Somogyi Néplap, 1989. június (45. évfolyam, 127-152. szám)

1989-06-10 / 135. szám

4 Somogyi Néplap 1989. június 10., szombat Százmillió forintba kerülne a kaposvári vas tálán ító Nyárra készül a vízmű Körjáratra hívta az ellá­tásban érintett intézmények képviselőit a DRV megyei üzemigazgatósága: a szak­emberek megmutatták, mit tettek a múlt nyár óta azért, hogy folyamatos legyen a megye vízellátása. Azt is el­mondták, hogy — jobbára pénz hiányában. — néhány beruházás későbbre marad. A százhat kaposvári kútból továbbra is kezelés nélkül jut a víz a hálózatba: a vastalanító legalább száz­millió forintba kerülne ... A víz magas vastartelma kivált csőtörések utáni okoz zavarosodást. A felkészülés­kor — a szükséges víz biz­tosításán kívül — a minőség javítása volt a másik cél. Nagyatádon nemrég adták át a vastalanítót; a víz minő­sége viszont nem változott meg egy csapásra, a csövek falára kirakodott vasoxid- réteget is le kell takaríta­ni. A „csőgörények” hama­rosan útnak indulnak, de több hétiig is eltart, míg vé­gigtisztítják a város veze­tékrendszerét. Addig néhány órás vízkorlátozásokra is számíthatnak az ott lakók. A kútfelújítások után ta­valy már kevesebb telepü­lésen rendeltek el vízkorlá­tozást; Gyékényesen, Szőlős- györökön és — többek kö­zött — Böhönyén is javult az ellátás. Néhány község­ben azonban csúcsfogyasztás idején megint korlátozni kell a felhasználást. Ha a tavalyihoz hasonló, száraz nyár lenne, akkor a megye- székhelyen is számíthatunk vízkor,Iá tozásra. Kaposvár belvárosában az utóbbi néhány hónapban nőtt a vízfogyasztás: mert az átadott 1500 köbméteres Ke- cel-hegyi tározó révén meg­nőtt és egyenletesebb lett a víznyomás. Az előrejelzés szerint a nyáron negyven­ezer köbméter is lehet á várop csúcsigénye naponta. A berendezések azonban, fo­lyamatosan csaik 35 ezer köbméternyi víz termelésé­re képesek. A megyeszék­hely környékén kilenc kút- felújítást terveznek, és a zó- nésítás érezteti már hatását. Egyöntetű a vélemény: a kutak környéke szép, rende­zett, szinte teljességgel el­képzelhetetlen, hogy akár egy porszem is belekerüljön az ivóvíz-hálózatba. A megye többi városában nem kell számítani vízkor­látozásra, viszont a vastar­talom sok bosszúságot okoz a szakembereknek és a fo­gyasztóknak. Barcson ez ideig nem vezettek ered­ményre a kísérletek, nem sikerült kiszűrni a vasoxi- dot Az üzemigazgatósághoz tartozó nyolc szennyvíztelep — a kaposvárit kivéve — a vizsgálatok szerint elegendő, csak a hosszan tartó esőzé­sek alkalmával derül ki, hogy a csapadékcsatornák több­ségét a szennyvízhálózatba kötötték. Jutában még eb­ben az évben átadnak egy új tisztítót, a kaposvári te­lep biológiai egysége is el­készül az év végéig. Az igaii és a kaposvári, valamint a csokonyavisontai fürdők bejáratára tavaly nem kellett kitenni a meg­telt táblát; egyesek szerint a vendégek a túl magas be­lépti díjtól riadnak vissza. Csokonyavisontán új hideg vizes kút 'készült, így a für­dő nem terheli az ivóvíz­hálózatot. Az igaii strand második fedett medencéjét is bevonták műanyaggal, a külső gyermekmedencéik szi­getelése pedig rövidesen el­készül. A kaposvári fedett uszodát bezárták: lebontják az álmennyezetet és megkez­dődik a felújítás, amelyre ebben az évben 10 milliót köllt a vállalat. Ezzel szem­ben a külső, ötvemméteres medencét hétköznap is hasz­nálhatják a vendégek. (Faragó) Van remény az üzletre Egyre nagyobb a szerepe a somogyi vállalatok kül­földi (kapcsolatainak. Erről beszélgettünk Dévényi Zol­tánnal, a Balaton Fűszért vezérigazgatójával, aki a közelmúltban tíz .napot töl­tött Izraelben és Egyiptom­ban. — A Délker Vállalat im­portálja a déligyümölcsöt, a délszaki konzerveket és egyebeket a Fűszért vállala­toknak. Az ő vásárlási — részben piackutató, résziben pedig kapcsolatfölvételi — delegációjukkal voltam kint Izraelben, majd három na­pot Egyiptomban. Az volt a célunk, hogy a nemzetközi kapcsolatok, az országos, az állami kapcsolatok hivatalos helyreállítása mellett meg­vizsgáljuk a kereskedelmi kapcsolatok