein nyugszik. Jóléti államot, amelyben az emberek otthon érzik magukat, kibontakoztathatják képességeiket, megteremthetiktiyugodt élet- feltételeiket és biztosíthatják gyermekeik jövőjét. A válság leküzdése azonban a nemzet áldozatkészségét igényli. Miközben az MSZMP az áldozatok vállalására hívja fel a nemzetet, biztosítékokat is nyújt arra, hogy az emberek sorsa hamarosan jobbra fordul. A többpártrendszer, a társadalmi ellenőrzés és nyilvánosság megteremtésével az MSZMP maga hozza létre ígéretei számonkérésének intézményes formáit. A Demokratikus szocializmust című fejezetben a dokumentum közvetlen feladataként az egyének emberi, politikai és szociális jogainak kiszélesítését; középtávú célként a művelődésre, tudományos fejlesztésre és a képzett munkaerőre alapozott termelési szerkezet kiépítését, hosszabb távú MELLÉKLET programként pedig a fejlett országok civilizációs szintjének elérését jelöli meg. A programnyilatkozat szerint a demokratikus szocializmushoz vezető változások lényege egyebek között: — a demokratikus jogállam intézményi rendjének kialakítása széles körű nemzeti megegyezés alapján és a közvetlen demokrácia intézményeivel — népszavazással és népi kezdeményezéssel — megerősítve; — szabad választásokkal megválasztott, a főhatalmat gyakorló és a népszuverenitást képviselői felelős parlament, amelyet a demokratikus közvélemény és a köz- társasági elnök, valamint az alkotmánybíróság hatéko-» nyan ellenőriz. Az MSZMP a társadalmi rendszer szocialista jellegét a közösségek és egyének szabad fejlődésének előtérbe állításával kívánja megteremteni, mégpedig a társadalmi igazságosság és méltányosság, az esélyegyenlőség és szociális biztonság szilárd rendszerével, társadalmi szolidaritással, s mindezek révén egy közösségi társadalom kiépítésével. A demokratikus szocializmus szempontjából kiemelkedően fontos a népképviselet elvére épülő önkormányzati rendszer. Az MSZMP kívánatosnak tartja, hogy a népképviseleti funkciók él vezzenek elsőbbséget az államhatalmi funkciókkal szemben. Az Üj szocialista pártot című részben a tervezet részletesen taglalja, miként szükséges az MSZMP megreformálása során a pártállam állampártját a többi párttal alkotmányosan versengő szocialista párttá átalakítani. Az MSZMP tiszteletben tartja a választásokban kifejeződő nemzeti közakaratot, de — miként politikai versenytársai is — meghatározó kormányzati befolyásra törekszik — szögezi le a dokumentum. A megújult politikai szervezel a programnyilatkozat szerint szocialista párt, néppárt, reformpárt, demokratikus párt, a jövő pártja és nemzeti párt kíván lenni. A demokratikus szocializmusba való átmenetben a gazdasági megújulás alapvető feltétele a tulajdon reformja. A kismagántulajdon- tól a szövetkezeti tulajdonon keresztül a működőképessé tett állami tulajdonig, s a községi, városi, alapítványi tulajdonig valamennyi modern tulajdonformának — beleértve a külföldi tőketulajdont is — szabad életlehetőséghez kell jutnia — rögzíti a tervezet Vegyes tulajdonon nyugvó piacgazdaságot című fejezete. Az MSZMP elkötelezi magát a tulajdonformák sokszínűsége mellett, és alkotmányosan is garantálni kívánja a különböző formák esélyegyenlőségét és a tulajdonlás biztonságát. Fontosnak tartja, hogy az embereknek és közösségeiknek legyen joguk a tulajdon- forma szabad megválasztásához és változtatásához: bármely tulajdonformából lehessen bármely másikra váltani. A végső szót az egyenlő esélyű