Somogyi Néplap, 1989. június (45. évfolyam, 127-152. szám)
1989-06-10 / 135. szám
1989. június 10., szombat Somogyi Néplap ■í KÉRDÉSEINKRE VÁLASZOL NY. F. TATARCSUK KALINYINI ELSŐ TITKÁR Amit a peresztrojka jelent Nem akarunk erőszakos visszarendeződést A kaposvári reformkor állásfoglalása Az MSZMP-tagok kaposvári reformköre — tiszteletben tartva a platformsza- badságot — elítéli az úgynevezett marxista egységplatform létrehozására szóló felhívás tartalmát és hangvételét. A dokumentum szerzői ugyan a szocialista, demokratikus Magyarország jelszavával léptek a nyilvánosság elé, szavakban bizonyos reformok szükségességét is elismerik, valódi szándékaikat azonban mégsem sikerült elleplezniük. Az állásfoglalás szerint visszarendeződésre való törekvés az e dokumentumban, hogy az évtizedeken át folytatott hibás politika következtében kialakult csődhelyzet, a párt és a társadalom összes mai problémája nagyrészt az 1988. májusi pártórtekezlet óta követett politika következménye. Halvány kétséget sem hagynak affelől, hogy nem az elmúlt negyven év hibás — olykor bűnös — politikai és hatalmi mechanizmusát, hanem épp az ennek megváltoztatására irányuló törekvéseket helytelenítik. A kritizált döntések között említik „az 1956-os ellenforradalom népfelkeléssé minősítését” és „a többpártrendszer deklarálását”. A kaposvári reformkörnek változatlanul és hatáAz agrárreformkör szervezőbizottsága felhívással fordult az ágazat valamennyi dolgozójához, szervezetéhez. A mezőgazdasági termelők nagy részét súlyos helyzetbe sodorta a termelés jövedelmezőségének évek óta tartó romlása. A falvak egy része elnéptelenedett, fokozódik az elmaradottság. Az agrárreformkör célja, hogy szervezetten lépjen fel az elemi jogok védelmében, a káros folyamatok megállítása érdekében. A mezőgazdasági kistermelők, magánrozottan az a véleménye, hogy a múlt hibáitól való éles elhatárolás és a társadalmi pluralizmus intézményes garanciái nélkül nincs kivezető út a jelenlegi válságból. Jobbra sodródásként értelmezni e garanciák — köztük a többpártrendszer — létrejöttét, nem egyéb, mint annak a sugalmazása, hogy az MSZMP .tisztességes politikai harcban, békés eszközökkel nem lesz képes megszerezni a nép jóváhagyását a hatalom gyakorlásában való részvételhez. Ebből pedig — bizonyos beállítottságú emberek és csoportok számára — az a következtetés adódik, hogy nem politikai, hanem erőszakos eszközökkel keld a hatalmat megtartani vagy visszaszerezni. Az MSZMP-tagok kaposvári reformköre ezt elutasítja azzal, hogy minden erejével a békés átmenet biztosítására törekszik, mert szilárd meggyőződése: az MSZMP .tagságának becsületes és .tiszta szándékú többsége nem kompromittálódott a nép körében s tetteivel képes lesz igazolni, hogy helye és szerepe van egy igazságosabb és hatékonyabb, jólétet teremtő társadalmi berendezkedésben. gazdák, termelőszövetkezetek, állami gazdaságok, a mezőgazdasági oktatási és kutatási intézmények, a parasztsággal és a falvakkal együttérző emberek, szervezetek összefogása, együttes, határozott fellépése meghozhatja a régóta kívánt esély- egyenlőséget. A megyei agrárreformkör az alakuló ülését június 13- án, kedden délután két órakor tartja Kaposváron az Agrártudományi Egyetem állattenyésztési karának nagytermében. A Kalinyin terület és Somogy megye csaknem három évtizedes testvérmegyei kapcsolatának történetében új fejezetet nyitott a kali- nyini megyei pártmunkásküldöttség legutóbbi látogatása, mivel a gazdasági kapcsolatok kiépítése került a tárgyalások középpontjába. Nyikolaj Fjodorovics Tatarcsukot, az SZKP Kali- nyin területi bizottságának