Somogyi Néplap, 1989. augusztus (45. évfolyam, 179-205. szám)

1989-08-16 / 192. szám

2 Somogyi Néplap 1989. augusztus 16., szerda Nyers Rezső interjúja az osztrák televíziónak Az MSZMP bármilyen választási eredményt kész tudomásul venni A majdani általános vá­lasztásokon az MSZMP vár­hatóan a szavazatok több mint egyharmadát meg tud­ja szerezni, de a szabad vá­lasztások bármilyen ered­ményét kész tudomásul ven>- ni — jelentette ki Nyers Rezső, az MSZMP elnöke az osztrák televíziónak adott interjújában. A második csatorna hétfő esti híradójában sugárzott beszélgetésben Paul Lendvai kérdéseire válaszolva Nyers Rezső kifejtette, hogy az idő­közi választások alapján, nem volna helyes az egész or­szágra vonatkozó következ­tetéseket levonni. A mostani időközi és a majdani általá­nos választások között az egyik fő különbség, hogy a mostaninál lényegesen több, talán vagy tíz párt fog in­dulni. Az MSZMP-nek várhatóan az általános választások után is kormányzati felelősséget keli vállalnia, de nem egye­düli pártként, hanem együt­tes kormányzásban — nyi­latkozta Nyers. Nem tartot­ta valószínűnek, hogy az MSZMP súlyos vereséget szenved, de erre az esetre elképzelhetőnek tartotta, hogy az MSZMP ellenzékbe vonul. A kérdés csak az — tette hozzá —, hogy ez az ország vagy a többi párt ér­dekét szolgálná-e? Arra a kérdésre, hogy a Szovjetunió elfogadna-e egy koalíciós kormányt az MSZMP vezetése nélkül, Nyers Rezső azt fejtegette, hogy a Szovjetunió Kelet- Európa-politikájában bizo­nyos dolgok alapvető jelen­tőségűek. Ilyen például, hogy a Szovjetunió nem ismerne el egy vele szemben ellensé­ges rendszert, mint amilyen a harmincas években, a negyvenes évek elején a Horthy-rendszer volt. Egy osztrák típusú politikai rendszert megfelelő körül­mények mellett elismerne Moszkva — mondta az MSZMP elnöke, de rámuta­tott, hogy a jelenlegi kelet­európai helyzet nem érett ahhoz, hogy Magyarország ugyanúgy semleges legyen, mint Ausztria. Az erőviszo­nyok megváltoztatása bár­melyik oldalon destabilizá- cióhoz vezetne — állapítot­ta meg. A gorbacsovi politika visz- szaszorítása esetén nehe­zebb lenne megvalósítani a magyarországi reformfolya­matot, de nincs közvetlen kapcsolat a kettő között — mondta, s emlékeztetett ar­ra, hogy már a Kádár-kor­szakban is megmutatkozott ez, amikor Magyarországon nem brezsnyevi gazdaság- politikát folytattak. A Magyarország és több más szocialista ország kö­zötti problémákat firtató kérdésre válaszolva az MSZMP elnöke azt hangsú­lyozta, hogy nincs szó Ma­gyarország elszigetelődésé' ről, hanem arról, hogy az állampolgári jogok biztosí­tását illetően Magyarország továbbfejlődött, a többi or­szághoz képest előresietett. A többi ország is ezen az úton jár, csak lassabban ha­lad. Nekik is ezt az utat kell járniuk — mutatott rá. — Magyarország és Ro­mánia között nagyoni ko­moly politikai problémák feszülnek, amelyeket jelen­leg nem tudunk megoldani — nyilatkozta. Mint el­mondta1, a Varsói Szerződés csúcstalálkozóján lezajlott kétoldalú magyar—román ta­lálkozón Ceausescu elnök ideálisnak, míg a magyar fél próblamatikusnak minősí­tette a nemzetiségek romá­niai helyzetét. A bős-nagy­marosi vízlépcsővel