Somogyi Néplap, 1989. július (45. évfolyam, 153-178. szám)
1989-07-20 / 169. szám
Somogyi Néplap 1989. július 20., csütörtök-dmeafcw Gyertyás László (elvételei Előfizetőt bosszantó tabi telefonok A posta türelmet kér, mert vonala nincs Telefonálni Tabon és kör- nyén az 1985 márciusában átadott crossbar központ segítségével már nem lehet. Legalábbis munkaidő alatt a siófoki góckörzeten kívülre lehetetlen' eljutni. Az előfizetők közül egyre többen szidják emiatt a postát. Patakfalvi Janos, a tabi posta- hivatal vezetője: — Különösen május végétől nehéz szabad vonalat kapni a torlódások miatt. A nyári hónapokban csaknem lehetetlen bekapcsolódni a nemzetközi távhívó hálózatba. Jogos az előfizetők felháborodása. Naponta tucatjával érkeznek bejelentések, de mi nem segíthetünk. Kórusz Ella csoportvezető: — A központ dolgozóit hetek óta szidják az előfizetők, pedig hát ők nem okai annak, hogy nincs szabad vonal s nem tudják kapcsolni a kért számot. Munkatársaim a jogtalan elmarasztalás miatt egyre ingerültebbek és idegesebbek. Megértjük, hogy nagy probléma, ha az előfizető nem tud az üzleti partnerral kapcsolatot létesíteni, vagy alkatrész hiánya miatt áll a termelés, de sajnos, segíteni nem tudunk. A központosok az igények gyors kielégítésében anyagilag is érdekeltek! A Pécsi Postaigazgatóságot egy óra alatt llÄ-szer tárcsáztam, míg végre sikerült beszélni. Pásztor Csaba, a Somogy Megyei Távközlési Üzem helyettes vezetője: — Jogos az előfizetők panasza. Mindez azért van — magyarázta a telefonba —, mert a Balaton déli oldalának telefonvonalai a siófoki tranzitközponton mennek keresztül. Nyáron a központ terhelése négyszeres, ötszörös. Az áldatlan telefonhelyzet akkor javul csak, amikor átadják a marcali telefonközpontot, s Boglárlelle, Fonyód, Balatonmária-fürdő. Balatonszentgyörgy marcali központhoz kerül át. Sági János, a Pécsi Posta- igazgatóság beruházási osztályának csoportvezetője: A marcali telefonközpont több mint 400 millió forintos költséggel épül, és részleges átadása 1990 végén lesz. A központ ötezer helyi, és kétezer helyközi vonal befogadására lesz majd alkalmas. A teljes átadást követően — 1991 nyarától — tehermentesíti majd a siófoki góckörzet előfizetőit. Addig csak türelmet kérhet a posta, mert vonalat adni nem tud. (Krutek) Klubok a társközségekben A megyében a 202 MHSZ- kluhközgyülés után 350-nél emelkedett a taglétszám. Különösen a kis községekben, társközségekben léptek be sokan. A 8200 tagot figyelembe véve a növekedés elég jelentős. Voltak például olyan ifjúgárda-alegységek, amelyek intézményesen „átigazoltak” a Magyar Honvédelmi Szövetség klubjaiba. — Az idei programok valóban új szellemben készülték — mondta Tóth János, az MHSZ megyei titkára. — A korábbi gyakorlattal szakítva az eléggé formális fölmenő rendszerű versenyek helyett a klubszintű, a klubok -közötti megmozdulásokra helyezték a hangsúlyt, s arra, hogy a rendezvénye- ■ ken különböző életkorúak vegyenek részt, s érződjön a családias jelleg is. A községben, a társközségekben 2-3 klub társult azonos feladat megoldására a hagyo- m ányteremtés szándékával. Fölelevenítették a régi kapcsolatokat is a klubok között. 30—35 a helyi, több klubot érintő megmozdulás. Ebben Kaposvár város jeleskedik az igazgatási területével. Hagyományosan jó Barcson és környékén — a nemzetiségi területeken — a klubok .kapcsolata. Új módon próbálják szervezni a többgenerációs és családi jellegű megmozdulásokat Marcaliban, Tabán. Vannak ilyen kísérletek Siófokon is. — Más módon kél! foglalkoznunk a mozgalmi feladatainkkal, mert saját bőrünkön éreztük az emberek elfordulását a közélettől. Egyértelmű volt: új formákat kellett keresnünk, új lehetőségeket kutatnunk, hogy meg tudjuk tartani a tagokat, és több embert mozgósíthassunk a rendezvényeinkre. Figyéllmülket