Somogyi Néplap, 1989. július (45. évfolyam, 153-178. szám)
1989-07-12 / 162. szám
1989. július 12., szerda Somogyi Néplap 5 TAPASZTALATCSERE FONYÓDON Újító kedvű pedagógusok Régészek főszezonja A var kori .temető Vörsön Dr. Költő László egy IX. századi edény tisztogatása közben Ötödször találkoztak a „Megújuló iskola továbbképző mozgalom” résztvevői idén június végén Fonyódon. Ennyi alkalom már lehetővé teszi, hogy rövid visszapillantást tegyünk e mozgalom történetére. A belépő: pályamunka 1985 júniusában a Duna melletti Fadd-Domboriban rendezte az Országos Pedagógiai Intézet a KISZ-szel és a Magyar Űttörők Szövetségével közösen az első táborozást azzal a céllal, hogy újító kedvű, az iskolai hagyományokat, mindenekelőtt a tekintélyelvű pedagógia ridegségét és a tevékenységek egyoldalúan tanulásra korlátozott voltát nehezen viselő fiatal tanítókat és tanárokat megismertesse azzal a kísérleti isko- lamodellél, amelyet Gáspár László alkotott a 70-es évek elejétől ar Baranya megyei Szentlőrincen, és amely a szocialista nevelőiskola fogalma alatt vonult be a neveléstudomány szótárába. A rendezők akkor még nem tudták, hogy egy sorozatot indítanak útjára. A résztvevők ugyanis egyszerűen követelték, hogy újra találkozhassanak. így jött létre egy továbbképzési rendszer, amelynek legkülönösebb vonása talán az, hogy pályamunkával kell a jelentkezőknek kiérdemelniük a részvételt, amellett, hogy bizonyos személyes anyagi hozzájárulást is vállalniuk kell a költségekhez. Aki tudja, vagy csak sejti, milyen fáradtak a pedagógusok a tanév befejeztével, nyilván csodálkozik e tanulási kedven. Minden tiszteletet megérdemelnek azok a fiatal tanítók és tanárok, akik az évről évre újra kiírt pályázati témákban készített dolgozataikkal újabb munkához, kemény egyhetes tanuláshoz — vitákhoz, jóízű beszélgetésekhez, neves kutatókkal és iskolaigazgatókkal való találkozásokhoz — váltanak belépőjegyet. Köztudott, hogy Horgas Béla, az ismert író, költő, szerkesztő szívesen ír gyermekeknek. A közelmúltban megkapta a Gyermekekért- díjat. — Elsősorban ifjúsági írónak tartja magát? — Elég sok mindennel foglalkozom. Versen, prózán kívül írtam operalibrettót, tankönyvet is, készítettem lemezt gyerekeknek. Szerintem nincs külön gyerekek és külön a felnőtték számára alkotó író, csak jó vagy rossz író van. Egy mű akkor jó, ha több színe, szaga, hártyája van. — Meséket, gyerekverseket ír, a mai napig a Dör- mögő Dömötör egyik állandó szerzője, rendhagyó irodalomóráival, író-olvasó ta. lálkozók alkalmával egyaránt járja az országot. — Nagyon szeretek gyerekekkel foglalkozni, és ez nem valamifajta pótcselekvés. Nekem ez családon belül is megadatott, hiszen két fiam, két lányom van. A legjobban a 4—5. osztályosokat szeretem, velük a világot el tudnám húzni! — ön a feleségével, Le- Vendel Júliával szerkeszti a sok vihart kavart Liget című folyóiratot, amely betiltása után most újra napvilágot látott. — Ebben az irodalmi és ökológiai folyóiratban is szeretnénk, ha tükröződne régi mániám, az „egész-ség- re’.’, a teljességre törekvés. Országos tapasztalatcsere Az egymást követő találkozások elsődleges célja, hogy országos méretű tapasztalatcsere lehetőségét teremtsék meg, egyrészt a pedagógiai kísérletek, újítások témakörében, másrészt egy-egy olyan aktuálisnak ítélt kérdésben, amelyre a táborozok tesznek javaslatot. így került sor a Békés megyei Geszten 1986-ban az iskolaközösség fogalmának megtárgyalására, a tanításon belüli differenciált foglalkozás módszertanával való ismerkedésre; 1987-ben -az Esztergom közelében levő Búbánat-völgyben újabb kísérleti iskolák bemutatkozása mellett az informatika és oktatás összefüggéseiről, Makarenko pedagógiai örökségéről, a gyermeki különbözőségekről, a deviancia iskolai hatásairól és kezeléséről folyó beszélgetésekre. 