Somogyi Néplap, 1989. július (45. évfolyam, 153-178. szám)

1989-07-19 / 168. szám

Somogyi Néplap 1989. július 19., szerda A VEGYI FEGYVEREK BETILTÁSÁBAN Szovjet—amerikai egyetértés Az Egyesült Államok és a Szovjetunió megállapodásra jutott a vegyi fegyverek be­tiltásáról szóló egyezmény sarkalatos pontjaiban, bele­értve e fegyverfajták meg­semmisítésének időrendjét és vegyi üzemek ellenőrzé­sének ügyrendjét — írta a The New York Times az amerikai kormány illetékes tisztségviselőire hivatkozva. A tekintélyes amerikai lap szerint a két fél az ajánlá­sokat a negyven ország rész­vételével folyó genfi leszere­lési tárgyalások elé terjeszti. A washingtoni külügymi­nisztérium illetékesei a lap tudósítójának kijelentették, hogy a két fél elvi megálla­podásra jutott egy olyan matematikai formulában, amely rögzíti a következő tíz évben megsemmisítendő vegyi fegyverek mennyisé­gét és típusait. Abban is egyetértés alakult ki, hogy előre be nem jelentett, meg­lepetésszerű látogatásokat tesznek abban az esetben, ha az egyik fél szerint a másik megsérti az egyez­mény előírásait. „Csillagháborút" kísérlet Az amerikai haderő az űr­fegyverkezési tervek kereté­ben első ízben hajtott végre sikeres vílagűrbeli kísérletet egy semleges részecskéket kibocsátó berendezéssel — jelentette be hétfőn a Pen­tagon. A kísérlethez szükséges gyorsítót még a múlt héten feljuttatták egv Minuteman­ra'kéta fedélzetén a világűr­be, s a készülék — egyelőre még céltárgy nélkül — hid­rogénatomokból létrehozott sugárnyalábot lőtt ki magá­ból. Az amerikai katonai ve­zetés bízik benne, hogy az ilyen sugárnyalábok révén egy napon meg tudják majd különböztetni az igazi nuk­leáris rakétákat a hamis cél­pontoktól. A B—2-es Stealth (Lopakodó) amerikai hadászati bombázó július 17-én a kaliforniai sivatag fölött sikeresen megtartotta próbaútját Hóm Gyula tárgyalásai (Folytatás az 1. oldalról.) Georgi Atanaszov miniszter­elnökke], Petar Mladenov külügyminiszterrel. Várná­ban fogadta Todor Zsivkov, a BKP KB főtitkára; az ál­lamtanács elnöke ebédet adott tiszteletére. Hasznosnak és nyíltnak minősítik a központi bolgár napilapok Horn Gyula kül­ügyminiszter szófiai tárgya­lásait. Azt emelik ki; a ma­gyar külügyminiszter tárgya­lásai azoknak a vélemény- cseréknek a sorába tartoz­nak, amelyeket a szocialista országok képviselői folytat­nak kapcsolataik javítása és korszerűsítése céljából. Szuhumi véres nyár A nyári turistaszezon kel­lős közepén fegyverropogás törte meg a festői szépségű fekete-tengeri szovjet üdülő­hely, Szuhumi esti csendjét. A Grúzia területébe ékelt 8670 négyzetkilométeres autonóm köztársaság főváro­sában a Grúz SZSZK-ból való kilépését követelő ab- ház tüntetők szombaton este összecsaptak a grúzokkal. A pálmafákkal és magasra nö­vő tujákkal övezett főutcán valóságos csata dúlt. A bo­tok, kések mellett lőfegyve­rek is előkerültek. A vasár­nap hajnalban végződött vé­res tömegverekedés után 14 ember maradt holtan Szu- humiban, a sebesültek szá­mát az első becslések több mint százra teszik. A rend fenntartása érdekében meg­erősített belügyi alakulato­kat vezényeltek a helyszín­re, ám nem sikerült úrrá lenni a helyzeten. Hétfőre a zavargások