Somogyi Néplap, 1989. július (45. évfolyam, 153-178. szám)
1989-07-25 / 173. szám
2 Somogyi Néplap 1989. július 25., kedd NYERS REZSŐ ÉS GRÓSZ KÁROLY MOSZKVÁBAN (Folytatás az 1. oldalról) magyarországi helyzetet, az. MSZMP célkitűzéseit, s e fórumon is lehetőség lesz a nézetek kölcsönös, jobb megismerésére, s az elhangzó kérdések tisztázására is. A látogatás fő célja a kölcsönös tájékozódás és tájékoztatás hazánk, illetőleg a Szovjetunió helyzetéről: erről az eszmecseréről, annak eredményeiről a moszkvai program befejeztével Nyers Rezső és Grósz Károly tájékoztatja a szovjet és a magyar sajtó képviselőit. A peresitrojka legsúlyosabb próbatétele Gorbacsov a bányászsztrájkról A politikai krízisként jelentkező, az átalakítást és megújulást fenyegető bányászsztrájk a peresztrojka négy évének legsúlyosabb próbatétele — hangsúlyozta Mihail Gorbacsov pártfőtit- kár-államfő a Legfelsőbb Tanács hétfői ülésén. Gorbacsov elmondta, hogy gyakorlatilag az összes bányavidéken egyeztették a helyszínen tartózkodó kormány- bizottságok és a sztrájkoló bányászok képviselői a megoldásra váró kérdésekről szóló jegyzőkönyveket. A legsürgősebb, a jövő hónap elejéig megoldandó kérdések közt Gorbacsov az esti és éjszakai műszakpótlékok és a munkaszüneti napok munkarendjével ösz- szefüggő követeléseket em- lítete. Egy sor más kérdésben viszont további egyeztetésre, kormányszintű elemzésre van szükség, s a dokumentumokat a Legfelsőbb Tanács elé terjesztik. Az államfő hangsúlyozta, hogy a bányászsztrájk is megmutatta: határozottabb cselekvésre van szükség az átalakítás és elsősorban a gazdasági reformok megvalósítása érdekében. A munkabeszüntetésre azért kerülhetett sor, mert a központi és helyi hatalmi szervek nem reagáltak kellőképpen a felhalmozódott gondokra. Ezért a vezetés minden szintén párbeszédet kell folytatni a dolgozókkal és kellő időben kell megoldást találni a problémákra — hangsúlyozta. — Haladéktalanul tovább kell vinni a gazdasági reformot, amely az átalakítás kulcskéndése. A Legfelsőbb Tanácsnak mihamarabb meg kell vitatni a tulajdonról, a bérletről és a földhasználatról szóló törvénytervezeteket, hogy a Népi Küldöttek Kongresszusa 2. ülésszakán el lehessen fogadni azokat — hangsúlyozta végezetül Gorbacsov. Ezután a délelőtt második felében a Legfelsőbb Tanács megvitatta a pártfőtitkár-államfő beszámolóját. Nyugati kezdeményezés Az Európai Közösségek Bizottsága augusztus 1 - jé- te nemzetközi értekezletet hívott össze Brüsszelbe, megvitatni, hogy miiven segítséget kapjon Lengyelország és Magyarország a Nyugattól. A tanácskozásra a közös piaci tagállamok, az EFTA- országok, az Egyesült Államok, Kanada, Japán, Ausztrália és Üj-Zéland képviselőit hívták meg, összesen 23 fejlett országot. (A fejlett ipari országokat tömörítő OECD tagjai közül csak Jugoszláviát és Törökországot nem hívták meg.) A Közös Piac brüsszeli székhelyén hétfőn elmondták, hogy a tanácskozás három témával foglalkozik majd. Az első élelmiszersegély kérdése, amely értelemszerűen csak Lengyelországra vonatkozik. Az EK bizottság;» a múlt héten már javasolt 120 millió dollár értékű élelmiszer-küldeményt Lengyelországnak. Ennek részleteit hétfőtől a közösség mezőgazdasági miniszterei tárgyalják Brüsszelben. Az augusztus 1-i tanácskozás másik témája az lesz, hogy miként könnvíthet- nék az érintett országok általában a lengyel és a magyar export piacra jutását Nyugaton. A tisztségviselők ismét hangsúlyozták, hogy a közösség a maga részéről ebben a szakaszban nem tervez olyan lépéseket, amelyeket mások már