Somogyi Néplap, 1989. július (45. évfolyam, 153-178. szám)

1989-07-20 / 169. szám

2 Somogyi Néplap 1989. július 20., csütörtök A szerb kormányfő budapesti tárgyalásai Németh Miklós, a Minisz­tertanács elnöke szerdán az Országházban fogadta De- szitnir Jevticset, a Szerb Köztársaság kormány an aK elnökét. A megbeszélésen kölcsönösen tájékoztatták egymást országaik belső helyzetéről, a politikai és a gazdasági reformokról. Mindkét részről méltatták, hogy problémamentesek a magyar—jugoszláv, ezen be­lül a magyar—szerb kap­csolatok. Egyetértettek ab­ban, hogy a két ország ha­sonló jellegű és tartalmú nemzetiségi politikája jó alapul szolgál a nemzeti ki­sebbségek jogainak folyama­tos bővítéséhez és kultúrá­juk megőrzéséhez. A gazda­sági együttműködés szélesí­tése érdekében szükségesnek tartották a hosszú távú kooperációk szorgalmazá­sát. A tárgyaláson részt vett Medgyessy Péter, a Minisz­tertanács elnökhelyettese. A magyar—szerb tárgya­lásokon, amelyeket magyar részről Medgyessy Péter, a kormány elnökhelyettese ve­zetett, a felek tájékoztatták egymást országaik helyzeté­ről és véleményt cseréltek a jugoszláv és magyar fejlő­dést megkülönböztető jel­legzetességekről is. A Szerb Szocialista Köz­társaság kormányküldöttsé­ge szerdán délután elutazott Budapestről. (MTI) Szíriái—magyar együttműködési megállapodást írtak alá jú­lius 19-én a Hazafias Népfront Országos Tanácsának székhá­zában. Képünkön: dr. Zouheir Masharika, a Szíriái Haladó Nemzeti Front elnökhelyettese, a Szíriái Arab Köztársaság alelnöke és Huszár István, a HNF OT elnök-főtitkára kicse­rélik az okmányokat Bush összegezte tapasztalatait Közvetlen együttműködés Tíznapos európai útját be­fejezve, kedden — mint je­lenítettük — visszatért Wa­shingtonba George Bush, az Egyesült Államok elnö­ke. A Fehér Ház kertjében összegyűlt újságírók előtt tett rövid nyilatkozatában a LemgyeLországfaani, Magyar- országon, a párizsi tőkés csúcson és Hollandiában szerzett benyomásait össze­gezve azt emelte ki, hogy az államok közötti kapcsolatok­ban leheségiessé vált a túl­lépés az ellenségeskedésen, s mód van arra, hogy meg­szűnjön Európa megosztott­sága. A nyugat-szibériai és do- nyecki bányászsztrájk ve­szélyezteti az átalakítás cél­jait, és a helyzet súlyosbo­dásával olyan állapot követ­kezhet be, amikor „el kell gondolkodni azon, hogy mi­lyen intézkedéseket fogana­tosítsanak — az események kézben tartására” — jelen­tette ki Mihail Gorbacsov pártfőtitkár, államfő a Leg­felsőbb Tanács szerdai ülé­sén. Gorbacsov az LT elnöke­ként tájékoztatta a küldöt­teket, a két bányavidéken folyó sztrájkról. Hangsú­lyozta, hogy a helyzet to­vábbra is rendkívül súlyos. A bányászok követléseinek egy részét már teljesítették, a sztrájk azonban folytató­dik. A térségből érkező jelen­tések szerint felhívások hangzanak el, hogy a sztrájkhoz augusztus 1-jével csatlakozzanak a vasutasok is. Mihail Gorbacsov közöl­te, hogy bizonyos szocialista­ellenes elemek megpróbál­ják a helyzetet a maguk ja­vára fordítani. A pártfőtit­kár, államfő az ország dol­(Folytatás az 1. oldalról.) Az eszmecserén felszólalók többsége az utóbbi hónapok tapasztalatai nyomán] arra hívita föl a pártvezetés fi­gyelmét, hogy az MSZMP folyamatosan visszavonul, deffenzívába kényszerül, s ez a párttagság körében bi­zonytalanságot okoz. Felve­tették azt is: gyenge a pár­ton belüli centrum. A pol­gári restaurációt elutasító, ám a szocializmus reform­ján munkálkodó irányzat sem a Központi Bizottság­ban, sem a párt vezető tes­gozóihoz intézett felhívásá­ban felelős magatartást kért. — A gazdaság destabilizáló­dása megbéníthatja az egész átalakítási folyamatot — hangsúlyozta. A Legfelsőbb Tanács ez­után a törvényalkotási megbízatások teljesítési