1988-ban a kaposvári Toldi Miklós Utcai Általános Iskola adott otthont a tábornak, ahol az oktatás és termelő- munka összekapcsolásának elméleti és gyakorlati kérdései állottak a tapasztalat- csere és a tanácskozások középpontjában. A gyermekmunka termékeiből érdekes kiállítás is nyílt; mód volt ugyanakkor a Freinet- módszer gyakorlati megismerésére is. A rendszerint zsúfolt programot minden táborban egy kirándulás szakítja meg, illetve teszi gazdagabbá. A Kaposváron táborozok 1988 nyarán Fonyódra látogattak, ahol a Balaton élvezetét összekötötték a Karikás Frigyes Gimnázium és Szakközépiskola munkájával való ismerkedéssel. Így szólt a kívánság: jövőre, ilyenkor, ugyanitt. A fokozódó arttyagi terhek, illetve a bizonytalanság, amellyel a támogatók saját jövőjük elébe tekintettek, akkor még csak feltételes módban fogalmazott ígéretre jogosította a rendezőket. Hogy végül is 1989 nyarán létrejöhetett a fonyódi táborozás, ez mindenekelőtt annak köszönhető, hogy a Az Otthon című havi lapnak pedig főszerkesztője. — Ennek a lapnak is megvan, a maga története. 1965- től voltam munkatársa a Török Sándor alapította „Gyermekünk” című kiadványnak, amelytől 1987 végén a Művelődési Minisztérium megvonta anyagi támogatását. Egy évre rá a lap megszűnt. Ez év márciusában újraindítottuk Otthon néven, lapgazda a Hazafias Népfront, és a Magyar Média adja ki. Sajnos, a népfront anyagi lehetőségei miatt a lap sorsa bizonytalan, pedig nagy szükség lenne ilyen jellegű kiadványra. Elképzelésem szerint jól megférne benne irodalom, ételrecept, nevelési tanács egészséges és fogyatékos Somogy Megyei Tanács művelődési osztályának az akkori vezetője felajánlotta, hogy a jövőben a találkozók változatlan szellemiséggel, de „Balatoni beszélgetések” elnevezés alatt folytatódjanak. Ezzel felelevenedik egy, a 60-as évek végén, 70- es évek elején nagy sikerrel létrehozott, de néhány év után elhalt tradíció, amely ugyancsak a pedagógusok önkéntes eszmecseréinek sikeres, jó emlékű formája volt. A Somogy Megyei Tanács rendezővé lépett tehát elő, és az ÁISH anyagi támogatásával, az Országos Pedagógiai Intézet és a Somogy Megyei Pedagógiai Intézet szervezésében megrendezésre kerülhetett az 1989. évi találkozás is, a fonyódi gimnázium és szakközépiskolában. Mire a kevés pénzt? A rendezők a találkozót a differenciálás témája köré szervezték. Az oktatáspolitika nagy dilemmája és éles viták témája manapság, hogy a szűkös anyagi lehetőségek közepette kiknek mennyi jusson az oktatásból. Vannak, akik amellett voksolnak, hogy az eszközöket elitképzésre fordítsák elsősorban, amelytől élenjáró szellemi teljesítmények várhatók. Mások — így e tábor rendezői is — úgy vélik, hogy az oktatási rendszer csak akkor lehet demokratikus, ha — különösen az általános képzés időszakában — minden gyereket hozzá kíván segíteni ahhoz, hogy felfedezze és kifejlesz- sze saját képességeit. Ez az