megtettek. Végül szó lesz arról is, hogy milyen újfajta gazdasági és pénzügyi együttműködési lehetőségeket lehetne feltárni a 23 nyugati ország és a két keleteurópai partner között. Sztrájkoló bányászok a donyeci szénmedence központjában a július 23-án tartott nagygyűlésen, amelyen megjelent ' Mihail Scsadov szénbányászati miniszter is. Mire jó egy holdbázis? Mengisztu Haile Mariam etióp elnök (jobbról) fogadja a repülőtéren az amerikai egységszervezet csúcsértekezletére érkezett Hoszni Mubarak egyiptomi elnököt, akit várhatóan az AESZ soros elnökévé választanak a tanácskozáson Szószuké lemondott Lemondott kormányfői posztjáról Unó Szószuké japán miniszterelnök hétfőn délelőtt, azt követően, hogy pártja a vasárnapi választáson minden valószínűség szerint elvesztette többségét a japán szenátusban. „Ezért a (választási) vereségért a teljes felelősség az enyém" — mondta Unó a televízió által is közvetített sajtóértekezleten. „Országunknak más országokkal meglévő kapcsolatai nem fognak változni" — hangsúlyozta, hozzátéve, hogy mindaddig hivatalában marad, amíg utódját, mintegy egy hónapon belül, meg nem választják. Unó most bejelentett távozása ugyanakkor politikai vákuumot hozhat létre az ország élén, mivel nincs bejelentett utódja, s botrányokkal küszködő pártjának. a Liberális Demokrata Pártnak nehéz lesz egy megfelelő politikust Unó helyébe találni. A vasárnapi, a szenátus helyeinek feléért folytatott választásokon a LDP — nem végleges adatok szerint — elvesztette többségét a felsőházban. Első alkalommal történik ez meg azóta, hogy a párt 1955-ben hatalomra került. Az eddigi adatok szerint az ellenzéki pártok 136 helyet szereztek meg a 252 tagú szenátusban, jóval többet a szükséges 126-nál. Az LDP-nek ahhoz, hogy többségben maradjon, a szavazásra került 126 helyből 54-et kellett volna megszereznie, ezzel szemben a várható eredmény 40 alatt van. A vereség okaival kapcsolatban feltett kérdésre Unó a sajtóértekezleten azt válaszolta, hogy abban az áprilisban bevezetett és na gyón népszerűtlen adóemelés. a Recruit céggel kapcsolatos botrány és a liberalizált mezőgazdasági import politikával szembeni elege detlenség játszott fő szere pet. Nem említette azonban a nevéhez kötődő szexbot rá.nvt (állítólag gésának fi zetett a„szolgáltatásáért"), s ez nagymértékben csők kentette az LDP presztízsét, különösen a női szavazók körében. A vasárnapi választási vereség ellenére az LDP továbbra is az uralkodó párt marad, mivel a párt többséggel rendelkezik az alsóházban, ám politikai megfigyelők szerint a kudarc miatt valószínűleg előrehozzák a csak jövő júliusban esedékes alsóházi választásokat. Közel-keleti diplomácia Szovjet küldött Izraelbe(’) A Jediót Ahronót című izraeli lap hétfői jelentése szerint rövidesen magas rangú szovjet illetékes látogat Izraelbe, hogy politikai tárgyalásokat folytasson az ottani vezetőkkel. Genna- gyij Taraszov, a szovjet külügyminiszter tanácsadója tervezett utazásának híre a lap moszkvai tudósítójának, Amnon Kapeljuknak értesülésére alapul. Az izraeli külügyminisztériumban hétfőn délelőtt úgy nyilatkoztak, hogy „nem tudnak semmit” a magas ran.