Somogyi Néplap, 1989. július (45. évfolyam, 153-178. szám)

1989-07-28 / 176. szám

z Somogyi Néplap 1989. július 27., csütörtök Ülést tartott a Minisztertanács (Folytatás az 1. oldalról.) nyitóinak. A minisztérium felmérései szerint egyébként az elmúlt 10—12 évben az állami nagyberuházások több 10 milliárd forintos va- gyonveszteséget szenvedtek el, ami jelzi, hogy a problé­ma rendezése a tulajdonlást is érintő komplex megköze­lítést igényel a gazdaság- szervezőktől. Ami Recsket illeti, az ipa­ri miniszter emlékeztetett arra, hogy 1982 óta lénye­gében csak állagmegóvás fo­lyik az ércbányában, az ércvagyon közös hasznosí­tásáról szóló tárgyalások a szovjet féllel eredménytele­nül zárultak. A kormány ezért most más partnereket keres a mintegy 7 milliárd forintos vagyon hasznosítá­sára. Ennek érdekében csak­nem 200 millió forint tőké­vel létrehoztak egy állam- igazgatási felügyelettel mű­ködő vállalatot. Azért vá­lasztották ezt a vállalati for­mát, mert így könnyebb lesz társasággá alakítani, ha meg­felelő partner kínálkozna a közös hasznosításra. Ez a forma egyébként a bánya- törvénnyel is összhangban áll. Az újonnan létrehozott cég költségvetési források­ból 1990. február végéig folytatja az eddigi állag­megóvási munkálatokat, ha addig sem tudnának dűlőre jutni a közös üzemeltetés ügyében, akkor az ércbá­nyászat tartós szünetelteté­sét fogja előkészíteni. A Vi­lág tudósítójának érdeklődé­sére egyébként Horváth Fe­renc elárulta, hogy eddig 21 hírneves külföldi cég érdek­lődését keltették fel a ma­gyar elképzelések, azt azon­ban ma még nagyon nehéz megítélni, hogy mennyire komolyak a külföldiek szán­dékai. A bánya többlépcsős fejlesztése, kiaknázása egyébként több mint 20 mil­liárd forintos tőkeinvesztí­ciót igényelne. A kormány ülésén szerep­lő egyéb napirendi pontok­ról Bajnok Zsolt tájékoztat­ta az újságírókat. Elmond­ta, hogy a Magyar Nemzeti Bank előterjesztésében átte­kintette a refinanszírozási hitelkonstrukció javaslatát. A bonyolult közgazdasági fogalom lényegét abban fog­lalta össze, hogy hazánkban az állami tulajdont nem szétosztani, hanem megfele­lő pénzügyi feltételek sze­rint, pénzügyi közvetítők út­ján, a piaci viszonyokhoz alkalmazkodva fokozatosan értékesíteni kell. Ennek az alaptörekvésnek a jegyében a most tárgyalt konstrukció lényegében azt jelenti, hogy a Magyar Nemzeti Bank — egyelőre még csak eseti ala­pon — előreláthatólag ősz­től, az állami vagyonkeze­lésről szóló törvény elfoga­dása után hitelt ad azok­nak, akik az átalakuló vál­lalatok részvényeit megvá­sárolják. E hiteleket egyéb­ként magánszemélyek, vál­lalatok, intézmények és pénzintézetek egyaránt igénybe vehetik, kedvező kamatfeltételekkel. Az in­tézkedés előnyei közé so­rolják a szakemberek, hogy elősegíti a tulajdoni refor­mot, élénkíti a vállalati át­alakulási törekvéseket, és ami nem kevésbé fontos, az így befolyó pénz csökkenti az államadósságot. A kormány jelentést hall­gatott meg az amerikai el­nök látogatásáról is. Bush elnök magyarországi útját pozitívnak, hasznosnak, a magyar várakozásoknak és érdekeknek megfelelőnek ér­tékelték. Hasonlóképpen át­tekintette a kormány a Var­sói Szerződés Politikai Ta­nácskozó Testületének bü- karesti ülésén elhangzotta­kat. A VSZ-tanácskozás leg­fontosabb megállapításai közé sorolta a szóvivő, hogy a tagállamok biztonságának szavatolása immár politikai — tehát nem katonai — esz­közökkel megoldható. Ha­sonlóképpen jelentős megál­lapítás, hogy a kelet—nyu­gati viszonyban erősödik a bizalom, ezért ma már nem utópia azt állítani, hogy vége a hidegháború idősza­kának. Magyarország szá­mára különösen fontos Gor­bacsov főtitkár világos ál­lásfoglalása, miszerint a szocializmus megújítása, a