Somogyi Néplap, 1989. augusztus (45. évfolyam, 179-205. szám)

1989-08-17 / 193. szám

1989. augusztus 17., csütörtök Somogyi Néplap 3 A megyei képviselőcsoport nyílt ülése Marcali és környékének kongresszusi küldöttjelöltjei (Folytatás az 1. oldalról) A mihiszterhelyettes- egyet­értett a képviselővel abban, hogy az elkülönített alapok egy részének léte nem indo­kolt, míg máshol a felhasz­nálás alaposabb ellenőrzésé­re van szükség. Az adórendszer változásai­nak kiszámíthatatlanságát kifogásoló fölvetésre vála­szolva mondta: „Illúzió vol­na azt célul tűzni, hogy 3— 4 évig nem nyúlunk az adó­rendszerhez. Reálisan csak arra törekedhetünk, hogy a bizonytalanságot elviselhető szinten tartsuk.” Ez lényegé­ben annyit jelent, hogy a tárgyalt kérdésekben csak a bizonytalanság a biztos. Dr. Horváth Ferenc kép­viselő e témák kapcsán is a fiskális megközelítést kifo­gásolta, úgy ítélve meg, hogy a költségvetési reform nem lehet megalapozott, amíg a helyi tanácsok önkormány­zati lehetőségei tisztázatla­nok. Arra is utalt, s nem alaptalanul, hogy az állam Az MSZMP balatonföld- vári üdülője Park Hotel né­ven üzemel tovább, s a gyö­nyörű parkba, a strandra bárki beléphet, aki kifizeti a belépődíjat. — A változtatásokra már 1988 szeptemberében meg­kezdtük az előkészületeket — mondta Módos Attila igazgató. — Az önállóbb, gazdaságosabb üzemeltetés érdekében beakcsolódtunk az idegenforgalomba. Jö­hetnek a vendégek aludni, strandolni, étkezni is. Étter­münk például másodosztá­lyú árakkal várja az érdek­lődőket, s ez balatoni szin­ten, azt hiszem, elfogadható. Kerti büfénket, presszónkat, strandfelszerelésünket szin­tén használhatják a betérő vendégek. A tenisz-, a mini­golfpályát és a röplabdapá­lyát js bárki bérelheti. újraelosztó szerepének csök­kentése jegyében átcsúszha­tunk a ló másik oldalára. Azaz, a költségvetés túlvál­lalásából a semmit sem vál­lalásba, amikor létfontossá­gú területek válnak műkö­désképtelenné. A miniszterhelyettes a PM-et bürokraták gyüleke­zeteként feltüntető gyakori vádakra válaszolva mondta el: profi hivatalnokokra a társadalomnak ugyanúgy szüksége van, mint profi vállalkozókra. Az állami bü­rokrácia kifejezést ma min­denki kritikus éllel emlegeti. Mint mondta, e szervek lé ténél fontosabb kérdés a bürokrácia hatékonysága és működésének ellenőrizhető­sége. Az ,MDF kaposvári szer­vezetének képviseletében Hódos Győző vállalkozásba­rát pénzügyi politikát sür­getett. A mérsékeltebb adó­kulcsok ellentételeként — s ez a gondolat nem új — egyebek közt a veszteséges — A szállodai helyeket hogyan értékesítették ? — Három szerződést kö­töttünk. összesen 420 ágy- gyal rendelkezünk, de ezt így csak családos üdülőként tudtuk kihasználni. Szállo­dai jelleggel, kényelmes el­helyezéssel 250—300 vendé­get tudunk fogadni. A bu­dapesti és a siófoki IBUSZ- szal garanciális szerződést kötöttünk, a Dél-Balaton Kft.-vel szintén. Ezek a szerződések garantálják szá­munkra, hogy minden szo­bát értékesítve biztosított a bevételünk még akkor is, ha netán a szezon folyamán nem mindig üzemelnénk telt házzal. — Milyen vendégkörrel számoltak s számolnak? — Magyarok általában ke­vesen ' érkeznek hozzánk, a külföldiek közül elsősorban a nyugatnémetek, az osztrá­vállalatok támogatásának megszüntetését, a sokat vi­tatott állami nagyberuházá­sok leállítását, vagy egyes önmagukat túlélt társadalmi szervezetek és testületek fel­oszlatását javasolta. Utalt arra is, hogy gazdasági éle­tünk mai zavaros vizeiben a szaporodó bankok halász­nak a legnagyobb