Somogyi Néplap, 1989. július (45. évfolyam, 153-178. szám)

1989-07-28 / 176. szám

AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTS, Agának lapja XLV. évfolyam, 176. szám Ára: 4,30 Ft 1989. július ; 28., péntek í { * Ülést tartott a Minisztertanács A Minisztertanács tegnapi ülésén jelentést hallga­tott meg George Bushnak, az Amerikai Egyesült Álla­mok elnökének magyarországi látogatásáról és a Varsói Szerződés tagállamai Politikai Tanácskozó Testületének bukaresti üléséről. A kormány megvitatta az állami vagyon értékesíté­séhez kapcsolódó refinanszírozási hitelkonstrukciót. A Minisztertanács elfogadta a kereskedelemről szóló törvény alapelveit. A kormány áttekintette a nyírádi bauxitbánya be­zárásával kapcsolatos gazdasági, foglalkoztatási, ökoló­giai feladatokat. r A Minisztertanács előterjesztést hallgatott riieg a recski ércvagyon hasznosításának lehetőségeiről. A neve: Sütév Expo Vegyes vállalat 10 millió dollárral — Több lesz a zsömle is MA KB-ÜLÉS A Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Intéző Bizottsága július 28-ára, péntekre összehívta a Központi Bizottságot. A testület kialakítja álláspontját az MSZMP őszi kongresszusának előkészítéséről. Ezt követően állásfog­lalás-tervezetet vitat meg a pártnak az egyházakhoz és a valláshoz fűződő viszonyáról. Tájékoztatást hallgat meg nemzetközi kérdésekről, majd más, a hatáskörébe tartozó időszerű ügyekben dönt. Közlemény az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának üléséről A nyári szabadságok el­lenére is intenzív a kor­mányzati munka, amit mi sem bizonyít jobban, mint hogy a Minisztertanács csü­törtöki ülésén — amelyen a kormányfő távollétében Medgyessy Péter elnökölt — tíz témakört vitattak meg a tárcák felelősei. E rövid bevezető után Bajnok Zsolt megbízott szóvivő az ülést követő hagyományos sajtó- tájékoztatón a két meghí­vott vendégnek, Horváth Fe­renc ipari miniszternek és Varga Miklós környezetvé­delmi és vízgazdálkodási minisztériumi államtitkár­nak adta át a szót. A tár­cák vezetői a kormányülés két, talán legnagyobb érdek­lődésre számot tartó napi­rendi pontjáról, a nyírádi bauxitbányák bezárásával, illetve a recski ércvagyon hasznosításával kapcsolatos intézkedésekről adott átte­kintést. Az ipari miniszter emlé­keztette a sajtó képviselőit, hogy a kormány egy április végi határozatával kötelezte el magát a nyírádi bauxit­bányák bezárása mellett, egyben kötelezte az érintett tárcák vezetőit, hogy az in­tézkedés kapcsán felmerülő gazdasági, foglalkoztatási, ökológiai problémák megol­dására készítsenek tervet. Most ez a javaslatcsomag került a kormány elé. En­nek főbb elemeit ismertet­ve a miniszter elmondta, hogy a jövő év közepére felhagynak a térségben a bauxitbányászattal. A szá­mítások szerint mintegy 2,5 milliárd forint • többletkölt­séget okoz a Magyar Alumí­niumipari Tröszt — MAT — számára a bányászkodás „idő előtti” beszüntetése. Ezek a költségek a többi kö­zött tartalmazzák a kieső bauxitszükséglet pótlását szolgáló új bányanyitások, illetve a szükséges környe­zetvédelmi tennivalók ki­adásait is. A tröszt' ezeket a költségeket vállalja, állami támogatást nem igényel, összességében mintegy fél- milliárd forint vagyonvesz- teséget kénytelen elkönyvel­ni a MAT azáltal, hogy a bauxitvagyon egy részének leművelésére már nem jut ideje. A kormány ezzel kap­csolatban úgy foglalt állást, hogy e veszteséget a tröszt leírhatja vagyonalapjából. Hasonlóképpen mérsékelni kell a