Somogyi Néplap, 1989. augusztus (45. évfolyam, 179-205. szám)
1989-08-16 / 192. szám
XLV. évfolyam, 192. sióm Ára: 4,30 Ft ~ 1989. augusztus 16., szerda Terület- és településfejlesztés A helyi önkormányzatoké a döntés A terület- és településfejlesztés megújuló koncepciójáról tájékoztatta kedden a sajtó képviselőit Lackó László belügyminiszter-helyettes. A fejlesztés főbb irányainak főként elvi jelentőségű megállapításokat tartalmazó ismertetésére az adta az alkalmat, hogy a tárca kebelén belül — több hónapos szervezőmunka után — létrejött a terület- és a településfejlesztéssel összefüggő problémák gondozásával megbízott szervezet. A korábban több tárcára szétforgácsolt hatáskörök koncentrációjára hivatott belügyminisztériumi szervezeti ág elképzeléseivel most első ízben lépett a nyilvánosság elé. Az újjá formálódó koncepció legfontosabb, s egyben a korábbiaktól eltérő gondolatát Lackó László abban foglalta össze, hogy a települések életének formálásában, arculatának alakításában a helyi önkormányzatokat illeti a meghatározó szerep. A kormányzat feladata ezzel szemben nem a közvetlen beleszólás, hanem átfogó, országos kerettervek kimunkálása, a működés feltételeinek megteremtése. A megyei tanácsokra a térségenként tapasztalható eltérések kiegyenlítésének feladata várna. Az erősödő helyi önkormányzatok önállóságának alapját a szervezeti módosítások mellett mindenekelőtt a pénzügyi függetlenség vetheti meg. Ezért a település- fejlesztés távlati elképzelései is azzal számolnak, hogy a jövőben a tanácsok finanszírozási rendjében mind nagyobb hányadot tesznek ki a helyi jövedelmek. Az idén a tanácsok mintegy 230 milliárd forinttal gazdálkodhatnak, s ennek az összegnek csaknem felét úgymond felülről „osztja le” a költség- vetés. Az- elkövetkezendő években azonban a helyi tanácsok mind nagyobb arányban támaszkodnak a helyszínen képződő forrásaikra, így például a személyi jövedelemadóból az érintett településen befolyó összegre, illetve az üdülőhelyi díjra. Lackó László elmondta azt is, hogy a minisztérium településfejlesztési ügyekben illetékes vezetői „válság- menedzselő” programokat dolgoznak ki az elmaradott térségek fejlesztése érdekében. A problémákkal küszködő térségek sorában most mindenekelőtt Borsod megye áll a figyelem középpontjában, de a .minisztérium felkészült arra is, hogy mind több terület iratkozik fel a gazdasági, szociális válság sújtotta térségek gyarapodó listájára. A feszültség növekedésével számolnak például a Közép-Dunántúlon, Baranyában, illetve a mező- gazdaság várható erőteljes strukturális átalakulása nyomán az Alföld egy részén is. Fontos szemléleti változás, hogy — a minisztériumi szó- használat szerint — a „területi válságok” kezelését a korábbiaktól eltérően nem azonosítják pusztán munkahelyek létrehozásával. Éppen a borsodi példa hívta fel a figyelmet arra, hogy a gazdaság mai árstrukturálódása már azokat a munkahelyeket fenyegeti, amelyeket nem is olyan régen éppen a foglalkoztatási gondok enyhítésére hoztak létre. A probléma orvoslása éppen ezért a tárca vezetőinek elképzelése szerint komplex megközelítést igényel. A fejlesztési koncepciókban véleményük szerint helyet kell kapnia az úgynevezett humán szféra, az oktatás, s nem utolsó sorban a telekommunikáció átfogó fejlesztésének is. Gyors eredményeket azonban a feladat nagysága miatt nem ígérhetnek a településfejlesztés gazdái. Ami az elképzelések valóra váltásának menetrendjét illeti, Lackó László egyelőre csak annyit tudott közölni, hogy az új tartalmú területi tervezés körvonalainak kidolgozása az év végére várható, a tanácsi gazdálkodás finanszírozásának reformja előreláthatólag az ősszel kerül a parlament elé, s néhány elemét már jövőre bevezethetik. Az új rendszerre való áttérés azonban csak 1991-ben esedékes. (MTI) Elektronikus jelzőrendszer Kópházánál Elektronikus jelzőrendszert