- gú diplomata útjáról, de üdvözölnének egy ilyen fejleményt. Taraszov a műit héten Tuniszban járt, ahol fogadta őt Jasszer Arafat, a PFSZ VB elnöke. Ha izraeli látogatásának híre igaznak bizonyul, ő lesz az első hivatalos szovjet küldött az országban 1967 óta, amikor Moszkva megszakította a két állam közötti diplomáciai viszonyt. (A közelmúlt kétoldalú érintkezései csupán konzuli szinten zajlottak.) Hivatalos ellenben, hogy a Közel-Keletre s azon belül Izraelbe utazik augusztus elején John Kelly, az amerikai külügyminiszter közel-keleti tanácsadója. Körútja során felkeresi Egyiptomot és Jordániát is. A vasárnap elvben lezárult izraeli kormányválság kezdetén, vagyis e hónap elején tervbe vették egy amerikai külügyi küldöttség menesztését az országba. Később azonban lefújták az utat. Miután az izraeli kormány vasárnap — erőteljes amerikai nyomás hatására — változatlan formában megerősítette a megszállt arab területeken tartandó választásokra vonatkozó tervet, Kelly a washingtoni támogatást élvező javaslat va- lóraváltásának lehetőségét kívánja megvizsgálni izraeli tárgyalásain. Változatlanul makacsul cáfolják Izraelben a kormány megbízottai és a PFSZ tagjai közötti titkos találkozók híreit. Hétfőn Avi Pazner, Samir kormányfő tanácsadója „egészében és részleteiben” valótlannak mondta Jasszer Arafatnak, a PFSZ VB vezetőjének legutóbbi ilyen közlését. Arafat a római II Messageróban hétfőn megjelent interjúban fedte fel, hogy a két fél között Bécsben volt legutóbb kapcsolatfelvétel, s az izraeli küldött Samir megbízásából találkozott a PFSZ emberével. Elsőként egyébként John Kelly jelezte a washingtoni törvényhozásban, hogy tudomása van ezekről az érintkezésekről. Izraelben ezt a közlést is heves cáfolatok követték. George Bush amerikai elnök — amikor csütörtökön megemlékezett az ember Holdra lépésének 20. évfordulójáról — az elkövetkező évtizedek olyan új űrkutatási programját vázolta fel, amely most először tűzi ki célul a Hold, s majdan egy bolygó — a Mars — tartós meghódítását. Nem kevesebbet jelent ez. mint a világűr ember általi „gyarmatosításának" kezdetét. Ez lehet az ember „kirajzásának" kezdete — mindmáig csak tudományos-fantasztikus könyvek témája. Az elnök által közölt program három szakaszból áll: a kilencvenes években a „Freedom” (Szabadság) űrálomás létesítése a Föld körüli pályán. Ennek az űrállomásnak — a korábbiaktól eltérően — az lesz az elsődleges célja, hogy előkészítse az ember állandó letelepedését a Holdon. A második szakaszra — az állandó holdbázis létrehozására már az új évezeredben kerül sor. S a harmadik szakasz: irány a Mars, támaszpont létesítése egy idegen bolygón és annak holdján, a Phoboson, mégpedig a Holdról kiindulva. Ezúttal azért megyünk majd a Holdra, hogy maradjunk, s nem csak turistaként — mondotta Bush és igazi amerikai érvekkel támasztotta alá az elképzelését: „Az emberiségnek az a sorsa, hogy kutasson, keressen — és találjon. Amerika sorsa pedig az, hogy vezessen." A törvényhozás tagjai azonban máris visszarángatták a Földre az elnököt, miből valósítjuk meg mindezt — tették fel a kérdést, az óriási költségvetési deficitet. egyéb pénzügyi problémákat emlegetve. Az előzetes és óvatos számítások szerint ugyanis ez a program legalább 400 milliárd dollárba kerül. De a látomást egyelőre a kétkedők nem tudták elhomályosítani. A terv alapja az állandó holdbázis: emberi lakhelyek, laboratóriumok, energiabázis létesítése — és állandó személyzet telepítése. A Hold talajából, feldolgozva, oxigén nyerhető — amelyből. hidrogénnel együtt, már előállítható a rakéták hajtóanyaga. A csillagászok számára az állandó holdbázis egyedülálló lehetőséget kínál a világűr megfigyelésére: nincs torzító atmoszféra és mivel a gravitáció a földinek csak egyhatoda, az eddiginél jóval hatalmasabb teleszkópok építhetők. Az igazi kihívással a mérnökök kerülnek szembe: anyagot kell szállítani a Holdra és építeni kell. Számukra a holdbázis építése lesz az igazi iskolája