bővítését, a bő­vítés lehetőségét. Tehát nem államközi, hanem kimondot­tan a vállalatok közötti kap­csolatok kialakítása céljából utaztunk Izraelbe, amely ed­dig is, nagy déligyümölcs-, elsősorban narancsezállítánlk volt. Nagyon jó minőségű a narancsuk. Ezenkívül hozunk be a különböző juizokból, grape fruit-kból és egyéb ilyen különleges konzervek- bőL Az utóbbi időben a me­diterrán országokból nehe­zebb a déligyümöios-beszer­zés, és a minőséggel is sok baj van. Most van egy olyan törekvés, hogy jobb minő­ségű árut szerezzünk be, tá­volabb menve, ha kedvező árban tudunk megállapodni. Ezenkívül arra is törek­szünk, hogy megszűnjön a déligyümölcs szezonjellege, főképp a narancsé. Szeret­nénk, ha nemcsak citrom, hanem .narancs, és egyéb déligyümölcs is folyamato­san lenne a hazai gyümöl­csök mellett, mint a nyuga­ti országokban. — Milyen áru tetszett kint ? — Nekik nagy a déldgy.ü- molcs-feldolgozó iparuk, el­sősorban grape fruit-t, az­tán narancsjuizokat .készí­tenek, Ezek tetrapaokos cso- magolásúak, nagyon jó mi­nőségűek. Olajbogyó-vásár­lási szándékkal több feldől- gozóüzemet, gyárat látogat­tunk meg, kapcsolatokat épí­tettünk ki, és kapcsolatokat kerestünk. Nagyon kedvesen fogadtak bennünket, s ha volt is hivatalos tolmács, mindenhol akadt olyan, aki tudott magyarul, nemegy­szer többen. Minden ötödik­hatodik ember magyar szár­mazású volt vagy magyarok leszármazottja. — Milyen tapasztalatokat szereztek az országban? — Bemutatták egy kicsit az országot: a határvidéket, a műszaki zárat, a gházai övezetet, aztán az egyházi- történelmi helyeket, így a Jordán folyó eredetét, Ná- zánetet, Betlehemet, Jeru­zsálemet. Tapasztaltam, ho­Júniusi úr-apály Választékával ejtett ámu­latba a kaposvári hetipiac. Degeszre tömött .tárcával dúskálhattunk a gyümölcs­ben. Különösen nagy sze­me volt a ropogós cseresz­nyének 35 forintért, jóllehet néhány sápkóros fajtát 20- ént is kínáltak. 25-ért fo­gyott az üvegmeggy. Üve­ges szemekkel konstatáltuk a kőkemény franciabarack 60 forintos órát. Egy kiló epret és ribizlit, valamint egy literesüvegnyi málnát egyaránt 30-ért ajánlottak. A végképp letűnőben levő alma maradványait kilón­ként 20 forintért mérték. A jó idő végre megtörte a makacs primőrárakat. Zöld­paprikát darabonként már 2 forintért is adtak. Igaz, ez nem is hasonlított a 8—10-et kóstólóhoz. 30 forintért már kelendő volt a karfiol, s a káposztát is úgy vitték 12- ér.t, mint a. cukrot. Az új- burgonya kilója mérettől függően 8—16 forint. Mére­tes uborkát kaphattunk 40- ér,t. A satnyább fejes salátát 2 forintért is vesztegették. A karalábé darabjáért és a tavaszi hagyma csomójáért 5 forintot számoltak fel. Nem érhette kifogás a 30 fo­rintos zöldborsót. Ennyiért tehettünk szert egy valami­re való tökre is, A nyálcsor- dító paradicsom .kilónkén­ti 100 forintos ára még ön­mérsékletre int. A háziasszonyok, úgy lát­szik, szívesebben bajlódnak a 10-ér,t kapható apró sár­garépaszálakkal, mint a vaskosabb jóval. Az utóbbi háromszor annyiba .kerül. A fogyasztási szokások változása volt megfigyelhető a gombapiacon Is. A más­kor közkedvelt rókagom­bát most alig vitték. Talán a 300 forintos ár miatt? Eh­hez képest 120-ér,t a sampi­nyon olcsó népétedéinek lát­szott. 2,10—2,20-ért alkudoztak a tojásra. Az élő szárnyaso­kat korán elkapkodták. 240- ért nehezebben talált vevőt e©' négy kiló körüli tyúk. 280-at mondtak egy súlyhiá­nyos csirkepárért. A hal­árudában „jó kapás" ígér­kezett a 95 forintos ponty­ból. 45-ért kapkodták a ke­szeg kilóját, 60-ért a hefcket. A tanévzáró napján a ké­sőn jövők már csak petre­zselyemből köttethettek csokrot. A legszerényebb sza.rkalábbukéta is 20 fo­rintba került 30-ért volt mályva, s ennyit fizettünk a hamváibahadt rózsa szálá­ért is. B, F. Kereskedőket várunk Izraelből gyan készülnek az idegen- forgalomra. Az a vélemé­nyem, hogy Izrael a jövő idegenforgalmi országa lesz. Erre ők tervszerűen készül­nek, például idegenvezetők képzésével. A másik .tanul­ság, hogyan „adja el” az idegenvezető az országot: büszkén, öntudatosan. Ezt tapasztaltuk Tel Avdvban, Jaffában, a .tengerparti Nye- tanya városban és máshol is. Az is várható, hogy na­gyon sokan utaznak Ma­gyarországról is Izraelbe. — Csak venni tudunk Iz­raeltől, vagy eladni is ne­kik? — Azt hiszem, hogy ez a jövő feladata, mert izraeli delegáció jön Magyarország­ra a vállalatok képviselői­vel a kapcsolatok fölvételé­re. — A Balaton Fűszérthea is? — Több céget meghív­tam, s bízom benne, hogy elfogadják a meghívást. Ugyanis az izraeli gazdaság kétoldalú: az egyik a piac­gazdaság, s ezenkívül van egy úgynevezett kommuna-, kibucrendszer. Ez termel, gazdálkodik, piacot keres és elad. Ha válságon megy is á,t — ahogy mondják —, a léte nagyon kedvező. Két éjszakára egy-egy kibucban szálltunk meg; nekik is megvan az idegenforgalmi fölkészültségük, szállodájuk, moteljük, éttermük. Ugyan­azon a területen van üze­mük, ott laknak, mindenki­nek külön háza van, min­dent ingyen kapnak; a pro­fesszor például tudja, hogy holnap a mezőre megy, hol­napután pedig tudományos előadást .tart. Ez náluk ter­mészetes, mert a fcibuc tör­vényeit el .kell fogadni. Min­den kulturált, gépesített. A 47—48 fokos hőmérséklet el­lenére viruló ligeteket, ker­teket, mezőgazdaságot, zöld területet .láttunk. Izraelből Egyiptomba mentünk át a gházai övezet végén levő átkelőhelyen. A két ország között mindenképpen nagy a különbség. Ott, Kairóban is tárgyaltunk több külke­reskedelmi céggel déligyü- mölcs-ügyben. — Nekik tudunk-e elad­ni? — Biztos, hogy majd itt is kialakul a kapcsolat. Lajos Géza VISSZHANG L ______________________________________________ A Libamáj-futam „haszna” A Somogyi Néplap június 8-i számában Libamáj-futam címmel megjelent cikket az alábbi tényekkel kívánjuk ki­egészíteni. A szerződéses vezető az üzlet adottságai ismeretében, versenytárgyaláson, licitálást követően nyerte el az üzemel­tetést. önként kötött a vállalattal szerződést, és az akkori feltétetek alapján ajánlotta ki és mutatta lse az üzletet idegenforgalmi partnereinek. Az előző szerződéses vezető üzemképes állapotban adta át az üzletet. Az átadáskor a vállalat különböző munkála­tokért még 60 ezer forintot fizetett ki. Az üzemeltetés so­rán a vezetőt terhelő szennyvíz-szippantások kiváltására a vállalat közműhozzájárulás, közvetlen szennyvízrendszer tervezés és kiépítés címén 628 ezer forintot költött. Az egy­öntetűség miatt 140 széket is kicseréltek. A vezető kérésé­re az üzlet indításakor a vállalat 3 gáztűzhelyet, 1 burgo­nyakoptató gépet, 1 univerzális konyhagépet, 1 gázos étel melegen tartó pultot, 1 söntéspultot biztosított, melyet a korábbi szerződéses vezető nem kapott meg. Az üzlet jelenlegi vezető üzemelése alatt összes befize­téseiből a tényleges ráfordításokat levonva, 44 500 forintot realizált, s ez nem tartalmazza a fenti eszközök értékét. Az üzlet tehát az év során a vállalati eredményt nem gyara­pította. Valós az a hír, hogy a vállalat nagy egységei (Kapos Szálló, Sirály Szálló), már kevésbé felelnek meg a mai igé­nyeknek, ezért keresi a vállalati a külföldi partne.rt, de nem eladás céljából, hanem közös vállalatalapítás végett. Te­kintve, hogy a vidéki vállalatok közül elsőként léptünk be a nagyatádi üzletegységek révén a gyógyidegenforgalomba, ezt folytatni kívánjuk az igaii üzleteknél is. Ezekről a té­nyekről az üzletvezető is tájékoztatást kapott. Dr. Jáger Lajosné Derzsi György gazdasági igazgatóh. kereskedelmi főosztályvezető Somogy Megyei Vendéglátó Vállalat A BALATÓNNAGYBEREKI ÁLLAMI GAZDASÁG PUSZTABERÉNYI MÉNESÉHEZ felvess LÓÁPOLÖKAT ÉS PATKOLÖKOVÄCSOT. Bérezés megegyezés szerint. Elhelyezést kulturált munkásszálláson biztosítunk. Jelentkezni a helyszínen, Molnár János kerületi igaz­gatónál lehet. Cím: Lengyeltóti—Pusztaberény. A BALATÓNNAGYBEREKI ÁLLAMI GAZDASÁG húsüzemébe felvételre keres — húsipari szakmunkásokat, — betanított és segédmunkásokat. Bérezés: megegyezés szerint. Jelentkezni Fuksz János húsüzemvezetőnél, Balaton- fenyves címen lehet. (105669) Piaci korkép

Next

/
Thumbnails
Contents