helyeztek üzembe kedden Kópházánál. A berendezés azt mutatja, mennyit kell várakozni a közelben lévő két határátkelőnél, a kópházinál és a .soproninál. A Győr és a Balaton felől érkezők azután eldönthetik, hogy melyik átkelőt választják kilépésre. A jelzőrendszerrel az illetékes szervek azit kívánják elérni, hogy az év nagy részében túlzsúfolt soproni határátkelő forgalma méréklődjön és többen válasszák a nemrégen felépült korszerű, tágas, kényelmes kópházi átkelőt. A jelzőrendszer magyar#és német nyelvű tájékoztató szöveggel működik, és a határőrség a győri közúti igazgatósággal közösen üzemelteti. A költségeket a Győr—Sopron Megyei Tanács, a Kereskedelmi Minisztérium és több idegenforgalmi szerv fedezte. Rekordtermés várható cukorrépából SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ A MEM-BEN E MÜL J EÄ A HÚSÁRAKAT! Somogyi szakszervezeti tiltakozás Baranyai Ferenc, a MÉM mezőgazdasági főosztályának vezetője elmondotta: az aratás lényegében befejeződött, a lábon álló kalászos területe már nem éri el a vetés- terület egy százalékát. Búzából az üzemek valószínűleg az eddigi harmadik legjobb termést érték el* hektáronként átlagosan 5,27 tonnát takarítottak be. Kiemelkedő, hektáronkénti 6 tonna feletti búzatermelési átlaggal dicsekedhetnek a Komárom és a Fejér megyei gazdaságok. Egyértelműen rekordnak számít az őszi árpa 4,84, a tavaszi árpa 4,45 és a rozs 2,65 tonnás hektáronkénti átlaga. A kalászosokból — amelyeknek a takarmányozásban is nagy a szerepük — kis híján 8 millió tonna termett, ami 300 ezer tonnával haladja meg a tervezettet, viszont nem éri el az előző évit. Az őszi betakarífású növények többségének állapota alapjában véve biztató; a kukoricából az előzetes becslések országosan 6,2—6,3 tonnás hektáronkénti átlagot jeleznek. Így remény van arra, hogy a kalászosokkal együtt idén összesen 15 millió tonna gabona kerüljön a raktárakba. Kielégítő a napraforgó állapota, a növényt eddig sikerült a betegségektől megóvni. Cukorrépából az utóbbi idők legnagyobb, a hektáronkénti 42 tonnás korábbi rekordot két tonnával meghaladó termésre van kilátás. A zöldségtermelésnek — néhány növényt kivéve — kedvezett az időjárás, ám árubőségről nem beszélhetünk. Az uborka, dinnye és paprika kivételével azonban nem volt ellátási zavar. Dull Ferenc kereskedelmi főosztályvezető a húsellátás átmeneti zavaraival kapcsolatban kijelentette: az országban húshiány nem volt, és jelenleg sincs. Azt azonban elismerte, hogy a fővárosban, továbbá a nagyobb idegenforgalmú térségekben és jó néhány határszéli településen akadtak gondok. A húsipari vállalatok ugyanis egyik napról a másikra 30— 40 százalékkal több húst nem tudtak adni. A jövő évi kilátásokról elmondta: jelenleg az egy évvel korábbinál. 16 ezerrel kevesebbet, összesen 670 ezer anyakocát tartanak a termelők, az állatlétszám csökkenése az év végéig elérheti az 55—60 ezret is. A szaporulat visszaesése jövőre akár egymillióval is csökkentheti a felhizlalt állatok számát. A sajtótájékoztatón jelen lévő Pap ácsi László miniszterhelyettes kérdésre válaszolva elmondotta: a MÉM hamarosan javaslatot tesz a kormánynak a sertés termelői árának emelésére, különben olyan időszakban esik vissza a hizLalási kedv, amikor a külpiacon is nagy az érdeklődés az áru iránt. A korábbiaktól eltérően az idén nem lesz központi szervezésű „kiemelt” megyei ünnepség augusztus 20- án. Annál több a friss helyi kezdeményezés, a különféle társadalmi és politikai szervezetek, valamint egyházak által közösen szervezett rendezvény. így tehát a legkisebb településnek Szent Istvánra, az államalapításra emlékező, s az új kenyeret köszöntő ünnepe is kiemelt eseménynek tekinthető. Any- nyi máris bizonyos, hogy az A Somogy megyei szak- szervezetek vezetése tiltakozást juttatott el szerkesztőségünkhöz. Ebben leszögezik: a Somogy megyei szak- szervezetek tagsága