Somogyi Néplap, 1989. június (45. évfolyam, 127-152. szám)

1989-06-21 / 144. szám

1989. június 21., szerda Somogyi Néplap 3 KERÉKASZTAL-TÁRGYALÁSOK Ki mit vár a második fordulótól? NAGYKANIZSÁN A SOMOGYIAK IS VITÁZTAK Á kételyekre még nincs válasz A politikai egyeztető tár­gyalások múlt heti nyitó ülésén a sajtóból, a televí­zióból és a rádióból már ér­tesülhettünk a tárgyalófelek — az MSZMP, az Ellenzéki Kerekasztal és a társadalmi szervezetek, mozgalmak — szándéknyilatkozatairól. Ma tartják a második fordulót. * Ebből az alkalomból keres­tük meg dr. Polgár Tibort, a Baloldali Alternatíva Egyesülés tagját (a harma­dik oldal képviselőjét), Var­ga Csabát, a Magyar Nép­párt elnökségének tagját (az Ellenzéki Kerekasztal részt­vevőjét) és Tóth Andrást, az MSZMP tárgyalóküldöttsé­gének szakértőjét. DR. POLGÁR TIBOR: önkormányzatok, közigazgatási reformok — Napjainkban, amikor a válság következményeit a la­kosság többsége egyre inge­rültebben fogadja és bele­fásult a gomba módra sza­porodó szervezetek nyilat­kozatainak áradatába, külö­nösen nehéz helyzetbe kerül egy olyan mozgalom, amely őszintén megmondja, hogy nincs kész „csodareceptje” a tornyosuló bajokra. Vélemé­nyünk szerint ugyanis törté­nelmileg zsákutcát jelent a sztálinista és neosztálinista visszarendeződés éppúgy, mint a gátlástalan kapitalis­ta restauráció, a nyugati li­berális modell kritika nél­küli másolása. A megoldás egy olyan fejlődés politikai­társadalmi feltételeinek megteremtése lehet, amely felszabadítja a nemzet való­di erőforrásait, az egyének alkotó szabadságát, felelős­ségét és egyúttal lehetővé teszi a lakóhelyi, munkahe­lyi közösségek demokrati­kus önszerveződését. Nem véletlenül tiltakoztunk tehát a politikai egyeztető tárgya­lások előkészítésekor az el­len, hogy a régi és új elit­csoportok a nép feje fölött, a nyilvánosság kizárásával újra elosszák a hatalmi po­zíciókat, a gazdasági csőd elkerülése érdekében a la­kosság életszínvonalát radi­kálisan tovább csökkentsék, ezáltal a társadalom elsze­gényedési folyamata felgyor­suljon, illetve a gyárak, a föld — a nemzeti vagyon — kiárusítása megtörténjen. Olyan demokratikus bal­oldali alternatívát képvise­lünk a tárgyalás során, amely a politikai élet libera­lizálódását meghaladja, va­gyis biztosítja a nép részvé­telét a politikai közéletben. Ezért tartjuk fontosnak a népszavazás intézményesü­lését, a helyi önkormányza­tok és a közigazgatás re­formját, illetve az érdekkép­(Folytatás az 1. oldalról) kításában és helyi megerő­sítésében. Kubik György há- csi elöljáró azt szorgalmaz­ta, hogy a velük tárgyaló gazdasági egységek tartsák meg ígéreteiket. Vtda Ár- pádné tanácstag leszögezte:’ az elöljárók nem voltak fel­készítve feladatukra. Péter János balatonfenyvesi elöl­járó úgy vélte, hogy előbbre járnának a lakosság meg­nyerésében, ha a helyi dol­gokban önállóan dönthetné­nek. Boda János tanácstag kiegészítette a határozati ja­vaslatot. Azt kérte, hogy az elöljárót a jövőben az egész falu válassza, ne pedig né­hány ember. Dr. Gyenesei István me­gyei tanácselnök e több mint háromórás napirendi vitát viseleti szervek hatékony ér­dekérvényesítésének jogi ga­ranciáit is. A gazdasági-tár­sadalmi válság leküzdéséhez olyan tulajdonreformot tar­tunk szükségesnek, amely­nek eredményeként az álla­mi és az eddigi, államosított szövetkezeti tulajdonviszo­nyok végre valóságos terme­lői, közösségi viszonyokká válnak. Ezáltal lesznek ugyanis érdekeltek a dolgo­zók a vállalatuk tőke haté­kony működésében, vezetőik nem kontraszelekciós kivá­lasztódásában. Lényeges kér­désnek tartjuk azt is, hogy a művelődés, a kultúra, az egészségügy