első titkára, aki az SZKP Központi Bizottságának és a Legfelsőbb Tanácsnak is tagja, válaszolt kérdéseinkre. A gazdasági reformért — A szovjet politikai gondolkodásmód változásának újabb jeleiről sokat hallanak. Miként érzékelhető ennek a hatása a Kalinyin területen? — Országunkban a mostani időszakban az SZKP XXVII. kongresszusának, a XIX. össz-szövetségi pártértekezletnek a határozatait valósítjuk meg, amely meghirdette a peresztrojtkát, az átalakítást. Ez a szociális- gazdasági gyorsítást jelenti az ország minden táján. Mit értünk ezen? Mindenekelőtt a gazdasági reformot, amelyet meghirdetett a párt és az állam. Gazdaság, nélkül — ahogy mondják — nincs politika, s gazdaság nélkül nincs szociális fejlődés sem. Ezért a munkásközösségek legfontosabb feladata az, hogy a termelésben fokozzák és meghonosítsák a szociális és gazdasági reformot, vagyis, valósítsák meg mindazt, amit az állami vállalati törvény tartalmaz^ térjenek át a gazdasági önelszámolásra, az önfinanszírozásra és a rentabilitásra. A gazdaságosság nem attól függ elsősorban, hogy mennyire nő a termelés, hanem attól, hogy mennyire javul a minőség és csökken az önköltség Nálunk is a nyereség került tehát az első helyre, s annak egy részét a munkás- közösség szociális helyzetének javítására lehet fordítani. A szociális fejlődés elsősorban lakásépítést, a szociális és kulturális létesítmények bővítését, a munkabér emelését jelenti. Most már a termékért fizetnek: azért a mennyiségért, amit előállítottak. Ez egyenes érdekeltség arra, hogy több terméket gyártsunk jobb minőségben és kisebb- költséggel. Számunkra ez nagyon fontos és szükséges. — A Szovjetunió külpolitikai sikerei mögött elmarad a gazdaság teljesítőképességének a növelé- se, baj van a termékek minőségével, nem megoldott a lakosság ellátása. Mikorra várható érezhető javulás? A piac ítélete — A mostani időszakban jelentősen megnőtt a tervezett nyereség a Kalinyin terület legnagyobb ipari üzemeiben., kolhozaiban ésszov- hozaiban. A vállalatok több mint fele elérte már azt a nyereséget és jövedelmezőséget, amely lehetővé teszi, hogy megszüntessék szociális gondjaikat és feltöltsé.' a különböző vállalati alapokat, hogy jusson munkabérekre, s mindenre, ami ösz- szefügg a termelési, lakás- építési, jóléti föltételek javításával. Számunkra fontos a termék minősége, hiszen ez határozza meg a gazdaság jövedelmezőségét. Nem titkoljuk el, hogy sok termékünket nem tudjuk eladni a szabadpiacon, mert ott kitűnő minőségre van szükség. Aszerint ítéljük meg minden vállalat munkáját, hogy a raktárra, vagy a piacra termel. A legfontosabb az, hogy a lakosságot ellássuk élelmiszerekkel, közszükségleti cikkekkel. Elsősorban azonban élelmiszerekkel. A mezőgazdaság teljesítőképessége miatt ma még nem mondhatjuk azt, hogy holnapra teljesen kielégítjük az igényeket. Amit az utóbbi húsz évben beruháztunk a mezőgazdaságba, az olyan alap, amelyre építhetünk. Ha helyesen alkalmazzuk az intenzív technológiát, az új szervezeteket és bérezési módokat, akkor a követketudjuk ezt a feladatot oldani, mégpedig úgy, ahogy a XIX. pártértekezleten elhatározták. Az utóbbi két-három évben Kalinyin területen és Kalinyin városban kissé javult a lakosság ellátása. Reméljük, hogy érezhető lesz a javulás a Központi Bizottság márciusi plénumán elhatározónak megvalósítása révén. Az állam ugyanis hatalmas anyagi és technikai erőforrásokat fordít minderre, lesz korszerű technika és berendezés, egy sor nagy kedvezmény a parasztcsaládok, a kolhozok és aszov- hozok számára. Kalinyinból ismét Tver? — Hallottuk, hogy elindult egy mozgalom, amelynek