Somogyi Néplap, 1989. július (45. évfolyam, 153-178. szám)
1989-07-20 / 169. szám
2 Somogyi Néplap 1989. július 20., csütörtök A szerb kormányfő budapesti tárgyalásai Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke szerdán az Országházban fogadta De- szitnir Jevticset, a Szerb Köztársaság kormány an aK elnökét. A megbeszélésen kölcsönösen tájékoztatták egymást országaik belső helyzetéről, a politikai és a gazdasági reformokról. Mindkét részről méltatták, hogy problémamentesek a magyar—jugoszláv, ezen belül a magyar—szerb kapcsolatok. Egyetértettek abban, hogy a két ország hasonló jellegű és tartalmú nemzetiségi politikája jó alapul szolgál a nemzeti kisebbségek jogainak folyamatos bővítéséhez és kultúrájuk megőrzéséhez. A gazdasági együttműködés szélesítése érdekében szükségesnek tartották a hosszú távú kooperációk szorgalmazását. A tárgyaláson részt vett Medgyessy Péter, a Minisztertanács elnökhelyettese. A magyar—szerb tárgyalásokon, amelyeket magyar részről Medgyessy Péter, a kormány elnökhelyettese vezetett, a felek tájékoztatták egymást országaik helyzetéről és véleményt cseréltek a jugoszláv és magyar fejlődést megkülönböztető jellegzetességekről is. A Szerb Szocialista Köztársaság kormányküldöttsége szerdán délután elutazott Budapestről. (MTI) Szíriái—magyar együttműködési megállapodást írtak alá július 19-én a Hazafias Népfront Országos Tanácsának székházában. Képünkön: dr. Zouheir Masharika, a Szíriái Haladó Nemzeti Front elnökhelyettese, a Szíriái Arab Köztársaság alelnöke és Huszár István, a HNF OT elnök-főtitkára kicserélik az okmányokat Bush összegezte tapasztalatait Közvetlen együttműködés Tíznapos európai útját befejezve, kedden — mint jelenítettük — visszatért Washingtonba George Bush, az Egyesült Államok elnöke. A Fehér Ház kertjében összegyűlt újságírók előtt tett rövid nyilatkozatában a LemgyeLországfaani, Magyar- országon, a párizsi tőkés csúcson és Hollandiában szerzett benyomásait összegezve azt emelte ki, hogy az államok közötti kapcsolatokban leheségiessé vált a túllépés az ellenségeskedésen, s mód van arra, hogy megszűnjön Európa megosztottsága. A nyugat-szibériai és do- nyecki bányászsztrájk veszélyezteti az átalakítás céljait, és a helyzet súlyosbodásával olyan állapot következhet be, amikor „el kell gondolkodni azon, hogy milyen intézkedéseket foganatosítsanak — az események kézben tartására” — jelentette ki Mihail Gorbacsov pártfőtitkár, államfő a Legfelsőbb Tanács szerdai ülésén. Gorbacsov az LT elnökeként tájékoztatta a küldötteket, a két bányavidéken folyó sztrájkról. Hangsúlyozta, hogy a helyzet továbbra is rendkívül súlyos. A bányászok követléseinek egy részét már teljesítették, a sztrájk azonban folytatódik. A térségből érkező jelentések szerint felhívások hangzanak el, hogy a sztrájkhoz augusztus 1-jével csatlakozzanak a vasutasok is. Mihail Gorbacsov közölte, hogy bizonyos szocialistaellenes elemek megpróbálják a helyzetet a maguk javára fordítani. A pártfőtitkár, államfő az ország dol(Folytatás az 1. oldalról.) Az eszmecserén felszólalók többsége az utóbbi hónapok tapasztalatai nyomán] arra hívita föl a pártvezetés figyelmét, hogy az MSZMP folyamatosan visszavonul, deffenzívába kényszerül, s ez a párttagság körében bizonytalanságot okoz. Felvetették azt is: gyenge a párton belüli centrum. A polgári restaurációt elutasító, ám a szocializmus reformján munkálkodó irányzat sem a Központi Bizottságban, sem a párt vezető tesgozóihoz intézett felhívásában felelős magatartást kért. — A gazdaság destabilizálódása megbéníthatja az egész átalakítási folyamatot — hangsúlyozta. A Legfelsőbb Tanács ezután a törvényalkotási