bányát terhelő jára­dékot. Horváth Ferenc hang­súlyozta, hogy az intézkedé­sek miatt nem lesz fenn­akadás a timföldgyárak bauxitellátásában. A Bakó ■ nyi Bauxitbánya Vállalat október végére készíti el a bezárás pontos menetrend­jét, s a jövő év közepétől fokozatosan megszűnik a bányászati célú vízkiemelés, kitisztítják a bányavágato­kat, s biztosítják a térség­ben szükséges mintegy 60 köbméteres percenkénti ivó­víz-kiemelést. Varga Miklós a bányabe­zárás ökológiai összefüggé­seiről adott tájékoztatást. Emlékezteti rá, hogy magát a döntést is ökológiai prob­léma, a Hévízi tó, mint ter­mészeti kincs megőrzése mo­tiválta. Hasonlóan fontos probléma a térség ivóvízel­látásának biztosítása, hi­szen a bánya szolgáltatta csaknem 300 ezer környék­beli ember vizét. Ezért az egyik megoldandó feladat, hogy a vízminőség romlása nélkül biztosítsa továbbra is az ivóvízkiemelést. Az elhangzottakkal kap­csolatban a Népszava tudó­sítója az iránt érdeklődött, gondoskodtak-e a Nyírádon felszabaduló munkaerő meg­felelő elhelyezéséről. Az ipari miniszter elmondta, hogy az új bányák megnyi­tása kis mértékű — mint­egy 100 embert érintő — korengedményes nyugdíja­zásokkal egybekötve mara­déktalanul biztosítja a tér­ségben eddig foglalkozta­tott bányászok munkáját. A Magyar Hírlap újságírója a MAT idézett vagyonveszté­sével kapcsolatban érdeklő­dött, rámutatva a vagyon­kezelés már eddig is meg­mutatkozó hiányosságaira. Az ipari miniszter elismer­te, hogy a vagyonkezelés ki­forratlan rendszere sok fej­törést okoz a gazdaság irá­A Somogy Megyei Sütő- és Édesipari Vállalat, vala­mint Horváth Ferenc ame­rikai üzletember Sütév Expo néven vegyes vállalatot ala­pított tízmillió forintos alap­tőkével. A San Francisco-i üzlet­ember hétéves kora óta él az Egyesült Államokban; a tulajdonában van egy kiske­reskedelmi üzlethálózat, egy ügynökség és egy idegenfor­galmi társaság. A közösen alapított vegyes vállalat kis­kereskedelemmel és ügynö­ki tevékenységgel foglalko­zik. A Sütév feladata első­sorban az amerikai fél igé­nyeinek kielégítése, vagyis leginkább alapanyagot ex­portál. Idővel ez fogyasztási cikkek szállításával is bő­vülhet. Az ügynöki tevé­kenység közvetítést jelent nyugat-európai partnerek és az amerikai fél között. Bánkúti Béla, a Sütév igazgatója elmondta: az ügynöki tevékenységhez megfelelő háttér kell. így az első időben a kereskedelmi tevékenységre koncentrál­nak, az amerikai fél meg- rendrelésein kívül azonban már érkezett Ausztriából is egy ajánlat lisztre és mű­trágyára. — Termelő tevékenységet végez-e majd ez a vegyes vállalat? Nem sikerült egységes ál­láspontra jutniuk a feleknek a csütörtöki középszintű po­litikai egyeztető tárgyalások újabb fordulóján a Parla­mentben, ahol az MSZMP vagyonának megosztásáról, a pártok anyagi támogatá­sának, valamint munkahelyi működésüknek a kérdéseiről folyt az eszmecsere. Mivel a tudósítókat á zárt ajtók mögött tartott megbeszélé­sekre nem engedték be, csak közvetett információk ju­tottak a helyszínen várako­zó újságírók birtokába. Az MTI értesülései sze­rint az. ellenzéki kerekasztal résztvevői azt az álláspon­tot képviselték, hogy az összes párt és társadalmi szervezet vagyonát leltároz­ni kellene, majd e vagyon felett moratóriumot elren­delni, hogy ne legyen mód — amint a közelmúltban többször előfordult — vol­taképpen állami tulajdonú ingatlanokat eladni. Az el­lenzéki szervezetek úgy vé­— Idővel. Erre az ameri­kai fél szerint a sportcipő­ipar a legalkalmasabb. A Sütév közel fél tucat alaptevékenységen kívüli vállalkozást mondhat a ma­gáénak, az övék például a kaposvári Vaszary kávéház, a Balaton-coop GT révén érdekeltek az Április 4. ut­cai valutás bolt és egy nyu­gati gépkocsi-kereskedésben is a Május 1. utcában. Köz­ben a kaposvári zsemle mi­nőségére naponta panasz­kodnak a vásárlók. — Nem a saját házuk tá­ját kellene előbb rendbe tenni?