egyre inkább a társközségeikre irányítottuk. Eldöntöttük hát, hogy ott leszünk mindenütt, ahol hatni tudunk és szükség van ránk. Úgy éreztük, hogy nem az üzemek, az intézmények a klubok igazi működési területei, hanem a társ- és a kis községek. Ott könnyebb újszerű kezdeményezésekkel előrukkolni, színesebb programokat lehet szervezni. Az iskolába járó vagy a másutt dolgozó fiatalok szabad idejükben szívesebben vesznek részt a helyi rendezvényeken. Közvetetten az is hatott a lakóterületi mozgalmi élet föllendülésére, hogy a középiskolákban szinte mindenütt megalakítottuk a klubokat. Az ezekben fölkészített tisztségviselők a lakóterületen vezető szerepet tudtak vállalni a különféle honvédelmi meg mozdültá sokon. Több az MHSZ-tag — Mely klubok vonzása a legnagyobb? — Az úgynevezett honvédelmi klubok az önszerveződés alapján minden szabadidős programot felvállalnak, s minden olyan feladatot, amelynek valamilyen köze lehet a honvédelemhez. Az utóbbi időben megerősödtek az úgynevezett technikai klubok, elég, ha megemlítem a könnyűbúvárak kitűnő szereplését, a tevékenységüket megújító rádiótechnikai klubokat. Élénkülés tapasztalható a lövészsportban, az e rdész-1 övészkl ub például a jövő klubja Felújították a lőterüket, nagyszerű az utánpótlásuk. A kaposvári modellezők tartják a régi formájukat, a csurgói Metal- lux ha jómódéi lező-'klub tagjai pedig nagyszerűen szerepeltek a Kínában megrendezett világbajnokságon. — Mik a megyei vezetőség tervei? — Az állandó jellegű kiképzési feladatok mellett megkülönböztetett figyelmet fordítunk a kis és nagyobb községek honvédelmi klubjainak fejlesztésére. A legtöbbet azért .teszünk, hogy javítsuk a működési föltételüket. Lajos Géza Tutaj és légpárnás komp ff.) A vaskortól a vashíd tervéig „Van egy nevezetessége Szántódnak, mely miatt érdemes felkeresni — írta Szemléi- Lőrinc a századfordulón. — Ez az ősidők óta közlekedő komp, mely a forgalmat a somogyi és zalai partok között közvetíti. Patriarchális alkalmatosság ez, melyet révészek hajtanak hatalmas evezőkkel. Beletelik jó fél óra, míg a nehézkes jármű eléri a túlsó partot, hullámos időben pedig egy óra is. Gyalogszerrel jött ember inkább csónakon kel át. Gyakran megesik, hogy az átkelni akarók épp túloldalt találják a kompot. Ilyenkor a csárdás szalmacsutakot gyújt a parton, s ezzel jelzi a révészlegényeknek, hogy várják őket ideát. A gyalogos ember mindösz- sze 14 fillért fizet, a megra* kott kocsinak két korona az átkelés bére. Azelőtt Boglár és Révfülöp között is kompon közlekedtek, de a gőzhajó kiszorította úgy, hogy a szántódi rév most az egyetlen a Balatonon." A tóba betüremkedő tihanyi félsziget és a felé „építkező” szántódi túrzás-há- romszög kínálta átkelőt a természet tervezte. Harcászati és keresikedelmi jelentőségét a társadalom hamar felfedezte — már az őskorban földvárak vigyáztak mindkét hídfőjére. Később fegyelmezett római falanxok Védték a révet, majd Theo- domir északi félistenektől származó gót grófjai úsztatták lovaikat a két part között. Elhagyott házaikba kóbor gepida harcosok költöztek, s a történelem viharaiban eltűnt népek csak romokat hagytak a honfoglaló magyarságra. Kereszténységet felvett uralkodóink aztán a tihanyi apátságnak adományozták az átkelőt, s ezzel együtt a vámszedés jogát. A révész munkája sok ezer év alatt semmit sem változott. „Bús taktusa az evezésnek a legősibb — írta Krúdy Gyula. — Hat legény hajtja a kompot, mintha egy test, egy izom volna valamennyi. Mint egy emberfölötti tánc, ősi ringatása a testnek, megfeszülő és elengedő kötele az izomzat- nak, a ^esti munka csodálatossága: folyik az evezés a kompon. Nem lehet leírni azt a változást, melyen a révészlegények átmennek, amire a Balaton közepéig hintáztatják a kompot. A szélmarta, eső tépte, viharos arcok elveszítik minden durvaságukat. Megnemesednek a homlokok, belső fényben égnek a szemek, alkonyi aranypírban fürdőznek akipirult arcok...” Zala és Somogy vármegye nem látta biztosítottnak az átkelő üzemelését. (...