kap­csolatban Nyers Rezső úgy nyilatkozott, hogy parlamen­ti szavazás esetén a nagy­marosi rész megépítése ellen szavazna. Nobel­békedíj Gorbacsovnak ? Mihail Gorbacsovot java­solja az idei Nobel-békedíj jelöltjének a stockholmi Da­gens Nyheter című lap. — Gorbacsov többet tett a békéért, mint amit bárki várni vagy remélni mert volna és így ő legérdeme­sebb erre a kitüntetésre — írja a javaslatot alátámasztó cikkében Svante Nykander, a lap politikai rovatának szerkesztője. — A szovjet vezető gazdasági reformer­nek, a fölösleges pazarlás, a gondatlan gazdálkodás és az elmaradottság határozott el­lenségének bizonyult. Négy év alatt megváltoztatta a Szovjetunió szellemi és poli­tikai légkörét, megteremtet­te az enyhülés kapcsolatait a környező világgal. Ezek a tényezők kölcsönhatásban állnak: a belső reformpoli­tika egészen másféle bizal­mat vált ki az enyhülés iránt, mint a korábbi „olva­dás”. A svéd újságíró bírálja a nyugati politikusoknak a szovjet átalakítással kapcso­latos, szerinte passzív állás­pontját. — Megnyilvánulá­saik szívélyes tartalmúak, de cselekedeteik azt mutat­ják, hogy nem bíznak sem Gorbacsov elképzeléseiben, sem abban, hogy képes meg­őrizni ellenőrzését a szovjet politika felett — mutat rá. Nykander szerint a Nyugat­nak reálisabban kellene ér­tékelnie a reformfolyamatot és a passzív megfigyelés he­lyett elő kellene segítenie haladását. Eszak-Irország több városában tiltakozó megmozdulásokat tartottak a brit csapatok bevonulásának 20. évfordulóján. Belfastban a rendőrség műanyag-lövedékekkel oszlatta szét a tüntető tömeget Teréz nővér Albániában A Nobel-békedíjas Terez nővér hétfőn magánláto­gatásra Tiranába érkezett — közölte az ATA hír­ügynökség. Az albán hírszolgálati iroda rövid jelentése sze­rint Teréz nővér azért utazott Albániába, hogy meglátogassa hazáját, fel­keresse hozzátartozóinak sírját. A világhírű római ka­tolikus misszionárius 1910- ben született egy albán családban az akkor még a török birodalomhoz tartozó Skopjében (Üszküb), amely ma Macedónia jugoszláv köztársaság fővárosa. Éle­tét a betegek, szegények és árvák istápolásának szenteli Indiában és más országokban. A Nobel-bé­kedijat 1979-ben kapta meg. Szovjet rakétakísérlot Amerikai közlés szerint a Szovjetunió múlt héten vég­rehajtotta előre bejelentett rakétakísérletét Hawaii kö­zelében. Hétfőn Washingtonban kö­zölték, hogy az elmúlt héten szovjet területről egy 12 800 km hatótávolságú, robbanó­töltet nélküli interkontinen­tális rakétát indítottak, amely pénteken este a Hawaiihoz tartozó Oahutól délkeletre csapódott a Csendes-óceán vizébe. A Szovjetunió au­gusztus 7-én jelentette be az augusztus 12. és 21. kö­zött előirányzott rakétakí­sérletet. Létezett a Molotov-Ribbentrop paktum Azok a kópiák, amelyek az 1939. augusztus 23-i szov­jet-német megnemtámadá­si szerződéshez szeptember 28-án fűzött és Molotov— Ribbentrop paktum néven ismert titkos záradékból megmaradtak, egyértelmű­en bizonyítják, hogy ilyen záradék létezett. Az eredeti példány esetleges megsem­misítése csak azt bizonyít­ja, hogy a titkos záradék mennyire ellenkezett a nem­zetközi jogi normákkal és a háború végének közeledté­vel igyekeztek