ter­vét vitatta meg. Ez össze­függ az alkotmány módosí­tásával, illetve az ország sta­bilizálásával. Továbbra is bonyolult és tületeiben nem nyilvánul meg markánsan. Mint az egyik felszólaló rámutatott: az MSZMP fokozatosan to­lódik egy feltételezett össz­népi akarat irányába, ez pe­dig' jelenleg jobbra helyez­kedik el a tényleges párt be­li centrumtól. önmarcangoló, védekező párt lett az MSZMP — hang­zott egy másik érvelés, amelyhez a felszólaló hoz­zátette : a párt reflexeiben — úgymond — még mindig vonszolja saját múltját. Többen elmarasztalták a pártvezetést azért, mert — feszült a helyzet a Grúziá­hoz tartozó Abháziában, ahol a napokban súlyos, etnikai jellegű öszecsapások robban­tak ki. A lakosság különbö­ző csoportjai között még mindig napirenden vannak az összecsapások. Több he­lyütt belügyi szervek alaku­latait szállító gépjárműve­ket is megtámadtak. Az Abház Autonóm Köz­társaság területén „különle­ges helyzet” van érvényben. vélekedésük szerint — a gaz­dasági reformok háttérbe szorultak a politikai és, tár­sadalmi reformok mögött, holott napjainkban egy markáns gazdaságpolitikai koncepció kimunkálása len­ne a legfontosabb. Egyönte­tű véleményként fogalmaz­ták meg a pártközpontba látogató értelmiségiek: cse­lekvő, vitázó, de,nem mara­kodó politikai pártra van szükség, egy olyan MSZMP- re, ahol a párt vezetők képe­sek személyes ambícióikat a pártérdekek mögé helyezni. Nyers Rezső az elhangzot­takra reagálva elöljáróban kifejtette: az MSZMP való­jában nincs deffenzívában, egész egyszerűen olyan kor­rekciós intézkedéseket kel­lett végrehajtania, amelyek ugyan a visszavonulás lát­szatát kelthették, de volta­képpen egy új pozíció meg­teremtésére irányultak. Az utóbbi hónapok belpolitikai hangulatát értékelve a párt elnöke eredményként köny­velte el, hogy az ellenzéki erőknek nem sikerült a vád­lottak padjára ültetni az MSZMP-t, nem sikerült el­hitetni a közvéleménnyel, hogy az elmúlt időszak mini­den hibája az MSZMP-t ter­heli. A felvetett gondolatokra válaszolva Nyers Rezső úgy vélekedett: jelenleg nem kétfronitos harcra van szük­ség, hanem harcra a társa­dalom szavazataiért a kö­vetkező választásokon. Hoz­zátette : természetesen ez nem jelenti azt, hogy a párt ne határolná el magát a po­litikai szélsőségektől. A közvélemény, a társada­lom nem elsősorban stra­tégiát és taktikát vár a párttól — hangsúlyozta Nyers Rezső —, hanem a jelenlegi válság megoldását. Éppen ezért az MSZMP-nek nem osztálypártnak, hanem a nép pártjának kell lennie. (MTI) Bányászsztájk, feszültség Veszélyezteti az egész átalakítási folyamatot Sztrájkoló prokopjevszkft bányászok a tárna lejáratánál Igehirdetés a Népstadionban kötik a figyelmüket. Ilyen Billy Graham nyilatkozata Billy Graham világhírű evangélista, befolyásos ame­rikai közéleti személyiség jú­lius 25-én, kedden Budapest­re látogat, s 29-én igehirde­tést tart a Népstadionban. A neves lelkész, negyedik ma­gyarországi útja alkalmából, a New York állambeli Sy- racuse-ban az alábbi nyilat­kozatot adta Fóris György­nek, az MTI munkatársának. — Graham úr, ön olyan időszakban érkezik Magyar- országra, amikor taz ország háború utáni történetének talán legmélyrehatóbb vál­tozásokkal járó időszakát éli. Mennyit érzékel ezekből a változásokból az amerikai közvélemény? Érdeklődik-e iránta egyáltalán? — Ügy gondolom, hogy az amerikai közvélemény ér­deklődéssel követi az önök­nél zajló változásokat, ér­teni azonban már kevésbé érti őket. Meg akarja érte­ni, de túl sok a saját problé­mája. Hogy csak a legutóbbi hónapokat tekintsük: egyik nap hatalmas olajszennye­zés Alaszka partjainál^ más­nap amerikai tengerészek halálát okozó robbanás az egyik hadihajón, aztán leg­közelebb valami szörnyű bűneset