megbízatások teljesítési tervét vitatta meg. Ez összefügg az alkotmány módosításával, illetve az ország stabilizálásával. Továbbra is bonyolult és tületeiben nem nyilvánul meg markánsan. Mint az egyik felszólaló rámutatott: az MSZMP fokozatosan tolódik egy feltételezett össznépi akarat irányába, ez pedig' jelenleg jobbra helyezkedik el a tényleges párt beli centrumtól. önmarcangoló, védekező párt lett az MSZMP — hangzott egy másik érvelés, amelyhez a felszólaló hozzátette : a párt reflexeiben — úgymond — még mindig vonszolja saját múltját. Többen elmarasztalták a pártvezetést azért, mert — feszült a helyzet a Grúziához tartozó Abháziában, ahol a napokban súlyos, etnikai jellegű öszecsapások robbantak ki. A lakosság különböző csoportjai között még mindig napirenden vannak az összecsapások. Több helyütt belügyi szervek alakulatait szállító gépjárműveket is megtámadtak. Az Abház Autonóm Köztársaság területén „különleges helyzet” van érvényben. vélekedésük szerint — a gazdasági reformok háttérbe szorultak a politikai és, társadalmi reformok mögött, holott napjainkban egy markáns gazdaságpolitikai koncepció kimunkálása lenne a legfontosabb. Egyöntetű véleményként fogalmazták meg a pártközpontba látogató értelmiségiek: cselekvő, vitázó, de,nem marakodó politikai pártra van szükség, egy olyan MSZMP- re, ahol a párt vezetők képesek személyes ambícióikat a pártérdekek mögé helyezni. Nyers Rezső az elhangzottakra reagálva elöljáróban kifejtette: az MSZMP valójában nincs deffenzívában, egész egyszerűen olyan korrekciós intézkedéseket kellett végrehajtania, amelyek ugyan a visszavonulás látszatát kelthették, de voltaképpen egy új pozíció megteremtésére irányultak. Az utóbbi hónapok belpolitikai hangulatát értékelve a párt elnöke eredményként könyvelte el, hogy az ellenzéki erőknek nem sikerült a vádlottak padjára ültetni az MSZMP-t, nem sikerült elhitetni a közvéleménnyel, hogy az elmúlt időszak miniden hibája az MSZMP-t terheli. A felvetett gondolatokra válaszolva Nyers Rezső úgy vélekedett: jelenleg nem kétfronitos harcra van szükség, hanem harcra a társadalom szavazataiért a következő választásokon. Hozzátette : természetesen ez nem jelenti azt, hogy a párt ne határolná el magát a politikai szélsőségektől. A közvélemény, a társadalom nem elsősorban stratégiát és taktikát vár a párttól — hangsúlyozta Nyers Rezső —, hanem a jelenlegi válság megoldását. Éppen ezért az MSZMP-nek nem osztálypártnak, hanem a nép pártjának kell lennie. (MTI) Bányászsztájk, feszültség Veszélyezteti az egész átalakítási folyamatot Sztrájkoló prokopjevszkft bányászok a tárna lejáratánál Igehirdetés a Népstadionban kötik a figyelmüket. Ilyen Billy Graham nyilatkozata Billy Graham világhírű evangélista, befolyásos amerikai közéleti személyiség július 25-én, kedden Budapestre látogat, s 29-én igehirdetést tart a Népstadionban. A neves lelkész, negyedik magyarországi útja alkalmából, a New York állambeli Sy- racuse-ban az alábbi nyilatkozatot adta Fóris Györgynek, az MTI munkatársának. — Graham úr, ön olyan időszakban érkezik Magyar- országra, amikor taz ország háború utáni történetének talán legmélyrehatóbb változásokkal járó időszakát éli. Mennyit érzékel ezekből a változásokból az amerikai közvélemény? Érdeklődik-e iránta egyáltalán? — Ügy gondolom, hogy az amerikai közvélemény érdeklődéssel követi az önöknél zajló változásokat, érteni azonban már kevésbé érti őket. Meg akarja érteni, de túl sok a saját problémája. Hogy csak a legutóbbi hónapokat tekintsük: egyik nap hatalmas olajszennyezés Alaszka partjainál^ másnap amerikai tengerészek halálát okozó robbanás az egyik hadihajón, aztán legközelebb valami