Somogyi Néplap, 1989. július (45. évfolyam, 153-178. szám)

1989-07-24 / 172. szám

Somogyi Néplap 1989. július 24., hétfő BsportEI „NEM HAGYOM MAGAM KINYÍRNI” Szilvád József a Szilvási-korszakról Kevesen lennének ma­napság szívesen Szilvási Jó­zsef bőiében. Támadások érik magánéletében, mun­kahelyén, s volt sportveze­tőként. Bár sokan ismerik, mégis szükségesnek tartom, hogy bevezetésként bemu­tassam. Szilvási József 58 éves. Kaposváron született, • tős­gyökeres somogyi. A polgá­ri életben a Kaposplast vállalat igazgatója, valamint a tizenhárom országos vál­lalatot tömörítő Magyar Ke­fe- és Ecset Egyesülés GT vezérigazgatója. Pár adat a soikak által és sokszor meg­kérdőjelezett sportmúltjá­ról: egy évtizeden át volt FIFA-játékvezető, több mint tizenkét éven át NB I-es kerettag, a JT országos el­lenőre, a területi, majd az NB III Dráva-csoportjának JT-elnöke. Focizott a Ka­posvári Vasutasban, a Rá­kócziban, a Zalaegerszegi Dózsában, a Budapesti Bás­tyában. Pályafutását a Ka­posvári Vörös Lobogóban fejezte be. NB-s kézilabdá­zó volt, s atlétikában is ért el jó eredményeket. A sporttal kapcsolatos társa­dalmi tisztségeiről múlt idő­ben beszélhetünk, mert le­mondott róluk: a Kaposvári Rákóczi FC társadalmi el­nöki tisztjéről és az MLSZ elnökségének tagságáról is. Sportvezetőként mára csak egy feladata maradt: a So­mogy Megyei Labdarúgó Szövetség elnöki posztja. A Kaposvári Rákóczinál 1976-ban lett másodállás­ban ügyvezető elnök. E sze­repkört a csapat NB I-es időszaka alatt töltötte be. 1981-ben már az NB III-as gárdához ment vissza, a szakosztály vezetésével bíz­ták meg. 1984-ben lett az egyesület társadalmi elnöke, melyről1 most júniusban le­mondott. Sokaik szerint ké­sőn, s többek között ez ad­ja beszélgetésünk apropóját.- Az utóbbi hónapokban megfagyott ön körül a le­vegő. Elsősorban azért, mert a iRákóczi FC szurkolói volt társadalmi elnökként Szil- vási Józsefet hibáztatják a csapat mélyrezuhanásáért. Az ön fejét kívánták, s a fej végül porba hullott. Mi indította arra, hogy most szólaljon meg a nyilvános­ság előtt? — Sokat gondolkodtam azon, hogy mi tartozik a közvéleményre. Ügy érzem, hogy minden. Az eddig meg­jelent cikkek — valamilyen oknál fogva — nem tükrö­zik a teljes valóságot. Akik eddig önt tájékoztatták, azok nem akarták elmondani a teljes igazságot. Vagy azért, mert nem tudták, vagy azért, mert az érdekük nem ezt kívánta. Amikor pedig már személyeskedésre is sor került, úgy döntöttem, hogy nem várok tovább. Mert a lemondásomban nagy sze­repet játszott az, hogy a •Kaposvári Rákócziról, ami­kor nyílt beszélgetéseikre ke­rül sor, mindenki nagy szim­pátiával nyilatkozik, mögöt­te pedig nagy erők dolgoz­nak azért, hogy ez a klub ne tudjon megfelelően mű­ködni. — Sejtem, hogy milyen mögöttes erőkre gondol, s remélem, hogy tájékoztat is róla bennünket. Elöljáróban viszont meg kell kérdeznem, hogy annak tartja-e azt a rendőrségi vizsgálatot is, amely a Rákóczi FC zava­ros ügyeit próbálja kiderite­ni? — Amikor a csapat elő­ször kiesett az NB Ill-ba, s meghatároztuk a célokat, akkor a megye vezetése tel­jes anyagi és erkölcsi biz­tosítékot adott azok végre­hajtásához. Ök is pontosan tudták, hogy lesznek olyan feladataink, amelyekhez, törvényes eszközök nem áll­nak rendelkezésünkre. Pél­dául: szemet kellett huny­ni afölött, hogy a játékosok nem dolgoznak, hogy pré­miumot kapnak, hogy la­káshoz juttatjuk őket, s egyéb egzisztenciális és szo­ciális segítséget kapnak. A biztosíték hallgatólagosan mentességet biztosított az elnökségnek, az adminisztra­tív vezetésnek, a feladatok­ban részt vevő vállalatok igazgatóinak. A fentiek miatt alakították úgy ki az el­nökséget, hogy abban meg­találhatók legyenek tanácsi és pártvezetők, igazgatók, sőt, még az ügyészség kép­viselője is. A vizsgálat te­hát olyan dolgokra igyek­szik fényt deríteni, amelyek elvégzéséhez mi garanciát kaptunk.