sokkolja az embe­reket; ezek a hírek eleve le­körülmények között értesül­nek mindarról, ami a világ más részein történik. Tud­nak róla, figyelemmel kö­vetik, különösen, ha olyan eseményekről van szó, mint például George Bush elnök utazása, egyebek között ép­pen Magyarországira is. De az igazság az, hogy gyak­ran nem értik az itteni tör­ténéseket, és esetleg nem is marad idejük-erejük, hogy külön erőfeszítést tegyenek a megértésére. — Közismert, hogy az amerikai közvéleményben él egyfajta kedvezőtlen kép Kelet-Európáról, így Ma­gyarországról is. Elképzelhe­tőnek tartja-e, hogy ez a kép pozitívabbá váljék? — Valóban létezik egy bi­zonyos kedvezőtlen kép Ame­rikában. Tudja, az évtizedek során sok kelet-európai me­nekült telepedett le az Egye­sült Államokban, s ez nyil­ván' nem maradt hatástalan. Emellett az amerikaiak több­ségének tradicionális ellen­érzése van a kommunizmus­sal szemben. A kedvezőtlen kép gyökerei valahol itt ke­resendők. De úgy érzem: ez éppen napjainkban változik. — ön július 29-én Buda­pesten, szocialista országban első alkalommal tart majd igehirdetést nagy tömegek előtt, egy sportlétesítmény­ben. Véleménye szerint mos­Kétoldalú kapcsolat Thüvmcr Gyula oyilatkoiata a VSZ PTT-ről A közvéleményt még mindig élénken foglalkoztatja a Varsói 'Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének leg­utóbbi, bukaresti értekezlete. A megbeszélések részleteiről, a magyar—szovjet felső szintű találkozókról, a magyar— romáin viszony helyzetéről és jövőjéről Thürmer Gyula, az MSZMP főtitkárának külpolitikai tanácsadója nyilatkozott — Bukarestben két ma­gyar-szovjet felső szintű találkozóra is sor került — mondta —; ez önmagában is jelzi azt a törekvésünket, hogy erősítsük a két ország együttműködését. Nyers Re­zső és Mihail Gorbacsov megbeszélései, illetve a mi­niszterelnöki tárgyalások megmutatták, hogy a szovjet vezetés üdvözli az MSZMP erőfeszítéseit a párt egysé­gének megőrzésére, a szélső­ségektől, azaz a konzervatív visszarendeződéstől és a pol­gári rendszer visszaállítá­sára irányuló törekvésektől való elhatárolódásra. Üdvöz- lik azokat a megoldásokat is, amelyek lehetővé teszik a magyar társadalom szocia­lista megújulását. Szeret­ném hangsúlyozni: mind a PTT ülésén, mind a ma­gyar-szovjet tárgyalásokon egyértelműen megfogalma­zódott, hogy az egymás bel- ügyeibe való bármiféle be­avatkozás időszaka lejárt. A Szovjetunió nem avatkozik hazánk ügyeibe, ugyanakkor kifejtették, hogy Magyaror­szág szocialista fejlődése összhangban áll a Szovjet­unió érdekeivel is. A találkozók is azt jelez­ték, hogy a magyar vezetés fontosnak tartja a politikai kapcsolatók megőrzését és fejlesztését az SZKP-val, a sokrétű együttműködés bő­vítését a Szovjetunióval. Több beszélgetésben megfo­galmazódott az is, hogy pár­tunk vezetése elhatárolja magát az utóbbi időben megjelent szovjetellenes megnyilvánulásoktól. Most sokkal inkább az az érde­künk, hogy a két ország vi­szonyában megőrizzük a bi­zalmon és a kölcsönös meg­értésen alapuló nyugodt po­litikai légkört. Enél'kül alig­ha tudnánk előre lépni olyan alapvető kérdések megoldá­sában, mint a kárpátaljai magyarság helyzetének to­vábbi javítása vagy — egy másik fontos területről véve a példát — a gazdasági kap­csolataink új alapokra he­lyezése, beleértve a vállala­tok közötti közvetlen kap­csolatok bővítését és a kon­vertibilis elszámolásra való áttérést ás. Ebben a szellemben ké­szülünk Nyers Rezső és Grósz Károly moszkvai lá­togatására, amelyre előre­láthatóan július végén, augusztus elején kerül sor. A pontos időpont és a prog­ram egyeztetése folyik. — Milyen szándékokból in­dulnak ki a bukaresti ma­gyar—román találkozón? — Nyers Rezső és Nicolae Ceausescu nem hivatalos ta­lálkozójára