Somogyi Néplap, 1989. június (45. évfolyam, 127-152. szám)
1989-06-28 / 150. szám
i 1989. június 28., szerda Somogyi Néplap 3 Megkezdődött az Országgyűlés nyári ülésszaka (Folytatás a 2. oldalról.) szembeni bizalmatlansági indítvány .lehetett volna. A testület végül úgy határozott, hogy nem él ezzel a lehetőséggel, mert a jelenleg hivatalban lévő kormány alig másfél hónapja állt össze, s maga a miniszter- elnök is csak 1988 novemberétől tölti be tisztét. így a jelenlegi Minisztertanács nem lehet felelős az 1988-as folyamatokért. ENYHÍTSENEK A SZOCIÁLIS GONDOKON Szabó Tamás József végezetül röviden sorra vette azokat a legfontosabb javaslatokat, amelyek a zárszámadás vitájában hangzottak el az egyes bizottságokban. A kereskedelmi bizottság arra kérte a kormányt: a társadalomban egyre mélyülő szociális gondok enyhítésére a nyugdíjasok és a gyermeket nevelő családok számára még az idén legalább egyszer folyósítsanak külön juttatást. Az ebédszünetet követően Pesta László, a szavazatszedő bizottság elnöke ismertette a szünet idején lezajlott alelnök=vála§irtás eredményét, A legtöbb szavazatét ■=» szám szerint 175-öt — Fodor István kapta, így ő foglalhatja el a Vida Miklós távozásával megüresedett alelnöki helyet, Az, újonnan megválasztott alelnök megköszönte az Országgyűlés bizalmát. Nag.v vitát kavart a költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslat. Több képviselő nem is fogadta, el. Egyes képviselők szerint a gazdaság kívánatos elmoz. dulása nem következett be, ugyanakkor nőtt a vállalati támogatás. A nemzetközi viszonylatban is rendkívül magas, 25 százalékos beruházási hányad gazdaságunk elavult szerkezetét korszer válta, a korszerűsítés ellen ható beruházáspolitika nem segítette kellően a konvertibilis export növelését. Elhangzott, hogy a kormány dolgozzon ki határozottabb konjunktúrapolitikát, s a kampányjellegű beavatkozások helyett honosítson meg olyan gyakorlatot, amelyben a stabilitás elemei erőteljesebben orientál, ják a gazdasági egységeket. 43 ELLENSZAVAZAT A vitát lezárva Békési László válaszolt a képviselőiknek. Kifejtette, hogy a vitában egyetlen olyan ja. vaslattal sem találkozott, amellyel nem tud egyetérteni. lgv a pénzügyi kormányzat megerősítve látja szándékait olyan kérdésben is, mint például az állami számvevőszék felállításé nak halaszthatatlan volta. A miniszter az úgynevezett pénzforgalmi áthúzódá. sokról szólva azt mondta, hogy ez elkerülhetetlen volt. Ennek oka, hogy a költség- vetés finanszírozásában ér, vényesülnek bizonyos autó. matizmusok, Békési László kitért arra is, hogy a tervezettnél nagyobb többletbevételeket, iL lelve az eredetileg félretett 10 milliárd forintos költség, vetési tartalékét a kiadások fedezésére a kormány felhasználta. Több felvetés szerint a Minisztertanács ez esetben is parlamenti fel. hatalmazás nélkül döntött. A felhasználás során egyetlen esetben, sem lépték túl az úgynevezett csengőszámokat. Kérte : ne az a kép rögződjön a parlamentben, hogy a kormány önkéntes lépéseket tett. A miniszter ezután arról szólt, hogy a tulajdonviszonyok rendezése segítheti majd a gazdaság mobilizálását. a kormányzat ösztönözni kívánja a vállalkozásokat, és elő akarja segíteni föllendülésüket. A kisvállalkozások száma az idén már gyors ütemben nő, és remélhetőleg ez a tendencia