formák közötti versenynek kell kimondania : minden területen győzzön a hatékonyabb és selejteződjék ki az alkalmatlan. A programnyilatkozat kiemeli: a tőketulajdonosok és vállalkozók megjelenése, illetve szerepének növekedése mellett is biztosítani kell a munkások és alkalmazottak részvételét a gazdálkodás ügyeiben. Gazdaságunknak piacgazdasággá kell válnia. Ennek meg kell teremteni az alapvető feltételét: a korszerű, kiszámítható, stabil és rugalmas pénzügyi rendszert. A pénzpiac és egyben az egész gazdaság hatékony működésének záloga a forint átvált- hatósága. A programnyilatkozat szerint a piacgazdaság kiépítésével meg kell változnia az állam gazdasági szerepének. Az államnak — miként a világ összes fejlett országában — a piac feltételrendszerének megteremtését, az új technológiák ösztönzését, a piac káros hatásainak kivédését kell megoldani. Miként az Üj társadalmi értékrendre épülő elosztást című fejezetben a tervezet rögzíti: az MSZMP olyan jövedelemelosztási rendszer kialakítását tűzi ki célul, amely — az egyéni érdekeltséget megerősítve — hatékonyan ösztönzi a teljesítményeket, s ugyanakkor biztonságosabbá teszi a megélhetést; társadalmi járandóságokkal enyhíti a szociális feszültségeket, és összhangban van a piacgazdaság követelményeivel is. A reáljövedelem emelkedését valamennyi réteg érdekének tartja a nyilatkozat. Leszögezi azonban: a növekedés motorja a kockázat- vállalók, az új utakat keresők kisebbsége. E jól képzett kisebbség eredményes tévé kenységéért jogosan jár nagyobb jövedelem. Ám a gazdaság gyors átalakulásának időszakában sem szakadhatnak le tartósan és végzetesen egyes társadalmi rétegek a társadalom átlagától. A szocialista jóléti társadalom kiépítése elengedhetetlenné teszi az állam újfajta szerepvállalását a művelődés, az oktatás, az egészségügy és a környezetvédelem terén — fogalmaz a programtervezet. Az MSZMP a nemzeti művelődést, a tudomány fejlesztését a haladás elemi feltételének tekinti. Támogat és befogad minden olyan törekvést, amely az oktatás és kultúra fejlesztésének szolgálatában áll, s ellenzi a kulturális érdekek kiszolgáltatását a rövid távú politikai küzdelmeknek és a szűkkeblű gazdasági megfontolásoknak. A dokumentumban annak a meggyőződésének ad hangot, hogy a szellemi munka, az értelmiségi tevékenység reális anyagi és erkölcsi elismertetésében azonnali és radikális fordulatra van szükség. Növelni kell a kultúra részesedését a nemzeti jövedelemből. Az oktatási rendszer minden szintjén meg kell szüntetni az alapítás és működtetés állami monopóliumát. A közvetlen állami-hatósági irányítás helyett olyan rendszert kell kialakítani, amely garantálja a szakmai autonómiát, a tanszabadságot és az önkormányzat lehetőségét. A programnyilatkozatban az MSZMP új egészségpolitikát hirdet. Ennek lényegét abban jelöli meg, hogy az alapvető egészség- ügyi ellátás — emelkedő színvonalon — továbbra is állami feladat és állampolgári jog: intézményei azonban radikális reformra szorulnak, felszereltségük, ellátottságuk lényeges javítása nélkülözhetetlen. A tervezet kitér a környezetvédelem fontosságára, arra hív fel, hogy a természeti és az értékes építészeti környezet megóvása váljék társadalmunkra általánosan jellemző magatartássá és erkölcsi értékké. A megreformált szociálpolitika keretében mindenekelőtt a munkanélküliség problémáira kíván megoldást találni az MSZMP. Programnyilatkozata szerint munkahelyteremtő gazdasági