Somogyi Néplap, 1989. augusztus (45. évfolyam, 179-205. szám)
1989-08-23 / 198. szám
1989. augusztus 23., szerda Somogyi Néplap 5 A beszélgetés ideje alatt irányítás nélkül folytatódik a próba. A társulat ismeri feladatait, Zoltán Gábor Rozsdásodó vasszigor Sászisüsző, soszésusza, sá- szisüsző, soszésusze ... Rejtelmes szószörnyetegek hallatszanak ki hol halkabban, hol hangosabban a gyéké- nyesi állomásfőnökség művelődési házának ablakaiból. A magyar—jugoszláv határsáv közelében álló, s a vasutasok adományaiból épített félszázéves épület, az egykori „pengős ház” falai közé napbarnított lányok és fiúk loptak életet. A színházteremben egy vándortábor vaságyai i sorakoznak, s a falakról sem kerültek le még az idei vasutasnap dekorációi. A tavaly ősszel alakult, s a Kaposvári Tanítóképző Főiskola és az Agrártudományi Egyetem állattenyésztési kara fenntartásában működő Csokonai színkör társulata itt készül a következő évadra. — A színkörtagok( kétharmada jött el erre a gyé- kényesi két hétre — mondja Zoltán Gábor rendező, aki a fővárosból került Kaposvárra. A feszített I napirend sokunkat kifáraszt, hiszen gyakran éjjel kettőig is eltart egy-egy próba. — Mire készülnek? — Jelenleg Shakespeare Lear királyát próbáljuk, de szeretnénk színre vinni az Emil és a detektívek! című gyermekdarabot is. Óráinkat azonban a különféle beszéd-, légzés-, mozgás- és olvasás- gyakorlatok, szituációs játékok töltik ki. Természetesen lazító gyakorlatokat is közbeiktatunk; pantomirmjnal és néptáncelemekkel vegyülnek a fárasztóbb felapatok. A vidám tábori egküttlét adta az ötletet, hogy 'felkészülésünk „melléktermékeivel” is színpadra lépjünk az ősz folyamán. Sásjjisüsző soszésusze címen a tanítóképző gólyabemutatóján lépünk fel, ahol felvillantjuk a különböző tréningek és reflexgyakorlatok intimitásait, játékos-kedves pillanatait, valamint néhány nevezetes cikk is elhangzik majd. egy-egy gyakorlat befejeztével ad csak tanácsot. A helyes hangsúly, dallam és beszédtempó feladatai között néhány Montágh-gyakorlat- ra figyelek fel, olyanokra, melyekkel mi is szívesen foglalkoztunk a főiskolás évek beszédnevelés óráin... — Valóban, jó néhány gyakorlat az ő könyveiből került tematikánkba — mondja a fiatal rendező. E két hetet Montágh Imre tiszteletének és emlékének szenteltük. E zseniális ember szerencsére még engem is tanított. Montágh tanár úr azt vallotta, hogy a verset és bármilyen szöveget nem megszentelt kulturális értékként kell kezelnünk, hanem a forma felépítésére kell koncentrálnunk. Miközben erre figyelünk, valami megváltozik belülről... A szavak gyors-lassú, hangos- halk váltakoztatásával a lélekre irányítható a figye lem. E folyamat gyakorlására kiválóan alkalmasak — többek között — a Weöres- és a Babits-versek. — Jól felszerelt parányi konyha, hideg-meleg víz, kel Merész Katalin, az állattenyésztési kar közművelődési titkára lep meg bennünket, aki itt, Gyékényesen, édesanyjánál tölti szabadságának napjait — tájékoztat Zoltán Gábor. Távolodunk a „pengős háztól”, s a szúnyogokkal viaskodva az egyre erősebben felhangzó mókás sorokra fülelünk: Erdő szélén három ház Fegyház, kórház, hullaház. Mindben egy-egy kedvesem, Csak velem nincs senkisem. Senkisem! Lőrincz Sándor étkező. Kellő kényelem. Ki finanszírozza az ittlétet? — Sokat köszönhetünk a gyékényesi vasutasoknak, hiszen az ő jóvoltukból lehetünk a művelődési házban. Reggeliről, vacsoráról magunk gondoskodunk: az előfizetett ebédet pedig az állomás étkezdéjében fogyasztjuk el. Természetesen néha jólesik pár szelet finom almáspite, s néhány szem fekete szeder. Ilyen, s ehhez hasonlóűnyencségek Árpád-kori emlékek után kutat