Somogyi Néplap, 1989. július (45. évfolyam, 153-178. szám)
1989-07-12 / 162. szám
4 Somogyi Néplap 1989. július 12., szerda FÉNYJELZÉSEK A BALATONON Az 1988-as esztendő új korszakot nyitott a balatoni vihar jelzés - történetében. Néhány hónappal korábban ekHurrantak az utolsó jelzőrakéták a tó felett — feladatúikat modern fényjelzőrendszer vette át. Az új hatósági jelzés hamarosan indulatok, viták kereszttüzébe keiiült. A működtetésért felelős siófoki meteorológiai obszervatórium vezetőjét, dr. Böjti Bélát arról kérdezem: mi indokolta az új rendszer bevezetését? Rakéták a tó felett — A balatoni vihart előrejelző szolgálat 1934 óta áll a nyaralók rendelkezésére — mondta. — Létrehozását jelentősen segítette, hogy a Trianont követő időkben a Balaton partján folyt (titokban) a honi légierő kiképzése. A felszabadulást követően a tó idegenforgalmában soha nem látott növekedés indult be. A meteorológiai szolgálaton belüli fejlődés ellenére a viharjelzés újjászervezése váratott magára. A Balaton viharai pedig sorra szedték áldozataikat, évente több mint negyven életet követeltek. 1950 egyik forró vasárnapján aztán felborult a Kelén motoros — negyven kiránduló eltűnt. A katasztrófát gyors intézkedés követte: egy év múlva már működött a viharjelzés. A riasztás új eszközei a sárga és piros rakéták, valamint a viharkosarak lettek. — Míg a felszabadulás előtt a tó vendégeinek száma nem haladta meg az ötvenezret, ma csúcsidőben már több mint egymillióan látogatnak a partra — folytatta a meteorológus. — Bebizonyosodott: a tömeges idegenforgalom igényeinek nem képes megfelelni a jelzőrakétákkal működő rendszer. Hogy csak néhányat említsek fogyatékosságai közül: a lassú és bizonytalan hírközlés miatt (telefonon meg kellett keresni a part 34 pontján azokat az önkénteseket, akik fellövik a rakétát) már 3—4 órával a vihar előtt riasztani kellett. Ennek hangja könnyen ösz- szetéveszthető a repülőgépek okozta hangrobbanásokkal. A riasztás fokozata nem volt megállapítható, maga a jelzés sem volt folyamatos (a rakéta ugyanis nem marad a levegőben). Éjszaka nem volt kilövő személyzet, ezért a hajnalra várható viharok miatt már előző estette kellett zárni a tavat... 24 lámpa 35 millióért „A Balatonon és a Velencei-tavon az Országos Meteorológiai Szolgálat minden év május hó 1. napjától szeptember hó 30. napjáig viharjelző szolgálatot lát el." „Az 1. fokú viharjelzés — percenként 30-szor felvillanó fényjelzés (korábban sárga rakéta) — esetén a parttól 500 méternél nagyobb távolságra tilos fürdeni." „A II. fokú viharjelzés — percenként 60-szor felvillanó fényjelzés (korábban piros rakéta) — esetén a parttól legfeljebb 100 méter távolságra szabad fürdeni.” — Miképp teremtették meg a belügyminiszter rendeletének végrehajtó apparátusát? — kérdeztem az obszervatórium vezetőjétől, i — A part 24 pontjára fénnyel jelző készüléket telepítettünk — mondta. — Ezek egymástól legfeljebb 5 kilométer távolságban helyezkednek el — magasabb épületek tetején, illetve 15— 20 méter magas oszlopokon. Célunk az volt, hogy a karbantartás folyamatos lehessen. A 35 millió foeintos beruházást a Veszprém Megyei Víz- és Csatornamű Vállalat végezte. A fényhatást két, összesen 100 darab 400 wattos izzó erősségének megfelelő lámpa biztosítja egy-egy helyen. Hatótávolsága még a nappali órákban is meghaladja a 6 kilométert, vagyis. hajósnyelven szólva „félvízről” is jól látható. A rendszer, amelynek lelke két számítógép, rádiótávvezérléssel működik. Csúcstechnika. — Milyen tapasztalatokhoz segítette önöket az első év? — A riasztást a vihar előtt 60—90 perccel indítjuk — ennyi idő alatt el lehet hagjmi a tavat annak bármelyik pontjáról. A tó „le- riaszfásához” szükséges idő 3—4 óráról 30 percre csökkent, Ez az idő a lámpák bemelegedéséhez szükséges. A másodfokú jelzés egy szezon alatt a régi rendszer szerint még 1100, tavaly pedig már csak 350 óra hosz- szat volt összesen érvényben. A rendszer szinte nulla hibaszázalékkal működik. A számítógép nyugalmi állapotban fél óránként, riasztás idején pedig negyedóránként lekérdezi és ellenőrzi a jelzőállomásokat. Meghibásodás esetén a karbantartó éjjel-nappal azonnal a helyszínre siet. A gép regisztrálja is a történéseket, így mindig megtalálható az egyszemélyi felelős. Fürödni mindig szabad — Ezek szerint sikerült kiküszöbölni a „rakétás” riasztás minden fogyatékosságát? — Nem. Olyan viharjelző szolgálat nem létezik, amely a