folytatódik. Hazánk ban ez évben a beruházások összege mintegy 310—320 milliárd' forintnyi, de a belső szerkezetük nem haté. kony, nem hozza a kívánt megtérülést, azt a jövedelmet, amit joggal elvárhatunk. Ezzel kapcsolatosan szólt az egyes tárcák szerkezetátalakítási törekvéseiről, amelyék beépülnek majd a készülő kormány- programba. Mivel a törvénytervezet szövegezésére nem hangzott el képviselői módosító indítvány, szavazás követke. zett. Az Országgyűlés 43 ellenszavazattal, 66 tartózkodás mellett'elfogadta a múltévi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavBS= latot, gzünetet követően az sl= nöklő Jakab Róbertné ismét Békesí Lászlónak adta meg a szót, hogy a miniszter tartsa meg expozéját az áL lamháztartás reformkoncepciójáról. Ez a kormány által előterjesztett koncepció azt a célt szolgálja, hogy a parlament megismerje a szakmai munka eddigi eredményeit, ítéletet mondjon a koncepció tartalmáról, és megerősítse a további munka fő irányait. AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS REFORMKONCEPCIÓJA Az államháztartási reform nemcsak a költségvetésre, hanem a decentralizált pénzalapokra, a tanácsok gazdálkodására, a társadalombiztosításra, valamint a hitelből finanszírozott nagyberuházásokra is kiterjed. Az államháztartási reformkoncepciója változó gazdaságpolitikánk számos célkitűzését tartalmazza, megkísérli őket ösz- szehangolni és megvalósításuk leghatékonyabb eszköz- rendszerét megteremteni. Puskás Sándor, a terv- és költségvetési bizottság elnöke elmondta: egységes koncepció helyett inkább csak költségvetési elgondolásokat tartalmaz. Nem ismerhető fel benne a kormány állásfoglalása, több fontos kérdésben bizonytalanság érzékelhető. Az államháztartási gyakorlat gyökeres /ám alakításával összhangban új alapokra kell helyezni a pénzügyi területek szabályozását. Három képviselő mondta el a véleményét: ezzel véget ént az Országgyűlés soros Ülésszakának első napja. Az ülésszak ma az államháztartási reform koncepciójáról és az 1989. évi feladatokról szó* ló előterjesztés vitájával folytatódik. 't Borsótermesztési bemutató Somogyjádon Somogy egyik legfontosabb növénye lett a borsó. A gazdaságok szívesen foglalkoznak vele, mert vevő rá a Nagyatádi Konzervgyár éppúgy, mint a- Zalaegerszegi Hűtőipari Vállalat. Csu. pán, a KITE gesztorságával 1500 hektáron termesztik Somogybán. Éppen ezért volt az egyik szervezője annak a tegnaipi fajtabemutatónak, amelyet a somogyjá. di és osztopáni termelőszövetkezetben tartottak. Föl. desi Gábor, a somogyjádi termelőszövetkezet elnöke kérdésünkre egyebek között elmondta, hogy a korábbi években jelentősen, megnövelték a borsó termőterületét. Számúikra ez jól jövedelmez, de el kell dönteni, hogy milyen, fajtákkal, foglalkozzanak. Ezért is kezdték egy kísérletbe, . hogy meggyőződhessenek arról, a számításba jöhető harmincnyolc fajta közüli melyik felel meg az adottságaiknak. Torma Sándor; főag- ronómus arról szólt, ; hogy nem mi ntaparcellákat akartak csinálni, csak nagyüzemi körülmények között „vizsgáztatták” a növényeket. t Hallottuk, a borsó is az „átkos” növényék közé tar. tozik, mert a fajtavál^sztás- nál más a gazdaság és más a konzervgyár igénye. Kompromisszumok még nem születtek. Sipos Zoltán, a holland Sklisét Groot cég- t képviselője természetesen a legjobbak között emlegette magijaikat, de azt viszont Szentgyörgvi Józseftől, a Nagyatádi Konzervgyár munkatársától tudtuk meg, hogy a piacon sokan úgy ajánlják termékeiket, hogy Az érdekek különböznek abból nem lehet vásárolni. A gyár semmit nem ér azzal, ha azt mondják neki, hogy majd évek múlva lesz ebből, vagy abból a fajtából. A Nagyatádi Konzervgyár a jövőben is fenntartja a fajtaválasztás jogát a szer. ződésikötéskor, mert a feldolgozást is meg kell tervezni. Nem támogatják a drága vetőmagok elterjedését, mivel nekik is az az érdekük, hogy minél olcsóbb borsót dolgozzanak föl, s azt kedvező áron tudják ér. tőkésíteni. (Nagy) A GAZDASÁGOT ÖSZTÖNÖZZE A POLITIKA! Olasx pártdelegáció Somogybán Igen valószínű, hogy az olvasó unalQmmal és megszokással fogadja a testvér- megyei „külkapcsolatokról’ szóló" tudósításokat, hiszen a „kölcsönösen tájékoztatták egymást”, valamint a „szívélyes légkörben” rendre visszatérő paneljeink ... Nem azért, mert az újságíró kényelemszeretete miatt nem futná másra, hanem azért, mert a kapcsolatok tartalmassá tételét számos tényező korlátozza. így aztán — ha nem is mindig — általában maradt a portokon. A tegnap délelőtti tanácskozás rácáfolt a megszokásra. A Roberto Viezzi vezet- ,e delegáció először is na- yon felkészült volt „Magyarországból ", s ennek birtokában kemény, lényegre törő, pontos kérdéseket tettek föl, s viszonzásul igen őszinte, tanulságos beszámolót tartottak aV mai Itália . politikai, gazdasági viszonyairól. Sflrdi Árpád tájékoztatója kendőzetlenül mutatta be a megújuló MSZMP útkereséseit, dilemmáit, hazai közéletünk pluralizálódó viszonyait, gazdaságunk próbatételeit, válságtényezőit. A vendégek pedig arról adnak számot, hogy az európai élvonalhoz felzárkózó Olaszországban, a nálunk is egyre közismertebb „olasz gazdasági csoda” árnyékában számos politikai, gazdasági államhatalmi ellentmondás van utaljunk csupán az itáliai Észak és Dél különbségére), amely miatt az ellenzéki kommunista párt szót emel. Szót emel és közben tisztázza viszonyát saját alapító programjához, a párton belüli platformokhoz, a kisebbségi véleményekhez, szembenézve a feladattal, hogy a mozgalmi demokratizmus keretében miként maradjon egységes és legyen még ütőképesebb a párt. . . A házigazdáknak sem volt tanulság nélküli mindaz, ami a programadó szándékról elhangzott, mert a pártok versenyének komoly^ tétje Olaszországban is a gazdasághoz, a szociálpolitikához, a foglalkoztatottsághoz való viszony. Igen sok függ a markáns kezdeményezőkészségtől, a helyi lehetőségekkel való számvetéstől. Legalábbis ezt- tanúsítja a testvértartomány politikai élete, ugyanis a kommunisták kezdeményezésére rövid időn belül törvény szavatolja a Friuli—Venezia— Giulia területnek a korlátozás nélküli gazdasági együttműködést a szocialista országokkal is! A folyamat összetevőiről Arnoldo Baracetti számolt be, hangsúlyozván, hogy a politikának nem a gazdasági folyamatokba avatkozva, hanem a progresszív lehetőségeket feltárva, egyeztetve, ösztönözve kell működnie. S ez nem általános szentenciaként hatott, mert egyúttal javaslat is volt arra ■ nézve, hogy a bankélettől ' a kereskedelmen át a vegyes vállalatok alapításáig milyen lépéseket tettek eddig — s mintegy ajánlatként: Somogy előtt is itt a lehetőség. A régi szisztéma szerint itt következtek volna az udvarias mosolyok, a „megvizsgáljuk elvtúrsak” biztatást s kitérést is sejtető és rejtő diplomáciai húzásai.., Ehelyett viszont Brandtmüller Intvén, u megyei tanács elnökhelyettese pár perc türelmet kért, majd az asztalra tett egy konkrét, jól eligazító listát arról, hogy Somogy mely gazdasági egységei jöhetnek szóba. Ezek- után ' szinte természetes, hogy nem levegőben lógó ígéret már a további delegációcsere, hanem — óvatos optimizmussal — úgy summázható, hogy valóban zöld utat kap az együttműködés Somogy gazdasága érdekében. S vélhető: ez. utóbbi megjegyzés sem marad megszokott szófordulat. Hogy milyen feltételekről, lehetőségekről van szó és milyen politikai környezetben képzelhető el mindez, arról hamarosan egész oldalas ösz- szeállításban adunk képet olvasóinknak. T. T. TÖREKVŐ KISBALATONIAK (2.) Vörs voksa Vöns népművészetéről és tűzoltómúzeumáról híres. Ilyen mindössze három van az országban, így nem meglepő, hogy elég nagy forgalma, látogatottsága van. A vörsi tűzoltótestület ennek köszönhetett egy NSZK. ba szóló meghívást is. A 11 fos delegáció egy Frankfurt melletti kisváros. Hessenau tűzoltó-egyesületének 50 éves jubileumi ünnepsé- . gére volt hivatalos május végén! A résztvevők azt mondják, hogy egy hét alatt nemcsaik temérdek szakmai tapasztalatot, hanem sörhasat is lehet szerezni ... A szentgyörgyi tanácséi, nők Vörsön lakik. Az emeletes ház, a gondozott udvar mintha azt sugallná: itt, és így kell élnünk! Farkas László szerint a település életében a vezetékes ivóvíz megteremtése volt a fordulópont. A korábban 1100 lakosú község ma már csak 600 főt számlál, de az utolsó két évben megszűnt' az elvándorlás, új házak épülnek, a parcellázott telkeket értékesítették. — Én el tudnám képzelni, hogy itt éljem le az életem — mondja a lánya, Ildikó, aki most érettségizik Marcaliban. — A szórakozási lehetőség kevés ugyan, de itt csend van. nyugalom, s ha másra vágyunk, hát közel a Balaton, Keszthely, vagy Szentgyörgy. Csuha László pontosan tíz- évvel idősebb Ildikónál. Ö már döntött akkor, amikor tavaly telket vett a faluban. Azt mondja magáról, úgy lett tősgyökeres vörsi, hogy késett a mentő. Villanyszerelő a szakmája, Keszthely, re jár dolgozni a Dédász- hoz. Felesége képesítés nélküli nevelő volt a szülés előtt, most a gyed alatt gyors-' és gépíró tanfolya- mot végzett. Beszélgetés közben tipeg be a szobáiba a másfél éves Máté. — Nagyon sokat dolgozom a házon, szinte min•:> - den szabad időmet ott töltöm. azért is hiányzóm neki annyira. Ügy tervezzük, hogy ősszel elköltözünk az anyóstól, addigra legalább az alsó szinttel el kell készülnünk. Ha kíváncsi rá. szívesen megmutatom. Űtiközben figyelem az utcát, a telkeket. Igazat kell adnom a tanácselnöknek. Vörs sem olyan településnek látszik, ’amelyet elhagy. ni készülnek lakói. Alig látni elhanyagolt házat, tiszták a járdák, az árkok, a kerítésen belül a porták is. Hátul az ólak jelzik, hogy itt is sokan tartanak állatot. Az épülő házig aszfaltút vezet. A falak már állnak, a földszinten bent vannak a nyílászárók is. Kívülről is feltűnik a sablonostól eltérő tervezés, belül pedig egészen eredeti a- beosztási A tősgyökeres vörsi, aki egykor keszthelyi lakásról álmodott, úg.v tűnik, otthonra lelt Vörsön. Süli Ferenc Protokoll helyett együttműködés