reformfolyamatok végigvi­tte elsőrendű feladat, illet­ve, hogy az úgynevezett Brezsnyev-doktrína már a múlté. A kormány foglalkozott a kereskedelemről * szóló tör­vény alapelveivel is. A koncepció szerint minden kereskedelmi tevékenység, így a külkereskedelem is szabad lesz, ha összhangban áll az alkotmánnyal és a versenyszabályozással. Ez­zel együtt az alapelv-terve- zet rendkívül fontosnak tart­ja a fogyasztók védelmét, amire számos garanciát is előirányoz. A kormány napirendjén személyi kérdések is szere­peltek. A közlekedési, hír­közlési és építésügyi mi­niszter előterjesztésére Do­ras Bélát, a Magyar Posta vezérigazgató-helyettesét és Kálnoki Kis Sándort, a Vá­rosépítési Tudományos és Tervező Intézet igazgatóját augusztus 1-jei hatállyal mi­niszterhelyettessé nevezték ki. Magyar sorkatonák Finnországban Tegnap elutazott Finnor­szágba Winkler Krisztián őrvezető és Rajkovics Zol­tán honvéd; a két sorkatona képviseli első alkalommal a Magyar Néphadsereget a sorkötelesek szervezete eu­rópai szövetségének kon­ferenciáján. A tíz éve megalakult nyu­gat-európai szervezet finn­országi konferenciájára meg­figyelőként hívták meg Ma­gyarországot és a Szovjet­uniót. A hazánkat képviselő kgt sorkatona tájékoztatja majd a konferencia résztve­vőit a Magyar Néphadsereg katonáinak életéről. A romániai menekültek debreceni 80 személyes, bölcsődéből átalakított átmeneti szállásán folyamatosan 100, néhány napja pedig 150 menekült tartózkodik. Ezért nyitották meg a szomszédos általános iskola tornatermét is (képünk), amely pillanatnyilag 50 .menekült átmeneti lakhelye Megbeszélések a magyarországi reformfolyamat nemzetközi támogatásáról A magyar vállalkozók várják az amerikai kongresszus döntését Július 26—27-én látoga­tást tett Budapesten az Eu­rópai Közösségek Bizottságá­nak szakértői küldöttsége, Adrian Fortescue, a Főtit­kárság igazgatójának veze­tésével. A látogatás célja az volt, hogy előzetes jelleggel tájékozódjanak a hét leg­fejlettebb ipari ország pári­zsi csúcsértekezletén szüle­tett, a magyarországi és lengyelországi reformok ösz- szehangolt támogatását elő­irányzó döntéssel kapcsola­tos magyar elgondolásokról, igényekről. Adrian Fortescue-t fogad­ta Medgyessy Péter minisz­terelnök-helyettes. A kül­döttség találkozott Kovács László külügyminisztériumi államtitkárral, Surányí Györggyel, az Országos Terv­hivatal államtitkárával, Szálkái Istvánnal, a Magyar Nemzeti Bank elnökhelyette­sével, valamint a Külügy­minisztérium, a Kereskedel­mi, illetve a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Miniszté­rium több vezető munkatár­sával. Magyar részről hangsú­lyozták, hogy nagyra érté­kelik a ..hetek” döntésében kifejezésre jutó együttmű­ködési szándékot és a támo­gatás koordinálásával meg­bízott Európai Közösségek Bizottságának gyors reagá­lását. Áttekintést adtak a magyar gazdaság helyzeté­nek fő- jellemzőiről, a kor­mány törekvéseiről, a gaz­dasági és politikai reformok összefüggéséről. Aláhúzták, hogy Magyarország nem se­gélyekre tart igényt, hanem olyan sokoldalú együttmű­ködésre, amely elősegíti az ország erőforrásainak haté­kony mozgósítását, felzárkó­zását a fejlett országok szín­vonalához, gazdaságának in­tegrálódását a világgazda­ságba. Jelezték, hogy a konkrét elképzeléseket napo­kon belül írásban is átad­ják. Az írásban átadásra kerü­lő magyar javaslatok és a küldöttség látogatásának ta­pasztalatai az augusztus 1- jére Brüsszelbe összehívott értekezlet elé kerülnek. Ezen a találkozón összesen 24 eu­rópai és tengerentúli fejlett ipari ország szakértői vitat­ják meg a magyarországi és lengyelországi reformfolya­matokhoz nyújtható támoga­tás lehetőségét. Párbeszéd a rendőrség feladatairól ltepülugcprol is