sikerrel. Emelik kamataikat, ám szűkmarkúan bánnak a ter­melést serkentő pirulákkal. Érvei épp olyan meggyőző­ek voltak, mint a válasz. Egy pénzintézet ugyanolyan vállalkozás, mint a többi. S mivel a bankok csak betéti kamatok emelésével versenyezhetnek sikeresen a betétekért, hogy nyeresége­sek maradjanak, növelniük kell hitelkamataikat is. A gazdaság ellentmondá­sait meglátni és szóvá ten­ni könnyebb, mint megolda­ni. A jelenlevő szakértők több apró példája bizonyí­kok keresnek bennünket, de előfordult már angol, ame­rikai vendég is szállodánk­ban. tóttá ezt. Terhes rubelaktí­vumunk mérséklésére kézen­fekvő megoldásnak látszik például a KGST-exportunk mérséklése. Más megvilágí­tásba kerül a dolog, ha tudjuk, hogy hazai vállalko­zások sorának léte függ et­től az exporttól... A délutánba hajló fórumon végül is nem sok újat tud­tunk meg, mégis a résztve­vők tanultak mások szemé­vel is látni, s korántsem haszontalan leckét kaptunk toleranciából is. Ázsia egyik legnagyobb ki­állításszervezője, az SHK International Services Ltd. a Hungexpo közreműködésé­vel, egyévi megfeszített tár­gyalássorozat után egy ki­állítási pavilonba hozta ösz- sze Ázsia reprezentáns kép­viselőit, akiket egy évvel ezelőtt még nem láthatott volna a közönség és a szak­ma. Augusztus 22—26. között rendezik meg a Hungexpo „D” pavilonjában a „Made in Asia ’89” kiállítást. A szervezők nevében az SHK International Services Ltd. vezérigazgatónője és a Hungexpo igazgatója tartott tegnap sajtótájékoztatót a budapesti Grand Hotel Hun­gária különtermében. Horváth János, a BNV igazgatója ismertette, hogy a kiállítók új piacokat ke­resnek, ezáltal a budapesti 1100 négyzetméteren történő megjelenésüket példa érté­kűnek tekinti a Hungexpo. Házhoz szállítva jön az üz­letkötés lehetősége, hiszen a szocialista országok közül el­sőként nálunk jelentkeznek az ázsiai országok. A hazai rendezők felké­szültek arra, hogy igen nagy lesz a szomszédos országok­ból az érdeklődés. Népes csoportok jelezték látogató szándékukat Lengyelország­ból és Jugoszláviából is Miss So Yuk Choy, az SHK vezérigazgatónője el­Befejeződött a küldöttek jelölése Marcaliban és kör­nyékén az MSZMP kong­resszusára. A küldöttek név­sora a következő: Berend Ferenc pusztakovácsi tsz- elnök; dr. Berényi Sándor, a kéthelyi tsz üzemi állator­vosa; Bogár László, a so- mogyzsitfai erdészeti szak­munkásképző intézet igaz­gatóhelyettese; Csordás Fe­renc, a marcali 522. Sz. Szakmunkásképző Intézet és Szakközépiskola igazgató­ja; dr. Grübl László, a vá­rosi pártbizottság első titká­ra; Horváth Zoltán, a bala­tonszentgyörgyi általános is­kola tanára; dr. Ledniczki mondta, hogy Hongkongból, Kínából, Tajvanból, Dél-Ko­reából, Thaiföldről, Malaj­ziából, Indiából és Pakisz­tánból mintegy 88 kiállító cég lesz látható a jövő hé­ten Budapesten. A kiállítás koncepcióját abban határozta meg Miss Choy, hogy az Ázsiában ki­alakított magas minőségnek és az olcsó árnak új piacot kell keresni, hisz a nyugat­európai protekcionizmus miatt a behatolás lehetősége igen csekély. Európai kitekintésük okai­ról elmondta, hogy a meg­jelenő országok nyersanyag­ban szegények, tehát a ter­mékeikért elsősorban nyers­anyagot és gépi berendezé­seket szeretnének. A másik jelentős ok, hogy a kelet­európai országok és Ázsia között most kezdenek éledni a kapcsolatok, ezt akarják a kereskedelmi lehetőségek­kel minél jobban kiterjesz­teni. Magyarország szerepe eb­ben a stratégiában nem csu­pán az, hogy a hazai pia­con megjelenjenek a kiállí­tó