Somogyi Néplap, 1989. június (45. évfolyam, 127-152. szám)
1989-06-21 / 144. szám
2 Somogyi Néplap 1989. június 21., szerda Fegyverzetcsökkentési kilátások A nyugatnémet uniópártok (CDU CSU) érzékeny veszteségeket szenvedtek az európai parlamenti választásokon. Elsősorban Baden— Württemberg tartományban és Bajorországban nem kedvezett nekik a szerencse. A szociáldemokraták (SPD) és a Zöldek körülbelül megőrizték eddigi helyüket. A szabaddemokraták (FDP) ismét bejutottak a strasbourgi parlamentbe, ahol azonban nem szívesen látott honfitársaikkal kell majd találkozniuk a liberális honatyáknak: a köztársaságiak — elsősorban az uniópártoktól csábítva el szavazókat — kínos meglepetésként 7 százalék fölötti eredménnyel dicsekedve vonulhatnak be e tekintélyes intézménybe. A CDU mandátumainak száma 34-ről 25-re csökkent, míg testvérpártjáé, a bajor CSU-é változatlanul hét maradt. Az SPD képviselői helyeinek száma 31, vagyis kettővel kevesebb, mint korábban. A Zöldek nyolc mandátumhoz jutottak, a korábbihoz képest eggyel többhöz. Az európai parlamentben ismét bekerülő FDP szívből örül négy mandátumának, míg a köztársaságiak örömmámorban úsznak hat képviselői helyük megszerzése okán. Éppen ez az, ami elszomorítja mind Helmut Kohl kancellárt, a CDU elnökét, mind Hans-Jochen Vogelt, az SPD vezetőjét, de persze a többi pártvezetőt is. A két nagy nyugatnémet néppárt, a CDU és az SPD várhatóan közösen is igyekszik majd feltartóztatni a nacionalista, idegengyűlöletet szító, a vendégmunkások ellen hangulatot keltő köztársaságiak szavazatainak további gyarapodását, de most már nem lesz könnyű feladata újra az ötszázalékos szavazathatár alá szorítani ezt a pártot. A konzervatív szavazók megtartása érdekében a CDU- ban némelyek a konzervatív arcéi erősítését szorgalmazzák. A köztársaságiakkal való koalíciót egyetlen komoly cdu-tényező sem javasolja. A CDU/CSU titokban megkönnyebbüléssel fogadta, hogy szavazatvesztesége — bármennyire érzékeny is — mégsem olyan nagy, mint eredetileg feltételezték. Kohl helyzete nem rendült meg pártja élén. Aligha fogja bárki is elvitatni tőle elnöki tisztségét az 1990. évi választások előtt. S főleg nem a párt némely köreinek titkos kancellárjelöltje, Lothar Späth baden—Württemberg! miniszterelnök. Éppen az ő tartományában — és Bajorországban — szenvedte el ugyanis a CDU a legérzékenyebb visszaesést. A szociáldemokraták csalódottak, mert nem érték el céljukat. A köztársaságiak mellett csak az FDP elégedett. Visszakerülése az európai parlamentbe jó az uniópártoknak is: koalíciós partnerük erősödését mutatja. Flesch István Nyár lévén a politikai - diplomáciai „frontokon” hamarosan beáll az ilyenkor szokásos átmeneti és viszonylagos szélcsend, az uborkaszezon. A néhány hetes szünetben a kelet—nyu. gáti párbeszédben résztvevő delegációk tagjai pihennek ugyani, de azért közben — kormányaikkal konzultálva — készülnek az őszi fordulóra, amely hosszú távra meghatározhatja földrészünk jövőjét. A rendezésre váró legfőbb probléma a NATO és a Varsói Szerződés hagyományos fegyveres erőinek, fegyverzetének a közös felső „plafonok” alá szorítása, a ténylegesen meglévő egyensúlyi különbségiek, az úgynevezett aszimmetriák fokozatos megszüntetéséhez vezető utak-módok felkutatása. - Megegyezés esetén egyik szövetségi rendszer, nek sem lehetne nagyobb katonai ereje a másikéná., természetesen gondosan száiroba véve a hadviselési képesség valamennyi összetevőjét. Vélhetően egy hosszabb periódusra elnyúló fejlődési szakaszban olyan, kizárólag védelmi funkciókra alkalmas haderőstruktúrát kellene kialakítaniuk, amely mindkét oldalon ősz. látná a váratlan rajtaütéstől való félelemérzetet, s kölcsönösen lehetetlenné tenné a támadó harci cselekmények kezdeményezéséit, vagy folytatásét. E struktúra -létrejöttének alapvető feltétele a nuikleá. ris fenyegetés megszüntetése, annak megbízható kizárása, hogy Európában