Somogyi Néplap, 1989. július (45. évfolyam, 153-178. szám)
1989-07-20 / 169. szám
1989. július 20., csütörtök Somogyi Néplap 5 Séta Arany János szülővárosában Nagyivá rád tói negyven, a magyar—román országhatártól pedig mindössze néhány kilométerre, ahol egykor Bocskay István több mint háromszáz hajdúja telepedett le, ahol „Csonka*, torony nyúlik a felhőbe’', ahol Arany János emléke házról házra jár, ott van Nagyszalonta. A város szívében, a városháza épületével szemben található a település legnagyobb parkja, melynek jellegzetessége Kossuth Lajos életnagyságú szobra. Tóth Árpád költő édesapjának — Tóth Andrásnak — az alkotását e század elején avatta föl a szalontai nép. Ettől a parktól alig tíz percnyi járásra van az Arany-porta. Valamikor a nagy költő szülőháza, a „bo- gánhátú öreg ház” állt itt. Ez sajnos 1822. áprilisában, a híres Bajó-tűzkor leégett. Ma egy hasonló típusú parasztház tárul elénk; az utcára néző két ablaka között emléktábla hirdeti a hely jelentőségét. Visszatérőé a Köztársaság útra, a városközpont szélén van egy épület. amellyel Arany es Petőfi is találkozott. ök, akárcsak a szalontai nép, Csonkatoronynak becézték az akikor még valóban csonka tornyot, mely 1899. augusztusa óta Arany János Emlékmúzeum. A torony közvetlenül az 1636-os szalontai csata után épült. Ekkor a szalontaiak nagy csapást mérték a törökre, s e diadal után kezdtek hozzá az építkezéshez. Viszont a kész torony nem sokáig állt; tetőzete 1658-ban leégett, és több mint kétszáznegyven éven keresztül „levett kalappal tisztelgett’' a hajdúíészdk lakói előtt. Végül 1899-ben Vajdahunyad várának egyik tornyáról mintázott sisaktetőt kapott. A bejárati ajtó fölött Arany János ül örökös portásként. Stróbl Alajos szobrászművész tanítványának, Kolozsvári Szeszák Ferencnek az alkotását országos ünnepség keretében 1907-ben leplezték le. Ahogy belépünk, várostörténeti kiállítóterem fogad bennünket, s Bocskay István pillant ránk Éder Gyula festményéről. Ettől balra a falon Petőfi 1847-es rajza a toronyról. Majd a város címere következik. Rajta egymással szemben az oroszlán és a sas. Az oroszlán Bocskay zászlajából került a címerbe és a szalontaiakat képviseli; a sas pedig a Habsburgok jelképe. A szembenállás jelzése: Szaionta nem akar idégen kétre kerülni. Jobbra a város nagy szülötteinek tablója, Arany Jánossal az élen. De a nagy költő társaságában ott van: Földi János, Lovassy László, Arany László, Rozvány Jenő és Mogyorós Sándor. (Sajnos, Zilahy Lajos és Sin- ka István nem élvezhet bizalmat.) Nagyszalontán két magyar nyelvű napilap indult. Először a múlt század végétől évtizedeken át a Szalontai Lapok jelent meg rendszeresen, majd e század harmincas éveiben az újság. A Szalontai Lapok volt a híresebb és a hosszabb időtartamú, s a tabló előtti vitrinben' ennek két példányával találkozunk. Az első emeleten kezdődik a tu Undorképpen i irodai- mi múzeum; innen kezdve időrendi sorrendben követ- he tjük figyelemmel Arany életét. Költőnk szülőházának makettjével indul az irodalmi rész anyaga. Mellette Hóra Coriotan festményéről a bogárhátú öreg ház konyhája tárul elénk. A tűzhely előtti hamuba első betűit rajzolja Arany. A szalontai tíz általános utáni 1833—34-es debreceni diákságának emlékét a diákláda, fénykép, írásos dokumentum árulja el a fiatal Arany színészkedését és másodjegyzői hivatását. Az országos hírnevet meghozó Toldi közepette érünk a második emeletre. Itt a Toldi „folytatásaként” Petőfi első „Toldi írójának” címzett levelének fénymásolata tárul elénk. Majd fotók következnek: Petőfi Sándor és Szendírei Júlia arcképe. Petőfi első ajándéka, a réz kávéfőző, egy vitrin üvege alól kínálja magét. Itt található Aranynak a