— kérdeztem az igaz­gatót. — Mérnökeink olyan mű­szaki fejlesztés végén jár­nak, amelynek bevezetése után — október végén, no­vember elején — megoldjuk ezt a problémát. — Az ország 38 sütőipari cége között a forgalom és a nyereség alapján a somogyi az öt legnagyobb közé tar­tozik. 900 millió forintos be­vételük van, a nyereségük majdnem 55—60 millió fo­rint. Mit éreznek ebből a dolgozóik? — Az idén a bérfejleszté­sünk 22 százalék körül lesz. Ehhez jön még a 20 millió forintos mozgóbér. lekednek: a pártok támoga­tása az állami költségvetés­ből máshonnan — esetleg éppen a lakosságtól — von­na el pénzforrásokat. Hang­súlyozták azt is; valamilyen kvóta szerint még az idén fel kellene osztani az MSZMP vagyonát, nem len­ne helyes ezzel várni a vá­lasztások utánig. A válasz­tásokat követően pedig az Országgyűlés dönthetne a továbbiakról, megteremtve a megfelelő arányokat va­lamennyi párt és társadalmi szervezet anyagi támogatása között. Az információk szerint az MSZMP-nek a tárgyalóasz­talnál helyet foglaló képvi­selői azon az állásponton voltak, hogy más kérdés a pártvagyoh és más a pártok költségvetési támogatása; az MSZMP sajátjának te­kinti az ellenzék által köz­tulajdonának értelmezett vagyontárgyait, s e pártva- gyonról nem hajlandó le­mondani. Az egyeztető tárgyaláso­kon szerepelt a pártok mun­kahelyi tevékenységének kérdése is. Az ellenzék sze­rint törvényben kell megtil­tani valamennyi párt jelen­létét a munkahelyeken. Ez­zel szemben az MSZMP képviselői azon a vélemé­nyen voltak; felesleges ezt törvényi úton szabályozni, a munkahelyi tevékenységet minden pártnak saját hatás­körébe kell rendelni, magá­ra a pártra, vezetőire kell bízni az erről való döntést. Az MTI értesülése szerint a harmadik oldal — bár ko­rábban az ellenzékkel való konszenzusra hajlott — a csütörtöki megbeszéléseken, a vagyonmegosztás és a pártok munkahelyi működé­se kérdésében az MSZMP képviselte állásponthoz csat­lakozott. Az MSZMP Központi El­lenőrző Bizottsága 1989. jú­lius 27-én, csütörtökön Lu­kács János elnökletével ülést tartott. Tájékozódott az MSZMP kongresszusának előkészítésével kapcsolatos kérdésekről. Véleményezte a Politikai Intéző Bizottság­nak a kongresszus megren­dezése módjára, költségve­tésére, napirendjére, ügyren­di elveire, a létrehozandó vezető és ellenőrző szerveze­tekre és megválasztásuk módjára, valamint a jelölést előkészítő bizottság műkö­désére vonatkozó javaslatait. A testület azokat a javas­latokat támogatja, amelyek lehetővé teszik a párttagság és a küldöttek széles körű és érdemi részvételét a kong­resszus demokratikus előké­szítésében és lebonyolításá­ban. Mindezeket a párt át­alakítása fontos feltételének tekinti. A kongresszus meg­rendezése munkajelleggel és költségtakarékos módon tör­ténjék. A Központi Ellenőrző Bi­zottság fontosnak -tartja, hogy a kongresszus előké­szítésének a párttagság vé­leményén is alapuló szerve­zeti rendje segítse elő a párton belüli szolidaritást, a bizalom építését és erősíté­sét, a különböző platformok megjelenítését, a párt poli­tikai irányvonalának