bármikor is tömegpusztító harc. eszközöket vethessenek be. Ha a tárgyaló félek a legáltalánosabb európai biztonsági érdekeket tartják szem előtt, akikor nem lehet megállni a „kettős nulla megoldást” eredményező 1987-es szovjet—amerikai INF-szerződés határainál (minit ismeretes, ennek értelmében a jövő év végéig megsemmisítik az európai telepítésű 500—1000, valamint az 1000—5500 kilométerig célba juttatható nukleáris hordozókat, s értelemszerűen leszerelik robbanótölteteiket is.) A legveszélyesebb két fegyverzeti kategória felszámolásának logikájából eredően tovább kell lépni az 500 kilométeres hatótávolságon ailul-i nukleáris eszközök számának csökkentése, sőt — bizonyos „minimalizálásuk” után — teljes felszámolásuk felé. Ezzel merőben ellentétes lenne a NATO korszerűsítési programjának végrehajtása, ami — ha nem sikerülne megakadályozni — az akció—reakció folyamatában bizonyosan a fegyverkezési verseny újabb hullámát indítaná el. A VSZ erre időben felhívta a figyelmet és javasolta: kezdjenek mielőbb külön tárgyalásokat, addig is azonban mindkét fél tartózkodjék a harcászati atomfegyverek továbbfejlesztésétől, mennyiségük növelésétől. Ezt az ésszerű ajánlatot, már csak a gonbacsovi „effektus” és az általános közhangulat miatt sem lehetett jégre tenni. A NATO lépéskényszerbe került A csúcsértekezleten — főképpen az NSZK ellenállása miatt — végül is amellett voksoltak, hogy 1992-ig ugyan elhalasztják a végleges döntést az európai nukleáris arzenál felújításáról, a további intézkedések megtételét viszont attól teszik függővé, milyen megállapodás szüle, tik a jövő év végéig a konvencionális erők és fegyverzetek csökkentéséről Bécsben. Ha — mint mondják — a NATO-nak tetsző egyezség irányába sikerülne áttörést elérni, szó lehet az európai harcászati atomfegyverek részleges felszámolásáról, ám semmiképpen a teljes megsemmisítésüket kimondó harmadik nulla- változatról. Az utóbbi legfőbb ellenzője Nagy-Britannia és Franciaország (persze, ezt az Egyesült Államok sem kívánja), mondván, az INF- szerződéssel meggyengült nyugat-európai „atomernyő” elrettentő képességének hitelessége a szovjet hadsereg hagyományos erőfölényével szemben másként nem őrizhető me®, mint a brit és a francia atompotenciál „készen!étének” biztosításával. A két nyugat- európai középhatalom — saját atomfegyvereit állami-nemzeti szimbólumnak, s egyúttal a „nagypolitikai” játszma eszközeinek is tekintve — végeredményben nem adta fel eredeti álláspontját. Bár a NATO-egy- ség látszatának megőrzése érdekében elfogadta Bush amerikai elnök kompromisszumos javaslátát, Margaret Thatcher brit kormányfő és Mitterrand francia köztársasági elnök egyformán ragaszkodott előzetes fenntartásaihoz, más szóval a nukleáris „elrettentés” hadászati koncepciójához, az Európa atomfegyver- mentesítését még jó ideig utópiának minősítő nézeteihez. Korántsem jutott még nyugvópontra az Atlanti Szövetségben a rakéta-vita. Emögött rejtőznek olyan ellentmondások is, amelyek talán az 1992-től kialakuló egységes nyugat-európai piac bázisán egy sajátos, az Egyesült Államoktól viszonylag függetlenebb katonai integráció irányába mutathatnak. Alighanem befolyásolja majd ez az őszszel kezdődő tárgyalási forduló kimenetelét is. Serfőző László Grósz Károly találkozója résztvevőivel az (Folytatás az 1. oldalról) mokratikus és fejlett szocialista országot építsünk. Ezzel szükségszerűen együtt jár fokozott nyitásunk a világra. Realista, nyitott nemzeti külpolitika — ez a lényege törekvésünknek. Csak ilyen felfogással illeszkedhetünk a nemzetközi kapcsolatok rendszerébe, tudomásul véve mások érdekeit és saját lehetőségeink korlátáit is. — Legfőbb feladatunk a világ élvonalától való műszaki-tudományos és gazdasági-termelési lemaradásunk növekedésének megállítása — mondotta a főtitkár. Meggyőződésünk: ezt a történelmi léptékű feladatot a világtól elzártan képtelenek vagyunk végrehajtani. Szükségünk