Balaton medencéjében tartózkodó összes embert figyelmeztetni tudná — csupán saját erejére támaszkodva. A legveszélyeztetettebbeknek mi a nyílt vízen tartózkodókat, a hajózókat tartjuk. Ezért nekik jelzünk elsősorban. A meteorológus nem érhet el a 600 négyzetkilométeres tó minden pontjára. Az alaprendszerre épülve találják ki a helyi tanácsok, strandok: hogyan riasszák saját vendégeiket! Több mint 20 éve szorgalmazzuk ezt. Hány strandon, vagy mólón van kiírva például magyarul, vagy idegen nyelven: mit jelentenek a viharjelzések? Azt persze, hogy hol van a hurkasütő, azt kiírják. — Bővíthető-e a- rendszer? — kérdeztem a meteorológustól. — Igen — mondta. — Az automatika 100 egységig „elbírja” az irányítást. Ma egy lámpa felállítása (távvezérléssel, rádiókkal, magával az építménnyel együtt) másfél millió forintba kénül, (Magánszemélyeknek is.) De egy kisebb strandon, például egv mikrofon és egy hangszóró is elég lenne, hogy figyelmeztesse a veszélyre a für- dőzőket. — Több kritika érte az új vihar jelző rendszert. Egyesek szerint nem láthatóak a fényforrások. Mások azt kifogásolják, miért nincs hang- riasztás is? Sokan azt szeretnék, ha más-más. színnel jeleznék az égők a riasztás mértékét, mert a felvillanások gyakoriságából nem tudják egyértelműen megállapítani: melyik jelzés van érvényben? — Sokat írtak a témáról olyanok, akik még az obszervatórium környékén sem jártak — mondta dr. Böjti Béla. — Kétségtelen: a lámpák pem mindenhonnan jól láthatóak. A part menti nádasból, vagy a hét végi nyaraló konyhájából például „tuti”, hogy nem. De a vízen tartózkodók számára biztos információt adnak, főleg, ha azok tudják: a part melyik szakaszán kell keresni a viharjelzőt. Az eredeti elképzelés szerint a riasztás első perceiben külön hangjelzés is figyelmeztetett volna a veszélyre. Kísérleteket folytattunk köd- kürtökkel, hangágyúkkal. A hullámverés miatt azonban csak 200 méteren belül volt hatásos a jelzés — miközben a strandolok hisztérikusan tiltakoztak. Párás időben a narancssárga színű nátriumlámpa észlelhető a legnagyobb távolságról, ezért alkalmazzuk ezt kizárólagosan. A többi szín a íényel- nyelés miatt a készülék hatósugarát felére-harmadára csökkentené. Óra nélkül a saját pulzusunk segítségével lehet megállapítani a két jelzés közötti különbséget. Ha a fényjelek frekvenciája a nyugalmi állapotban percenként 60—70-et verő pulzushoz közeli, akkor a jelzés csakis másodfokú, vagyis piros lehet! Nosztalgiázás vagy biztonság A vendégkönyvben a Meteorológiai Világszervezet főtitkára írt elismerő szavakat munkájukról. Kínaiak, etiópok, marokkóiak, ma- laysiaiak, nigériaiak, japánok (hogy csak az érdekesebbeket említsem) tanulmányozták a rendszert, mely nemzetközi konferenciákon a szakma osztatlan elismerését nyerte el. A nagyközönség részére készülő időjárási előrejelzések gazdasági hasznát nehéz megbecsülni. De a ház körüli munkáknak, az öltözködésnek, a fűtésnek, az utazásoknak és a szabadidőnek az időjáráshoz igazodó megtervezéséből országos méretekben évente óriási összeg takarékoskodható össíe. Ha (igen szerényen) felnőtt lakosonként 100 forintot számolunk, ez is nagyságrendekkel kevesebb annál az összegnél, mellyel az állami költségvetés az egész (!) hazai meteorológiai szolgálat fenntartásához hozzájárul. — Mindettől függetlenül munkánk eredményesnek mondható — tájékoztatott dr. Böjti Béla, — A viharjelző rendszer alapját tudományos elemzések képezik. Az elmúlt 25 évben .átlag' 85 százalékos „beválással” dolgoztunk. (Száz esetből 85- ször „eltalálják”: milyep idő várható!) A meteorológiai háttérszolgáltatás minőségéhez most egy lépéssel közelebb került a viharjelzés működési színvonala. Remélem, a nyaralók elfogadják végre: biztonságuk fontosabb annál, mint hogy letűnt korok „tűzijátékain” nosztalgiázzanak. Minden újhoz türelem kell. Megszűntek a bakterházak is, a sorompóőrök feladatát fényjelző szemaforok vették át. És a gyalogos is, a gépkocsivezető is megtanulta a szabályokat... Czene Attila Fotó: Kovács Tibor Várja kedves vásárlóit A Kaposvári IKV kereskedelmi és ipari kirendeltsége S1ÖFOK ipartelep (a TÜZFP mellett) ÉRTÉKFSlT; transzportbetont minden minőségben, horganyzott csöveket, idomacélokat, szigetelő anyagokat, tetőléceiket, Bramac-cserepet és tartozékait, egyéb építőanyagokat. Az ÉPÍTŐGÉP RT-vel közösen építőipari és kisgépeket, zsaluzatokat KÖLCSÖNÖZ. (141468) Viharok ural az ty víltarJeEzo szolgalat