Égő fáklya mellett léptünk a hajóba — jegyezte le még korábban Kazinczy. A legények daloltak, s igen későre vették észre, hogy a csónakot farral hajtják előre ... Szerencsésen eljutánk a parthoz, honnan Szántód felé a feneketlen s vermes in- goványon égő szövétnek mellett vezettek innen az ittas legények.) A török időkben elpusztult kikötőket csak a XX. század fordulóján látták el cölöpökből és tört kőből készített partvédő töltéssel — melyek folyamatos javításra szorultak. A két vármegye ezért 1912-ben vashíd létesítését kérte a minisztériumtól, melyet Tihany és Szántód között kívántak megépíteni. Czene Attila (Folytatjuk.) Törvény és munka Avagy; jobb a dologlalanaág ? A fiú befejezte a nyolcadikat. 14 éves lesz, két hónap múlva. Ettől függetlenül; ,nep%4?^.tejM«J3tt-;í;entire nőni, és 70 kilót összeszedni. Csupa izom, egy mázsát is megemel, de ez nem elegendő, mert nem töltötte be a 14. évet. Innen származik szegénynek minden baja. Azt hamar megtanulta, hogy mindenért meg kell dolgozni. Maga körül szerencsére, csak ilyen példát láthatott. Az utolsó tanítási napon már úgy jött haza, hogy hozta a munkavállalási engedélyt az iskolából. Tavaly is így tette, és az idén is így akarta, mert szerették és hívták. A kollektíva ideális, zömében asszonyok, akiknek hasonló korú gyermekeik vagy unokáik vannak, így a szülő örömmel engedi el otthonról, tudja, jobban vigyáznak rá, mint bárhol. Hetekig nem is volt semmi baj. A probléma akkor kezdődött, amikor kiderült, hogy nem töltötte be a 14. évet. Nem a vállalatnál, hanem a központban figyelt fel erre egy éber tisztviselő, és közölte, a fiúnak azonnal abba kell hagynia a munkát, nem foglalkoztatható. így a káposzta osztályozása, az üres gyümölcsös ládák prizmába rakása, a kis Barkasok meg- rakása befejeződött: nem szaporodik a takarékba tett, kismotorra spórolt pénz sem. Hiába mondta, hogy személyi igazolványa van, hiába igazolta, hogy a kismotor-tanfolyamra is felvették, hiába hangoztatta, hogy nagyon szereti a munkahelyét, és a munkát, hazaparancsolták. Tehetetlen dühében sírt. Az Illetékes a Törvényt emlegette. A Törvényt, amely kötelez. Évek óta, egyre hangosabban beszélünk az ifjúság elhibázott neveléséről, az önmagukkal mit kezdeni nem tudó, bandába verődött, szi- pózó, cigarettázó, alkoholt fogyasztó tizenévesekről, róluk, akik nem tudnak mit kezdeni a nyári szabadidejükkel. A tizenévesek megoldatlan felügyeletéről. Milyen törvény az, amelyik tiltja a munkát, kedvét szegi a szorgalomnak? Milyen törvény az, amely csavargásra, léhaságra kényszerít? Az ilyen: rossz törvény. A ma élő és dolgozó korosztályom a tanúm, hogy mi 10 éves korunk után dolgoztunk. Én szőlőt kötöztem és gyomláltam. Ahol én nevelkedtem, erre volt igény és lehetőség. Az egész osztály együtt dolgozott nyaranta. örömünk volt a munkában, segítettük egymást, s a kapott pénz sem volt mellékes. A munkaidőt nem korlátozták 6 órában, mi 10 órát dolgoztunk, mégis, olyan sokszor emlegetem azokat az éveket, a háború utáni éveket, mint ifjúságom legszebb időszakát. A fiút nagyon sajnálom. Én tudom azt, amit ő csak sejt: a fiút a törvény szellemében meglopták. Egyik legnagyobb kincsét vették el tőle, a hitét. Majdnem elfelejtettem; a Fiú, a fiam. Dr. Huszár Zoltán Böhönye IKEA-ÁRUHÁZ Félidejéhez érkezett az IKEA svéd—magyar áruház építése a budapesti Örs vezér téren. A svéd konszernnek szocialista országban ez lesz az első bútoráruháza, amelyet a tervek szerint több követ majd. Lengyel - országban jövőre, és öt éven belül a Szovjetunióban is tervezik IKEA-áruház létesítését. Fonyódi pillanatok Helytállás a világversenyeken