román kezdemé­nyezésre került sor. Szeret­ném aláhúzni, hogy a talál­tani látogatása és fellépése hozzásegít-e az említett kép alakulásához, egymás jobb megértéséhez? — Amikor először utaz­tam Moszkvába és ott fel­szólaltam egy békekonferen­cián, ezzel egyúttal hatással voltam az amerikai hívők nem kis részére is. Ügy vél­ték: ha Billy Graham, aki egyidőben maga is elítélte a kommunizmust, személye­sen elmegy a Szovjetunióba és ott beszédet is mond, ez sok mindent hirtelen más megvilágításba helyez. Mos­tani magyarországi látogatá­somról várhatóan sokat ír majd nálunk a sajtó,- meg­jelenünk a televízióban. S amikor Amerikáiban azt lát­ják, hogy én Budapest leg­nagyobb szabadtéri stadion­jában beszélek, az jelentős benyomást kélt majd. kozó nem jelent szakítást a múlt évi, aradi találkozón képviselt magyar politiká­val, hiszen mindkét esetben elsősorban az a szándék volt a döntő, hogy normális le­gyen a viszony hazánk és Románia között. A magyar fél az európai érintkezési normáknak megfelelően kul­túráltan, de határozottan ve­tette föl, hogy a magyar— román viszony jelenlegi ál­lását nem ítélhetjük meg kedvezően. A magyar fél nem kapott választ javasla­taira. Viszonyunkat terheli a romániai magyarság elleni korlátozó politika is, folyta­tódik a nemzetközileg is vi­tatott településrendezés. Ezt természetesen román bel- ügynek tekintjük, de nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy a nemzetiségi területe­ken nemzetiségi problémá­kat is fölvet, s így rontja or­szágaink viszonyát is. — Mi a véleménye a mos­tanában széles körben tár- gyalt „román katonai fenye­getésről”? — Emlékeztetnék arra, hogy mi hangzott el Buka­restben. Az MSZMP elnöke szóvá tette, hogy az utóbbi időben a magyarországi de­mokratizálási folyamat ellen politikai propagandakam­pány folyik Romániában, s e kampány keretében „sajná­lattal olvastunk helyenként bizonyos katonai eszközökre való hivatkozást is”. Szeret­ném hangsúlyozni, hogy ez­zel összefüggésben ez, és csak ez hangzott el Buka­restben. Véleményem szerint ez a kifejezés s ez az érté­kelés felel meg a tényeknek, és ez van összhangban elvi politikánkkal. Ma a katonai, a katonapolitikai tények is­meretében felelősen nem ál­líthatjuk, hogy hazánk és Románia viszonyában ennél többről lenne szó. Termé­szetesen, ha új tények me­rülnének fel, azokat mérle­gelnünk kell, de akkor sem lehet célunk a konfrontáció. A politikai kampány zavaró hangjait ma is szóvá tesz- szük, de fellépésünk csak té­nyekre és nem feltételezé­sekre épülhet. A tűzzel nem szabad játszani! Ezt jogosan várhatjuk el partnereinktől, de ebhői kell kiindulni saját politikánk meghatározásá­nál is. — Hogyan ítéli meg a magyar—román kapcsolatok jövőjét? — Bukarestben is kifeje­zésre juttattuk, hogy a ma­gyar—román viszony ren­dezése kívánatos és lehetsé­ges is. Ügy gondoljuk, hogy alulról felfelé építkezve, a ténylegesen feszítő problé­mákat fokozatosan megold­va előbbre juthatunk kap­csolataink rendezésében. Eb­ben a szellemben készek va­gyunk tárgyalni is minden szinten. Ügy goajdolom, ak­kor cselekszünk bölcsen, ha a problémákat nem hallgat­juk el, de azokat nem élez­zük, az együttműködés lehe­tőségeit keressük, mivel a szembenállás nem alternatí­va. — ön mint külpolitikai tanácsadó nyilatkozataiban a saját véleményét mondja el vagy állásfoglalásait elő­zőleg egyezteti a párt veze­tőivel? — Ezúttal saját benyomá­saimat összegeztem, de az interjú tényét és az itt érin­tett alapvető kérdéseket ter­mészetesen egyeztettem az MSZMP elnökével és főtit­kárával. Saját véleménye­met képviselem, amit pár­tunk politikájának ismereté­ben, s a vezetőkkel folyta­tott gyakori konzultáció alapján alakítok ki. K. M.

Next

/
Thumbnails
Contents