Babócsán dr. Magyar Kálmán régész. Az évek óta folyó ásatás az idén is újabb meglepetésekkel gazdagította a település históriáját, írásos emlékek nincsenek a legkorábbi építményekről^ a földben rejlő maradványok azonban hiteles forrósul szolgálnak, milyen is lehetett az itt lakók élete. A török kori leg^jdák szájról szájra járnak, ezek hitelesítése szintén a régész feladata. — Elsőként egy tizenegy és fél méterszer tizenhárom méter alapterületű középkori épület maradványaira bukkantunk — mesélte, — A nárciszos természetvédelmi terület. A lehető legkevesebb természeti kárt okozva haladtak az idén is a kutatott területen a történelmi múlt kutatói. Dr. Magyar Kálmánnak föltűnt, hogy a basakert kelleti részén nem nyílik a különleges virág. Vajon miért? Egy utcasor a babócsal középkorból A GYÉKÉNYESI „PENGŐS HÁZBAN" Középkori utca nyomaira bukkant Babócsán VISSZHANG Lehetett volna ésszerűbb is címmel augusztus 18-án cikk jelent meg a Somogyi Néplapban az alsó tagozatos diákok füzetcsomagjainak megvásárlásához nyújtandó helyi tanácsi támogatásról. Bízom benne, hogy a Demisz kezdeményezése végül is eléri célját, és az alsó tagozatos diákok támogatásban részesülnek. Az idézett cikkben közölt merev végrehajtásról annyit: ezt a támogatást szeptemberben az ingyenes füzetcsomagok osztása helyett a tankönyvek megvásárlásakor kívánjuk felhasználni. Így területünkön minden alsó tagozatosnak 75 forinttal olcsóbban adjuk a tankönyveket. Ezúton értesítem az érintetteket, hogy az elsősök ingyen kapnak ^tankönyvet. Reméljük, hogy a feszültségteljes napjainkban ezzel az intézkedésünkkel nem borzoljuk tovább az idege- ket< és nem lesz két garnitúra füzetcsomagja senkinek. Rendkívüli ülés összehívása nem volt indokolt, a tanács-vb augusztus 3-án dönthetett ebben az ügyben. Horváth Ferenc a tabi általános iskola igazgatója Amikor a lemezlovas halkabbra vette a zenét és éneklő hangon a mikrofonba duruzsolta, hogy „fiúk, •ideje lenne, ha abbahagynátok a lökdösődést”, a teremben egyszeriben minden szempár a parkett közepén rendetlenkedőkre tapadt. Azoknak ott, egy hang sem sok, annyi sem jött ki a torkukon, mert a diszkós—immár kissé hangosabban és vidámabban — folytatta a mondókáját: „Ez az, gyerekek; tapsoljuk meg őket!” A következő pillanatban már a „rendbontók” is mosolyogva tapsoltak, bűnbánóan integettek a lemezlovas felé, s már a lebukásuk pillanatában gedjedt haragjuknak sem volt nyoma. Ilyen egyszerű lenne elejét venni mindennemű rendbontásnak, heves lökdösődésnek, amiből könnyen dulakodás, verekedés kerekedhet? Mi múlhat a közönsége nyelvén értő, s azzal kapcsolatot teremteni tudó lemezlovason ? A rend. De mondhatnánk, a tinik nyugalma, valóban nyugodt és gondtalan hétvégi, nyárideji szórakozása — egyszóval: minden. Persze még sokan nem feledtük azokat az éveiket, amikor kedvenc diszkóinkat csapatostul szállták meg a rend őrei, hogy úgymond az érdekünkben ellenőrizzék a rendet és a fegyelmet. Felkapcsoltatták a lámpákat, a zenének is csendet parancsoltak és igazoltatták az egybegyűlteket. Szigorúak voltak, ahogy az felnőttekhez, a hatalom embereihez illik. És mit értek el a látványos vasszigorra! ? Egyesek féltek tőlük, néhányan még a diszkóról is leszoktak, mások meg a nyelvüket köszörülték rajtuk, szenivte- lenül, amúgy kamaszosan. Igaz, ők csak a dolgukat tették, végrehajtották a kapott parancsot. Olyan rendet akartak tartani a diszkóban is, majd később az aluljárókban s a koncerteken, amilyen á nagykönyvben írva vagyon. Ma már elismerik, az említett helyeken csak a legritkább esetekben fogtak el körözött fiatalokat. Többet ártottak tehát maguknak a folytonos razziázgatással, mint