tagjai azt szeretnék, ha Kalinyin helyett ismét az ősi Tver nevet adnák városuknak. Mi a véleménye erről? — Tver az egyik legrégebbi elnevezés az orosz birodalomban. A XII—XIV. században már a térképek a moszkvai hercegséget és a tveri kormányzóságot tüntették fel. Történelmi igazságtétel lenne a régi Tver név visszaállítása. Ezt a történészek mozgalma is támogatja. Nemcsak Kalinyin ősi Tver elnevezésének visszavételéről van szó, hanem olyan tősgyökeres városnevekéről is, mint Nyizsnyij- Novgorod, Szamara, Vjatka és mások, amelyek sok évszázada léteznek, éppen ezért lenne helyes újra ezeket a történelmi neveket használni. Városunkat földinkről, Mihail Ivanovics Kaliny inról, a párt és az állam kiemelkedő személyiségéről nevezték el, aki Leninnel együtt ott volt az októberi forradalom forrásánál, részt vett a szovjet hatalom megteremtésében — s így nevezték, mint államfőt —, ő volt az első össz-szövetségi sztaroszta. Kalinyint ma is tiszteljük. így mindez nemcsak ránk, hanem az egész államra tartozik. Mi azt gondoljuk, hogy az utolsó szó a népé ebben a kérdésben, attól függ, hogy milyen érzést vált ki belőle a névváltoztatás, s mi a felső állami szervek, a Legfelsőbb Tanács, s természetesen a Központi Bizottság álláspontja. Árucserét tervezünk — Milyen lehetőség van arra, hogy a Kalinyin terület és a Somogy megyei vállalatok, gazdaságok az eddiginél szorosabb és közvetlenebb kapcsolatokat alakítsanak ki? — Itt-tartózkodásunk rövid ideje alatt véleményt cseréltünk arról, milyen lehetőségünk van szorosabb kapcsolatok megteremtésére a vállalatok, a gazdaságok, a szövetkezetek és más szervezetek között. Közös a véleményünk, hogy át kell erre a formára .térnünk. Ahol jártunk a megyében, ott is azt fogalmazták meg, hogy legyen még gyakorlatiasabb a kapcsolat a vállalatainkkal, a szövetkezeteinkkel az árucserében és a gazdasági együttműködésben. Azt gondolom, hogy 1989-ben áttérünk az új formákra és módszerekre a vállalatok és szervezetek közötti együttműködésben. Ügy ítéljük meg, hogy még jobb barátságra:, megértésre, gazdasági és politikai kapcsolatokra van szükség a Kalinyin terület és Somogy között. — Született-e most valamilyen megállapodás? — Ilyet nem kötöttünk, de tudom azt, hogy küldöttség érkezik a Kalinyini Villamossági Gyárból a kaposváriba, s közvetlen szerződést kötnék az itteni testvérvál- lalattal. A közeljövőben Kalinyin városból utazik ide delegáció, s ők majd a saját igényeiket fogalmazzák meg. Kalinyinban kidolgozzuk, hogyan oldhatjuk meg az árucserét, mit adhatunk mi, s mit adhat Somogy cserébe. Szerintem így lesznek sokkal gyakorlatiasabbak a kapcsolataink. Lajos Géza Megalakul a megyei agrárreformkör ÉPÍTŐK Sok gonddal küzd a megye építőipara. Válságba kerültek az elmúlt években a nagy szervezetek. Ennek következménye az, hogy nincs nagy kapacitású megyei székhelyű magasépítő szervezet Somogybán. Nagy feladatok viszont vannak. Ilyen például, hogy viszonylag olcsón kellene jó minőségű lakásokat építeni, s — mert a tanácsoknak kevesebb az erre fordítható pénzük — a kivitelezőknek is többet kell áldozni. A megyében is elkezdődött a piacra történő lakásépítés. Az igazi próbája ennek az ősz lesz, Akkor derül majd ki, hogy van-e — és mekkora — fizetőképes kereslet ezekre az otthonokra. Mindez a közgadászok és az építészek ügye. A munkát végzőké az, hogy időben és jó minőségben, szakmailag is Igényesen készüljenek az otthonok, Ehhez nem több pénz, hanem nagyobb figyelem kell. A hagyományoknak megfelelően a mostani építők napján erről a szakmai igényességről esik a legtöbb szó. Fotó Király Béla