van tehát a világra, s abban mindenekelőtt a jövőnket, sorsunkat közvetlenül meghatározó Európára! — Minden partnerünktől, külsőtől és belsőtől egyaránt azt várjuk, hogy felelősség- teljes magatartást tanúsítson ezekben a nehéz időkben. Az MSZMP a nemzet érdekeinek szem előtt tartásával mindent megtesz az ország fejlődéséért, boldogulásáért, a politikai és gazdasági reformok következetes és kiegyensúlyozott továbbviteléért. Szorgalmazzuk a politikai intézmény- rendszer korszerűsítését, amely a társadalom előtti megmérettetés szempontjából vízválasztó: a demokrácia fejlesztése során csakis a többség által elfogadott program megválasztott képviselői léphetnek fel népünk nevében, ugyanakkor a kisebbségi véleményeket is tiszteletben tartjuk. Pártunk, az MSZMP arra törekszik majd, hogy a magyar nép nagy részének bizalmát megszerezze, és így továbbra is az ország vezető politikai ereje maradhasson — jelentette ki. — Tudjuk, hogy a bizalom megtartásának legfőbb biztosítéka : ■ a reformok következetes végrehajtása, az állandó megújulás és alkalmazkodás a fejlődés követelményeihez. Ezután a tanácskozás résztvevői — a konzervatív, kereszténydemokrata irányzatú európai pártok képviselői — számos, elsősorban a magyar belpolitikai élettel összefüggő kérdést intéztek a főtitkárhoz. Ezekre válaszolva a politikai intézmény- rendszer reformjával kapcsolatban Grósz Károly kifejtette : Magyarországon a többpártrendszernek igazából nincsenek hosszú távra visszamutató tradíciói, hiányzik a tapasztalat a többpártrendszerű politikai működésről. Kellő higgadtság és türelem kell a kialakításához — hangsúlyozta, majd arról szólt, hogy a különböző pártjellegű tömörülések, amelyek az MSZMP tárgyalópartnerei, meglehetősen sokszínű törekvéseket képviselnek. Utalt arra, hogy nehezen született meg a megállapodás az együttműködés fő kérdéseiről. Az MSZMP két irányban — politikai és gazdasági területen — kívánja a tárgyalást folytatni. Véleménye szerint a megkezdett nemzeti kerékasztal-tárgyalások biztatóak: az álláspontok még messze vannak egymástól, azonban nagyon konstruktív szellem hatotta át az eddigi megbeszéléseket. Grósz Károly az MSZMP-n belül árnyalatokról, különböző nézetekről szólva kijelentette: képviselőinek olykor szenvedélyes összecsapása nem jár emberi konfliktusokkal. Véleménye szerint az MSZMP akkor tud jó programot létrehozni, ha a párttagokkal együtt vitatják meg a felvetődő kérdéseket. A kongresszus előkészületeivel kapcsolatban leszögezte: a demokrácia kiszélesítése, általánossá tétele a legfontosabb ma a pártmozgalomban. Kifejtette azt a véleményét is, amely szerint az EGK-hoz és a KGST-hez való kapcsolatunk nincs egymással ellentétben. Az EDU képviselőinek a szocializimuskép tartalma iránt érdeklődő kérdésére Grósz Károly lagfontosabb- kénit a kizsákmányolástól mentes társadalmat említette. Hozzátette: ez azonban csak nagyon hosszú történelmi útnaik lehet a végállomása, s az elmúlt évtizedek egyik legnagyobb .tévedésének mondtál, hogy megvalósulását rövid idő alatt képzeltük el. A továbbiakban. a szocializmuskép fogalmába sorolta az esély- egyenlőség biztosítását, a demokratizmus, az önigazgatás megvalósítását, az egyéni és kollektív emberi szabadságjogok maradéktalan garantálását, s egy olyan programot, amely a kulturális értékekhez való hozzájutás szabadságát, lehetőségének egyenlőségét teremti meg. Végezetül a gazdasági és politikai reformot elemezve megállapította, ez utóbbi végrehajtása elsősorban elhatározás dolga, azonban ki kell építeni hozzá a megfelelő intézményeket. Sokkal nagyobb léptékkel halad a politikai, mint a gazdasági reform — mutatott rá, leszögezve, hogy ha a politika és a gazdasági élet túlzottan elszakad egymástól, annak a politikai reform szenvedi kárát. Ennek kapcsán hozzátette azt is, hogy ma Magyarországon nincs meg a piaci mechanizmus működtetésének intézményi rendszere. A