- Őriz erről valamilyen dokumentumot? — Birtokomban volt, de sajnos eltűnt. A megyei ta­nács irattárában viszont fel- tételezésem szerint megta­lálható. — Térjünk vissza a mö­göttes erőkre! — Számtalanszor jelezték, hogy a mérkőzések közben a volt elnökségi tagok becs­mérlő kijelentéseket tesznek munkánkra, egyértelműen bizonyítva ellenséges maga­tartásukat- Gondolok itt Szigetvári Györgyre, akinek a szájából a sikerek ideje alatt többször elhangzott, hogy „az én kis csapatom", sikertelenség esetén pedig kijelentette, hogy semmi kö­ze a csapathoz, már „megint mit csinálnak azok”.- Bocsásson meg, de ön is személyeskedik. — Ilyen jellegű háttér­munka után nevetségesnek tartanám, ha nem nevez­ném meg őt, hiszen mindig a tudomásomra jutott, hogy milyen hangnemben nyilat­kozott a hátam mögött, s nemcsak az én munkámról.- Társadalmi elnökként tevékenykedett a .klubnál, s a szurkolók számtalan do­logért tartják felelősnek. Mi volt a feladata? — Elnököltem az ügyveze­tő elnök által összehívott üléseken, különböző társa­dalmi szervezetekkel és szö­vetségekkel tartottam a kapcsolatot, s próbáltam lat­ba vetni személyes tekinté­lyemet ott, ahol a szakági szervek már nem tudtak eredményt elérni. Természe­tesen a személyes kapcsola­taim felhasználásával.- A szurkolók mégis ön­töl kérik számon — többek között — a félresikerült ót­igazolásokat. Mi .erről a vé­leménye? — Először is az a vélemé­nyem, hogy akik ezt szá­mon kérik rajtam, azok nem szurkolók. Soha nem is vol­tak azok! Ha definiálni le­hetne azt a szót, hogy szur­koló, akkor a következőket értem alatta: aki tagja az egyesületnek, tagsági díjat fizet, komoly áldozatokat hoz, megveszi a bérletet, ki­jár a mérkőzésekre és buz­dítja a csapatot. Én 1200 fo­rint tagsági díjat fizetek, s ezt jó példaként kívánom el­mondani. — Elnézést, de a hírek szerint felvett annyi fekete pénzt az átigazolások során, amiből futja az az 1200 fo­rint .. — Soha pénz közelébe nem kerültem, és nem is kívántam ezt. A tárgyaláso­kon egyedül nem vettem részt, s bármilyen furcsa, amikor először a csapathoz kerültem, még anyagi vesz­teségem is volt. Több funk­ciómtól megváltam, s 4000 forint helyett havonta 2600 forint tiszteletdíjat kap­tam. amiről 1987-ben le­mondtam. Az átigazolások közül tudom, hogy még min­dig szálka a szurkolók sze­mében Szajcz és Kollár ide- hozatala. Ezzel kapcsolatban szeretném elmondani, hogy az akkori szakosztályelnök­kel, Varga Gyulával közöl­tem, hogy az információim nem jók a két játékosról, ne A VILÁG SPORTJA Női vízilabda Világ Kupa \ Clermont-Ferrand: A nemzetközi sakk nagy­mester versenyen egy függő- játszmát fejeztek be. Mind­össze egy asztalnál folyt já­ték — azon viszont szinte egész nap. A szovjet Andrej Szókolov és a fiatal francia Joel Lautier a 10. fordulóból függőben maradt partit nem kevesebb, mint 151 lépésig, 13 óra 46 percen keresztül vívták. Végül a szovjet nagymesternek érte meg a kimerítő gondolkodás, ő könyvelhette el a teljes pontot. Ezzel így alakult a torna állása: Sax Gyula, Korcsnoj (svájci), Renet (francia) 6— 6, Ribli Zoltán, Dolmatov, Elveszt, Szokolov (mindhá­rom szovjet) 5.5—5.5, An- dersson. (s.véd), Spraggett (kanadai) 5—5, Szpasszkij (francia) 4, Nogueiras (ku­bai) 3.5, Lautier 2.5 pont. Párizs: A francia labdarúgó-baj­nokság első fordulójában góllal tette le névjegyét új csapatában, az Auxerre-ben Kovács Kálmán, a Bp. Hon­védtől Franciaországba szer­ződött válogatott csatár. Ez az egy Kovács-gól volt az Auxerre egész „termése”, idegenben kikapott a Ko­vács-csapat 2:l-re a Nantes- tól. (AFP) Vasárnap Eindhovenben befejeződött a női vízilab­dázók FINA Világ Kupa­sorozata. A holland szurko­lók legnagyobb örömére ha­zai győzelem született, a döntőben a „tulipánosok” egy góllal