szörnyű bűneset sokkolja az embereket; ezek a hírek eleve lekörülmények között értesülnek mindarról, ami a világ más részein történik. Tudnak róla, figyelemmel követik, különösen, ha olyan eseményekről van szó, mint például George Bush elnök utazása, egyebek között éppen Magyarországira is. De az igazság az, hogy gyakran nem értik az itteni történéseket, és esetleg nem is marad idejük-erejük, hogy külön erőfeszítést tegyenek a megértésére. — Közismert, hogy az amerikai közvéleményben él egyfajta kedvezőtlen kép Kelet-Európáról, így Magyarországról is. Elképzelhetőnek tartja-e, hogy ez a kép pozitívabbá váljék? — Valóban létezik egy bizonyos kedvezőtlen kép Amerikában. Tudja, az évtizedek során sok kelet-európai menekült telepedett le az Egyesült Államokban, s ez nyilván' nem maradt hatástalan. Emellett az amerikaiak többségének tradicionális ellenérzése van a kommunizmussal szemben. A kedvezőtlen kép gyökerei valahol itt keresendők. De úgy érzem: ez éppen napjainkban változik. — ön július 29-én Budapesten, szocialista országban első alkalommal tart majd igehirdetést nagy tömegek előtt, egy sportlétesítményben. Véleménye szerint mosKétoldalú kapcsolat Thüvmcr Gyula oyilatkoiata a VSZ PTT-ről A közvéleményt még mindig élénken foglalkoztatja a Varsói 'Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének legutóbbi, bukaresti értekezlete. A megbeszélések részleteiről, a magyar—szovjet felső szintű találkozókról, a magyar— romáin viszony helyzetéről és jövőjéről Thürmer Gyula, az MSZMP főtitkárának külpolitikai tanácsadója nyilatkozott — Bukarestben két magyar-szovjet felső szintű találkozóra is sor került — mondta —; ez önmagában is jelzi azt a törekvésünket, hogy erősítsük a két ország együttműködését. Nyers Rezső és Mihail Gorbacsov megbeszélései, illetve a miniszterelnöki tárgyalások megmutatták, hogy a szovjet vezetés üdvözli az MSZMP erőfeszítéseit a párt egységének megőrzésére, a szélsőségektől, azaz a konzervatív visszarendeződéstől és a polgári rendszer visszaállítására irányuló törekvésektől való elhatárolódásra. Üdvöz- lik azokat a megoldásokat is, amelyek lehetővé teszik a magyar társadalom szocialista megújulását. Szeretném hangsúlyozni: mind a PTT ülésén, mind a magyar-szovjet tárgyalásokon egyértelműen megfogalmazódott, hogy az egymás bel- ügyeibe való bármiféle beavatkozás időszaka lejárt. A Szovjetunió nem avatkozik hazánk ügyeibe, ugyanakkor kifejtették, hogy Magyarország szocialista fejlődése összhangban áll a Szovjetunió érdekeivel is. A találkozók is azt jelezték, hogy a magyar vezetés fontosnak tartja a politikai kapcsolatók megőrzését és fejlesztését az SZKP-val, a sokrétű együttműködés bővítését a Szovjetunióval. Több beszélgetésben megfogalmazódott az is, hogy pártunk vezetése elhatárolja magát az utóbbi időben megjelent szovjetellenes megnyilvánulásoktól. Most sokkal inkább az az érdekünk, hogy a két ország viszonyában megőrizzük a bizalmon és a kölcsönös megértésen alapuló nyugodt politikai légkört. Enél'kül aligha tudnánk előre lépni olyan alapvető kérdések megoldásában, mint a kárpátaljai magyarság helyzetének további javítása vagy — egy másik fontos területről véve a példát — a gazdasági kapcsolataink új alapokra helyezése, beleértve a vállalatok közötti közvetlen kapcsolatok bővítését és a konvertibilis elszámolásra való áttérést ás. Ebben a szellemben készülünk Nyers Rezső és Grósz Károly moszkvai látogatására, amelyre előreláthatóan július végén, augusztus elején kerül sor. A pontos időpont és a program egyeztetése folyik. — Milyen szándékokból indulnak ki a bukaresti magyar—román találkozón? — Nyers Rezső és Nicolae Ceausescu