ameny- nyi hasznot az intézkedések hoztak. Mégis sokan vannak még a kemény vonal híveinek táborában, akik nagydarab fogdmegeket szeretnének látni valamennyi ifjúsági klub rendezőgárdájában. Mintha nem akarnák megérteni, hogy ez felesleges. Hiszen a rendező nem igazoltathat, pláne nem üthet, akkor meg minek legyen nagydarab? Hogy több helyet foglaljon? Miért baj az, ha valaki szép szóval is rendet tud tartani anélkül, hogy feltűnősködne vagy erejét fitogtatná? Rozsdásodik a korábbi vasszigor. Mind többektől hallani, hogy ez meg az a rendőr jó fej, ha nem lenne fakabát, talán még egy sörre is meghívnák — és ez jelenthet már valamit. Például azt, hogy a testület vezetői, és mind több tagja kezdi belátni: ami fiatalos, bohém, az még hem feltétlen maga a fertő, ahogy azt hosszú ideig a koncertekről és a diszkókról is tartották. És hogy sokkal jobban rendet tartanak maguk között a fiatalok — feltéve persze, hogy ezt megengedik nekik —, mint a rendszeresen megjelenő járőrök. Félreértés ne essék, a rendőrség munkájára, rendszeres megjelenésére a klubokban igenis szükség van, és lesz is. Csak ne ők döntsék el, hogy mikor van egy helyen rend, és mikor kell intézkedni. Ézt — már megr bocsássanak — náluk jobban el tudják dönteni a rendezők, vagy a diszkós lemezlovasok, akik naponta találkoznak közönségükkel. S csak akkor kiáltanak rendőrért, ha már nincs más megoldás, ha a mikrofonba dalolt intelmek hatástalanok maradnak. Számukra ugyanis mást jelent a rend, több mindenféle belefér, mint a hatóság hivatalból ott lévő embereinek. Csak bízni kellene bennük ... F. Gy. A. Nagy Gergely ilyennek álmodta meg a műemléki .rekonstrukció tervét A föltárás során újabb és újabb épíiletmaradványokat fedeztünk fel, így kirajzolódik előttünk egy középkori utcasor képe. Egy díszes bronzlapocska pedig arról mesél, hogy a finom ötvösmunka reneszánsz könyvdíszül szolgált. Tulajdonosa tehetős ember lehetett. A házakat nemcsak építőanyaguk minősíti, hanem a föld mélyéből előkerült leletanyagok is — magyarázta tovább a középkor; kutatója. A belső vakolatokon gazdag díszítéseket találtak. Csillag- és kazettás díszítést alkalmaztak a középkor építő- és díszítőművészei. — Ahol megszakad a basa-kerti nárciszos, ott találtuk meg a középkori települést, ez ad magyarázatot arra, hogy nem tudott e helyen szárba szökkenni a basa virágoskertjének pompás növénye. Törökkori épületek maradványaira könyebb bukkanni Babócsán, mint korábbiakra, ezért nem is csodálkozhatunk már azon, hogy gz idei ásatás eredményeként ezek közül is újabbak kerültek felszínre. Ám a tavaly megtalált fürdőnél jelentősebb épületcsoport falait sikerült az elmúlt hetekben föltárni. Egy karaván szeráj mesés képe rajzolódik ki előttem a régész elbeszélése nyomán, látván a fürdő, a fogadó épen maradt téglafalait. Mesés kincseket ugyan nem találtak, ám a kerámia maradványokból, kályhaszemekből, a konyhai eszközök darabjaiból képzeletünkben kirakhatjuk az egykori basakert képét. Nemcsak a föld mélyét vallatják Babócsán. A korábbi években föltárt középkori épületek műemléki helyreállítása is megkezdődött most nyáron. Nagy Gergely építész álmodta meg, milyen is lehetett egykoron a település. Megkezdődött az Árpád-korban alapított templom műemléki helyreállítása, folytatódni fog a munka az arborétum rendezésével. A török fürdő, illetve a Szent Miklós nevét viselő monostor 1994-ben gyújthatja meg képzeletünk mécsesét. A régész reménye: addigra sikerül teljesen föltárni a középkori utcarendszert. is. Horányi Barna Fotó: Csobod Péter CímképUnkön: dr. Magyar Kálmán régész az újonnan föltárt szeráj bejáratánál Két hét Montágh szellemében
