Somogyi Néplap, 1989. augusztus (45. évfolyam, 179-205. szám)
1989-08-18 / 194. szám
2 Somogyi Néplap 1989. augusztus 18., péntek Kormányszóvivői tájékoztató A szovjet—német viszony 1939—41-ben A titkos záradéktól a honvédő háborúig (Folytatás az J. oldalról.) munka, s ha nem is minden részletében, de legalább az elvekben közös álláspont alakuljon ki. A szóvivő kérdések nyomán kitért a kormány álláspontjára a VSZ-tagálla- mok 1968-as csehszlovákiai beavatkozásával kapcsolatban. Ügy vélte, hogy az MSZMP szerdán napvilágot látott állásfoglalása magában foglalja a kormányzat véleményét is. A Minisztertanács egyébként e dokumentum megszületésében kezdeményező szerepet játszott. Bár a ’68-as események értékelése a csütörtöki ülésen nem szerepelt, a szóvivő hiteles forrásokra hivatkozva közölte, hogy a miniszterelnök augusztus 20-i ceglédi beszédében kifejti a kormányzati véleményt ez ügyben. Az újságírók érdeklődtek arról is, mi a kormányzat álláspontja a tervezett húsáremelések miatt meghirdetett figyelmeztető sztrájkokról. A szóvivő elmondta, hogy a Minisztertanács mai ülésén tájékozódott a kialakult helyzetről. A polémia lényegét összefoglalva hangoztatta: minden ellenkező híreszteléssel szemben e mostani áremelés benne volt az előzetes ártervekben. Valójában nem központi áremelésekről van szó, mert az intézkedések olyan áruféleségeket érintenek, amelyek szabadárasak, s jó részüknél bejelentési kötelezettség sem terheli a termelőket. Mivel a listán szabadáras termékek szerepelnek, a kormánynak elvileg sem áll módjában közbelépni. (Egyébként a számítások szerint az áremelések évente mintegy 360 millió forinttal terhelik meg a lakosságot.) Ugyanakkor a MÉM és más érintett szervezetek szeptemberben részletesen tájékoztatják a kormányt a húsellátás helyzetéről. A kormányzat addig is kész eszmecserét folytatni a szakszervezetekkel a kialakult helyzetről. (MTI) A SZOT sztrájkbizottságának felhívása A SZOT sztrájkbizottsága csütörtöki ülésén megvitatta a húskészítmények áremelésének körülményeit; ennek ismeretében felhívást adott ki, amelyben fölkért minden dolgozót, hogy csatlakozzon a vasasok augusztus 18-ára, péntekre meghirdetett figyelmeztető sztrájkjához. A felhívás rögzíti: a sztrájk célja, hogy a kormány augusztus 21-én és szeptember 4-én ne emelje egyes húskészítmények árát. A sztrájk követelésük alátámasztására szolgál, és egyúttal tiltakozás az olyan kormányzati politika ellen, amely a hasonló gondok érdemi megoldása helyett rögtönzött intézkedésekkel folyamatosan csökkenti az életszínvonalat. A sztrájk időtartama legfeljebb egy óra legyen, a lakosság nyugalmát minél kevésbé zavarja, alapvető szolgáltatásokat ne érintsen, a legkevesebb anyagi veszteséggel járjon, fegyelmezetten történjen. Javasolják, hogy az üzemekben hozzanak létre sztrájk- bizottságokat és szervezzék meg a rendezőgárdát. A bizottság kéri a szak- szervezeti tisztségviselőket, hogy a sztrájk előtt és alatt folyamatosan tájékoztassák a dolgozókat a megmozdulás céljáról, biztosítsák véleményük kifejtésének lehetőségét. Felhívnak minden dolgozói és munkás érdekképviseletet, politikai mozgalmat és pártot, hogy a sztrájk céljait támogassa, annak végrehajtásában működjön közre. LENGYELORSZÁG Hárompárti koalíciós kormány felállításáról állapodtak meg Csütörtökön délután Varsóban a köztársasági elnöki palotában Wojciech Jaruzelski fogadta Lech 'Walesát, a Szolidaritás elnökét, Roman Malinowskit, az Egyesült Parasztpárt és Jerzy. Juzwiakot, a Demokrata Párt elnökét, abból az alkalomból, hogy a három pártvezető aznap megállapodott egy hárompárti koalíciós kormány megalakításáról, amely ugyanakkor nyitott lenne a parlamentben képviselettel rendelkező reformerők számára is. Az új kormány megalakításának koncepcióját Lech Walesa terjesztette elő, ami önmagában is jól jelzi, hogy a hárompárti koalíció vezető ereje a Szolidaritás kíván lenni. Több mint valószínű, hogy néhány napon belül a köztársasági elnök kijelöli az új minsizterelnöiköt, akiinek személyéről az új koalíció tagjai még nem állapodtak meg, de aligha Lech Walesát éri a megtiszteltetés. Az elnöki palotában lezajlott találkozón jelen volt Czeslaw Kiszczak, az eddigi megbízott miniszterelnök is, akinek a résztvevők megköszönték erőfeszítését egy nagykoalíciós kormány