Somogyi Néplap, 1989. július (45. évfolyam, 153-178. szám)

1989-07-12 / 162. szám

2 Somogyi Néplap 1989. július 12., szerda Bicentenárium Hazánkba érkezett az Egyesült Államok elnöke (Folytatás az 1. oldalról) sorrend ezúttal más lesz. Túl vagyunk vérvesztesége­inken, halottainkat is elte­mettük, végre tisztességgel. Most a „kiegyezés” követke­zik. Ezt várja el a magyar nép és minden az országért, a nemzetért felelősséget ér­ző politikai-társadalmi erő. Csak a legszélesebb összefo­gás, egy igazi nemzeti kon­szenzus biztosíthatja, hogy Magyarország a harmadik évezredben ne csupán föld­rajzi értelemben legyen eu­rópai ország, hanem a tár­sadalmi szerveződés, a de­mokrácia, a szabadságjogok, a gazdasági és kulturális fejlettség terén egyaránt el­érje az európai jelzőhöz év­századok óta kapcsolódó minőségi mértéket. Közel hat esztendeje an­nak, hogy Elnök Ür — ak­kor az Egyesült Államok al- elnökeként — meglátogatta országunkat. Az akkori nemzetközi helyzetet a két Az amerikai elnöknek (többször is meg kellett kö­szönnie a lelkes üdvözlést. „Nézzék, eltépem beszéde­met, hadd szóljak önökhöz tiszta szívemből, rövid le­szek, éppen eleget álltaik már itt az esőben” — fordult tré­fálkozva az őt üdvözlők fe lé. — Barbara és én szívből köszönöm ezt a meleg fo­gadtatást. Üdvözlöm Ma­gyarország vezetőit, a népet, üdvözlöm a reformokat, a változásokat, amelyek most az önök csodálatos országá­ban végbem ennek. Azért jöttem ide az Egyesült Ál­lamok elnökeként, mert or­szágunkban különösen szí­vélyes érzésekkel viselte­tünk Magyarország népe iránt. Nagyon örülünk, hogy itt lehetünk. Sajnos, csak igen rövid időre vagyunk itt, két estére és egy napra, öröm­mel tekintek a konzultációk elé, amelyeket ennek a nagy­szerű országnak a vezetőivel folytatok majd. Átadom majd nekik az amerikai nép meleg üdvözletét, tolmácso­lom az Egyesült Államok né­pének azt a meggyőződését, hogy együtt kell működnünk Magyarországgal, együtt aka­runk működni Magyaror­szággal, az önök' vezetőivel együttműködve előbbre tud­juk vinni az önök országá­ban végbemenő reformokat. — Köszönöm ezt a fogad­tatást, és remélem, holnap szárazabb helyen hallhat­nak majd engem — tette hozzá az amerikai elnök. Meggyőződésem, hogy már régen elmúlik majd az eső, Mindenekelőtt elnézést ké­rünk Önöktől a váratlan esőért, de hát ezt az ég küldte, és nem kérte ki kor­mányunk engedélyét. Történelmünk során első ízben lehetünk házigazdái egy olyan küldöttségnek, amelynek élén az amerikai néip első számú vezetője áll. Tisztelettel és barátsággal köszöntőm önöket főváro­sunkban, itt, a Dana-parti Pa rla ment ü nkben. Az amerikai és a magyar népet sok-sok szállal kap­csolja össze a tudomány, a kultúra és a gazdasági élet lüktető tempója. Mi kíván­juk, hogy ezek a szálak sza­porodjanak és erősödjenek, összekapcsol minket a sza­badság és a függetlenség esz­méjének a tisztele, hidat ké­nagyhatalom viszonyának elhidegülése, a kelet—nyu­gati párbeszéd csaknem tel­jes hiánya jellemezte. Az el­múlt hat év alatt a világ nagy utat tett meg. Folya­matossá vált a szovjet— amerikai párbeszéd, biztató­an alakul a fegyverzetkorlá­tozás és a regionális válsá­gok rendezésének ügye, elő­rehaladt a helsinki folya­mat. Történelmi változások bontakoznak ki a Szovjet­unióban és Kelet-Európá- ban. Mindez kedvező felté­teleket biztosít a magyaror­szági reformok számára. Tisztelt