diadalmaskodtak az Egyesült Államok leg­jobbjai ellen. TOTÓ A totó 29. heti játékszel­vényén szereplő mérkőzések eredményei: x2xxl2xllx, lap­zártáig nem érkezett be, x 1 +x. A magyar válogatott — csakúgy, mint a csoportta­lálkozó során — ezúttal is joibbnak bizonyult Kanadá­nál, egygólos győzelmet ara­tott, és ezzel kiharcolta a bronzérmet. Ilyen szem­pontból a magyar női együt­tes ugyanazt az eredményt érte el, mint néhány napja a férfiak Nyugaí-Berlinben a Világ' Kupán. A-'végeredmény: 1. Hollandia 2. Egyesült Államok 3. Magyarország 4. Kanada 5. Ausztrália 6. NSZK 7. Franciaország 8. Olaszország kerüljenek hozzánk. El­mentem szabadságra, s ami­re visszajöttem, már mind­ketten a Rákóczi labdarú­gói voltak. — Miért hívják az eltelt időt mégis Szilvási-korszak- nak. ha nem ön irányított ? — Én büszke vagyok ar­ra, hogy ezt Szilvási-kor- szaknak hívják. Még akkor is, ha nem volt az. A na­pokban például felhívott Verebes József. Az ő szak­értelmét azt hiszem, hogy nem sokan vonják kétség­be. Azt mondta, hogy „eb­ben a városban te tudsz lab­darúgást csinálni. Folytasd tovább!" Még edzőt is java­solt.- Valami hibát azért ciák elkövetett, ha idáig süllyedt a csapat. — Ezen már én is sokat gondolkoztam, s a követke­zőre jutottam: hibát követ­tem el, mert én nem kértem teljhatalmat, hogy érvénye­síteni tudjam azokat az el­veket, amiket elképzeltem a labdarúgás fejlesztésére. Egyszóval: kihagytam azt a lehetőséget, hogy valóban én legyek a klubnál az első számú vezető. Tanácsokat ugyan adtam, de hogy azok­ból mennyit fogadtak meg, azt nem tudom eldönteni.- Gondolom, szeretne él­ni azzal a lehetőséggel, hogy az újság hasábjain keresztül válaszoljon az önt bíráló szurkolóknak. —Igen. Először is szeret­ném leszögezni, hogy sem a feljutás, sem pedig a kiesés nem egy ember érdeme vagy bűne. A hozzáértő és értelmesebb embereknek más a véleménye a felelős­ségről és az én eddigi meg­ítélésemről, mint amelyek most szárnyra kaptak. Hadd kérdezzem meg azt is, hogy mi a siker biztosítéka ak­kor, ha a munkát nem elv­társak, hanem urak végzik? Mert szerintem semmi. A szurkolói ankéton megbírált Edelényi Károly, pedig ő volt az egyetlen ember, aki telefonon fölhívott, amikor kiestünk. Ezt mondta: „Na. kellett ez magának? Ugye. hogy jobb lett volna lemon­dani? Én ismerem a maga játékvezetői és játékosi múltját, tisztelem magát, s nem tudom, hogyan történ­hetett meg, hogy én szólít­sam föl a lemondásra. En­gem erre fölbiztattuk, s be­ugrottam." Azt üzentem, hogy nem tüntetni, nem kér­ni kell, hanem adni. őt senki sem bízta meg azzal, hogy telefonálgasson a klub érdekében, mert ezzel in­kább kárt okozott, mintsem segített volna. Nem tudom megfejteni, hogy miért en­gem támadnak ilyen heve­sen. Az én életem nyitottan, mindenki előtt zajlik! — Ennek köszönhetően sokan tudják azt is, hogy az útlevelét egy éve bevonták. Ezek szerint Szilvási Jó­zsef sem ma született fehér bárány. — Az útlevelemet egy ma­gánjellegű dolog, a felesé­gem üzleti vállalkozása mi­att vonták be, nem a sport miatt. Az egyik üzletkötő ál­lítólagos sikkasztása miatt gyanúsítanak azzal, hogy én ismertem és tudtam a csa­lásról. Az ügy még nincs le­zárva, de a jelenlegi isme­reteim és a szakmai véle­mények szerint a gyanúsítás nem állja meg a helyét. A Zala megyei ügyészség dönt majd. Továbbra is a Somogy Megyei Labdarúgó-szövet- ység elnöke. Gondolja, hogy megmaradt la tekintélye? — Úgy érzem, ha minden­nek a végére jutunk és rendeződnek a dolgok, ak­kor továbbra is lesz tekinté­lyem. Nem hagyom magam kinyírni, még akkor sem, ha azt kell mondanom, hogy: isten veled, Somogy - ország! Berzeviczy Zsolt Fotó: Csobod Péter FIGYELEM! Újra üzemel Fonyódon a piactéren a (mmsir és a PANNON METÁL Kft. Olcsó Áruk Boltja. Nyitva: 8—16.30 óráig. (106201)

Next

/
Thumbnails
Contents