találkozó végén Grósz Károlyt az MTI, a Népszabadság és a Magyar Rádió tudósítói aktuális politikai kérdésekről faggatták. A főtitkár Nagy Imr.e és társai június 16-i gyászszertartásával kapcsolatban kijelentette: nincs szükség arra,, hogy kegyeleti aktust egy párt értékeljen. Ugyanakkor elmondhatom — folytatta —: úgy tapasztaltuk, hogy akik a végtisztességet megadták, fegyelmezetten és megrendültén búcsúztak el a halottaktól. Azt is hangsúlyozni kell azonban, hogy a gyászbeszédeket tartók között többen politikai propagandára használták fel ezt a kegyeletes aktust. Ügy érzem, hogy az elhunytakkal és a gyászolókkal szemben nem voltak elég mértéktartóak, s az ország érdekeit sem tartatták eléggé tiszteletben. A Központi Bizottság soron következő kongiresz- szusának előkészületei szerepelnek, azonban szervezési mechanizmusának kialakításakor a politikai helyzetet is számba kell venni. Ezért várhatóan szó tesz a párt belső helyzetéről, az MSZMP előtt áldó feladatokról — természetesen a kongresszusig terjedő időszakra. A Politikai Bizottság három napirendi pontot javasol a Központi Bizottságnak : az új szervezeti szabályzatnak, a párt vezető testületéi új rendszerű választásának és a párt programnyilatkozatának megvitatását. Mint ismeretes, amennyiben a testület az erre vonatkozó javaslatot jóváhagyja, a kongresszus választja meg az MSZMP elnökét és főtitkárát. A várható személyi változásokkal összefüggésben Grósz Károly emlékeztetett arra, hogy a Központi Bizottság Fock Jenő vezetésé, val jelölőbizottságot küldött ki, amely pénteken teszi meg jelentését, javaslatát a megüresedett KB-tiit- kári funkciók betöltésére. Papandreu lemondott Andreasz Papandreu görög miniszterelnök hétfőn este benyújtotta az államfőnek kormánya lemondását, miután az általános választásokon pártja vereséget szenvedett a konzervatívokkal szemben. Románia falat épít? A londoni The Times cikket közölt arról, hogy Románia — a magyar határőrök vizsgálódó tekintete mellett — falat épít a Magyarországgal és Jugoszláviával fennálló határa mentén, nyilvánvalóan azért, hogy megakadályozza az emberek átszökését. Ezzel kapcsolatban az MTI munkatársa érdeklődött a magyar határőrség nyírbátori és orosházi kerületének parancsnokánál, akik nem erősítették meg a cikkben foglaltakat. Elmondották, hogy magyar oldalról semmilyen határfal építésének nyoma sem látható. Azt azonban mindkét parancsnok elmondta, hogy a román oldalon mintegy 2—2,5 méter magas drótkerítést állítanak fel. Ez közönséges drótkerítésnek látszik, vagyis áramot vélhetően nem vezetnek bele. A kerítés a teljes határszakasz mintegy 90 százalékán már elkészült. A legfrissebb munkálatok arra utalnak, hogy a kerítés mindkét oldalán az autókkal való áttörés megakadályozására úgynevezett kocsiakasztó árkot alakítottak ki. A határőrség orosházi kerületének parancsnoka szerint a román oldalon mintegy 20—25 kilométeres mélységben határövezetet alakítottak ki, amelybe csak külön engedéllyel lehet belépni. Ezen túl — 500—1000 méter szélességben — határsáv van, amelyet nem lehet megközelíteni. Kisgyermekes meszheti török asszonyok a Fergana külterületén létesített menekülttáborban. Amikor kiújult nemzetiségi-vallási zavargásoknak csaknem száz halálos áldozata van; üzbég csoportok pogromokat tartanak a Fergana-völgy több településén Európai választások nyugatnémet szemmel Ami elszomorítja Kohlt AZ AGROGÉP Építőipari Szövetkezeti Közös Vállalat (B kategóriás) — Keszthely, Petőfi S. u. 2. — megüresedett vállalkozási főmérnöki állásra főmérnököt keres Feltétel: — szakirányú egyetemi vagy főiskolai végzettség (építész) — kivitelezői, építőipari gyakorlat (legalább 5 év) — vezetői rátermettség — 45 év alatti korhatár Bérezés: megállapodás alapján. Az állás azonnal betölthető. Jeletkezés: személyesen vagy írásban a megjelölt címen, részletes szakmai önéletrajzzal, erkölcsi bizonyítvánnyal. (271287)