oltják a görög fővárostól északra fekvő Parnitha-hegységben pusztító erdőtüzet Az új alkotmányos rend védelmét szolgáló rendőrség jövőbeni feladatairól, mun­kastílusának kialakításáról folytatott eszmecserét csü­törtökön a BM Rendőrtiszti Főiskoláján a Belügyminisz­térium Országos Rendőr­főkapitányságának néhány vezető munkatársa, több, az Ellenzéki Kerékasztalhoz tartozó, valamint más poli­tikai,. társadalmi, szakmai szervezet képviselőjével. A tanácskozás célja az volt, hogy a rendőrség megismer­je a független politikai szer­vezetek véleményét arról; hogyan képzelik el a több­pártrendszerre való átmenet során az alkotmányos rend védelmét szolgáló rendőrség ténykedését, és milyen ja­vaslatokkal kívánják segíte­ni a bűnmegelőzési koncep­ció kidolgozását. Dr. Túrós András belügy­miniszter-helyettes beveze­tőjében elmondta: az ORFK munkatársai remélik, hogy a meghívott szervezetek szakértőik segítségével be­kapcsolódnak az új munka­stílus kialakítását is segítő törvények megalkotásába és a bűnmegelőzési koncepció kidolgozásába: A jelenlegi időszakban ugyanis a bűnö­zés arányának emelkedését mind a rendőrség, mind pe­dig az állampolgárok nehe­zen viselik. A rendőrség munkatársai mind gyakrab­ban találkoznak szervezett bűncselekményekkel, a tár­sadalmi presztízsét veszített rendőrség mind nehezebben tud megbirkózni az egyre nagyobb feladatokkal. Az átmenet időszakában a tár­sadalomnak magabiztos rendőrségre van szüksége. A megváltozott feladatok miatt új alapokra kell helyezni a rendőrség és a lakosság kap­csolatát, és ennek hatását az állampolgárok remélhe­tőleg hamarosan érezni fog­ják.' A rendőrség előtt álló fel­adatok megkövetelik a szer­vezet belső reformját is. En­nek olyan jelei vannak, mint a rendőrszakszervezet meg­alakulása, ami néhány hó nappal ezelőtt még elkép­zelhetetlennek tűnt. A Bel­ügyminisztérium tevékeny­ségével kapcsolatban döntés született arról is, hogy a testület munkáját meghatá­rozó jogszabályokat és belső utasításokat nyilvánosságra hozzák. így várhatóan az idén szeptemberben az ak­kor elkészülő szervezeti sza­bályzatot is megismerheti a közvélemény. Nem csupán az állampolgárok megszólí­tása változik, hanem a több­pártrendszer kialakulása kö­vetkeztében a rendőrök kö­rében is az elvtárs megszó­lítást a bajtárs, vagy az úr titulus váltja fel. Az állam­biztonsági „vizsgálati osztály megszűnése után, az orszá­gos rerídőr-főkapitányság ve­szi át ennek szerepét, így a vizsgálati szervezet egységes lesz a rendőrség keretén be­lül. Az ORFK munkatársai a jövőben mind nagyobb gondot kívánnak fordítani a bűnmegelőzésre, így ennek szervezeti keretei is változ­nak a jövőben. A bűnözés megelőzése azonban nem le­het csupán a rendőrség fel­adata, ehhez társadalmi ösz- szefogásra is szükség van, hiszen a közbiztonság az egész társadalom érdeke. A magyar vállalkozók vár­ják az amerikai kongresszus döntését és a konkrét felté­telek meghatározását, ám mintegy húszán máris pá­lyázatot nyújtottak be a kis­iparosok országos érdekvé­delmi szervezetéhez, a KIOSZ-hoz, hogy részesül­hessenek a 25 millió dollá­ros magyar—amerikai vál­lalkozási alapból — mondot­ta Károlyi Miklós, a KIOSZ főtitkárhelyettese az MTI munkatársának. Mint ismeretes, George Bush budapesti látogatása során 25 millió doLláros ma­gyar—amerikai vállalkozási alap létrehozását ígérte, amelyet még a kongresszus­nak kell jóváhagynia, vár­hatóan augusztusban. Az alap hitelekkel és tőkejutta­tással támogatná a magyar- országi -magánszektor beru­házásait, állami vállalatok magánkézbe adását, segítsé­get nyújtana a műszaki to­vábbképzésben, illetőleg minden olyan magánvállal­kozásban, amely hozzájárul a magyar nemzetgazdaság fellendítéséhez. Károlyi