elv azonban csak úgy valósulhat meg, ha a pedagógusok elsajátítják a differeu- ciálás szemléletét és eszköztárát. Ezt a célt kívánta szolgálni a fonyódi táborozás, amelynek utolsó napján — mint erről a Somogyi Néplap július 1-jei számában beszámolt — Kelemen Elemér újonnan kinevezett miniszterhelyettes tartott oktatáspolitikai tájékoztatót, illetve válaszolt a táborozok kérdéseire. Loránd Ferenc az Országos Pedagógiai Intézet főmunkatársa gyermeket nevelő szülők számára egyaránt. — Ha önt látja az ember, alig hihető, hogy 1987-ben töltötte be ötvenedik életévét. Az alkalomra megjelent a kaposvári megyei könyvtár kiadásában „Súgja hang” című kötete. Készítsünk gyors számvetést eddig megjelent munkáiról! — Még sosem számoltam így össze. Hét felnőtteknek szerkesztett verseskötet, öt a gyerekek számára, három mesekönyv, egy novellás kötet, tavaly jelent meg Csokonairól szóló ismeretterjesztő könyvem, és a Leven- d'el Júliával közösen írt könyvek — nagyjából ennyi. — Milyen vágyai, tervei vannak? — Nagyon szeretném, ha mindkét lap hosszú időn keresztül tovább élne. Ha nem a kényszer mozgatná a társadalmat, az embereket, hanem a felismert lehetőségeket valósítanánk meg. Ha nem kellene „Muszáj Herkulesnek” éreznem magamat a körülmények hatására Terveim részben valóra válnak a közeljövőben: a könyvhéten jelent meg a Leveles könyv, benne többek között Déry Tibor leveleivel. Ősszel adja ki a Téka Könyvkiadó a Liget Könyvek sorozatban Kodolá- nyi Gyula Hatalmak című versesikötetét és az én Súgja hang című kötetemet. Rakita Ágnes Egy tárgy, épület addig él, amíg az emberiség megr őrzi emlékezetében. A feltárt kincsek azonban csak egy részét adják beszédes múltunknak. Még rengeteg olyan anyagot rejt a föld mélye, mely megvilágítja a mába vezető évszázadok eddig tisztázatlan kérdéseit. Igazi aprólékos munka a régészeké. A kutatás, a feltárás főszezonja pedig a nyár. Dr. Költő László, a Somogy Megyei Múzeum régészeti osztályának vezetője és lelkes csapata a napokban Vörsön dolgozott. — Egy temetőt tártunk föl ahova az avar kor legkésőbbi szakaszától, a 10— 11. század első harmadáig folyamatosan temetkeztek. A leletek a magyarság etnogenezise szempontjából fontos kérdésekre adnak magyarázatot. Emellett a régészeti és természettudományos módszerek segítségével igyekszünk fényt deríteni a temető belső időrendjére, az emberek közötti kapcsolatokra. A földből előkerült csontmaradványok vizsgálatából Budapesten a szív- és érsebészeti klinikán állapítanak meg szerológiai vizsgálatok alapján az emberi csontokból vércsoportot, életkort, nemet, s vonnak le következtetést a családszerkezetre, a rokonsági összefüggésekre. Az antropológusok a Természettudományi Múzeum embertani osztályán vizsgálják az anyagot. Az állati eredetű csontokat pedig az archeozoológusok az MTA Régészeti Intézetében és a Mezőgazdasági Múzeumban. Igen tisztelt vásárló! Ugye, ön is észrevette már, hogy a különböző árukhoz kapott használati utasítások nem éppen hivalkodó tartalmúak. Ellenkezőleg, mintha a gyártó nem is termékét kívánná reklámozni, hanem már előre megértést kér a jövendő használótól. Hiszen a cégek tudják: sajnos, semmi sem tökéletes, összefoglalva azt mondhatnánk, hogy a modern használati utasítás mindenekelőtt a reklamációtól kívánja megvédeni a gyártókat. Nézzünk erre példákat! Itt van az egyik szte-uó