növekvő nyugtalansággal és értetlenséggel fogadja a húsellátással kapcsolatosan kialakult helyzetet, .illetve a nyilatkozatháborút. A bérből és fizetésből élők, a gyermekeket nevelők, a nagyszámú alacsony nyugdíjú ember sorsáért aggódva — csatlakozva a szabolcsi szakszervezetek felhívásához — tiltakoznak mindennemű tervezett húsáremelés ellen. A megye lakosságának romló életszínvonala, az országos átlaghoz viszonyítva is alacsony somogyi bérek, a kis nyugdíjú emberek nagy aránya miatt már nem lehet elviselni az ilyen árintézkedéseket. Somogy helyzetét tovább súlyosbítja az idegenforgalom miatti ugrásszerű fogyasztásnövekedés, az ebből eredő hiány, a hús- feldolgozás állóeszközeinek alacsony kihasználtsága, az országos átlagnál gyengébb sertésalapanyag-ellátás. előzőekhez képest alig lesz protokolláris és hivatalos elem, annál több a népünnepélyszerű megmozdulás. Az események sora már pénteken megkezdődik. Ezen a napon délelőtt adják át a megyei tanácson az alkotói, művészeti és közművelődési díjakat. Délután Marcaliban már augusztus 20-i ünnepség kezdődik, melyen dr. Gyene- sei István, a megyei tanács elnöke mond beszédet. Szombaton délután Jákó- ban faluházat avatnak, míg A Somogy megyei szak- szervezetek vezetése a kritikus húshelyzettel kapcsolatban kiadott magyarázatokat elfogadhatatlannak tartja, egyetért a szabolcsiak megállapításával, miszerint: nem lehet a rossz döntések következményeit rendszeresen áthárítani a lakosságra, nem lehet a szervezetlenség, az előrelátás hiányát a fogyasztókkal megfizettetni. Az ilyen intézkedések nem növelik a termelői kedvet, az állattartást, mert a haszon másutt jelenik meg. A tiltakozó nyilatkozatot a Somogy megyei szakszervezetek vezetése megküldte a kormánynak és az Országos Húsipari Központnak. Még nincs késő ugyanis, hogy megakadályozzák a tervezett intézkedéseket. A tiltakozás azzal fejeződik be: „Ha az illetékes hatóságok nem akadályozzák meg a húsáremeléseket, akkor követelik, hogy a SZOT indítson országos figyelmeztető sztrájkot. A húsellátás kérdéseiről cikkünk a 3. oldalon. egyebek közt Gyékényesen és Somogytúron egész napos programsorozat várja az érdeklődőket. Augusztus 20-án jelentős események színhelye lesz - a fennállásának 850. évfordulóját is ünneplő Nagycse- pely. A helyiek mellett számos somogyi település honismereti köreinek képviselői is jelen lesznek. A programban többek között . Fekete Gyula, az írószövetség alelnöke tart majd előadást A Magyar falu a sorsfordulóban címmel. Az ünnep alkalmából a megyében húsznál, több településen —. többek között Nagycsepelyen, Zicsen, Gadányban. és Csur- gónagymartonban — avatnak majd emlékművet a II. világháborúban elesettek emlékének adózva. Az egész napos esemény- sorozatot ünnepi főpapi szentmise nyitja meg 20-án délelőtt Kaposváron, a Nagyboldogasszony templomban. Ezután a téren, álló Szent István kútnál lesz megemlékezés, melyen dr.- Baráti János általános püspöki helynöJva^-HNF'városi bizottsága nevében, pedig dr. Rozsos István kandidátus mond megemlékező ünnepi beszédet. Emellett — egyebek közt — orgonahangversenyre kerül sor. Jó kirándulási célpontnak ígérkezik a vízvári parkerdő, ahol Bélavár, Vízvár és Heresznye községek rendeznek közös népünnepélyt. Az* említetteken kívül a megye valamennyi városában és községében sor kerül megemlékezésekre, kulturális és sportprogramokra, s természetesen mindenütt ünnepélyes keretek közt szegik majd meg az új kenyeret. L'Unitafesztivál Trieszten A? közelmúltban rendezték meg Triesztben a hagyományos L’Unita- fesztivált, az Olasz Kommunista Párt napilapjának látványos ünnepségét. A fesztivál vendége volt az idén egy somogyi delegáció is, melynek egyik tagja, munkatársunk, Kovács Tibor számol be képekben és szövegben az eseményről lapunk 4. oldalán. Minden esemény egyformán „kiemelt" Augusztus 20-ra készülnek megyeszerté