és majdan jelentkező cé­gek, hanem az is, hogy föld­rajzi helyzetét kihasználva, közvetítő szerepet töltsön be a szocialista országok irá­nyába. Azok a nagyvállalatok, amelyeknek már Jtorábbi magyar kapcsolataik van­nak, azok önálló kiállítóként István, a marcali városi kór­ház szakorvosa; Magyar Ist­ván, a Böhönyei Állami Gazdaság igazgatója; Pe- resztegi Gyula, a balaton­szentgyörgyi tsz ágazatveze­tője; Puha János, a taps 3- nyi községi pártbizottság titkára; dr• Suchman Ta­más, a Budapest Bank Rt. fiókvezetője; Ujj Imre, a Mechanikai Művek marcali gyáregységének igazgatója. A küldöttjelöltek közül a négy kongresszusi küldöttet pártszavazással választják meg augusztus 28-a és szep­tember 4-e között a marcali városi pártválasztási bizott­ság tájékoztatása szerint. fognak szerepelni az őszi BNV-n. A kiállítók között van hatvan órákat gyártó cég, negyven textilipari termé­keket előállító vállalat. Húsz cég mutatja be különböző elektronikai termékeit, a számológépeket és játékokat. Ezenkívül több exportőr kí­nálatában látható lesz a termékskála a cipőtől, a kozmetikai cikkektől a vi­deóberendezésekig. Látha­tunk majd ékszereket, élel­miszeripari termékeket és mindennapi használati fel­szereléseket. Lesznek a kiállítók között olyan vegyes vállalatok is, mint az Asia—Oceania (kí­nai—ausztrál), a Guangzhou Ruházati Vállalat (kínai— hongkongi), a Guangmei Élelmiszergyár (kínai—ame­rikai). Ázsiai méretekkel is óriá­sok és nagyok jöttek el Bu­dapestre, hogy bemutassák országaik fejlett iparát, és megteremtsék a lehetőséget arra, hogy a már korábban jó hírnevet szerzett magyar árukért, nyersanyagokért cse­rébe élvezhessük is azokat. A Hungexpo kiállítási te­rületén, a „D” csarnoi.b- , látható a kiállítás naponta 10—18 óráig. A szervezők, az elsőnek járó külön gesztusként, in­gyenesen állnak az érdeklő­dő közönség rendelkezésére. M. T. HÁROM SZERZŐDÉST KÖTÖTTEK Az idegenforgalmat szolgálja a földvári HSZHP-üdülő B. F. ÁZSIA BEMUTATKOZIK Egy éve még elképzelhetetlen lett volnaw A tendencia javulást mutat — CSAK ÉRZÉKELNI NEHÉZ Fonyódon megsúgták a he­lyes választ méterenként egy forinttal emelkedik az ár. Akik nem kedvelik a rejtvényeket, azoknak el­magyarázom: van egy ked­velt szórakozóhely a város­ban, ahol 100 forint egy üveg sör. Ettől 75 méterre van egy bolit, ahol kicsiben- nagyban (ládaszámra) lehet sört vásárolni. Itt a márkás sör 25 forint körül van. Csak át kell tolnunk ezt a sört az előbb említett helyre, s már­is megoldottuk a rejtvényt. Fenyővári János, á tanács ár- és fogyasztói érdekvéde­lemmel megbízott munka­társa az elmúlt néhány hét kereskedelmi, . vendéglátó- ipari ellenőrzéseiről tájékoz­tat. Eszerint a kiskereske­dőknél leggyakoribb gond az árnyilvántartási, a bizonyla­ti fegyelem betartása. Ezért a közelmúltban két bünte­tést is kiszabtak öt-, illetve nyolcezer forint összegben. Nem sakkal jobbak a kis­iparosoknál szerzett tapasz­talatok sem. Ízelítőül három szakma, három szabálysér­tés. Egy szobafestő 22 ezer 400 forint értékben duplán számolta az áfát. Egy tető­fedő bádogos 51 ezer forint, egy kőműves 50 ezer forint tisztességtelen árat számolt fel. Ez utóbbi ellen még kon­tárkodásért is szabálysértési eljárás indult. A kárvallot­tak mindhárom esetben visz- szakkapták pénzüket. A legsúlyosabb problémák a vendéglátóhelyeken for­dulnak elő. Az egyik diszkó­bárban bármit vizsgáltak, mindenben hiányosságokat fedeztek fel. A rövid italok mérésénél például „nyugati importból” származó hamis mércét használtak, amely 