Elnök Úr és Bush Asszony! Kívánom, hogy hasznosan és kellemesen töltsék idejü­ket nálunk. Ismerkedjenek meg népünk helyzetével, gondolkodásával, az ország vezetésének törekvéseivel és élvezzék a hagyományos magyar vendégszeretetet. Ezután hangos ováció kö­zepette George Bush lépett a mikrofonhoz. de én még mindig emlékez­ni fogok arra a meleg fogad­tatásra, amelyben Magyar- ország népe részesített. Kö­szönöm önöknek ezt — mon­dotta az amerikai elnök, aid végül Isten áldását kérte Magyarországra. Az amerikai elnök és fe­lesége, valamint Straub F, Brúnó és felesége ezután a Parlament I-es kapujához hajtatott. A díszszázad fel­sorakozott, ám a tervezett katonai tiszteletadás elma­radt. Miként a nemzetközi sajtóközpontban közölték, erről a két protokollfőnök állapodott meg. tekintettel a rendkívül kedvezőtlen idő­járásra. A Parlament Nándorfe­hérvári-termében még folyt Straub F. Brúnó és George Bush megbeszélése, amikor a kupolacsarnokban gyüle­keztek a vacsora vendégek: az Elnöki Tanács, a Minisz­tertanács és az MSZMP el­nöksége adott díszvacsorát az amerikai elnök és felesé­ge tiszteletére. A kupolacsarnokban Nyers Rezső, az MSZMP elnöke, Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, valamint Németh Miklós, a Minisztertanács el­nöke és felesége köszöntötte az érkező elnöki párt. A Vadász-teremben, a vi­rágokkal díszített főasztalnál foglalt helyet Stnaub F. Brú­nó és felesége, Szabolcsi Gertrud, George Bush és fe­lesége, Barbara Bush, Nyers Rezső, Grósz Károly, Né­meth Miklós és felesége, Né- methiné Szilágyi Erzsébet. A díszvacsora elején Nyers Rezső mondott pohánköszön- tőt. pez köztünk számos törté­nelmi esemény és az Egye­sült Államokban élő nagy­számú magyarság. Jól emlékszem 1978. janu­ár 6-ának estéjére, amikor Budapesten milliók ülhettek a televízió képernyője elé azért, hogy szemtanúi lehes­senek egy történelmi ese­ménynek: a magyar királyi korona és a koronázási ék­szerek visszaszolgáltatásá­nak. Nemzeti ereklyénk ha­zahozatala a magyar—ameri­kai kapcsolatok történeké­nek egy kiemelkedő állomá­sa volt. Ma egy újabb állomáshoz érkeztünk. Ennek fontossá­gát ezúttal a Kossuth téren összegyűlt emberek sokasá­ga is jelezte. Országunk la­kói tudják és érzik, hogy az Egyesült Államok és Ma­gyarország együttműködé­se, a zavartalan jó kapcso­latok fenntartása, további fejlesztése nemzeti boldogu­lásunk egyik fontos hajtó­ereje. Tudatában vannak e ténynek az itt jelenlévő kü­lönböző magyarországi poli­tikai erők képviselői, tudják, hogy a nemzetközi források jó hasznosítása egyesített, békés erőfeszítést is igényel tőlünk, magyaroktól. A több ezer kilométeres távolság és a széles óceán igazában nem választja el egymástól országainkat, ha él bennünk az együttműkö­dés akarása. Mi azt szeretnénk, ha az óceánon túlról erősödne a szándék a mai Magyaror­szág „gazdasági és kulturá­lis felfedezésére”. Országunk most a gyökeres átalakulás, a megújulás állapotában van. Mélyreható demokra­tizálási folyamat indult el, amelynek éppen ez az épü­let, az Országgyűlés háza lett az egyik színhelye. Meggyőződésünk, hogy gazdaságunk reformja, a pi­acgazdaság kiépítésére tett lépéseink kedvező feltétele­ket biztosítanak az amerikai vállalkozók számára is. Gaz­daságunk talpraállításában, korszerű, versenyképes szer­kezetének megteremtésében számítunk a nemzetközi együttműködésben rejlő le_ hetőségekre, s