stratégiával, oktatási, átképzési programokkal a lehető legkisebbre kell szorítani azok számát, akik kívül rekednek a munka világán. Szükségesnek tartja az állami ifjúságpolitika gyökeres megváltoztatását, a lakáshoz jutás esélyeinek javítását. A tervezetben az MSZMP elkötelezettségének ad hangot a „harmadik korosztály”, az öregek problémái iránt. Halaszthatatlan feladatnak tekinti a nyugdíjrendszer átalakítását. Szükségesnek tartja, hogy az alapnyugdíj — munkájától függetlenül — állampolgári jogon illessen meg mindenkit. A dokumentum utolsó, Helyünk a világban című fejezetében az MSZMP kinyilvánítja, hogy egyesíteni kívánja a kommunista és szociáldemokrata értékeket, hogy ezáltal is az egész nemzet érdekeit szolgáló erővé váljon. A magyar társadalomfejlődés tapasztalatainak kritikus és önkritikus elemzésére támaszkodva, olyan működőképes társadalmi rendszer felé kíván haladni, amely elszakad az életidegen, a társadalomra felülről és kívülről ráerőltetett modellektől, s ha merít a nemzetközi tapasztalatokból, tanulságokkal is szolgálhat más országok számára. A programnyilatkozat végezetül leszögezi: a Magyar Szocialista Munkáspárt független Magyarországot akar. Szorgalmazza, hogy a kormány a nemzetközi életben következetesen képviselje hazánk érdekeit. Alapvető normának tekinti az államok szuverenitását és egyenlőségét, területi sérthetetlenségét, az erőszak tilalmát, a viták békés rendezését és a népek baráti kapcsolatainak fejlesztését. Külpolitikánk alapvető elemének tartja a Szovjetunióhoz fűződő viszonyt. Célja, hogy még ebben az évszázadban egyszerre váljék feleslegessé és fel- számolhatóvá a NATO és a Varsói Szerződés. Az MSZMP arra törekszik, hogy a ma még létező szövetségi'rendszerek viszonyát a szembenállás helyett a közeledés jellemezze. Időszerűnek tartja a Varsói Szerződés belső reformját, a szervezet demokratizálását, a katonai doktrína védelmi jellegének erősítését. Meggyőződése, hogy a szövetségi rendszerhez tartozás nem lehet alapja az államok bel- ügyeibe való beavatkozásnak. Gazdasági kapcsolatrendszerünk átértékelésével kapcsolatban kívánatosnak tartja a magyar gazdaság hátrányos függőségének minden oldalú felszámolását, a kölcsönösen előnyös politikai és gazdasági kapcsolatok kiépítését. Hazánk és a szomszédos országok lakossága súlyos áldozatok árán tanulhatta meg, hogy egymás ellenében csak j vesztesei lehetnek a történelemnek — állapítja meg ä dokumentum. Ezzel összefüggésben az MSZMP kifejezésre juttatja: alapelvnek tekinti, hogy az ország- gyűlés jóváhagyása nélkül magyar haderő ne léphessen idegen földre. Támogatja azt a gondolatot, hogy minden külföldi csapatot vonjanak ki az európai államok területérő}, s a leszerelési folyamat fészeként vonják ki a hazánkban állomásozó szovjet csapatokat is. Az jemberi jogok, a kisebbségek egyenjogúsága védelmével és teljes körű kiteljesítésével kapcsolatban a prográmtervezet rögzíti: az MSZAfP a leghatározottabban fellép a nemzetiségi jogok megsértése, a kisebbségek erőszakos ásszimilációja ellen. Erdélyben kívánatosnak ítéli legalább a kulturális kisebbségi autonómia megvalósítását és az anyanemzettel való kapcsolatok szabadságát. Annak érdekében, hogy a válaszfalak leomoljanak a baloldal különböző áramlatai között, az MSZMP kész az egyenjogú, világnézeti korlátok nélküli együttműködésre a szocialista, szociáldemokrata, keresztényszo- cialista és a radikális baloldali irányzatokkal. (MTI)