megalakítására. Kiszczak hivatalosan is lemondott Czeslaw Kiszczak, a LEMP KB Politikai Bizottságának tagja csütörtökön este levélben közölte lemondását a kormányfői posztról Wojciech Jaruzelskivel. Kérte a köztársasági elnököt, hogy mentse fel őt a kormányalakítási feladat alól. Ezzel formálisan is elhárult az akadálya annak, hogy Wojciech Jaruzelski új miniszterelnököt bízzon meg a kormány létrehozásával. Otven esztendeje, 1939. szeptember 1-jén tört ki a második világháború, amelynek előzményeiről, egyebek között a szovjet—német megnemtámadási egyezményről különösen sokat írnak ezekben a hetekben a történészek. Az alábbiakban Rój Medvegyev ismert szovjet történész gondolatait ajánljuk olvasóink figyelmébe. Az APN sajtóügynökség számára írt cikket terjedelmi okokból rövidítve közöljük. ... Ezerkilencszázharminc- kilenc augusztusának végén Sztálin a kisebb rosszat választotta, amikor megkötötte a megnemtámadási egyezményt Németországgal. Ma már kétségtelenül egyértelmű, hogy ezzel a lépéssel a Szovjetunió erkölcsi-politikai tekintélyvesztést szenRibbentrop német külügyminiszter aláírja a megnemtámadási szerződést. A háttérben Molotov és Sztálin vedett, különösen a nyugati országok haladó közvéleménye és a nemzetközi kommunista mozgalom köreiben. Sokak számára, akik a Szovjetunió barátainak és a fasizmus ellenségeinek tekintették magukat, ez a paktum nemcsak váratlan volt, hanem természetellenes is. Természetesen a szovjet emberek számára is váratlan esemény volt ez, hiszen ellent mondott mindannak, amit gyerekkoruktól hallottak a fasizmusról. A PAKTUM ÉS ZÁRADÉKAI Különös figyelmet érdemelnek azok a „titkos záradékok”, amelyeket a megnemtámadási szerződéshez csatoltak és amelyek Németország és a Szovjetunió érdekszféráinak felosztását rögzítették „A lengyel államhoz tartozó területek földrajzi és politikai átrendezése esetén”. A titkos záradék eredeti példánya mind a mai napig nem került ugyan elő, de a másolat szövegét több sajtóforrás is közölte már. (A közelmúltban jelentették be Bonnban, és legutóbb Moszkvában is, hogy a záradék eredetijét megsemmisítették, de előtte mikrofilmre vették s a jelek szerint tartalmukhoz nem férhet kétség — a ford, megjegyzése.) Ma is találkozni olyan véleményekkel, melyek hibásnak értékelik ezeket a megállapodásokat, sőt Lengyel- országnak a Szovjetunió és Németország általi negyedik felosztásáról beszélnek. Jómagam is hallottam olyan véleményeket, miszerint 1939. szeptember közepén a Vörös Hadsereg egy előzetes megállapodás nélkül is bevonulhatott volna Nyugat-Ukrajnába és Nyugat-Belorussziá- ba. Mivel akkor Anglia és Franciabrszág már hadat üzent Berlinnek, Németország úgymond megbékélt volna a Vörös Hadsereg akciójával. Személyesen azt tartom, hogy egy olyan dokumentum, mint az augusztus 23-i megnemtámadási szerződés, feltétlenül szükségessé tette egy konkrétabb záradék létrejöttét is. Ha pedig a megállapodást az akkori bonyolult nemzetközi viszonyok között szükségszerűnek értékeljük, ugyanígy kell viszonyulnunk — már csak • a dolgok logikájából is kiindulva — a titkos záradékhoz is. Akkor, augusztus végén senki sem állíthatta bizonyosan, hogyan cselekszik Anglia és Franciaország Lengyelország megtámadása után. Nem lehetett kizárni, hogy tartózkodni fognak a Németország elleni azonnali hadüzenettől. Éppen ezért egy lengyel—német háború közepette s egy Hitlerrel megkötött előzetes megállapodás nélkül a Vörös Hadsereg bevonulása felettébb kockázatos lett volna. A Szovjetunió már nem tudta megakadályozni a német támadást Lengyelország ellen, de tudott és kellett is gondoskodnia saját pozíciói . és védelme erősítéséről. Annál is inkább, mivel olyan területekről volt szó, amelyeken többségben ukránok és beloruszok éltek. Megegyezés született arról is, hogy Litvánia északi határa egyben a német birodalom és a Szovjetunió befolyási övezeteinek a határát is alkotja Kelet-Európábán, A „balti államokhoz (Finnország, Észtország, Lettország és Litvánia) tartozó területek területi és politikai átrendeződéséről” szóló homályos kitétel pedig kétségtelenül szabad kezet biztosított Sztálinnak az említett államok irányában. Meg lehet érteni a balti köztársaságok lakóinak érzelmeit, amikor is a titkos záradék sorait olvassák. Ám a politikában, különösen egy kezdődő világháború