forradalmi kormány belügyminisztériumába fogalmazói állásra való kinevezése is Szemere Bertalan aláírásával hitelesítve. Mellette Puskás Sándor Aranyt és Petőfit ábrázoló szobra gipszből. Az 1848—49-es szabadságharc leverésével végleg lezárul a két költőóriás barátsága. Petőfi elesik a harctéren. Aranynak nem sikerül visszaszerezni szalontai állását, évekig bújikál, végül 1851-ben Nagykőrösön kap tanári katedrát. Fotók, dokumentumok halmazai Arany János nagykőrösi magányáról, illetve a Magyar Tudományos Akadémián töltött évekről regélnek. S mivel Nagykőrösről is, Pestről is Arany mindig haza vágyott, egy életnagyságú festmény következik a költőről, háttérben a Csonkatoronmyal. A kép Éder Gyulának a munkája. Majd költői és műfordítói munkásságának nagyobb állomásai mellett fut el tekintetünk. Az itt található műfordítások közül a legjelentősebb Shakespeare Szentivánéji álom című mű-’ vének magyarra ültetése. Ebből az itt megtekinthető végső, letisztázott kéziratból dolgoztak a szedők is az első kiadósnál. Az Arany haláláról szóló gyászhír, és a fiának apja halálára érkezett két rész- véttávi.rat zárja a második emelet anyagát, (Folytatjuk.) Magyari Barna Három hétig a keszthelyi Festetics-kastély adott otthont egy nyugatnémet filmstábnak. Bismarck életéről készítettek játékfilmet. A film rendezője Tom Toelle, főszereplője Uwe Ochsenknecht. .Képünkön: a film egyik jelenete a tükörteremben (MTI-fotó — Czika László fe Ívétele) „PETŐFI”EXPEDÍCIÓ A „Petőfi” elnevezésű magyar—szovjet—amerikai közös expedíció július 29-én, szeretné hazaszállítani azokat a csontokat, amelyek — szerintük — Petőfi Sándor maradványai. Az expedíciót . vezető és . finanszírozó Morvái Féferic vállalkozó' tég-' nap kérte meg a Magyar Külügyminisztérium és a Művelődési Minisztérium illetékeseitől a maradványok hazaszállításához szükséges soron kívüli engedélyeket. Morvái Ferenc szerdán az MTI szerkesztőségébe is eljuttatta a maradványok azonosításáról szóló bejelentést. Sem a TASZSZ-nak adott keddi nyilatkozat, sem az MTI-nek küldött, Morváitól származó telexjelentés nem tartalmazza: az azonosításnál milyen tényekből állapították meg, hogy valóban Petőfi Sándor maradványairól van-e szó... A falusi turizmusért Megalakult a Magyar Falusi Vendégfogadók Szövetsége. Programjáról Csáky Csaba ügyvezető elnök tájékoztatta az MTI munkatársát. Elmondta: a szövetségnek jelenleg több mint 100 tagja van, elsősorban idegenforgalmi szakemberek, oktatók, kutatók mezőgazdáig! szövetkezetek és áfészek tagjai, akik érdekeltek a falusi turizmus feltételeinek kialakításában. Legfontosabb céljuk társadalmi összefogással összegyűjteni, közkinccsé tenni azokat a tapasztalatokat, javaslatokat, amelyek segíthetnek felien-' díteni a turizmusnak ezt a sajátos ágát. A hazai tapasztalatok azt mutatják, hogy az eddigi próbálkozások elszigeteltek maradtak. Az erőfeszítések ellenére nem alakult ki a falusi turizmus országos hálózata. Elsősorban azért, mert mind ez ideig nem sikerült megszerezni a pénzügyi kormányzat, az államigazgatás, a tanácsok támogatását, nem jött létre a falusi turizmus ösztönzési rendszere. A nyugat-európai országokban ezt az üzletágat a mezőgazdasági termelés alternatívájaként kezelik, megélhetési forrásnak tekintik, s ennek megfelelően támogatják. A szövetség szükségesnek véli, hogy Magyarországon is a háztáji termelés szerves részeként tartsák számon. // ...A hit nem rendült meg..." BESZÉLGETÉS JANCSÓ MIKLÓSSAL A közelmúltban több szakmai fórumon is szóba került, hogy mind veszedelmesebb arányt képviselnek a mozikban az értéktelen, szellemi környezetszennyező munkák, amelyek igénytelenségüknél fogva igen nagy tömegeket vonzanak és sokakkal