át­terjedtek az autonóm köz­társaság többi részébe is, zavar keletkezett az üdülők ellátásában, s fennakadások vannak a közlekedésben. A mostani villongás köz­vetlen oka Szuhumi jelenté­sek szerint az volt. hogy a Tbiliszi Állami egyetem ki­helyezett tagozatot kíván nyitni az autonóm köztársa­ság fővárosában. A lépést az abházok elgrúzosítására tett újabb kísérletként értékel­ték a grúzellenes jelszavakat hangoztató tüntetők. Az okok azonban sokkal mélyebbek. Az abházok mos­tani függetlenségi törekvései a Vili. századig nyúlnak visz- sza, amikor a történészek szerint már önálló állami­sággal rendelkeztek az ab­házok. Történelmi gyökerei vannak az abházok területi követeléseinek is. A partvi­déki területeket leszámítva a jórészt hegyvidéken fekvő autonóm területnek nincse­nek termőföldjei, noha az abház történészek szerint a grúz termőföldek nagy része a történelmi időkben az ab- házoké volt. Ezzel szemben grúz tudósok szerint Abhá- zia mindig is Grúz terület volt... A mostani fejlemények összefüggésben állnak a Tbi­liszi áprilisi leszámolást megelőző eseményekkel. Mint emlékezetes; az abház tüntetők már akkor is a Grúziától való elszakadást szorgalmazva vonultak az utcára. A megfigyelők sze­rint az akkori abház tilta­kozások hozzájárultak a Tbiliszi megmozdulásokhoz; az akkori jórészt demokrati­kus célokért folytatott békés tüntetés résztvevői az abház követelések nyomán léptek fel a köztársaság területi egységének védelmében. A Tbiliszi esményekkel függetlenül létezik az abház probléma, s ezt a mostani, egyre nehezebben ellenőriz­hető események is jelzik. Kérdéses, van-e lehetőség a konfliktus békés rendezésé­re, most amikor az erőszak újabb erőszakot szül. s a fő kérdés: van-e a két félben elegendő tárgyalási szándék. Kóti Lóránt A szerb kormányfő legbeszélései a Parlamentben KÖZÖS PIAC Mit várhatunk? Tájékoztató a reformról Szűrös Mátyás, az Ország­gyűlés elnöke Deszimir Jev- itics, a szerb kormány elnö­ke vezetésével kedden a Parlamentben megbeszélés­re került sor. A tárgyaló felek kölcsönö­sen tájékoztatták egymást az országaikban végbemenő társadalmi-gazdasági folya­matokról, a politikai intéz­ményrendszer reformjáról, a törvényalkotói munkáról. Megállapították: a Jugoszlá­via és Magyarország közötti mindén területen eredmé­nyes együttműködés alapja a hagyományos jószomszédi vi­szony. Szűrös Mátyás hangsúlyoz­ta: az egymás országaiban Közlekedési káosz mindenütt Szűrös Mátyás, az Országgyűlés elnöke a Parlamentben tár­gyalt Deszimir Jevticcsel, a szerb kormány elnökével élő nemzetiségiek a híd sze- oldódik meg, sorsúik alakú- repét töltik be, helyzetük ja- lása folyamatos törődést, vitása nem automatikusan odafigyelést igényel. (MTI) KEDD: SZTBÁJKNAP ANGLIÁBAN Ismét, ezúttal ötödször marad vasúti közlekelés nél­kül Anglia: a múlt éjszaka — a biztató kezdet után — kudarcba fulladtak a brit vasutak (BR) és a vasutas­szakszervezet (NUR) tár­gyalásai. A londoniak lelki­leg már jóval korábban föl­készülhettek a fővárosi tel­jes közlekedési káoszra. Sejthető volt ugyanis: még ha ezen a tárgyaláson szüle­tik is megegyezés és a vona­tok megindulnak, a föld­alatti dolgozói akkor sem ve­szik föl a