annak, hogy kell tartós emberi letelepedésre alkalmas helyet létesíteni a Földön kívül. Hogyan lehet például zárt ciklusban újra hasznosítani az olyan létfontosságú anyagokat, mint a víz vagy az oxigén. A holdbázis ideális körülményeket tud teremteni a Marx-expedíció indításához. Elhangzottak olyan javaslatok is, hogy a majdan Marsna induló járművet ne is a Holdon, hanem a Hold körüli pályán szemeljék ösz- sze: annak részeit már a holdbázison lehetne előállítani — vagy a Földről kell darabonként a Holdhoz szállítani. A hajtóanyag a Hold talajából előállítható. S ha majd kész az űrjármű. akkor először a Hold körüli pályáról a Föld körüli pályára áll, hogy bolygónk jóval nagyobb gravitációs teréből mintegy lendületet vegyen — és nekiinduljon a most nyolc hónaposra tervezett Mars-utazásnak. A Marsnál először „ki kell rakodni” a felszerelést és embereket kell juttatni- a bolygó felszínére, hogy ott építsenek támaszpontot — a Holdon szerzett tapasztalatok alapján. Persze a Marson nehezebb lesz: a vörös bolygón óriási viharok dúlnak a széndioxidból, nitrogénból, argonból és kevéske oxigénből álló belélegezhetetlen „levegőben". Mégis, a Naprendszerben a Mars hasonlít leginkább a Földre és nem lehetetlen, hogy vizet is rejt. Létre lehet hozni egy másik támaszpontot a Mars holdján, a Phoboson: az ott kitermelt talajból ugyancsak kinyerhető az oxigén és a hidrogén — a hajtóanyag. Bármennyire is emlegetik a költségeket az aggályosok, ennek a vállalkozásnak a végső eredménye még gazdaságilag is felmérhetetlen lehet — arról nem szólva, hogy a tudásra éhes embert — amint az néhány ezeredév alatt bebizonyosodott — nem lehet leállítani. A szakértők például emlékeztetnek arra, hogy az első holdutazáshoz vezető Apollo-program milyen óriási húzóhatást gyakorolt az iparra és a technikai fejlődésre általában a hatvanas években. Ha pedig a program igazán nekilendül, akkor a földi iparnak óriási munkát ad majd, munkahelyek tömegét teremtheti, s egészen új iparágak jöhetnek létre. Távlatokban pedig a Föld arculata is megváltozik. Alig több mint harminc éve, hogy 1957 októberében az első Szputnyikkal az emberiség nekivágott az űrkalandnak. A tempó egyre gyorsult, majd éveken át jött a türelmes kutatás-fejlesztés ideje az űrállomásokon, űrrepülőgépeken. Most feltehetően ismét gyorsulunk. Fodor György A Pravda Csernobilről Az emberi szervezet tűrőképességének vizsgálatára irányuló hároméves kísérlettel ér fel, hogy a csernobili katasztrófa következtében még mindig több mint nyolcvanezer ember él olyan súlyosan szennyezett területen, ahol a háttérsugárzás meghaladja a 15 curie értéket. Néhány településen a lakosságot érő sugárzás 140 curie felett van, ami több nagyságrenddel haladja meg a normális értéket — írja a hétfői Pravda. A lap helyszíni riportban számol be róla, hogy a nagy sugárzás miatt mind gyakrabban panaszkodnak az emberek fejfájásról és egyre sűrűbben kerülnek gyermekek kórházba radiokatív jód okozta pajzsmirigy- rendellenességekkel. Jelenleg # térség több településén az emberek hangulata a baleset utánira emlékeztet. A közelmúltban tüntetések voltak Cserikovban, Krasznopoljéban és több napos sztrájkot tartottak Narovlja üzemeiben, tiltakozva a hatóságok passzivitása miatt, ami abban is megnyilvánul, hegy a katasztrófa következményeinek elhárítására felállított köz- társasági bizottság elzárkózik a nyílt bárbeszédtől. A Pravda bírálja a helyi szerveket, mert annak idején, a baleset után nem állították le a május elsejei felvonulásokat, ami súlyos egészségkárosodást okozott.