hitetik el, hogy az a művészet. Fokozott ez a veszély a video esetében, hiszen a használatban lévő videókészülékek száma és azok filmellátása teljesen áttekinthetetlen, döntő többségben az elelnőrizhetetlen feketepiacról származó, művészileg értéktelen alkotásokat nézegetik a videózás kedvelői. E témáról kérdeztem Jan- csó Miklós filmrendezőt, a Magyar Film- és Tévéművészek Szövetségének elnökét. — Kíván-e a Magyar Film- és Tévéművészek Szövetsége valamit tenni a filmérték megmentésére? Egyáltalán miként értékeli a szövetség ezt a helyzetet? — A magyar filmalkotók, av szövetség tagjai és vezetői ismerik a sajnálatos állapotokat, azonban megítélésükre testületi állásfoglalás még nem született, de a közeljövőben várható. Így nem a szövetség nevében, hanem csak a saját nevemben nyilatkozhatott!. Az a véleményem: a kulturális szemét világáradata nem állt, nem állhatott meg a magyar határnál. Ez világjelenség. A társadalmi struktúra, a hatalmi struktúra megrendítette a jobbat akarás hitét, de ez a hit nem rendült meg az alkotókban, s nem rendült meg a nézőkben sem. — Bocsásson meg, de a nézők igen nagy hányada éppen az értéktelenséget kedveli. Azért nézik a selejtes műveket, mert a filmforgalmazás azokat kínálja, vagy azért kínálják a nézőknek a kulturális selejtet, sőt szemetet, mert ők azt keresik? — A kínálat nem hagyható figyelmen kívül. És fontos az emberek gondolkodása, ízlésvilága, amelyet a kínálat befolyásol és ront el. De nemcsak a mozi, nemcsak a filmforgalmazás a ludas, hanem a roppant tömegekre ható televízió, a videó, a könyv- és lapkiadás és az emberek ízlésvilágát, érdeklődésének irányulását befolyásoló sok más kommunikációs lehetőség. A mi esetünkben talán maradjunk a mozgókép különböző jelentkezési formáinál, a filmnél, televíziónál, videónál. — Mit lehet és főleg mit kell tenni ennek a folyamatosan romló helyzetnek a SZERVUSZ, SOMOGY! • Nem akarom a somogyi emberek tűrőképességét a szükségesnél jobban próbára tenni a messziről jött ember véleményével, biztosan más itt tartósan élni, mint nyaralni, de hadd írjam le: Somogy minden évben kész csoda számomra. Tudom én egész évben, hogy a Balaton ott van a megye északi felén, ahogyan a térképek mutatják, sem arrébb nem vitték, se le nem eresztették a Siócsatornán a Dunába, mégis csodálkozom, amikor egy- egy évben először megpillantom kékes-zöld tükrét. Minden a helyén van — konstatálom ilyenkor. A fák nőttek egy kicsit, kivéve az utcánk két végén álló százados platánt, mert azok már elérték végső, vagy tízemeletes magasságukat. Egy-egy újabb tábla hirdeti valamely vállalat növekedését, például a Balatonnagybereki Állami Gazdaságét, amelynek ta rövidítésére mind kevesebben gondolnak tévesen a BMW-re, hanem inkább fordítva, a BNB jut eszükbe a bajor autógyár rövidítéséről. Egyik első dolgom, hogy megvásárolom a somogyi lapot, hadd nézzem abból is, mi újság második otthonomban. Persze nemcsak én, hanem mások is tájékozódnak. Arról, hogy vajon jómagam megérkeztem-e. Alig vagyunk itt egy hete, máris jelentkezett a villanyóra-leolvasó, megnézték a bojleremet is, hogy a Hajdúsági Iparművek kontójára beleépítsék a kis fémtálcát, amelyet a tűzoltóság kért, ki ne gyulladjon a víz a kádban rövidzárlatkor... A szomszédokat már nem is mondom. Nekik is be kell számolnom, már megkezdjük-e az évi rendest vagy ős ok hétvégi futóvendégek vagyunk. Magunk is érdeklődünk a szomszédaink iránt. Egyikük hátborzongató kaland szerencsés túlélője. Ha ugyanis szokása szerint a baleset idején is a kiskertjét gondozza, nemigen beszélgethetnénk. Egy védett útvonalon haladó autóbusz ugyanis keresztbe kapott egy óvatlanul kimerészkedő külföldi kocsit, s betolta a