munkát. A hétfői tárgyalások biz­tatóan kezdődtek: a moz­donyvezetők szakszervezete (ASLEF) már délelőtt közöl­te, hogy elfogadta a brit vasutak módosított indítvá­nyát, a 8,8 százalékos bér­emelést, és a munka felvé­telére szólította fel tagjait. Példáját nem követte a 130 ezres létszámú vasutas-szak­szervezet, a NUR. s mivel csak mozdonyvezetőkkel aligha bonyolítható le a vo­natközlekedés, a mozdonyve­zetők lépése gesztus maradt. Folytatódik tehát a nyári sztrájkhullám, hiszen hétfőn éjféltől érvénybe lépett a köztisztviselők ezúttal 72 órás munkabeszüntetése is, ami sajátos módon valame­lyest talán enyhít a főváros­ra váró közlekedési megpró­báltatásokon: végeredmény­ben félmillióval kevesebben próbálnak eljutni munkahe­lyükre. A hatóságok min­denesetre igyekeznek a földalatti miatt gépkocsiba kényszerülők életét meg­könnyíteni: parkolási tilal­maikat oldanak fel. Londonban arra számíta­nak, hogy a keddi sztrájk a parlamentben ismét éles vi­tára ad alkalmat Margaret Thatcher kormányfő és az ellenzék vezére. Neil Kin- nock között. Folytatódik a dokkmunká­sok munkabeszüntetése is: a 60 kikötő közül 22-ben meg­bénult az élet. A brit dokk­munkások 38 ezer nyugat- európai társukat arra szólí­tották föl, hogy bojkottálják a brit kikötőbe induló vagy onnan érkező áruk rakodá­sát. A holland, belga és nyu­gatnémet szakszervezetek képviselői megígérték, hogy mozgósítják társaikat. „Minden hatalmat a népi tanácsoknak” felirattal tüntetnek a sztrájkolok, amikor már egy hete tart a jobb élet- és munkakörülményeket követelő szénbányászok munkabeszüntetése a Kuznyecki-medencében A Közös Piac brüsszeli bizottsága valószínűleg már július végén szakértői szintű megbeszélést kezdeményez arról, hogyan segítheti a Közös Piac, illetve szervezé­sében a többi fejlett ipari ország a magyar reformo­kat. Szeptemberben azután a miniszteri tanácsban vár­ható hasonló megbeszélés, A hét legfejlettebb ipari ország múlt heti párizsi csúcsértekezletén az EK bi­zottsága kapta a feladatot, hogy hangolja össze és szer­vezze a Magyarországnak és Lengyelországnak szánt nyu­gati segítséget. A Közös Piac 12 külügyminisztere hétfőn elhatározta, hogy sürgős élelmiszersegélyt küld Len­gyelországba. Jacques De­lons, az EK bizottságának el­nöke a múlt héten Párizs­ban arról beszélt, hogy a se­gítség mintegy két éven át rendszeres lesz. Ilyen, vagy akárcsak eh­hez hasonló elképzelések Magyarországgal kapcsolat­ban természetesen nem me­rültek föl. Ami a „hetek” programjából Magyaror­szágra is vonatkozik, az az, hogy a nyugati országok bő­vítenék a kereskedelmet, nö­velnék a magyar exportle­hetőségeket is és részt ven­nének a gazdaság fejleszté­sében beruházásokkal, ve­gyes vállalatokkal, know- how-átadással, valamint szakember- és menedzser­képzéssel, nyelvtanítással — ezt erősítették meg kedden a közös piaci források. A Közös Piac vezető tes­tületéi el fognak gondolkod­ni azon, mit tehetnének a maguk részéről, ami alkal­masint túlmenne a tavaly szeptemberben aláírt ma­gyar-közös piaci kereske­delmi és gazdasági együtt­működési egyezmény kere­tein, habár, mint hangsú­lyozták, az egyezményt to­vábbra is, „példásnak” és Magyarország számára „ma­ximálisan