azt eltüntetni. A moszkvai nemzetközi sajtóközpontban kedden tör­ténészek részvételével ke­rekasztal-beszélgetésit szer­veztek a második világhábo­rú első két esztendejének kérdéseiről. A szakemberek véleményéből kitűnt, hogy önmagában a titkos záradék nem jelentette a balti álla­mok szuverenitásának meg­sértését, de megteremtette a feltételeket a későbbi szer­ződések aláírásához, az- azo­kat követő lépésekhez. A történészek véleménye el­tért arról, hogyan értékelhe­tő a három balti állam csat­lakozása a Szovjetunióhoz, mennyire történt az önként, vagy mennyire kényszer ha­tása alatt. Ingóságaikkal várakoznak Edirnében a határ török oldalán a Bulgáriából kivándorolt mohamedán vallású bolgár állam­polgárok. Eddig több, mint 200 000-en kértek menedékjogot Tö rökországban A Tilág legdrágább harci gépe A „Lopakodó" Valóban a legdrágább? Va­lószínűleg igen. Az amerikai Northrop repülőgépipari konszern üzemcsarnokaiban a „Stealth” program kereté­ben eddig már elkészült négy szupermodern B—2-es hadászati bombázó darabon­kénti ára a jelenlegi kalku­lációk szerint több mint 600 millió dollár, de az is lehet — mondják a vállalat veze­tői —, hogy amire a széria- gyártás megkezdődik, elér­heti akár az egymilliárdot is. Érthető tehát, hogy ami­kor az Egyesült Államok jö­vő évi katonai költségveté­sekor a hónap elején lezá­rult törvényhozási vitában a szinte csillagászati ár szóba került, a honatyáknak égnek meredt a hajuk. Kiszámí­tották, a „csodagépként” rek­lámozott bombázó minden kilogrammja annyiba kerül, mint az aranyé. És felme­rült bennük a kérdés: va­jon van-e értelme tízmilliár- dokat kidobni az ablakon a 132 darabosra tervezett B— 2-es légiflottára; hiszen még az sem bizonyosodott be, alkalmas-e arra a célra, ami­re szánják. A múlt év novemberében a légierő palmdale-i bázisán már bemutatták a prototí­pust. Igaz, akkor még nem emelkedett a levegőbe, ám ez sem késett soká: rövid­del a képviselőházi vita megkezdése előtt a Mojave- sivatagban végrehajtották a próbarepülést. Richard Che­ney védelmi miniszter erről az eseményről így nyilatko­zott: „Meg vagyok győződ­ve róla, a B—2-est tényleg rendkívüli képességek jel­lemzik ... A bombázó a repülőgépek teljesen új nem­zedékét képviseli, sőt, azt mondhatom, forradalmasí­totta a légi hadviselés lehe­tőségeit.” Még korábban Ed­ward C. Aldridge, a légierő volt minisztere azt mon­dotta, hogy a Northrop „ki­váló produktuma mérföldkő az elrettentés stratégiájának történetében”. Ilyen nyomós érvek halla­tán a szenátorok végül is megszavaztak 4,4 milliárd dollárt a program finanszí­rozására, a további támoga­táshoz azonban csak akkor hajlandóak hozzájárulni, ha, a „Lopakodóval” újabb si­keres repülési kísérleteket végeznek. De hát mit takar ez a fogalom? Miért nevezték el a B—2-est „Lopakodónak”? Ennek megértéséhez némi magyarázatra van szükség. Az amerikai konstruktő­röket évek óta foglalkoztat­ja olyan légitámadó eszkö­zök megszerkesztése, ame­lyekkel lehetőséget teremt­hetnének a potenciális el­lenfél többlépcsős légvédel­mi rendszerének áttörésére, a meghatározott célok elpusz­títására berepülő gépek „lát­hatatlanná” tételére az egyéb­ként sokféle fegyverrend­szerrel