Somogyi Néplap, 1989. június (45. évfolyam, 127-152. szám)

1989-06-29 / 151. szám

EPLAP AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLV. évfolyam, 151. szám Ára: 4,30 Ft 1989. június 29., csütörtök Az adóreform korszerűsítése az Országgyűlés előtt Törvényjavaslat készül a vagyonértékelésről — Nyilatkozatot fogadtak el a képviselők MODELLVÁLTÁS IDEJÉN MSZMP—Demisz találkozó Újfajta együttműködésre van szükség MSZMP—Demisz találko­zót tartottak tegnap Kapos váron. Az MSZMP megyei bizottságának képviseleté­ben Sárái Árpád megyei el­ső titkár, dr. Fenyő István megyei titkár és Bánná Var­ga Valéria munkatárs foglalt helyet a kerékasztalnál. Az új ifjúsági szervezetet dr. Kovács Lajos megyei elnök és Simon Gábor megyei al- elnök vezetésével héttagú delegáció képviselte. Sárdi Árpád - bevezetőjé­ben hangsúlyozta, hogy egyetlen párt sem mondhat le az ifjúságról, az MSZMP —KISZ kapcsolatban azon. ban korábbi formájában nem életképes, s nem csu­pán azért, mert megválto­zott az ifjúsági szervezet neve és működése. A párt ifjúsághoz való viszonya- el- kényeknesedett, de ez for­dítva is i-gaz. A KISZ sem kereste egy újfajta, hatéko. nyabb együttműködés le­hetőségeit. A megváltozott körülmények között csakis mellérendeltség képzelhető el a két szervezet között. Ehhez azonban az is kell — egészítette ki a titkár szava­it dr. Kovács Lajos —, hogy az MSZMP határozott prog­rammal, politikai platform­mal álljon a közvélemény elé, amelyet megismerve a Demisz — és vele együtt minden más szervezet is — eldönthesse, hogy valóban az MSZP-e számára a legfőbb szövetséges. Problémát je­lent még az, hogy amíg ko_ rabban a két szervezet tel­jesen azonos struktúra sze­rint működött, ma már el­térő a fölépítés. Kapcsoló­dási pontot elsősorban a párttag demisz-es fiatalok jelenthetnek, akik kettős tagságuk révén képesek az MSZMP politikáját a fiata­lok körében népszerűsíte­ni. Ehhez azonban- nagyabb nyilvánosságra van szükség. Horváth Zoltán, a Demisz marcali elnöke szerint több. szőr kellene hallatnia hang­ját mindkét szervezetnek, de elsősorban a Demisz-nek a nyilvánosság előtt! — Nem szabad hagyni, hogy míg a nálunk jóval ki­sebb szervezetek szinte na­ponta adják közre program. ja-ikat, felhívásaikat, addig mi csupán saját belső ügye­inkkel foglalkozzunk. Szűk 6égünk van a nyilvánosság­ra, s szükségünk van egy politikai pártra is, amely­hez kötődhetünk. A kapcso. lattartást azonban nem elég csupán a felső vezetés szint­jén megvalósítani. Együtt kell működniük az alapszer vezetőknek is, s a legtöbb fehér folt itt található a közös munkában — mondta a marcali fiatalember. Modellváltásra van tehát szükség^ melyben a pártirá­nyítás helyett szövetségi vi­szony, a demokratikus cent. ralizmus helyett a közmeg­egyezés elve, a platformsza badság érvényesül — hang­zott el1 a- tanácskozáson többször is. S amiben- meg­egyeztek: az MSZMP me­gyei vezetése támogatja a Demisz programját, javasol­va, hogy egyeztessék azt a megyei tanáccsal is. Az ifjú sági szervezet pedig részt kíván venni az MSZMP re. formplatformjának kimun­kálásában. Sz. É. A Mahart tavaly befejezte a négy balatoiTi komphajó bővítését: a Széchenyi komp­ra radart is fölszereltetett. (Tudósításunk a 4. oldalon.) Tegnap az államháztartá­si reform koncepciójáról és az 1989. évi feladatokról szóló előterjesztés feletti vitával folytatta munkáját az Országgyűlés. Az előző napról áthúzódó vitában szerdán elsőként Lékai Gusztáv (Hajdú-Biihar m., 13. vk.), a Tiszántúli Gáz- szolgáltató Vállalat vezér, igazgatója kapott szót. Ki. fogásolta, hogy az államház­tartás a rég-i módszereket alkalmazva „átütemezte adósságát”. Elfogadhatat­lannak tartotta a pénzügy- miniszter ezzel kapcsolatos magyarázatát, s ezért a költ ségvetés végrehajtásáról szó. dó előterjesztéssel sem tu­dott azonosulni. Aggodalom­ra ad okot, hogy az állam látványosan „kivonul” a társadalmi feladatvállalás­ból. Még további tartalé­kokat rejtenek a központi állami kiadások, így például az igazgatási, védelmi költ. ségék. A felülvizsgálatra szoruló tételek közé sorolta a polgári védelmi kiadáso­kat is. A reform segítse a kultúrát Lásztity Radomir (Buda­pest, 31. vk.), a BME tan­székvezető egyetemi tanára a kulturális szférával kap­csolatos aggodalmairól szólt! Félő — mondotta —, hogy végül is az állam kivonul a kultúrából, s ez további ha. ny átlóshoz vezet. Szerinte az adórendszer több intézkedé­se is sújtja a kulturális ága. zatot. Fontosnak mondta, -hogy a reform segítse az oktatás, az egészségügy, a kultúra és a tudomány fej­lődését, mégpedig az állam szerepének mérséklődésé vei az újraelosztásban, Il­letve az önkormányzatok erősödésével. Bánffy György (Budapest, 4. vk.), a József Attila Szín­ház színművésze röviden is­mertette a nemrég megala­kult Magyar Kulturális Ka. mara levelét; az MKK üd­vözli a kormány valódi re­form törekvéseit, ám az ál­lamháztartás és az adórend­szer korszerűsítésének kon. cepcióit több szempontból elilentmondósosnak tartja és nem tudja a kulturális szfé­ra érdekeivel egyeztetni. Bánffy Gyöngy a Kama­ra álláspontját tolmácsolva a szellemi fölemelkedés ne­vében tiltakozott az ellen, hogy a beterjesztett doku­mentum a humán szférát, s benne a • kulturális intéz­ményrendszert csak mint el. osztási problémát kezeli. A (Folytatás a 2. oldalon.) Az Országgyűlés tegnap déleiéit elfogadta az államháztartási reform koncepciójáról és az 1989. évi felada­tokról szóló előterjesztést azzal ki­egészítve, hogy a kormány még az idén terjessze a vagyonértékelésről szóló törvényjavaslatot a képviselők elé. Amint az várható volt, igen nagy vita volt az adóreform működésének tapasztalatairól és korszerűsítésének koncepciójáról szóló előterjesztésről első olvasatban. A vita alapján lesz mit átdolgozni, amikor októberben második olvasatban kerül az előter­jesztés a Tisztelt Ház elé. Az Ország- gyűlés elkezdte a honvédelemről szó­ló 1976. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat vitáját is tegnap. Munkatársunk jelenti a Parlamentből Pozsgay Imre: Eljött a valódi fordulat ideje Az adórendszer tapasztala­tairól és korszerűsítéséről szóló tegnapi napirendet parlamentszerte az adóre­form reformjaként emleget­ték. Ha így megy tovább, már a reform reformjának is lesz reformja. Hiába, a gyökeres változtatási törek­vésekre nincs hatásosabb szavunk, jóllehet már ez sem elég hatásos, mert a sok használatban megko­pott ... Pozsgay Imre ál­lamminiszter, az MSZMP elnökségének tagja kezében a friss Reform-újsággal ér­kezett a folyosói beszélge­tésre. — Nem a hetilapra gon­dolok, mikor a reform hite­léről kérdezem, csupán a szó csengésének változására. — Az emberek fülében a reform összecseng az inflá­cióval, a munkanélküliség­gel, a jövő tornyosuló bi­zonytalanságaival. Erről nem a reform tehet hanem az, hogy sokáig — anélkül, hogy megoldották volna az ország gondjait, a válságból eredő súlyos problémákat — re­formszólamokkal nyakon ön­tött politika volt a jellemző. Maga a szó nem hiteles po­litikai szándékok kifejezésé­re szolgált, így érthető a közvéleményben tapasztalha­tó gyanakvás. Egyre a re­formokról hallottak, miköz­ben helyzetük rosszabb lett W — Erről az ok nélkül is farkast kiáltó pásztor jut az eszembe ... — A mese egy kis módo­sítással valóban érvényes. Ugyanis igaz, hogy most, amikor eljött a valódi for­dulat ideje, sokan mindeze­ket a törekvéseket már két­kedve fogadják. Azért bízom abban, hogy ha nyílt politi­ka lesz, s a politizálás a nyilvánosság előtt zajlik, új­ra épül majd a bizalom. Az emberek maguk dönthetik majd el — s nem tét nél­kül —, hogy kinek adnak hi­telt. — ön vállalta a vitát a mostani napirendhalasztások indokoltsága mellett érvelve. Sokan mégis úgy teszik föl a kérdést: ha borul a ház programja, a még csak for­málódó pártok vétója miatt, a majdani többpártrendszer feltételei között nem válik-e a parlament döntésképtelen­né, véget nem érő szócsaták színterévé? — Ha az Országgyűlés közmegegyezésen alapuló ház­szabályt tud elfogadni, amely a munkarendjét is meghatá­rozza, és előírja a szükséges döntések formáját, akkor ez valószínűleg nem fordul elő. Bár a parlamentek történe­tében nem ismeretlen az obstrukció, amikor a gyen­gébb fél tömegbázisában nem bízva időhúzással pró­bál előnyhöz jutni. Azt re­mélem, hogy a társadalom kellően érett ahhoz, hogy a többpártrendszer körülmé­nyei között is felelős és ha­tékony törvényhozást teremt. — Divatos arról beszélni, hogy az egyes rétegek és csoportok miként tudják „artikulálni” az érdekeiket. Nos, egyre jobban és több­ször, ettől azonban objektíve nem javulnak az érdekérvé­nyesítés lehetőségei. — Én a parlamenttől nem ezt várom. Az érdekképvise­leteket kell megszervezni, amihez az egyesülési tör­vény széles körű lehetőséget teremtett. Az Országgyűlés­ben már az egyetemes nem­zeti érdekekből kiindulva kellene szót emelnie a kép­viselőknek. Ez nem azt je­lenti, hogy hallgassák el az általuk képviselt rétegek vagy térségek érdekeit, egy­re inkább meg kell azonban találniuk az utat a partiku­laritástól, a részérdekekben való elmerüléstől az orszá­gos érdekek felé. Csak így születhetnek megalapozott törvények. — Az ön feladata a kor­mányban nem a gazdasággal függnek össze. Aligha ke­rülheti el azonban, hogy a Minisztertanács ülésein ál­lást foglaljon akár például a most vitatott adóreformmal kapcsolatban. — A kormányban nem akarok csupán reszortember­ként dolgozni. Felelősséget érzek a gazdaságért is, és igyekszem erről is tájéko­zódni. A személyi és családi jövedelemadó minden rész­letkérdéséről még nincs ki­forrott véleményem, hiszen bár a pénzügyminiszter fel­sorakoztatta érveit, óva a családi jövedelemadóval kap­csolatos illúzióktól, ez nem lezárt ügy. Tény, hogy ez a nemzedékeket veszítő kóros népesedési helyzet, amely létrejött Magyarországon, túlvan a tűrhetőség határán. E gondok orvoslásában a kormánynak, az államház­tartásnak is van felelőssége. Az őszre a téma újra a par­lament elé kerül. Addigra markáns, a nép előtt tisztá­zott álláspontot kell kialakí­tani. — Talán olvasta a Nagy- családosok Országos Egyesü­letének vitaanyagát, ök a PM által ajánlott — úgy­mond — alamizsnát elutasít­va javasolják, hogy a jöve­delemarányos adóztatást váltsa fel a teherbíróképes­séggel arányos adóztatás gyakorlata... — Jelenleg ez kivihetet­len, mert az államháztartást nem bírná el. Nagy dilem­ma ez a kormánynak, hiszen látja az egyes adóváltozatok anomáliáit, és azt is, hogy megelégedésre szolgáló adó nincs. A legjobb adórendszer helyett tehát csak a legke­vésbé rosszat kereshetjük, a vitában figyelembe véve a nagycsaládosok helyzetét és más társadalmi követelmé­nyeket. A továbbiakban az alka­lommal élve egy, az Ország- gyűlés és a kormány mun­kájához szorosan nem kap­csolódó témában kértük a hét végén választott négyta­gú MSZMP-elnökség tagjá­nak a véleményét. — A testület életre hívá­sával kapcsolatos egyik ta­lálgatás az egységet de­monstráló taktikai lépést gyanít. — Ez nem taktika, hiszen az elnökség ilyen összetétele tényleges kompromisszum eredménye, mely azt is ki­fejezi, hogy az MSZMP ha­talmi centruma a reform­szárny felé közeledett. A múlt heti KB-ülésen volta­képpen a nép és a párt kö­zötti kapcsolatok új lehető­ségei teremtődtek meg. Bíró Ferenc

Next

/
Thumbnails
Contents