kiskertbe, úgy, hogy a kerítést szinte leborotválta. A kerítés most is úgy van. Nagyobb közlekedési kultúrájú országokban mementó lehetne, s óvatosságra inthetné az embereket. Akik nálunk nem annyira befolyásolhatók, ugyanis mit látok most is. A forgalmas és alig belátható kereszteződésben, amely természetesen belterület, jó nyolcvannal zúg keresztül a füstöt okádó autóbusz. Az első napokban szerezhetők ismeretek a kereskedelem és a nyaralók, vásáj- lók arányáról. Az eredmény? Attól függ, kinek a szempontjai szerint nézzük. Ha a vásárlóké szerint, akkor jó. Nem állnak a megszokott sorok a boltok előtt, kosárra várva. Ha az idegenforgalom és a boltok érdekeit nézzük, a kisebb forgalom mindent jelent, csak jót nem. Hogy a külföldi kevesebb, vagy a magyar, azt csak saccolni lehet. A kocsik arányából ítélve az utóbbi a valószínűbb. Ez pozitívum a dolláregyenlegre, de negatív miránk nézve: ismét drágább lett nekünk a drága jó Balaton... Ha csak nem arról van szó, hogy mindenféle rendű és rangú politikusaink megfogadták az intelmeket: ebben a helyzetben nem engedhetik meg maguknak a nyaralás luxusát. Nehéz dolguk van, ugyanis más oldalról meg arra biztatják őket, hogy pihenjék ki jól magukat nyáron, mert a fáradtság rossz tanácsadó. Na már most, ha ,ez az intelem az alternatívoktól származik, vigyázni kell vele. Hátha az illető politikus éppen a Balaton hús hullámaiban lubickol, aztán egyszercsak visszahívják, a vízből és viselt közéleti tisztségéből. Nem csodálom, hogy bárkit kiver a hideg veríték, ebben a 35 fokos kánikulában is. Igaz — mint olvasom a Néplapban — a kaposvári városatyák .nem féltek ettől, s így maradt határozatképtelen a tanács. Gőz József megváltoztatására, a film iránti érdeklődésben tapasztalható nagyon egészségtelen arányok javításáért? — Alapvetően azt, hogy a támogatásnak az értékesre, a másra, az eltérőre kell elsősorban irányulni. Ennek a módszereit kell megkeresnünk és megtalálnunk, s persze, alkalmaznunk. Alkotóknak, forgalmazóknak, mindenkinek, akinek a filmhez köze van. — Miként látja ebben a forgalmazás szerepét? — A film elsősorban terjesztés. Ugyanis mindaddig, amíg az alkotó készítette film nem jut el a közönséghez, addig nem kész, addig nem film. Ezért mondom, hogy a film elsősorban terjesztés. Meg kell változtatni a film, a televízió és a forgalmazás viszonyát, át kell szervezni a film és a közönség egymásra találásának lehetőségeit. De már megelőzően hozzá kell kezdeni a filmesztétikai neveléshez a legkülönbözőbb direkt és indirekt eszközökkel. Ennek helyet kell kapnia az iskolai oktatásban is. Hiszen a felnövekvő generációk gyerekkoruk óta a mozókép hatása alatt állnak, s nem közömbös, hogy felserdülvén a szellemi selejtet, vagy az értéket keresik-e. Ez nem a filmesek érdeke, hanem az össztársadalomé. A selejtes dolgokkal szemben a másikat kell minden eszközzel erősíteni, szellemi és anyagi támogatással egyaránt. Egyetlen módon nem szabad beavatkozni: rendeletileg, tiltásokkal, adminisztratív eszközökkel. Mert ez csak ellenhatást válthat ki és az csak még rosszabb állapotokat eredményezhet —mondta befejezésül Jancsó Miklós. Benedek Miklós Fesztiváldíjak Mauricio Nichetti olasz filmnemdező Szappamitoiva- jok című filmje nyerte a XVI. moszkvai nemzetközi filmfesztivál fődíját, az arany Szent György szobrocskát. A zsűri díját (második helyezett) a szovjet versenyfilm, Konsztantyin La- pusenszkij Múzeumlátogatók című alkotása kapta. A 11 tagú nemzetközi zsűri a legjobb ftői alakításért a dél- koreai versenyfidm, az „Emelkedj' fel” főszereplőjét — Dzsin En Mit díjazta. A legjobb férfi alakításért járó díjat Tuura Paajalának ítélték — az Ariel című finn film főszereplőjének.