kazettás magnó. A csatolt használati utasítás szerint R 14C elemmel működik, s ez összesen 12 órás üzemidőt biztosít. Ezen belül napi 2,5 órán keresztül használható, 70 százalékban rádiózásra, 30 százalékban magnózásra. Tehát más szavakkal, az elemes magnóval naponta egy teljes 45 perces kazetta lejátszható. Ez is csak — A megyében két irányban folyik a kutatás: tervszerű ásatásokat és leletmentéseket végzünk. A legnagyobb leletmentés a kis- balatoni volt, ahol jelenleg tervszerű ásatás folyik. A területet elárasztása előtt a teljesség igényével igyekszünk feltárni, s megállapítani azt, hogy mely korszakból valók a leletek. Kapós- mérőn a téglagyári agyag- bányában avar kori temető ásatási munkái folynak, Kéthelyen pedig a Keszt- hely-kultúrás temető leleteit vizsgáljuk. Tervszerű ásatások folynak Somogyváron a bencés apátság romjai körül; a munka befejeződik két év alatt, hiszen akkor itt egy országos ünnepségsorozat lesz: a bazilika felszentelésének 900. évfordulójáról .emlékeznek meg. Segesden akkor, ha egzakt módon tartjuk magunkat az előírásokhoz. Hiszen a gyártó egyébként semmiféle garanciát nem vállal. Előfordulhat azonban így is meghibásodás. A vállalatok erre szintén felkészültek, és pontosan előírják, hogy ilyenkor mi a teendő. A T 73-as varrógép esetében a következőket kell figyelembe venni: „A céghez történő visszaküldéskor az árut úgy kell becsomagolni, hogy semmiféle károsodás se érje. Az eredeti csomagolás nem elég! Szakszerűtlen csomagolás esetén a garanciát az érintettek elveszítik”. Még szerencse, hogy az ember fe- héren-feketén a kezében tarthatja a cég előírását. Természetesen vannak olyan gyártók is, amelyek biztosra mennek. Az egyikük az úgynevezett tartós használati idejű lámpáknál vigyázott arra, hogy semmiféle ígéretet ne tegyen az időtartamra vonatkozólag. Csués Babócsán korai Árpádkori nemzetségi központokat keresünk — mondta az osztályvezető. — Segesden az idén véget ér az ásatás, mert magántelken kellene a továbbiakban dolgozni. A babócsai kutatás megyei és helyi tanácsi céltámogatást kapott. Zamárdiban több ezer sírból álló temetőre leltünk, ahol az avar-kor korai időszakától a késői szakaszáig temetkeztek. Itt egy avar és Árpád-kori vaskohászati telep feltárása is folyik. Nagyberki—Szalacs-- ka térségében pedig bronzkori és kelta kori településeket kutatunk. A múlt emlékeinek gyűjtése révén új tanúi kerülnek elő az elmúlt időknek, s ezek az ismeretek teszik színesebbé megyénk történelmét. (Bánfai) pán azt garantálja: „Több mint kétszeres használati időtartam”! Ezt igazán okosan kigondolták! A vevő mindent tudhat, illetve semmit sem. Az egyik vásárló például 3 ilyen lámpát használt 4, 7, illetve 12 órán keresztül, s utána valamennyi tönkrement. Mit bizonyít ez? Csupán annyit, hogy a kétszeres használati időtartam egy meglehetősen változó szám. Pontos meghatározására ezért nem is törekednek. Hiszen önöknél is így lehet, kedves vásárlók: élete hosszát — tisztesség ne essék szólva — senki nem tudja pontosan meghatározni. Utóirat: Azt ajánljuk, hógy ezt a kis eszmefuttatást csak az áru(k) használatbavétele után olvassák el. Persze az a legjobb, ha nem is vesznek tudomást róla. Ha ezt betartják, akkor a vásárolt áru(k)ban igen sok örömük lehet. Szabó Béla Törekvés az egész-ségre BESZÉLGETÉS HORGAS BÉLÁVAL Miről árulkodnak a használati utasítások?