előestéjének bonyolult viszonyai közepette az erkölcs és a nemzetközi jog önmagukban nem védhették meg a nemzeti függetlenséget. Akkor a balti államok semmiképpen nem őrizhették meg semlegességüket. Választaniuk kellett: vagy a Szovjetunióval, vagy Németországgal. Persze ezen kormányok részére ez a választás is csak papíron adatott meg — mások döntöttek helyettük; a szovjet érdekszférában találták magukat. Finnország helyzete másként alakult... IDEOLÓGIAI PALFORDULAT Ha azonban a megnemtámadási szerződést kényszerűnek és szükségszerűnek ismerjük el, akkor az 1939. szeptember 28-án megkötött szovjet—német barátsági és haitárszerződést hatalmas hibának kell tekintenünk. Ez esetben nem beszélhetünk semmilyen szükségszerűségről — ám a történelmi paradox bevégeztetett... A szovjet—német viszony alkulása nemcsak a külpolitikában, hanem az ideológiai munkában is nagy változásokat követelt. 1939 őszétől a Szovjetunióban beszüntették az antifasiszta propagandát, a szovjet vezetők pedig feltétel nélkül támogatták és igazolták a hitleri Németország tevékenységét. Szovjet és német tisztek találkozója Breszt-Litovszkban — alatta a titkos záradék kópiája amelyet, úgymond angol és francia agresszió veszélye fenyeget ... Molotov például 1939. október 31-én kijelentette, hogy „nemcsak értelmetlen, de bűnös dolog is olyan háborút viselni, mint a hitlerizmus megsemmisítéséért folytatott”. Ezek után Lavrentyij Berija is titkos parancsban utasította a GU- LAG-táborok vezetőségét, hogy az őrök ne nevezhessék „fasisztáknak” a politikai foglyokat. Ezt az intézkedést csak 1941. június 22. után vonták vissza. Ez időszak alatt a szovjet sajtó hasábjain sem lehetett a „fasiszta” illetve „fasiszta Németország” szavakat olvasni. Mindemellett az összes kommunista párt számára kiadtak egy direktívát, mely szerint a propaganda fő élét az angol—francia imperializmus ellen fordítsák. Ez persze gyökeresen ellent mondott a Komintern VII. kongresszusán elfogadott nevezetes határozatnak, amely a fasizmust jelölte meg fő ellenségnek. Ez a pálfordulat súlyos károkat okozott a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom soraiban, különösen a Francia Kommunista Pártnál ... KI NYERT TÖBBET? Tény, hogy a szovjet—német megnemtámadási szerződés két évvel elhalasztotta a szovjet belépést a háborúba. Vitathatatlan tény azonban az is, hogy Németország sokkal jobban kihasználta a saját céljaira ezt a halasztást mint a Szovjetunió ... Sztálin 1939 végén nem láthatta előre, hogy Európában az események ilyen gyors fordulatot vesznek, így például a nácik gyakorlatilag ellenállás nélkül elfoglalták Dániát és Norvégiát, majd 1940 nyarán már övék volt Belgium és Hollandia. Franciaország gyors eleste s az angol1 expedíciós hadtest dicstelen távozása igen kellemetlen meglepetésként érte Sztálinit, aki első világháborús hosszú, álló ütközetekre számított. Nehéz volt nem elítélni a hitleristák nyugat-európai agresszióját, azonban a „barátság” szerződés passzusai más értékelésekre késztették a moszkvai vezetőket. így például az angol—francia csapatok összeomlása után a szovjet sajtó nem egyszer azt hangsúlyozta, hogy a barátsági és megnemtámadási szerződésnek köszönhetően „Németország nyugodt hátországot biztosíthat magának Keleten”. Emellett a Pravda szívesen idézett német lap- jelentéseket, melyek szerint éppen ezen szerződéseknek köszönhetően „sikeresen alakul a Nyugat elleni támadás”. ... Sztálin nem elégedett meg a Hitlerrel kötött „barátsággal”. 1940. második felében újabb tárgyalások kezdődtek Németországgal, amelyek az Anglia feltételezett összeomlása utáni helyzetre, pontosabban a világ befolyási övezetekre való felosztására vonatkoztak. A tárgyalásokat Hitler kezdeményezte, azt remélve, hogy ezzel elaltatja Sztálin éberségét a Wermacht készülődő támadásáról a Szovjetunió ellen. És Sztálin bizonyos fokig ráharapott a csalira. A szovjet—német szövetségről folyó tárgyalások később félbeszakadtak, de nem szovjet kezdeményezésre. Egész egyszerűen Hitler megszüntette a válaszadást a Moszkvából érkező e témájú kérdésekre ... Rój Medvegyev (Ford.: Daróczi László) A SOMOGYI NÉPLAP szerkesztősége FÖLVESZ gyakorlott gépírónőt Jelentkezni lehet hétfőtől csütörtökig 9— 11 óra között a szerkesztőség titkárságán (Kaposvár, Latinca S. u. 2.) (X) i