ebben meg­különböztetett fontosságot tulajdonítunk az Egyesült Államok növekvő szerep- vállalásának. Elnök Ür! Magyarországi tartózko­dása során barátokkal fog Nagyon örülök, hogy is­mét alkalmam nyílt meglá­togatni Magyarországot és saját szememmel láthatom az itt végbemenő, figyelem­reméltó változásokat. Ma senki sem tagadja, hogy a reform a jövőbe ve­zető út. Több évtizedes ta­pasztalatok alapján egyik nemzet a másik után győző­dik meg minden kétséget kizáróan egy eszme sze­génységéről, nevezetesen ar­ról, hogy a fejlődést az ál­lam hozza létre. Épp ellen­kezőleg: a fejlődést az em­berek valósítják meg. Az állami ellenőrzés egy­szerűen nem tudja biztosíta­ni a tartós gazdasági növe­kedést, és képtelen arra is, hogy rezsimnek azt a poli­tikai legitimitást biztosítsa, melyre annak a kormány­záshoz szüksége van. Az ál­lam elsősorban az emberi szabadsággal van állandó konfliktusban. Ma Magyarországon egyre mélyebbé válik a közmeg­egyezés a reform szükséges irányáról, az állam és a tár­sadalom új modelljéről: a gazdasági életben ez a sza­bad piacot, a politikában pedig a (demokratikus) plu­ralizmust és az emberi jogo­kat jelenti. A gazdasági növekedés kulcsa az, ha engedjük, hogy a piac maga végezze a munkáját. Ez véget vet a kormány kártékony piaci beavatkozásának — és a végét jelenti annak a holt tehernek, amely visszahúzza az általános gazdasági nö­vekedést. Ez azt jelenti, hogy a leg­különfélébb gyárak és vál­lalatok a szabad piac játék- szabályai szerint játszanak — a kereslet-kínálat tör­vényeinek megfelelően. Más szóval: olyan szabályok sze­rint, melvpk m orvén és a köz javát szolgálják, A gazdasági versenynek pedig megvan a megfelelője a politikai szférában. A találkozni. A magygr párt- és állami vezetők személyé­ben olyanokkal ül majd a tárgyalóasztalhoz, akik a hazai politikai és gazdasági reformfolyamattal össz­hangban törekednek a ma­gyar külpolitika még nyi­tottabbá tételére. A társa­dalomnak minél szélesebb rétegeivel kerüljön ön kap­csolatba, ahol majd igaz barátokkal találkozik. Reformtörekvéseinkhoz fel­becsülhetetlen értékű támo­gatást jelentenek azok a változások, amelyek a nem­zetközi kapcsolatokban az utóbbi években bekövetkez­tek. Üdvözöljük a két nagy­hatalom között kialakult párbeszédet, viszonyuk fo­lyamatos javulását. A Szov­jetunió és az ön országának kapcsolatai meghatározóak a számunkra létfontosságú európai helyzet alakulásá­ban. Tisztelt Vendégeink! Kívánom, hogy magyaror­szági tartózkodásuk alatt érezzék jól magukat. Talál­kozóik, megbeszéléseik szol­gálják a két ország közötti kapcsolatok erősítését, az együttműködés bővítését, népeink barátságát és fel- emelkedését. Emelem poharam: Elnök Ür és Bush Asszony, vala­mennyi kedves amerikai vendégünk egészségére; az amerikai nép boldogulására; a magyar—amerikai kapcso­latok további fejlődésére; a békére! Cheers! Ezt követőéi George Bush mondott válaszbeszédet. pluralizmus nem más, mint a pártok közötti nyílt és be­csületes verseny, a nézetek versenye. A pluralizmust mi Nyugaton „az eszmék piacának" nevezzük. A nyílt választások, me­lyekre Magyarország ígéretet tett, nagy előrelépést jelen­tenek majd a demokrácia és a politikai szabadság felé vezető úton, és lehetővé te­szik az önök nagy nemzete számára, hogy élvezze a pluralizmus áldásait. A re­ményt keltő helsinki folya­mat megvilágítja a szabad­ság kiteljesedéséhez