nem hivatalos találkozójára román kezdeményezésre került sor. Szeretném aláhúzni, hogy a találtani látogatása és fellépése hozzásegít-e az említett kép alakulásához, egymás jobb megértéséhez? — Amikor először utaztam Moszkvába és ott felszólaltam egy békekonferencián, ezzel egyúttal hatással voltam az amerikai hívők nem kis részére is. Ügy vélték: ha Billy Graham, aki egyidőben maga is elítélte a kommunizmust, személyesen elmegy a Szovjetunióba és ott beszédet is mond, ez sok mindent hirtelen más megvilágításba helyez. Mostani magyarországi látogatásomról várhatóan sokat ír majd nálunk a sajtó,- megjelenünk a televízióban. S amikor Amerikáiban azt látják, hogy én Budapest legnagyobb szabadtéri stadionjában beszélek, az jelentős benyomást kélt majd. kozó nem jelent szakítást a múlt évi, aradi találkozón képviselt magyar politikával, hiszen mindkét esetben elsősorban az a szándék volt a döntő, hogy normális legyen a viszony hazánk és Románia között. A magyar fél az európai érintkezési normáknak megfelelően kultúráltan, de határozottan vetette föl, hogy a magyar— román viszony jelenlegi állását nem ítélhetjük meg kedvezően. A magyar fél nem kapott választ javaslataira. Viszonyunkat terheli a romániai magyarság elleni korlátozó politika is, folytatódik a nemzetközileg is vitatott településrendezés. Ezt természetesen román bel- ügynek tekintjük, de nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy a nemzetiségi területeken nemzetiségi problémákat is fölvet, s így rontja országaink viszonyát is. — Mi a véleménye a mostanában széles körben tár- gyalt „román katonai fenyegetésről”? — Emlékeztetnék arra, hogy mi hangzott el Bukarestben. Az MSZMP elnöke szóvá tette, hogy az utóbbi időben a magyarországi demokratizálási folyamat ellen politikai propagandakampány folyik Romániában, s e kampány keretében „sajnálattal olvastunk helyenként bizonyos katonai eszközökre való hivatkozást is”. Szeretném hangsúlyozni, hogy ezzel összefüggésben ez, és csak ez hangzott el Bukarestben. Véleményem szerint ez a kifejezés s ez az értékelés felel meg a tényeknek, és ez van összhangban elvi politikánkkal. Ma a katonai, a katonapolitikai tények ismeretében felelősen nem állíthatjuk, hogy hazánk és Románia viszonyában ennél többről lenne szó. Természetesen, ha új tények merülnének fel, azokat mérlegelnünk kell, de akkor sem lehet célunk a konfrontáció. A politikai kampány zavaró hangjait ma is szóvá tesz- szük, de fellépésünk csak tényekre és nem feltételezésekre épülhet. A tűzzel nem szabad játszani! Ezt jogosan várhatjuk el partnereinktől, de ebhői kell kiindulni saját politikánk meghatározásánál is. — Hogyan ítéli meg a magyar—román kapcsolatok jövőjét? — Bukarestben is kifejezésre juttattuk, hogy a magyar—román viszony rendezése kívánatos és lehetséges is. Ügy gondoljuk, hogy alulról felfelé építkezve, a ténylegesen feszítő problémákat fokozatosan megoldva előbbre juthatunk kapcsolataink rendezésében. Ebben a szellemben készek vagyunk tárgyalni is minden szinten. Ügy goajdolom, akkor cselekszünk bölcsen, ha a problémákat nem hallgatjuk el, de azokat nem élezzük, az együttműködés lehetőségeit keressük, mivel a szembenállás nem alternatíva. — ön mint külpolitikai tanácsadó nyilatkozataiban a saját véleményét mondja el vagy állásfoglalásait előzőleg egyezteti a párt vezetőivel? — Ezúttal saját benyomásaimat összegeztem, de az interjú tényét és az itt érintett alapvető kérdéseket természetesen egyeztettem az MSZMP elnökével és főtitkárával. Saját véleményemet képviselem, amit pártunk politikájának ismeretében, s a vezetőkkel folytatott gyakori konzultáció alapján alakítok ki. K. M.