Miklós a továb­biakban elmondta, hogy a tárgyalások a magyar és az amerikai üzletemberek kö­zött folyamatosak. Ez azért is szükséges, mert nem el­döntött tény, hogy a vállal­kozók mely köre számíthat az anyagi támogatásra. A KIOSZ azt javasolja, hogy valamennyi életképes, sike­resnek mutatkozó, illetve ígérkező, kezdő vagy mél­tóbb éve vállalkozó egyenlő eséllyel pályázhasson. Az eddigi pályázatok a vasipar- ból, illetve orvosi műszer- gyártóktól érkeztek. Várha­tóan — és ezt a KIOSZ kü­lönösen támogatja — számos találmány, újítás picai hasz­nosításához is igénybe akar­ják venni ezt a támogatást a vállalkozók. A Vállalkozók Országos Szövetsége csak akkor nyi­latkozik elképzeléseiről, ha az alapítók eldöntik: az ala­pot miként kívánják fel­használni — mondotta Palo­tás János, a VOSZ elnöke. Hozzátette: ez természetesen nem azt jelenti, hogy a VOSZ nem venne részt ak­tívan az alappal kapcsolatos konkrét kérdések tisztázásá­ban. Vállalja —felkérésre — a részvétel bármilyen for­máját; tanácsadással, me­nedzseléssel segíti az igé­nyek és a lehetőségek össze­hangolását. Egyelőre azonban számos kérdés nem tisztázott. Pél­dául, hogy az alapot szét­osztják-e, vagy annak hoza- dékát kívánják-e felhasz­nálni, illetőleg az alaphoz miként kapcsolódhatnak a magyar pénzintézetek és a nyugati jegybankok. Az ipari szövetkezetek ugyancsak be kívánnak kapcsolódni az alap ésszerű felhasználásába — mondot­ta Köveskúti Bajos, az OKIS? elnöke. Tehetik ezt azért, mert májusban mó­dosultak a szövetkezetek va­gyoni viszonyai. A kisszö­vetkezetek esetében 100, a hagyományos formában mű­ködők 50 százalékban oszt­hatóvá vált a vagyon, így ebből a szempontból magán- szektorhoz közeli helyzetbe kerültek. Az OKISZ-t még nem keresték meg a tárgya­lások során, de az ipari szö­vetkezetek érdekvédelmi szervezetének több konkrét elképzelése is van az alap hasznosítását illetően. Nyina Andrejeva újra hallatott magáról Ismét hallatott magáról Nyina Andrejeva leningrádi főiskolai tanárnő, aki tavaly márciusban a Szovjetunióban zajló átalakítási folyamato­kat szokatlanul éles hang­nemben bíráló levelet kül­dött a Szovjetszkaja Rosszi- ja moszkvai lapnak. • A Pravda, az SZKP KB központi lapja csak mintegy három hét múlva válaszolt Nyina Andrejeva olvasó le­velére, és nyugtatta meg ezzel az olvasókat, akik már az új irányvonal bukását sejtették. A leningrádi tanárnő most, hosszú hónapok hallgatása után, a Mologyaja Gvargyi- ja moszkvai ifjúsági lapban fejtette ki nézeteit. Megálla­pítja egyebek mellett: „Min­den ok megvan annak fel- tételezésére, hogy a Szovjet­unióban aktivizálódó szocia­lizmusellenes elemek, aki­ket a revizionisták támogat­nak, a peresztrojka ürügyén bontakoznak ki; hasonló ez az 1956-os magyarországi és az 1968-as csehszlovákiai eseményekhez”. Nyina Andrejeva nem kí­méli Jurij Afanaszjevet, a központi történelmi levéltár vezetőjét sem. Neki azt rója fel, hogy „olyan kijelenté­seket tesz, amelyek sértik a népet”. Ugyancsak éles bí­rálatban részesült Jurij Kar- jakin képviselő, aki a Nép- képviselők Kongresszusának egyik ülésért felvetette: tá­volítsák el Lenin bebalzsa­mozott holttestét a Vörös té­ri mauzóleumból. Andrejeva szerint a Sztá­lint bírálók és „egy sormás vezető is” nem csinálnak mást, mint „spanyolfalat al­kotnak, amely mögött ott gyülekeznek a marxizmus— leninizmust, az októberi for­radalmat elvető erők”. A Kaposvári Közúti Építővállailat szerelőipari építésvezetősége felvételre ] ceres víz-, gáz- és központifűtés-szerelő csőhálózat-szerelő villanyszerelő szakmunkásokat valamint betanított szerelőket. Jelentkezni az építésvezetőségen lehet: KAPOSVÁR, Császárrét Telefon: 10-320 (106207)

Next

/
Thumbnails
Contents