vezető utat Közép-Európában, és megteremti ezzel egész Eu­rópa biztonságának és együttműködésének új alap­ját. Tekintsen minden magyar bizakodva a jövőbe, bízzon abban, amivé Magyarország válhat. Ez még csak a kez­det. Magyarország jövőjé­ben a kisvállalatok százez­reinek országát látóm — az újítások, a termelékeny­ség, a prosperitás forrásait. Magyarország jövőjében új hangon szólókat látok, akik a nemzet sorsát formálják. Olyan Magyarországot látok, amely békében él önmagá­val, olyan Magyarországot, amely elfoglalja az őt meg­illető helyet, egy igen lénye­ges részt a felemelkedő Európában — egy osztatlan és szabad Európában. Az önök előtt álló út ne­héz lesz, az tagadhatatlan. De én hiszek Magyarország­ban. Hiszék abban, hogy ké­pes elfogadni a kihívást és megbirkózni vele, és siker­re viszi a reformot. A kulcs ehhez Magyaror­szág legértékesebb erőfor­rása: népe maga. Minden ember maga a végtelen le­hetőség; amire az egyéni te­hetségek összessége képes, abban rejlik nemzetün jö­vője. Emeljük hát poharunkat a magyar reform jövőjére, az amerikai és a magyar nép igaz barátságára, és köszö­nöm ezt a meleg fogadtatást. 1789. július 14., kedd. Pá­rizs forrongó népe ezen a napon nem tűrte tovább a Bastille ormáról reászegezett ágyúkat hanem sűrű tö­megbe verődve megroha­mozta a várbörtönt. A vé­dők tüzeltek és vagy százan vérbefagyva maradtak a kö­vezeten. A tömeg előbb a fegyverraktárba tódult, bir­tokba vette a lőport és a kézifegyvereket, aztán fel­dúlta az irattárat és tartal­mát kihajigálta az ablako­kon. A felbőszült nép fel­koncolta a várat védő zsol­dosokat, Launay kormány­zó fejét lándzsára tűzve kö­rülhordozták a városban. Megkezdődött a francia for­radalom. Párizstól alig húsz kilo­méterre, Versailles fényűző palotájában XVI. Lajos ki­rály este unottan írta nap­lójába: „Kedd, 14-e. Sem­mi.” Az országa valóságától teljesen elszakadt abszolu­tista uralom szállóigévé vált példája lett ez a be­jegyzés. Ezt a napot, amikor a ki­rály szerint nem történt semmi, pontosan száz évvel később a III. köztársaság kormánya rendeletileg nem­zeti ünneppé deklarálta. Ma, 200 év múltán pedig olyan világraszóló ünneplés­sel emlékeznek meg erről a napról, aminek a televíziós közvetítések révén kissé az egész világ szemtanúja le­het. Két kiemelkedő esemé­nye és helyszíne lesz az ün­nepségsorozatnak. 13-án es­te ünnepi előadással meg­nyitják a Bastille terén fel­épült hipermodern opera­házat. A 2700 meghívott szerencsés olyan díszelő­adásban gyönyörködhet, amelynek főbb szereplői Placido Domingo, Teresa Berganza, Barbara Hend­ricks és Ruggero Raimondi lesz. Az új operaház utána néhány napig ingyenes hangversenyeket- tart. Másnap a Louvre nagy üvegpiramisában nyílik meg a hét leggazdagabb tőkés ország vezetőinek csúcsérte­kezlete. A nagy üvegpira­mis már nem újdonság, a hetek azonban mégis fel­avatnak maguk is egy új lé­tesítményt. 15-től a Defense negyed 100 méter magas üres közepű kockájában ta­nácskoznak, amit 18-án nyitnak meg a nagyközönség előtt. A Grande Arche a régi Diadalívvel és a Louvre udvarán emelkedő kis Car­rousel diadalívvel egy vo­nalban a párizsi sziluett új, impozáns darabja modern diadalívként csodálatos kilá­tást nyújt a fény városára és alakjával jelképesen ab­lakot nyit a világra. Kevés francia elnöknek adatott meg, hogy három A csehszlovák hatóságok a múlt héten elkobozták Ji- ri Hájek volt külügyminisz­ter útlevelét, miután a volt politikus visszatért skandi­náviai körútjáról. Ennek ke­retében Stockholmiban részt vett a Szocialista Internacio- nálé egyik találkozóján. Ezt kedden jelentette az AP hír- ügynöksék csehszlovák emigráns körökre hivatkoz­va. E források szerint az il­letékesek Hájek külföldön elhangzott nyilatkozatai mi­att intézkedtek így. Az AP szerint azzal in­dokolták Hájek útlevelének bevonását, hogy interjúival , megsértette az állam érde­ilyen monumentális épít­ménnyel gazdagítsa a fény városát. Mitterrand egyben felejthetetlen emlékművet állít velük a forradalom bi- centenáriumának. És. ez még nem minden. Július 14. estéjén olyan nagyszabású látványosságot rendeznek, ami elhalványítja az első centenárium ünnepségeit. A Diadalívtől a Champs Ely- sées három kilométeres su- gárútján a Concorde térig vonul az a hatezer szereplő, akik több nemzet kultúrájá­nak színeit keverik majd a francia nemzeti ünnepébe. Kínaiak, angolok, oroszok, amerikaiak, franciák, afri­kaiak, izraeliek vonulnak fel dobszóval, zenével, tánccal, kórusokkal — sőt három elefánt, 12 zebra és egy je­gesmedve is szereplője lesz a monstre látványosságnak. A Concorde téren fából al­kalmi stadiont ácsoltak, amelynek lelátóin 17 ezren csodálhatják majd a kétórás showt. A lelátókon ott ül majd több mint 30 állam- és kormányfő. A Marseillaise-t, a fran­ciák nemzeti himnuszát előbb Jessye Norman, a vi­lághírű szopránénekesnő ad­ja elő, majd ezernyi fiatal dalolja tucatnyi nyelven és végül nagyzenekar játssza el. A színpompás mutat­ványt ezután dupla tűzijá­ték koronázza meg: a Dia­dalív és a Concorde felett egyszerre robbannak a szi- nes petárdák. Párizs belső magva szo­katlan látványt nyújt ezek­ben a napokban. A magán- gépkocsi-forgalmat egy hétre kitiltották az Elysée palota és a Tuileriák környékéről. A belügyminiszter pedig a háború óta a legnagyobb arányú biztonsági intézke­déseket jelentette be, ame­lyek fő célja persze a jó 30 idegen államférfi védelme. A fővárost szinte megszállta 30 ezer rendőr, csendőr és katona. Az ünnepség külföl­di meghívottainak szállásai körül a háztetőkön mester- lövészek állnak készenlét­ben. Helikopterek szántják állandóan az eget. Egy ha­talmas fehér léghajóról szintén rendőrök kémlelik infravörös technikával a város életét és rövidhullá­mú adóvevőkön állnak kap­csolatban a körzeti parancs­nokságokkal. Légvédelmi ágyúkat és radarláncot épí­tettek ki Párizs körül a lég­tér biztosítására. Rendőrök láthatók a Szajnán roham­csónakokban, sőt a csator­nahálózat csomópontjain is. 14.-én este egymillió ün­neplőt várnak és a bicente- nárium ünneplése aligha­nem bekerül a francia fő­város sokáig emlékezetes eseményei közé. László Balázs keit”. Utazása során egyéb­ként Hájek meglátogatta Oslóban tanuló fiát is. A hírügynökség a hírhez hoz­záfűzi, hogy a múlt hónap­ban húsz „független aktivis­ta” útlevelét is bevonták Csehszlovákiáiban. Így járt többek között Rut Sormova, a Charta 77 emberi jogi mozgalom tagja. Útlevelét spanyolországi útja előtt”til­tották le a hatóságok (a nő az európai békemozgalom egyik kongresszusára ké­szült, s utána Budapestre utazott volna egy, a kelet- nyugati párbeszéddel fog­lalkozó fórumra). (MTI) George Bush válasza Nyers Rezső pohárköszöntője George Bush pohárköszöntője Útlevelek bevonása Csehszlovákiában

Next

/
Thumbnails
Contents