meg­határozását, és így a párt akcióképességének megte­remtését. Kiemelkedő jelen­tőségűnek tartja, hogy a kongresszus eredményesen szolgálja a párt felkészülé­sét a soron következő vá­lasztásokra. A Központi Ellenőrző Bi­Paskai László bíboros, prí­más, esztergomi érsek, a Ma­gyar Katolikus Püspöki Kar elnöke tegnap a budai prí- mási rezidencián fogadta Billy Grahamet, a hazánk­ban tartózkodó ismert ame­rikai evangélistát. Billy Graham a nap folya­mán találkozott a különböző magyar egyházakhoz tartozó lelkészekkel is. A Népstadi­on Körcsarnokában lezajlott zottság Somogyi Imre előter­jesztésében a pártba való visszavételre, illetve politi­kai rehabilitációra, az ere­deti párttagság időpontjá­nak visszaállítására irányu­ló kérelmeket, pártbünteté­sek elleni fellebbezéseket, pártbüntetések törlésére vo­natkozó javaslatokat bírált el. A személyi ügyek vizs­gálata több tanulsággal is szolgált. Az előterjesztett ké­relmek nagy részét a KEB jogosnak tartotta. Ennek alapján hozzájárult az érin­tett személyek pártba való visszavételéhez. Egy eset­ben, politikailag rehabilitál­va, visszaadta az eredeti — felszabadulás előtti — párt­tagságát egy olyan MSZMP- tagnak, akivel szemben a negyvenes évek végén, majd azt követően is igazságtala­nul jártak el. A fellebbezések során olyan esetet is elbírált, amelyben az illetékes megyei pártfegyelmi bizottság intri- kus, vádaskodó magatartás miatt marasztalta el az érin­tett párttagot. A Központi Ellenőrző Bizottság megerő­sítette a szigorú pártbünte­tést, mert az az álláspontja, hogy a pártszervek és -szer­vezetek nem engedhetnek teret a megalapozatlan vá­daskodásoknak, a hallomás­ra épített információk tény­ként kezelésének, ártatlan emberek befeketítésének. Az ilyen — az emberi szemé­lyiségi jogokat is sértő — magatartás kárt okoz a pártban és a közéletben egyaránt, ezért az ilyen je­lenségek ellen — bárhol is forduljanak elő — a párt minden tagjának következe­tesen fel kell lépnie. találkozón — amelyen a ma­gyarországi felekezetek kép­viseletében mintegy ötszázan vettek részt — Lehel László, a Magyarországi Egyházak ökumenikus Tanácsa főtit­kára köszöntötte Grahamet. Az amerikai evangélista rö­vid beszédben üdvözölte a magyar papság megjelent képviselőit, majd hosszú igehirdetői életútjának fon­tosabb tapasztalatairól szólt. (Folytatás a 2. oldalon.) Miniszteri intézkedést a földvári csomópontén! Ezeregyszáz aláírás a levélen Levelet juttatott el a kö­zelmúltban Derzsi András miniszterhez a Magyar De­mokrata Fórum balatonföld- vári szervezete. Az ok: a település központjában ta­lálható életveszélyes közle­kedési csomópont, ahol nya­ranta szinte naponta törté­nik kisebb-nagyobb baleset. Július 10-én „telt be a po­hár” azzal, hogy egy teher­autó „elsöpörte” a busz­megállót; három ember éle­tét követelte a baleset, ket­ten súlyosan, hárman pedig könnyebben sérültek meg. Miután a helyzetet tart­hatatlannak tartja az MDF, küldöttség utazott Buda­pestre a miniszterhez. A he­lyi vezetőség nevében dr. Fekete Gábor és Móré Ta­más vitte azt a petíciót, amit a kereszteződésben né­hány nap alatt 1100-an — magyarok és külföldiek — írtak alá. A küldöttséggel tartott Fenyvesi Henrik or­szággyűlési képviselő is, je­lezve: egyetért azzal, hogy ezt a veszélyes csomópontot mielőbb közlekedésirányító lámpákkal szereljék föl. (Gyarmati) Cs. P. Középszintű egyeztető tárgyalások Nincs megegyezés Paskai László fogadta Billy Grahamet

Next

/
Thumbnails
Contents