Somogyi Néplap, 1989. augusztus (45. évfolyam, 179-205. szám)
1989-08-16 / 192. szám
2 Somogyi Néplap 1989. augusztus 16., szerda Nyers Rezső interjúja az osztrák televíziónak Az MSZMP bármilyen választási eredményt kész tudomásul venni A majdani általános választásokon az MSZMP várhatóan a szavazatok több mint egyharmadát meg tudja szerezni, de a szabad választások bármilyen eredményét kész tudomásul ven>- ni — jelentette ki Nyers Rezső, az MSZMP elnöke az osztrák televíziónak adott interjújában. A második csatorna hétfő esti híradójában sugárzott beszélgetésben Paul Lendvai kérdéseire válaszolva Nyers Rezső kifejtette, hogy az időközi választások alapján, nem volna helyes az egész országra vonatkozó következtetéseket levonni. A mostani időközi és a majdani általános választások között az egyik fő különbség, hogy a mostaninál lényegesen több, talán vagy tíz párt fog indulni. Az MSZMP-nek várhatóan az általános választások után is kormányzati felelősséget keli vállalnia, de nem egyedüli pártként, hanem együttes kormányzásban — nyilatkozta Nyers. Nem tartotta valószínűnek, hogy az MSZMP súlyos vereséget szenved, de erre az esetre elképzelhetőnek tartotta, hogy az MSZMP ellenzékbe vonul. A kérdés csak az — tette hozzá —, hogy ez az ország vagy a többi párt érdekét szolgálná-e? Arra a kérdésre, hogy a Szovjetunió elfogadna-e egy koalíciós kormányt az MSZMP vezetése nélkül, Nyers Rezső azt fejtegette, hogy a Szovjetunió Kelet- Európa-politikájában bizonyos dolgok alapvető jelentőségűek. Ilyen például, hogy a Szovjetunió nem ismerne el egy vele szemben ellenséges rendszert, mint amilyen a harmincas években, a negyvenes évek elején a Horthy-rendszer volt. Egy osztrák típusú politikai rendszert megfelelő körülmények mellett elismerne Moszkva — mondta az MSZMP elnöke, de rámutatott, hogy a jelenlegi keleteurópai helyzet nem érett ahhoz, hogy Magyarország ugyanúgy semleges legyen, mint Ausztria. Az erőviszonyok megváltoztatása bármelyik oldalon destabilizá- cióhoz vezetne — állapította meg. A gorbacsovi politika visz- szaszorítása esetén nehezebb lenne megvalósítani a magyarországi reformfolyamatot, de nincs közvetlen kapcsolat a kettő között — mondta, s emlékeztetett arra, hogy már a Kádár-korszakban is megmutatkozott ez, amikor Magyarországon nem brezsnyevi gazdaság- politikát folytattak. A Magyarország és több más szocialista ország közötti problémákat firtató kérdésre válaszolva az MSZMP elnöke azt hangsúlyozta, hogy nincs szó Magyarország elszigetelődésé' ről, hanem arról, hogy az állampolgári jogok biztosítását illetően Magyarország továbbfejlődött, a többi országhoz képest előresietett. A többi ország is ezen az úton jár, csak lassabban halad. Nekik is ezt az utat kell járniuk — mutatott rá. — Magyarország és Románia között nagyoni komoly politikai problémák feszülnek, amelyeket jelenleg nem tudunk megoldani — nyilatkozta. Mint elmondta1, a Varsói Szerződés csúcstalálkozóján lezajlott kétoldalú magyar—román találkozón Ceausescu elnök ideálisnak, míg a magyar fél próblamatikusnak minősítette a nemzetiségek romániai helyzetét. A bős-nagymarosi vízlépcsővel kapcsolatban Nyers Rezső úgy nyilatkozott, hogy parlamenti szavazás esetén a nagymarosi rész megépítése ellen szavazna. Nobelbékedíj Gorbacsovnak ? Mihail Gorbacsovot javasolja az idei Nobel-békedíj jelöltjének a stockholmi Dagens Nyheter című lap. — Gorbacsov többet tett a békéért, mint amit bárki várni vagy remélni mert volna és így ő legérdemesebb erre a kitüntetésre — írja a javaslatot alátámasztó cikkében Svante Nykander, a lap politikai rovatának szerkesztője. — A szovjet vezető gazdasági reformernek, a fölösleges pazarlás, a gondatlan gazdálkodás és az elmaradottság határozott ellenségének bizonyult. Négy év alatt megváltoztatta a Szovjetunió szellemi és politikai légkörét, megteremtette az enyhülés kapcsolatait a környező világgal. Ezek a tényezők kölcsönhatásban állnak: a belső reformpolitika egészen másféle bizalmat vált ki az enyhülés iránt, mint a korábbi „olvadás”. A svéd újságíró bírálja a nyugati politikusoknak a szovjet átalakítással kapcsolatos, szerinte passzív álláspontját. — Megnyilvánulásaik szívélyes tartalmúak, de cselekedeteik azt mutatják, hogy nem bíznak sem Gorbacsov elképzeléseiben, sem abban, hogy képes megőrizni ellenőrzését a szovjet politika felett — mutat rá. Nykander szerint a Nyugatnak reálisabban kellene értékelnie a reformfolyamatot és a passzív megfigyelés helyett elő kellene segítenie haladását. Eszak-Irország több városában tiltakozó megmozdulásokat tartottak a brit csapatok bevonulásának 20. évfordulóján. Belfastban a rendőrség műanyag-lövedékekkel oszlatta szét a tüntető tömeget Teréz nővér Albániában A Nobel-békedíjas Terez nővér hétfőn magánlátogatásra Tiranába érkezett — közölte az ATA hírügynökség. Az albán hírszolgálati iroda rövid jelentése szerint Teréz nővér azért utazott Albániába, hogy meglátogassa hazáját, felkeresse hozzátartozóinak sírját. A világhírű római katolikus misszionárius 1910- ben született egy albán családban az akkor még a török birodalomhoz tartozó Skopjében (Üszküb), amely ma Macedónia jugoszláv köztársaság fővárosa. Életét a betegek, szegények és árvák istápolásának szenteli Indiában és más országokban. A Nobel-békedijat 1979-ben kapta meg. Szovjet rakétakísérlot Amerikai közlés szerint a Szovjetunió múlt héten végrehajtotta előre bejelentett rakétakísérletét Hawaii közelében. Hétfőn Washingtonban közölték, hogy az elmúlt héten szovjet területről egy 12 800 km hatótávolságú, robbanótöltet nélküli interkontinentális rakétát indítottak, amely pénteken este a Hawaiihoz tartozó Oahutól délkeletre csapódott a Csendes-óceán vizébe. A Szovjetunió augusztus 7-én jelentette be az augusztus 12. és 21. között előirányzott rakétakísérletet. Létezett a Molotov-Ribbentrop paktum Azok a kópiák, amelyek az 1939. augusztus 23-i szovjet-német megnemtámadási szerződéshez szeptember 28-án fűzött és Molotov— Ribbentrop paktum néven ismert titkos záradékból megmaradtak, egyértelműen bizonyítják, hogy ilyen záradék létezett. Az eredeti példány esetleges megsemmisítése csak azt bizonyítja, hogy a titkos záradék mennyire ellenkezett a nemzetközi jogi normákkal és a háború végének közeledtével igyekeztek azt eltüntetni. A moszkvai nemzetközi sajtóközpontban kedden történészek részvételével kerekasztal-beszélgetésit szerveztek a második világháború első két esztendejének kérdéseiről. A szakemberek véleményéből kitűnt, hogy önmagában a titkos záradék nem jelentette a balti államok szuverenitásának megsértését, de megteremtette a feltételeket a későbbi szerződések aláírásához, az- azokat követő lépésekhez. A történészek véleménye eltért arról, hogyan értékelhető a három balti állam csatlakozása a Szovjetunióhoz, mennyire történt az önként, vagy mennyire kényszer hatása alatt. Ingóságaikkal várakoznak Edirnében a határ török oldalán a Bulgáriából kivándorolt mohamedán vallású bolgár állampolgárok. Eddig több, mint 200 000-en kértek menedékjogot Tö rökországban A Tilág legdrágább harci gépe A „Lopakodó" Valóban a legdrágább? Valószínűleg igen. Az amerikai Northrop repülőgépipari konszern üzemcsarnokaiban a „Stealth” program keretében eddig már elkészült négy szupermodern B—2-es hadászati bombázó darabonkénti ára a jelenlegi kalkulációk szerint több mint 600 millió dollár, de az is lehet — mondják a vállalat vezetői —, hogy amire a széria- gyártás megkezdődik, elérheti akár az egymilliárdot is. Érthető tehát, hogy amikor az Egyesült Államok jövő évi katonai költségvetésekor a hónap elején lezárult törvényhozási vitában a szinte csillagászati ár szóba került, a honatyáknak égnek meredt a hajuk. Kiszámították, a „csodagépként” reklámozott bombázó minden kilogrammja annyiba kerül, mint az aranyé. És felmerült bennük a kérdés: vajon van-e értelme tízmilliár- dokat kidobni az ablakon a 132 darabosra tervezett B— 2-es légiflottára; hiszen még az sem bizonyosodott be, alkalmas-e arra a célra, amire szánják. A múlt év novemberében a légierő palmdale-i bázisán már bemutatták a prototípust. Igaz, akkor még nem emelkedett a levegőbe, ám ez sem késett soká: röviddel a képviselőházi vita megkezdése előtt a Mojave- sivatagban végrehajtották a próbarepülést. Richard Cheney védelmi miniszter erről az eseményről így nyilatkozott: „Meg vagyok győződve róla, a B—2-est tényleg rendkívüli képességek jellemzik ... A bombázó a repülőgépek teljesen új nemzedékét képviseli, sőt, azt mondhatom, forradalmasította a légi hadviselés lehetőségeit.” Még korábban Edward C. Aldridge, a légierő volt minisztere azt mondotta, hogy a Northrop „kiváló produktuma mérföldkő az elrettentés stratégiájának történetében”. Ilyen nyomós érvek hallatán a szenátorok végül is megszavaztak 4,4 milliárd dollárt a program finanszírozására, a további támogatáshoz azonban csak akkor hajlandóak hozzájárulni, ha, a „Lopakodóval” újabb sikeres repülési kísérleteket végeznek. De hát mit takar ez a fogalom? Miért nevezték el a B—2-est „Lopakodónak”? Ennek megértéséhez némi magyarázatra van szükség. Az amerikai konstruktőröket évek óta foglalkoztatja olyan légitámadó eszközök megszerkesztése, amelyekkel lehetőséget teremthetnének a potenciális ellenfél többlépcsős légvédelmi rendszerének áttörésére, a meghatározott célok elpusztítására berepülő gépek „láthatatlanná” tételére az egyébként sokféle fegyverrendszerrel oltalmazott légtérbe. Ez pedig csakis úgy képzelhető el, ha semlegesíteni tudják az ellenség célfelderítő rádiólokációs rendszerét, vagyis ha észrevétlenül közelíthetik meg a leküzdendő objektumokat (rakétasilókat, repülőtereket, parancsnoki vezetési pontokat és így tovább). Nos, az amerikai katonai vezetők úgy vélik, ennek a követelménynek a B—2-es tökéletesen megfelel. Ami a gép felépítését, formatervezését és egyéb sajátosságait illeti, meglehetősen bonyolult technológiai feladatok megoldását igényelte. Ezeknek a részletes leírását ezúttal mellőzhetjük, hiszen mibenlétük lényegének megértéséhez komoly repülőműszaki ismeretek kívántaménak meg. Azt azon-* ban még a laikus is megérti, hogy olyan gyártási eljárásról van szó, amikor az új típusú bombázót a földi lokátorok impulzusait nem visszaverő, hanem azokat elnyelő különleges anyaggal vonják be, vagyis ezzel lehetetlenné tehetik, vagy legalábbis jelentősen megnehezíthetik időbeni felfedezését, következésképpen hatásos leküzdését. Márpedig —■ mint a „szellemgép” megalkotói állítják — a B—2-esnek ez a legfőbb jellemzője. Nyugati katonai szakértők szerint a gépek mindegyike 16 atombomba és közelebbről meg nem nevezett számú nukleáris rakéta hordozására alkalmas, hatósugaruk 16 ezer kilométer, repülési sebességük a hanghatáron aluli, vagyis nem .haladja meg az óránkénti 1200 kilométert. A Pentagonnak ettől a minden idők legnagyobb katonai beruházásától — teljes költségkihatása a hamburgi Der Spiegel szerint legkedvesebb 68 milliárd dollár — a Bush-kormányzat azt várja, hogy ezzel egyrészt újabb ütőkártyához juthat a Szovjetunióval folytatott fegyverzetkorlátozási tárgyalásokon, másrészt Moszkvát újabb, tetemes gazdasági megterheléssel járó ellenintézkedésekre kényszerítheti. Persze egyáltalán nem bizonyos, hogy ez a kettős számítás beválik. A válasz lehet aszimmetrikus is, azaz kisebb kiadással járó, de hatékonyságában a külső fenyegetéssel arányban álló. Az amerikaiak távolról sem lehetnek biztosak abban, hogy a „Lopakodók” az adott helyzetben akadálytalanul elérhetnék céljaikat. Elegendő utalni arra, hogy az igen korszerű fedélzeti lokátorokkal felszerelt MÍG 29-es és SZU—27-es elfogó vadászok nagy magasságból igen hagy valószínűséggel még időben felfedezhetnék a támadókat, mivel a B—2-esek felülről jóval érzékenyebbek, mint alulról, nem beszélve a modern infraérzékelő és célkövető rakéták alkalmazásáról, így tehát a „lopakodás”, válságkörülmények között talán nem is lenne annyira kockázatmentes, mint ahogyan a Pentagonban gondolják. Serfőző László Repülőgép-katasztrófa Kínában Kedden Kínában lezuhant egy AN—24 típusú, belföldi utasszállító gép- A Sanghajból Nancsangba tartó gép a sanghaji repülőtér közelében, felszállási kísérlete során egy folyóba zuhant. A baleset tényét hivatalosan megerősítették, de a katasztrófa körülményei nem ismeretesek. Az áldozatok számáról is ellentmondóak az adatok. Az utasokról — á sanghaji japán konzulátus közlése alapján — eddig csupán annyit tudni, hogy 54-en voltak, s a belföldi utasokon kívül két japán tartózkodott a gépen.