0,5 deciliter helyett 0,35 decili­tert mért, így minden ven­déget — az ital minőségétől függően — 20—40 forinttal megkárosítottak. A mércét természetesen elkobozták. Fenyővári János tovább sorolja az itt tapasztalt hiá­nyosságokat. A létesítmény csak besorolása szerint első osztályú, a látvány inkább elszomorító, minit felemelő, bár a nagyterem avíttságáta félhomály és a villogó fé­nyek jól leplezik. A legtöbb gond a szociális helyiségek­ben van. A csempék hiá­nyosak, lyukasak, a padló- burkolat kopott, a mellék­helyiségekben nemcsak pa­pír nincs, hanem már tartó sem, s ha valaki ezek után legalább kezet akar mosni, reménytelenül tartja kar­jait a régi, koszos kézszárító alá. Az sem működik. Még szerencse, hogy itt is taka­rékosan bánnak a fénnyel, mert a nem éppen mai lám- pabúrákat ujjnyi vastag por fedi, s így alig lehet észre­venni, hogy az ablakokon a két-három évvel ezelőtti me­szelés nyomai látszanak. A raktárakban a rend oly tá­volinak tűnik, mint a két­nyelvű árlap vagy az italok­hoz a kötelező jég. Ezek után érdemes-e el­mondani az üzletvezetőnek, hogy az első osztályú helyek bejáratánál föl kell tüntetni a besorolást, itt kell fogadni és asztalhoz kísérni a ven­déget? Egy másik vendéglátósra viszont nyugodtan ráfoghat­juk, hogy spórolós ember. Ügy gondolta, fölösleges len­ne a már tavaly is bevált fagylaltporától megszaba­dulni. Oly bőszen készítette lejárt szavatosságú porából a kiváló fagylaltját, hogy az adminisztrációrk bizony ke­vés ideje maradt. így for­dulhatott elő, hogy „mind­össze” 150 rendbeli szabály- sértés — árnyilvántartási, árfelitünteitési, számviteli, bizonylati rend megsértése — miatt indítottak eljárást ellene. Egyszer — lehetőleg a kö­zeljövőben — meg kellene tudnunk persze azt is, hogy megszületett-e már. az a leendő jogász, aki a jogsza­bályok Ariadné-fonalával próbál 6egítő kezet nyújtani az adminisztrációban tévely­gő kisiparosoknak, kiskeres­kedőknek. Az egyik fonyódi ABC- ben délutánra olyan már a marcali sütésű kenyér, hogy verekedni lehet vele. Azt mondja az üzletvezető, há­rom ember kell hozzá, hogy a szokásos mennyiséget fél­kilós, kilós darabokra fel­vágják. EbbőL a „kiváló áru­ból” két mázsa, a fonyódi- ból 5^6 mázsa is elfogy na­ponta. Akiket- illet: ez is egy lehetséges útja a takarékos­kodásnak. , Nézzük az árakat! Általá­ban pontosan feltüntették, ám a próbavásárlásra kivá­lasztott szovjet pezsgőnél nincs ár. Az üzletvezető, amikor látja, hogy kosárba rakjuk, közli velünk: 82,50. A pénztárnál 81-et fizetünk, a jegyzőkönyvezésnél kide­rül: a valós ár 82. Nem is csodálkozunk, hogy nem tudják pontosan. Né­zek egy konzervet, igazi si­keráru: vegyes zöldfőzelék. Eredeti ára 29,30, s mellette még három „új” ár — a legutóbbi 51 forint. Mező- gazdasági sikereink, stabili­zációs programunk büszke hirdetője! Gond persze itt is van. Le­járt szavatosságú áruk a polcon, pókháló a szörpös- ládán, megdögönyözött, ösz- szétört téli fagyi a kosárban. Szabálysértési feljelentés készül az üzletvezető ellen. Azt mondja a tanácsi dol­gozó, hogy az ellenőrzések 48 százaléka fedez fel vala­milyen hiányosságot, s ez a korábbi évekhez képest bi­zonyos mértékű javulást je­lent. Ha csak a tendenciát nézzük, már nem is lehe­tünk nagyon pesszimisták... Kár, hogy a tendencia sze­ret rejtőzködni, a baj meg mutatja magát. Süli Ferenc A találós kérdés: ho­gyan aránylik a sör ára a kereskedelmi és a szórakoztató hely kö­zötti távolsághoz?

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents