Somogyi Néplap, 1989. július (45. évfolyam, 153-178. szám)

1989-07-01 / 153. szám

Somogyi Néplap 1989. július 1., szombat Bagdi Márton továbh keresi igazát „A döntések az újítási javaslat helyességét igazolják" Demonstráció idején Elvtársak! Amig a harmat felszárad, elmagyarázom maguknak, hogy lesz a 4 forintos búzából 30 forintos kenyér. (Soós Tibor karikatúrája) EGY KONSZENZUS ELŐÉRZETE Rádióhír 1456-ból: A török csapatok bizonytalan időre elnapolták Nándorfehérvár ostromát, mert a várvédők tiszti­kara megkezdte évi rendes szabadságát! Az ostrom új idő­pontjáról egyeztető tárgyalásokat kezdenek. Képtelenség! 1456-ban nem is volt rádió! 1989-ben van rádió. Vajon a politikai küzdőtérről ér- kezik-e hasonló tudósítás? Egy barátom mondja, hogy most nem ér rá megújulni, málnát kell szednie, utána szabadságra megy. No nem messze, csak ide a Balatonhoz. Mások mondják, hogy októberig képtelenség felkészülni egy kongresszusra. Itt a nyár, mindenki szabadságon, vagy a második és sokadik gazdaságban van. Az emberek nem összefoghatok. Este 9-kor meg ki szervez politikai nagy­gyűlést? .Hát igen. A platformszabadság nem olyan vészes dolog, csak jól kell időzíteni. Egy jól eltalált időzítéssel az ellentétes platformok uborkaszezon-frakcióvá szerveződnek és megvalósul az oly nagyon áhított egység. Felsejlik előt­tem egy tábla: „Töretlen lendülettel haladunk a... (olvas­hatatlan) ... építésének útján!” (Gombai) Közhírré tétetik A Somogy Megyei Bíróság az évtized újítási perét tár­gyalja — írtuk május 31-i számunkban. Bagdi Márton, a siófoki székhelyű Gáz- és Olajszállító Vállalat volt műszaki igazgatóhelyettese 300 millió forintot követel egykori vállalatától újítási díj címén ... Akikor Bagdi Márton csak egy kérdésünk­re válaszolt. Most viszont többről is nyilatkozott: — Tudomásomra jutott, hogy a Szovjetunióból érke­ző és Jugoszláviába továb­bítandó földgáz fogadására alkalmas beregdaróci komp­resszorállomást a GOV bő­víteni kívánja. 330 oldalas tanulmányban bizonyítot­tam, hogy erre nincs szük­ség, s a tanulmányt elküld­tem dr. Marjai Józsefnek, az akkori miniszterelnök­helyettesnek, dr. Kapolyi- Lászlónak, az akkori ipari miniszternek, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnökének és Nagy János­nak, az ipari főosztály veze­tőjének. Azóta a beruházást leállították. így több, mint kétmilliárd forintot takarí­tott meg volt vállalatom a népgazdaságnak — hangzik Bagdi Márton álláspontja. Szakonyi Géza, a GOV ve­zérigazgatója tagadja, hogy Bagdi javaslatára állították le a beruházást: — Uram! Javaslok én magának valamit. írjon egy tanulmányt arról, hogy ne legyen Budapesten világki­állítás. S ha nem lesz, ak­kor a népgazdaság megta­karít 50 milliárd forintot. Számolja ki, ennék mennyi az újítási díja, és követelje majd! Hangsúlyozom, Bag­di Márton tanulmánya nem újítás! A beruházást nem állítottuk le, csak egyelőre nem kerülhet rá sor. Erre a kényszer vitt minket, s nem Bagdi javaslata. Bagdi Márton szerint volt vállalata mindent elkövet annak érdekében, hogy az újítási javaslat helyességét kétségbe lehessen vonni.. Vé­leménye: ennek az az oka, hogy kiderülne azokról a külföldi utakról, megbízá­sokról, amelyeket a beruhá­zás érdekében tettek: fölös­legesek voltak. A 330 oldalas tanulmány helyességének vizsgálatára munkabizottság alakult, ve­zetője dr. Czipper Gyula mi­niszterhelyettes lett. A bu­1937 februárjában tragikus körülmények között életét vesztette — öngyilkos lett — Szergo Ordzsonikidze, a párt egyik legnépszerűbb vezető személyisége. Ordzsonikidze, az illegális forradalmi moz­galom jelentős alakja, 1937- ben a Politikai Bizottág tag­ja és nehézipari népbiztos volt. Az 1937. február 19-én közzétett Kormánynyilatko­zat azt közölte, hogy Szergo Ordzsonikidze február 18-án 17 óra 30 perckor a lakásán váratlanul elhunyt: a halál oka szívbénulás. dapesti és a miskolci műsza­ki egyetem hat tanszéke vizsgálta a tanulmányt. Szükséges-e tehát a jam- burgi gáztöbblet fogadásá­hoz az 1987 tavaszán meg­kezdett kompresszorállomás bővítése? Dr. Szabó Imre egyetemi tanár, a műszaki tudomány doktora válasza a budapesti Műszaki Egyetem gépész- mérnöki karáról. Idézet a dokumentumból: ,,Véleményünk szerint a szovjet oldalról érkező gáz nyomásának növekedési ten­denciája, a szállítandó gáz- mennyiség növekedése és a hazai országos gázhálózat nyomásszintje nem indokol­ja a kompresszorállomás bő­vítését. Reálisnak tartjuk Bagdi Márton állítását, hogy a kompresszorok jelenlegi­nél kedvezőbb üzemeltetése és az elkövetkező időszak szállítási feladatainak meg­oldása a járókerekek cseré­jével biztosítható. Válaszunk röviden: a kompresszorállo­más bővítése nem indokolt. A járókerekek cseréjével biztosítható a megfelelő gáz­szállítás.” Ugyanezt állította Bagdi Márton is 330 oldalas ta­nulmányában. Hogy hason­lóképpen nyilatkozhatott a másik egyetem, s a többi tanszék képviselője is, azt bizonyítja dr. Czipper Gyu­la Zsengellér Istvánhoz, az Országos Kőolaj- és Gázipa­ri Tröszt vezérigazgatójához írt MH 6513 87. számú 1988. január 2-án kelt levele, amelyből kiderül, hogy a közérdekű bejelentés helyt­álló. Az Orenburg—urenguji vezeték hatánponti átköté­sének beruházási, illetve a távvezeték üzemeltetési költségei a tanulmányban ismertetett javaslat időbeni megvalósítása esetén — a GOV tervezett megoldásához képest — lényegesen mérsé- kelhetőek lettek volna. Be- recdarócon a bejelentő által javasolt vezeték elégséges a feladat megoldásához. A kompresszorállomás továb­bi bővítése jelenleg nem indokolt. A járókerékcsere elégséges. Az egyes beruházá­soknál a GOV túlbiztosított, rosszabb hatásfokkal műkö­dő megoldást helyezett elő­térbe. Továbbá: „Az egyetemi szakvélemények, illetve a tröszt menetközbeni döntései az újítási javaslat fielyessé­Sztálin provokációi Sztálin, aki nem merte közvetlenül megvádolni Or- dzsonikidzét, elhatározta, hogy szép lassan, apránként teszi lehetetlenné: demorali­zálja. Letartóztatták Ordzso­nikidze bátyját, Populiját. Hamisított vallomását a szü­letésnapján adták át Szergó- nak. Ordzsonikidze szinte naponta értesült róla, hogy valamelyik barátját vagy jó ismerősét kivégezték. Töme­gesen tartóztatták le az em­bereket a nehéziparban. gét igazolják. A munkabi­zottság a bejelentő műszaki megoldásainak helyességét megállapította, s iezért szük­ségesnek tartja, hogy a törzst a folyamatban levő, illetve későbbi döntésigénylő fej­lesztésnél a bejelentő mű­szaki javaslatait költség- csökkentésének érdekében hasznosítsa”. Ismert tehát a szakvéle­mény! A magamfajta laikus azt vélné, nem kérdéses a per nyertesének és vesztesé­nek kiléte... — Ezt ma még korai ki­jelenteni — fűzte hozzá Bag­di Márton. —Aki ma Ma­gyarországon az igazát ke­resi, annak rámegy az éle­te. A GOV képviselői a leg- vékonyabb szalmaszálba is belekapaszkodnak. Ma már ők is a járókerékcserével próbálják megoldani a prob­lémát, de juszt sem úgy, ahogy én leírtam. Holott az általam javasolt forma meg­egyezik a gyártó olasz cé­gével. így a népgazdaságnak további veszteségeket okoz­nak. Az elfecsérelt gázzal meg lehetne oldani egy Ka­posvár nagyságú város gáz. ellátását. A Gáz. és Olaj- szállító Vállalat vezetőinek semmi sem drága. Monopol­helyzetben vannak, így a szándékosan előidézett vesz­teséget beépíthetik a gáz­szállítás költségeibe. , Majd mi — fogyasztók — megfi­zetjük. Nem véletlenül emel­kedik az energiahordozók ára. Dr. Debreczeni Béla, a GOV jogi képviselője: — Dr. Czipper Gyula le­velében azt írja: a komp­resszorállomás bővítése je­lenleg nem indokolt. Nem lehet tudni, hogy mit hoz a jövő. Előfordulhat, hogy a jövőben szükség lesz még rá. — Ilyen alapon egyetlen újítást sem lehetne annak nevezni, hiszen a tudomány és a technika fejlődése idő­vel valamennyit avulttá te­szi — replikázott később Bagdi Márton. — ön a legutóbbi tárgya­láson ügyész jelenlétét kérte. Vádolja a GOV vezetőit a népgazdasági javak pazar­lásával. Miért volt erre szükség ? Ha az újítási pert elveszti, az semmilyen jog­hátránnyal nem jár, de ha ez az állítása nem nyer bizo­Sztálin rendre megküldte Ordzsonikidzének ezeknek az embereknek a kínzással kicsikart vallomásait: „Szer­go elvtárs — írta Sztálin —, olvasd el, mit írnak rólad!” A Politikai Bizottság, Sztá­lin javaslatára, éppen Or- dzsonikidzét bízta meg az­zal, hogy a Központi Bizott­ság legközelebbi ülésén tart­son beszámolót az iparban tapasztalható „kártevésről”. Orgyilkosság vagy gyilkosság? Egyes régi bolsevikok ké­sőbb azt állították, hogy Ordzsonikidze nem lett ön­gyilkos, hanem meggyilkol­ták. Érvként — például — azt hozták fel, hogy a tra­gédiát megelőző napon Or­dzsonikidze a népbiztosságon dolgozott, utasításokat adott, ráadásul másnapra több ta­lálkozót beszélt meg. Or­dzsonikidze halálának körül­ményeit nem vizsgálták ki. még a golyó ütötte sebet sem vizsgálták meg! A ha­mis orvosi jelentést aláíró orvosokat hamarosan mind letartóztatták. Nyomban Or­dzsonikidze halála után le­tartóztatták titkárát és test­őrségének vezetőjét. Később letartóztatták Ordzsonikidze két öccsét és szinte vala­mennyi rokonát. Ordzsonikidze felesége, Zi­naida Gavrilovna szerint a férje február 17-én este va­lóban a népbiztosságon dol­nyftást, akkor elítélik rá­galmazásért. — így akartam bizonyíta­ni, hogy nem csupán a „ko­szos” 300 millió forintomért harcolok. Célom az olyan, magatartás leleplezése, ame-' lyet a GOV vezetői és még sokan mások folytatnak. Az nem lehet, hogy néhány ve­zető jólétének biztosítása ér­dekében kizsákmányoljon milliókat. Biztos vagyok benne, hogy vannak ebben az országban ma olyanok, akik télen a legnagyobb "hi­degben sem kapcsolhatják be a gázkonvektorokat, holott majd megfagynak. Őket lát­tam magam előtt, amikor a 330 oldalas tanulmányom írtam. Mindent megteszek értük, s ha ez sem jár eredménnyel, akkor vesszek el én is. Bagdi Márton kőolaj- és gázipari gépészmérnök, he­gesztő- és energiagazdálko­dási szakmérnök. Három diplomája van, s két felső­fokú nyelvvizsgája. Volt igazgatója mégis úgy véle­kedett róla, hogy nem al­kalmas műszaki igazgató­helyettesnek a GÖV-nál. Bagdi Márton: — A munkaügyi bíróság M. 345 1984 7. számú ítéleté­vel a munkaügyi döntőbi­zottság felmondó határozatát hatályon kívül helyezte, és megállapította, hogy mun­kaviszonyom áthelyezés folytán szűnt meg. Ennek ellenére volt vezetőim szá­momra kedvezőtlen iratokat hagytak bent a személyi anyagomban, ezért szemé­lyiségi jogi pert indítottam ellenük. Az ezirányú kere­setem a megyei bíróság első fokon eultasította. A Legfel­sőbb Bíróság azonban helyt adott kérelmemnek. Bagdi Márton végezetül arról számolt be lapunknak, hbgy a GOV-nál újabb pa. zarlások vannak. Ezt bizo­nyítandó újahb tanulmányt írt — immár 420 oldalast. Ebben foglalkozik többek között az Endirőd—Város­föld vezeték fölöslegességé­vel. Ha igaza van, ez az egy beruházás újabb egymilliárd forint kárt jelent szerinte a népgazdaságnak. Erről bő­vebbet többek között majd a Magyar Televízió A hét című műsorában tudhatunk meg Juszt László riportjá­ból. Balázs Andor gozott. Másnap reggel azon­ban nem kelt fel, nem öl­tözött fel és nem ment reg­gelizni. Azt kérte, hogy sen­ki ne menjen be hozzá. Egész délelőtt írt valamit. Napközben felkereste a ba­rátja, Szergo azonban nem fogadta, csak ebédet adatott neki. Ó maga viszont nem ebédelt. Alkonyodon. A fe­lesége elhatározta, hogy mégis csak bemegy a férjé­hez a hálószobába. A nap­palin áthaladva villanyt gyújtott. Ebben a pillanat­ban lövés dörrent a háló-' szobában. Zinaida Gavrilov­na berohant, s az ágyon fek­ve ott találta a férjét. Már halott volt, az ágynemű csu­pa vér. Ordzsonikidze felesége azonnal telefonált Sztálin­nak, elmondta mi történt. Sztálin nem jött azonnal, előbb összehívta a politikai bizottsági tagokat. Ordzsoni­kidze sógornője is beszaladt a hálószobába. Az íróaszta­lon papírlapokat pillantott meg, teleírva Ordzsonikidze gyöngybetűivel. Az asszony felkapta a lapokat és a ke­zében szorogatta, eszébe sem jutott elolvasni őket. Ami­kor Molotov, Vorosilov és más politikai bizottsági ta­gok kíséretében Sztálin be­lépett a szobába, rögtön ész- revete a papírlapokat és ki­tépte azokat az asszony fe­zéből. Konsztantyin Ordzsoniki­dze. Szergo öccse — aki 16 Jens C. Holstein nagyvál­lalkozó az alábbi hirdetés közzétételére kérte a Daily News című lapot: „Ezúton tudatom barátaimmal és el­lenségeimmel, hogy fiam, Cecil június közepe óta itt­hon tölti iskolai vakációját. Ezt követően, hamarosan visszatér Európába. Aihíg évet töltött börtönben — így emlékezik erre a napra: „Ezen az estén is szokás sze­rint elindultam a Kremlbe, a bátyámhoz, Szergóhoz. A lépcsőházban Szergó sofőrje így szólt: Siessen! Nem tudtam mire vélni a dolgot. Az első emeletre ér­ve a feleségemmel az ebéd­lő felé indultunk, de egy bel- ügyes feltartóztatott minket az ajtóban. Később mégis beengedtek bennünket a dol­gozószobába, ahol megpillan­tottam Szergó egyik barát­ját. Ezt mondta: Nincs töb­bé a mi Szergónk. Siettem volna a hálószo­bába, de utamat állták, nem engedtek az elhunythoz. Ká­bul tan viszatértem a dolgo­zószobába, nem értettem mi történt. „Az igazat kell közölni...” Később bejött Sztálin, Mo­lotov és Zsdanov. Előbb az ebédlőbe mentek be. Zsda­nov homlokán fekete kötés volt. Később mindhárman bementek a hálószobába. Megálltak az elhunyt mel­lett, majd visszatértek az ebédlőbe. Meghallottam Zi­naida Gavrilovna hangját: — Erről hírt kell adni a sajtóban. Sztálin így felelt neki: — Közölni fogjuk, hogy szivszélhűdésben halt meg. — Senki nem fogja elhin­ni , —« vetette ellen Zinaida nálunk tartózkodik, narancs- színű Porsche kocsinkkal közlekedik. Ha ez az autó valamelyik éjszakai lokál, vagy bármely kéteshírű szó­rakozóhely közelében par­kol, kérem úgy tekinteni, hogy az inkriminált helyen a_ fiam tartózkodik, és nem pedig én.” Gavrilovna, majd hozzátette: — Szergo szerette az igazsá­got, az igazat kell közölni. — Miért ne hinnék el? Mindenki tudta, hogy szív­beteg, el fogják hinni — fe­jezte be Sztálin a párbeszé­det. Kis idő múlva az ebédlő­ben összegyűltek a politikai bizottsági tagok és más ma­gas beosztású személyek. Megjelent Lavrentyij Berija is. Zinaida Gavrilovna gaz­embernek nevezte Beriját, s elindult feléje, hogy megpo­fozza. Berija rögtön eltűnt, és többé be $em tette a lá­bát Szergo lakásábd. Zinaida Gavrilovna Nyi- kolaj Jezsovhoz fordult, s kérte, értesítse Grúziában a rokonságot, hogy Szergo bátyja, Populija részt vehes­sen a temetésen. Jezsov így válaszolt: — Populija Ordzsonikid- zét letartóztatták, s mi a nép ellenségének tartjuk, töltse csak le a büntetését, küldhet neki meleg ruhát és élelmi­szert. A többi rokont érte­sítjük, adja meg a címüket. Később megérkezett Szer­go személyi titkára. A ször­nyű kép láttán tombolni kezdett. Kis híján meg kel­let kötözni, erőszakkal kel­lett hazaküldeni. Szergo másik titkára a látványtól lesújtva ezt mond­ta: Megölték 'a gazemberek! „Szavait soha nem felej­tem el.” —mondta az emlé­kező Konsztanytin Ordzsoni­kidze. VI. Ordzsonikidze halála

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents