Somogyi Néplap, 1989. június (45. évfolyam, 127-152. szám)
1989-06-28 / 150. szám
2 Somogyi Néplap 1989. június 28., szerda Megkezdődött az Országgyűlés nyári ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról) zák meg az Országgyűlés elnökét, tárgyaljon annak érdekében, hogy a köztársasági elnökről szóló törvényjavaslat még október előtt a parlament elé kerüljön. Az igazságügy-miríisz. tért pedig bízzák meg azzal, hogy a nyár folyamán alter, natív javaslatokat tartalmazó tervezetet tegyen le a' politikai egyeztető tárgyalásokat folytató felek asztalá ra. Südi Bertalan (Bács-Kis- kun m., 12. vk.>, a jánoshalmi Petőfi Tsz MSZMP-bi- zottságának titkára kifogásolta a megvitatásra tervezett anyagok' visszavonását. Ügy vélte,; ez sérti a törvényhozást és annak tag-jait. Pozsgay Imre válaszában egyetértett azzal, hogy az- Országgyűlés elnöke kapjon megbízatást a köztársasági elnöki intézmény bevezetésével kapcsolatos tárgyalásokra. Südi Bertalannak válaszolva leszögezte: a képviselők által elfogadott házszabály " módot ad a kormánynak a törvényjavaslatok beterjesztésének visz. szavonására. Ügy ítélte meg, hogy jelen esetben nincs szó sem az Országgyűlés, sem á kormány presztízsveszteségéről. Ugyanígy nincs szó tétlenségről, hiszen „az Országgyűlésnek lehet menetrendje, a történelemnek azonban nincs, és most talán a történelemhez kellene alkalmazkodni”. A képviselők 5 ellenszavazattal és 24 tartózkodással elfogadták dr. Tomsits Erika javaslatát. Südi Bér tál annak a tárgysorozat kiegészítésére — a kínai intézkedések elítélésére — tett javaslatával kapcsolatban az elnök kérte, hogy konzultálhasson az külügyi bizottsággal, s utána térjenek-,. vissza a témára. Az Ország gyűlés elnökének indítványával a képviselők egyetértettek. MEGVÁLTOZOTT NAPIREND • Szűrös Mátyás ezután rátért az ülésszak tárgysorozatának témájára, egyúttal bejelentette, hogy az ülésszak várhatóan legalább három napig tart. A képviselők a napirendre tűzendő témák meghallgatása után — egy tartózkodással — elfogadták a mos tani ülésszak tárgysorozatát. Ennek értelmében a következőket tárgyalják meg: 1. Személyi javaslatok; 2. A Magyar Népköztársaság 1988. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat; 3. Az államháztartási reform koncepciójáról és az 1989. évi feladatokról szóló előterjesztés; 4. Az adóreform működésének tapasztalatairól és az adórendszer korszerűsítésének koncepciójáról szóló előterjesztés; 5. A honvédelemről szóló 1976. évi I. törvény módosításáról szóló törvény- javaslat; 6. A Büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; 7. A földről szóló az 1989. évi XIX. törvénnyel módosított 1987. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; 8. Interpellációk, kérdések. (Az Országgyűlés 33 interpellációt és 9 kérdést tárgyal meg. Ezután Szűrös Mátyás' tájékoztatta a képviselőket, hogy dr. Vida Miklós lemondásával betöltetlen az Országgyűlés alelnöki helye, s erre a tisztségre a jelölőbizottság javaslatot nyújtott be. A két jelölt: Fodor István^ és Zsigmond Attila. Fodor Sándor (Fejér m., 5. vk.) javasolta, hogy a jelölőlistára az Országgyűlés vegye föl — a jelölőbizottság jelentésében is megjelölt — Pá.lfi Dénest és Szi- gethy Dezsőt. Mivel nem volt meg a szükséges egyszerű többség, az elnök elrendelte, hogy a jelölőbizottság folytassa munkáját. így került föl . a jelölőlistára Fodor István, Király Zoltán és Zsigmond Attila is. Ezután az Országgyűlés a Minisztertanács elnökének kezdeményezésére és az El nöki. Tanács javaslatára Nyers Rezső államminisztert — e megbízatása alól érdemei elismerése mellett 5 ellenszavazattal, 9 tartózkodással fölmentette. A tudománypolitikai és műszaki-fejlesztési bizott_ ság megalakítása után Szűrös Mátyás javasolta, hog\j %a településfejlesztési és környezetvédelmi bizottság megüresedett titkári tisztségére Sasvári Józsefet vá lasszák meg. A javaslatot egyhangúlag elfogadták a képviselők. Ezt követően az építési és közlekedési bizottság új tagjairól szavaztak. Stadinger István jelölését 6 ellenszavazattal, 7 tartózkodás mellett, Dauda Sándorét pedig 5 ellenszava. zattal, 17 tartózkodás mel. lett elfogadták. Moravcsik Ferencné (Bács. Kiskun m., 19. vk.), a Magyar Vöröskereszt kiskőrösi városi vezetőségének titkára kért szót: választ várt Németh Miklóstól, hogy miért vállalt szerepet a párt elnökségében, amikor mi. niszterelnökként is sok fontos és nehéz feladat hárul rá. Németh Miklós kifejtette: az ország jelene, de még inkább jövője szempontjából döntő jelentőségű, hogy Magyarországon a demokráciába való átmenet békésen, rendezetten, az alkotmányosság követelményeit szem előtt tartva történjen meg. Tudatában kell lenni azonban annak, hogy ez a békés átmenet csak egy, a reformok iránt elkötelezett, szervezetében, platformjában, politikájában egyaránt megújuló MSZMP részvétele és meghatározó szerepe mellett valósulhat meg. Hangsúlyozta: MSZMP-elnöKségi tagsága nem csorbíthatja a pártállam szétválasztására tett eddigi eredményeket, s nem korlátozhatja, a kormány önállóságát és felelősségét. Az elnökségben ugyanis kizárólag a .pártpolitikai szemponto kát hangolják össze. Békési László expozéja A/. 191)8. évi ullumi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot Békési László pénzügyminiszter terjesztette elő. — A bruttó nemzeti termelés és a nemzeti jövedelem terveinktől eltérően nem nőtt, hanem ha kis mértékben is, 0,5—1 százalékkal csökkent. Az ipari termelés a tervezett növekedés helyett stagnált, az élelmiszer-gazdaság termelése a tervezettnél kisebb mértékben nőtt. Az ország teljesítette nemzetközi kötelezettségeit, megőrizte fizetőképességét, ennek megfelelően a megtermelt nemzeti jövedelem belső felhasználása csökkent. A csökkenés a lakosság fogyasztását és a beruházásokat egyaránt érintette, miközben ugrásszerűen, több mint 60 milliárd forinttal növekedtek a gazdaságban a késztetek. A külső és belső pénzügyi egyensúly nem javult, a folyó fizetési mérleg és a költségvetés hiánya nagyobb a tervezettnél. A pénzügyminiszter szerint tény, hogy nem indult meg a gazdasági növekedés az elmúlt esztendőben sem. Ugyanakkor megkezdődött a gazdaságban az elavult gazdasági struktúra változása. Ez még lassú, de' néhány ponton már világosan kirajzolódik. Ezt jelzi a konvertibilis export tervezettnél nagyobb növekedése és a termékváltás folyamatának gyorsulása. Ezzel törvényszerűen együtt jár, hogy a csökkenő belföldi és szocialista piaci értékesítés miatt átmenetileg visszaesik a termelés, amíg a vállalatok termékváltással, korszerűsítéssel megtalálják a tőkés piaci értékesítés lehetőségeit. Ez az átmeneti visszaesés nem kárhoztatható, legföljebb a váltás üteme minősíthető lassúnak. A legutóbbi parlamenti ülésszak óta rendezetlen, nagy összegű tartozások miatt eddig 18 vállalattal és szövetkezettel szemben indította meg a felszámolási eljárást az adóhivatal. A közeljövőben nagy kereskedelmi bankjaink további 15—20, tartósan fizetésképtelen gazdálkodó egység felszámolását kezdik meg. A kormány rövidesen ismét áttekinti a felszámolási eljárás szabályait és intézkedik a még mindig meglévő ellenérdekeltség további csökkentésére. A múlt esztendőben vállalatainknál és szövetkezeteinknél 32,5 milliárd forinttal több nettó jövedelem maradt, mint 1987-ben.. A vállalkozó kör 62 százaléka több szabad forrással rendelkezett tavaly, mint az előző esztendőben. Igaz, hogy nőtt a veszteség tömege és részaránya is. A vállalati jövedelmek alakulásának fontos vonása, hogy erőteljesen nőtt a . gazdálkodó szervezetek differenciálódása. A vállalkozói kör egy- harmadánál a nyereségtöbblet meghaladta a 40 százalékot, 25 százaléknál a nyereség csökkenése elérte az 50 százalékot. Az iparban 13,5 százalékkal, az építőiparban 60 százalékkal, a kereskedelemben és a szolgáltatásokban 26 százalékkal nőtt 1987- hez képest a szabad erőforrások tömege. Az egyes ágazatokon belül is nagy a vállalatok közötti szóródás. ELADÓSODOTT TSZ-EK Az ipar 40, az építőipar 52 százalékos eredménycsökkenésével szemben a mező- gazdaság eredményei 14,6 százalékkal csökkentek. Ugyanakkor a szabad források 1- százalékkal, több mint 2 milliárd forinttal növekedtek. Az sem tagadható, hogy az elmúlt esztendőben is nyílt az agrárolló. A mezőgazdaság termelési költségeinek és értékesítési árainak növekedése 2,1 százalékos különbséget mutat a mezőgazdaság terhére. Tovább nőtt a mezőgazda- sági üzemek differenciálódása. Ezernégyszázötven mezőgazdasági üzemből 920-nál nőtt a szabadon felhasználható forrás 1987-hez képest. Ezek a gazdálkodó egységek közel 19 milliárd forintot, 6 milliárddal többet fordítottak fejlesztésre, mint egy évvel korábban. Ugyanakkor a másik oldalon 500 mező- gazdasági üzem eredményei tovább Csökkentek, adósságaik növekedtek, kritikus helyzetben vegetálnak. Az eladósodott mezőgazdasági üzemek helyzetének rendezése megkezdődött, az első mintegy 140 gazdaság stabilizálása kedvezményes hitelekkel, állami támogatással, illetve az adósságok egy részének elengedésével megtörtént, 150 üzem rendezésének programja készül, ezek megvalósítására fokozatosan kerül sor. A mezőgazdaságban is szembe kell nézni a hosszú távon veszteséges üzemek egy részének fokozatos felszámolásával. Az a gazdaság, ahol a támogatások összege ' majdnem eléri a bruttó nyereség színvonalát, nem lehet fejlődőképes. S ha ehhez hozzátesszük, hogy a magyar államháztartás több mint 20 százalékát kitevő támogatások fedezetének túlriyomó többségét nem azoktól a gazdálkodó szer, vezetéktől kell elvonni, amelyek e támogatások haszon- élvezői, akkor még nyilvánvalóbb a feladat: nem lehet más választásunk, csalk a szubvenciók, dotációk radikális csökkentése, a reális piaci árarányok kialakítása. Enélkül nem érvényesülhetnek a piac hatásai, nem gyorsulhat az egészséges szelekció, nem lehet csökkenteni a fejlődést gátló magas adókat. LIBERALIZÁLJÁK A DEVIZASZÁMLÁT A külkereskedelmi árufor. galom javuló eredményei ellenére az ország folyó fizetési mérlege a tervezett, nél lényegesen kedvezőtlenebbül alakult. Ebben meghatározó szerepe az úgyne. vezett bevásáirlóturizmus- naik volt, amely nemcsak az ország fizetési mérlegét, hanem a kormány tekinté, lyét is rombolta. Nem tagadhatjuk, óriási hiba volt, hogy egy kül- és belpolitikai szempontból egyaránt fontos és pozitív lépés — a világútlevél bevezetése — nem párosult a szükséges gazdasági intézkedésekkel. — A lecke sokba' kerül. A kormány a tanulságokat levonta, a legszükségesebb in tézkedéséket megtette. Intézkedései nyomán a legke. resettebb tartás fogyasztási cikkekből ma már megfelelő a belső piaci kínálat, a kereskedelmi és magánimport árszínvonala közelít egymáshoz. A kormány hosszú távú megoldásokon is dolgozik. A pénzbeli társadalmi jö vedelmek, a társadalombiztosítási kiadások az évközi intézkedések miatt a tervezettnél magasabb szinten teljesültek. Évközben kénytelenek voltunk korrigálni azt a szabályt, amely szerint a táppénz alapjába már az első táppénzes nap tói kezdve beszámíthatók a különböző jutalmak is. Jogos felháborodást keltett, hogy betegállományban na, gyobb jövedelemre lehetett szert tenni, mint a folyamatosan végzett munkából. Nőn AZ ÁTLAGNYUGDÍJ A társadalombiztosítás kiadásainak növekedése né, hány területen lehetővé tette a juttatások reálértéké, nek megőrzését. Ezt a célt szolgálták az évközi nyugdíj- és családipótlék-emelé- sek, amelyek követték az áraik tervezettnél magasabb emelkedését. így lehetett el. érni, hogy a családi pótlék a gyermeknevelés költségei, bői a korábbinál valamivel nagyobb hányadot fedezzen, bár jól tudjuk, hogy a terhek nagy része változatta, nul a családokra hárul. Az egy főre jutó havi 1280 forintos átlagos családi pótlék a gyermeknevelés költségeinek körülbelül egyhar- madát fedezte tavaly. Az egy főre jutó átlagos nyugdíj 1988-ban 4500 forint volt. Az átlagnál nagyobb nyugdíjak reálértéke csökkent, az alacsony nyugdíjak, reál. , i / , , ... «1 . értéke valamelyest emelkedett. A társadalombiztosítás reformja elkerülhetetlen, amelynek első, csupán kezdeti, de föltétlenül szükséges lépése volt a társadalombiztosítás ez évi önállósítása. A természetbeni juttatások hordozói a költségvetési intézmények. E szervezeték működése meghatározó szerepet játszik a lakosság életkörülményeinek alaki, tásában, jövőnk megalapozásában. A kiadások ezen a területen 3,4 százalékkal növekedtek, ám a mennyi, ségi fejlesztések, az új feladatok finanszírozása mellett jó néhány területen nem jutott elég pénz a- növekvő árak teljes kompenzálására, a reálérték megőrzésére, összességében két százalék körüli mértékben csökkent a költségvetési szervek ál tál nyújtott szolgáltatások reálértéke. Ez a csökkenés kisebb mértékű volt az egészségügyi ellátás területén, nagyobb a kommunális, és jelentős az igazgatási fel. adatok terén. Bár a közvéleményben ellentétes vélemény uralkodik, a tényszá. mok azt mutatják, hogy az oktatás területén szerény mértékben emelkedett a reálérték a múlt esztendőben. ELKERÜLHETETLEN A KÖLTSÉGVETÉS REFORMJA Tavaly tovább egyszerű, södtek a költségvetési szervek gazdálkodási szabályai, csökkentek a költségek, nőtt az intézmények, tanácsok önállósága. Ezek az intézkedések nagyobb sikert váltanának ki, ha több forrás állna e feladatok rendelkezé. sere. Vitathatatlan, hogy az egészségügy, a szociálpolitika, az oktatás és a kultúra intézményei ma sok helyütt anyagi gondokkal küzdenek. Ugyanakkor az sem hallgatható el, hogy ez a kényszerű gazdasági hely zet még mindig nem volt elég' ahhoz, hagy a nélkülözhető, illetve fölösleges és párhuzamos intézmények, szervezetek leépüljenek, megszüntetésükre sor ke. rüljön. Nem lehet szó nélkül hagyni néhány jellemző példát sem. Miközben egyfelől a felsőoktatási dolgozók alacsony bérszínvonala ke serves realitás, napirenden vannak a bérkövetelések, aközben ma Magyarországon egy, a felsőoktatás te. rületén dolgozó oktatóra alig négy hallgató jut és a heti kötelező óraszám kevesebb mint 8 óra. Miként arról is őszintén kell szólnunk, hogy az elavult műszaki technikával, anyagi gondokkal küzdő televízió belső gazdálkodásában, — és persze más költségvetési szervek gazdálkodásában is — ellenőrzéseink egyszers. mind elképesztő pazarlást, irracionális költekezést ta. pasztáinak. Tudjuk és valljuk — mondotta Békési László —, hogy elkerülhetetlen államház tartásunk és ezen belül költségvetésünk reformja, a költségvetési szervek gazdálkodási, finanszírozási rendszerének korszerűsítése. Eltökélten dolgozunk ennek előkészítésén. E nagy formátumú program koncepcióját a parlament elé tárjuk. De nem lehet kizárólag reformokra várni akkor, amikor a napi gazdálkodásban, az ésszerű munkaszervezésben! és irányítás, ban, a józan takarékosságban kiaknázatlan tartalékok rejlenek. — Csökkenő állami támogatás, növekvő saját bevételek jellemezték 1988-ban a tanácsi feladatok finanszírozását — mondta Békési László. Csak a legnagyobb elismerés hangján lehet szólni tanácsaink erőfeszítéseiről, s a vállalati, szövetkezeti, lakossági hozzájárulásról, arról a társadalmi összefogásról, amelynek eredményeként közösségi célok megvalósítására a tanácsok lényegesen több pénzt fordíthattak az eredetileg tervezettnél. A növekvő feszültségek azonban felhívják a figyelmet arra a tendenciára, ami az elmúlt esztendőt is jellemezte, és aminek a lényege, hogy a tanácsok többsége a növekvő helyi erőforrásokat elsősorban új beruházásokra, új intézmények építésére fordítja, s ez tovább növeli az üzemeltetés, a működtetés gondjait. Szükség van új iskolákra, kórházakra, szociális otthonokra, ám a meglévők fenntartása és működése veszélybe kerülhet, ha a rohamosan növekvő mennyiségi feladatok ellátásához szükséges erőforrásokat tanácsaink az állami támogatás növelésére építik. Ez azért is a jövő gondja, mert tovább folytatódott tanácsaink eladósodása. A fejlesztések finanszírozására kibocsátott kötvények, az igénybe vett hitelek a jövő anyagi alapjait terhelik, esetleg a működtetés fedezetét szűkítik. CSÖKKEN A RUBELEXPORT TÁMOGATÁSA A kormány nevében ezután mindössze annyit kért az Országgyűléstől, hogy a múlt jogos bírálatával egyidejűleg ne bizonytalanítsa el a jelen és a közeljövő kormányzati törekvéseit, fordulatot előkészítő lépéseit. Az 1988. évi költségvetési zárszámadás elfogadásával nem az elmúlt év hibái alól kár fölmentést a kormány, hanem keservesen nehéz feladatai megvalósításához, a fordulat megalapozásához vár támogatást és megerősítést. A kormány arra is fölkészült, hogy az év hátralévő felének gazdasági bizonytalanságait a minimumra csökkentse. Ezért további 3,2 milliárd forint összegű, biztonságot növelő intézkedéseket határozott el. Ennek keretében további 11 milliárd forinttal csökkentik a fölösleges központi tartalék-készleteket. A szocialista áruforgalmi aktívum növekedésének és az ezzel együttjáró vesztességek csökkentésének érdekében további 2,1 milliárd forinttal mérséklik a rubelexport támogatását. Szabó Tamás József, a terv- és költségvetési bizottság eladója elmondta, hogy a kedvezőtlen jelenségek nyomán a bizottság ülésén is felvetődött a zárszámadás elutasításának lehetősége. Ennek jogi alapja a kormány j gazdálkodásával (Folytatás a 3. oldalon.) . ■ f,, , - '. a •ű *«'