oltalmazott légtérbe. Ez pedig csakis úgy kép­zelhető el, ha semlegesíteni tudják az ellenség célfelde­rítő rádiólokációs rendszerét, vagyis ha észrevétlenül kö­zelíthetik meg a leküzdendő objektumokat (rakétasiló­kat, repülőtereket, parancs­noki vezetési pontokat és így tovább). Nos, az ameri­kai katonai vezetők úgy vé­lik, ennek a követelménynek a B—2-es tökéletesen meg­felel. Ami a gép felépítését, formatervezését és egyéb sa­játosságait illeti, meglehető­sen bonyolult technológiai feladatok megoldását igé­nyelte. Ezeknek a részletes leírását ezúttal mellőzhetjük, hiszen mibenlétük lényegé­nek megértéséhez komoly repülőműszaki ismeretek kí­vántaménak meg. Azt azon-* ban még a laikus is megér­ti, hogy olyan gyártási eljá­rásról van szó, amikor az új típusú bombázót a földi lo­kátorok impulzusait nem visszaverő, hanem azokat el­nyelő különleges anyaggal vonják be, vagyis ezzel le­hetetlenné tehetik, vagy leg­alábbis jelentősen megnehe­zíthetik időbeni felfedezését, következésképpen hatásos leküzdését. Márpedig —■ mint a „szellemgép” megalkotói állítják — a B—2-esnek ez a legfőbb jellemzője. Nyugati katonai szakértők szerint a gépek mindegyike 16 atombomba és közelebb­ről meg nem nevezett szá­mú nukleáris rakéta hordo­zására alkalmas, hatósuga­ruk 16 ezer kilométer, re­pülési sebességük a hangha­táron aluli, vagyis nem .ha­ladja meg az óránkénti 1200 kilométert. A Pentagonnak ettől a minden idők legnagyobb ka­tonai beruházásától — tel­jes költségkihatása a ham­burgi Der Spiegel szerint legkedvesebb 68 milliárd dollár — a Bush-kormányzat azt várja, hogy ezzel egy­részt újabb ütőkártyához juthat a Szovjetunióval foly­tatott fegyverzetkorlátozási tárgyalásokon, másrészt Moszkvát újabb, tetemes gazdasági megterheléssel já­ró ellenintézkedésekre kény­szerítheti. Persze egyáltalán nem bizonyos, hogy ez a ket­tős számítás beválik. A vá­lasz lehet aszimmetrikus is, azaz kisebb kiadással járó, de hatékonyságában a külső fenyegetéssel arányban álló. Az amerikaiak távolról sem lehetnek biztosak abban, hogy a „Lopakodók” az adott helyzetben akadálytalanul elérhetnék céljaikat. Elegen­dő utalni arra, hogy az igen korszerű fedélzeti lokátorok­kal felszerelt MÍG 29-es és SZU—27-es elfogó vadászok nagy magasságból igen hagy valószínűséggel még időben felfedezhetnék a támadókat, mivel a B—2-esek felülről jóval érzékenyebbek, mint alulról, nem beszélve a mo­dern infraérzékelő és célkö­vető rakéták alkalmazásáról, így tehát a „lopakodás”, vál­ságkörülmények között talán nem is lenne annyira kocká­zatmentes, mint ahogyan a Pentagonban gondolják. Serfőző László Repülőgép-katasztrófa Kínában Kedden Kínában lezuhant egy AN—24 típusú, belföldi utasszállító gép- A Sanghaj­ból Nancsangba tartó gép a sanghaji repülőtér közelé­ben, felszállási kísérlete so­rán egy folyóba zuhant. A baleset tényét hivatalo­san megerősítették, de a ka­tasztrófa körülményei nem ismeretesek. Az áldozatok számáról is ellentmondóak az adatok. Az utasokról — á sanghaji japán konzulátus közlése alapján — eddig csupán annyit tudni, hogy 54-en voltak, s a belföldi utasokon kívül két japán tartózkodott a gépen.

Next

/
Thumbnails
Contents