kedvezőnek” tart­ják, amelyet jelenleg inkább végrehajtani kellene, sem­mint túllépni rajta. A ma­gyar gazdasági vezetés az elmúlt hetekben megpendí­tette, nem lehetne-e a közös piaci magyar ipari exportot érintő mennyiségi korlátozá­sok leépítésének végső ha­táridejét — amely a tavaly szeptemberi egyezmény sze­rint 1995 — előbhre hozni, esetleg az EK egységes bel­ső piacának 1993. januári megteremtéséhez igazítani, ám ezt a Közös Piac illeté­kesei ebben a pillanatban nem tartják reálisnak, tájé­koztatták az MTI tudósító­ját. Hozzátették: a brüsszeli bizottság egyelőre leltárt ké­szít azokról a javaslatokról, amelyek a tagállamoktól, il­letve más nyugati országok tói beérkeznek és a konkrét együttműködési forrná« ügyében a magyar kormány­nyal is kapcsolatba fog lépni. M. Gy. Rács mögött ringatózva A New York-i hatósá­gok tengeren ringatózó börtönbárkákkal kíván­nak enyhíteni a metropo­lis fogházaiban uralko­dó zsúfoltságon —' a ra­bok és a börtönőrök ál­talános megelégedésére. Ezek a bárkák ugyanis semmiben sem hasonlíta­nak azokhoz a börtönha­jókhoz, amelyeket Nagy- Rritannia és más tengeri hatalmaik használtak a XVIII. és XIX. század­ban a rabok szállításához, is amelyeken kriminális higiéniai körülmények és vad brutalitás ural­kodtak, mindennapossá téve a fogolylázadásokat. — Gyönyörű hely — áradozik a Bibby Reso­lution nevet viselő bör­tönhajó egyik új „lakó­ja”. — A párnák pehely- könnyűek, a szappantartó ezüstszínű, és szép bútor­zatunk van. A hajó telje­sen légkondicionált, szol­gái rajta fodrász és or­vos, könyvtár van és tor­naterem. Bár a folyosók szűkeik, s a mennyezet alacsony, valamennyi cellában van zuhanyozó, mosdó és mellékhelyiség. A 400 ágyas, száz mé­ter hosszú hajó ablakait vasrácsok védik, a cellák övezetét vasajtó zárja el, és a kikötő területét is kerítés övezi. A rabok mégis úgy érzik, luxus­körülmények közé csöp­pentek. A városi vezetőket per­sze elsősorban nem a ra­bok kényelme vezérelte, sokkal fontosabb szem­pont az, hogy egyszerűen nem tudják hová tenni a bűnözőket, akiknek száma a nyolcvanas évek kezde­te óta — főként a kábító­szer-élvezők és -kereske­dők elleni hadjárat bein­dítása miatt — meghá­romszorozódott, s mára elérte a 19 ezret. Próbálkoztak .már isko­lák, menekültotthonok és fürdőik átalakításával, sok elítéltet csökkentett óvadék ellenében helyez­nek szabadlábra. A bör- tönbánkák rendszeresíté­se azért tűnik ideális megoldásnak, mert lénye­gesen olcsóbb, mint fog­házak építése a méregdrá­ga New York-i telkeken, ráadásul a meglévő hajók átalakítása sokkal kevés­bé időigényes, mint az építkezés. Az eddig rend­szerbe állított két hajót Nagy -Bri tanmi ától bérel­ték; eredetileg katonákat szállásoltak el rajtuk a Falkland-háború idején. A liverpooli Biibby Li­nes Ltd., amely a hajók átalakítását és bérbeadá­sát végzi, nagy jövőt jó­sol a börtönhajóknak. A vállalat szóvivője szerint eddig elsősorban ideigle­nes szállásként alkalmaz­tok lakóhajókat — Me­xikóban olajmúnkásoik, Dánia partjainál vietna­mi menekültek, Lenin- ©rádban turisták számára — de a Nem York-i si­ker láttán remény van a börtönbárkák világmé­retű elterjesztésére.

Next

/
Thumbnails
Contents