dinamikusan fejlődjön. A tárgyalás során a harmadik oldal többi szer­vezeteivel és mozgalmaival éppúgy konszenzusra törek­szünk, mint a másik két ol­dallal. Ugyanakkor fenntart­juk azt a jogunkat, hogy szükség esetén különvélemé­nyünket írásban rögzítsük és nyilvánosságra is hozzuk. VARGA CSABA: Nincs szükség párttörvényre — A megnyitó ülés bár történelmi jelentőségű, még csak a lehetőségét villantot­ta fel annak, hogy Magyar- ország több évszázados ál­mai most, az ezredvégen és a következő század elején valóra válhatnak. Mi azt várjuk, hogy a politikai át­menet és a gazdasági straté­gia kérdéseiről mint a leg­fontosabb témakörökről megállapodjunk. A politikai átmenettel kapcsolatban fontosnak tartjuk, hogy az alkotmány, a választás jogi vonatkozásaiban elkezdőd­nek a tárgyalások. Az El­lenzéki Kerekasztal azt ja­vasolja: először parlamenti választások legyenek, és majd az új parlament által elfo­gadott önkormányzati tör­vény után kerüljön sor a helyhatósági választásokra. Fontosnak tekintjük a pár­tok működése jogi és gaz­dasági feltételeinek megte­remtését. Ügy gondoljuk, hogy nincs szükség külön párttörvényre, a pártok be­jegyzéséhez elég az egyesü­leti törvény módosítása. Az Ellenzéki Kerekasztal javasolta, hogy jöjjön létre olyan munkabizottság, amely az •'erőszakos visszarendező­dés elleni garanciákkal fog­lalkozik. A politikai esély- egyenlőség érdekében meg­kerülhetetlen, hogy akár a holnapi naptól kezdődően a nemzeti tömegkommuniká­ciós fórumokon a különböző politikai erők, így az Ellen­zéki Kerekasztal is egyenlő esélyt kapjon az önállóbb szereplésre. A mostani tár­gyalástól azt várjuk, hogy alapvető politikai témakö­rökben megegyezzünk, s e összefoglalva kiemelte: a ta­nácsok és az elöljáróságok többségének jó az együttmű­ködése, a kisebb hányadnál tapasztalható napi feszült^ ség, konfliktus. Ennek a le­vezetését segíteni kell. Ha ugyanis a társközségek nem látják a kivezető utat, az önállósodást kérik. A megyei tanács ezt nem kezdeménye­zi, de támogatja, ha mellet­te van a lakosság többsége. A testület egyhangúlag el­fogadta a javaslatokkal ki­egészített határozati javas­latot. Eszerint a helyi taná­csok elöljárósági alapot hoz­nak létre. A megyei tanács egyhan­gúlag elfogadta az 1988. évi költségvetési gazdálkodás­ról és fejlesztési tevékeny­ségről szóló jelentést, vala­mint az egészségügyi és szo­megegyezés alapján alakul­janak meg az ezeket tárgya­ló munkabizottságok. Az Ellenzéki Kerekasztal lényegesnek tartja, hogy ér­demben megegyezzünk a gazdasági és szociális kér­déskörökben, ezért is ajánl­juk a tulajdonreform, a költségvetési reform és a szövetkezési törvény napi­rendre tűzését. — Helyesnek tartanánk, ha az átalakulási törvény­nek és a földtörvénynek szá­mos részletét egyelőre nem engednék végrehajtani vagy akár a törvény általános végrehajtását felfüggeszte­nék, hiszen ezekben olyan elemek vannak, amelyek nem találkoznak az ország érdekeivel. Az Ellenzéki Ke­rékasztal is kiemelten sze­retne foglalkozni a mintegy 3 milliónyi szegény problé­májával és az érdekükben hozandó szociális intézke­désekkel. Ezek az egyeztető tárgyalások azonban arra nem alkalmasak, hogy bár­milyen szempontból átve­gyék a kormányzás felada­tait, napi aktuális kérdések­ben nem dönthetnek. „Csak” az alapvető elveket, straté­giai célokat a tervezett új törvények alapelemeit vitat­nánk meg. TÓTH ANDRÁS: Konkrét javaslatok a politikai átmenethez — Bízom benne, hogy ezen a fordulón a tárgyaló felek újabb lépést tesznek a meg­egyezés felé vezető úton, s mindinkább a konstruktivi- tás szelleme válik uralkodó­vá. Remélem, hogy a felek a korábban aláírt megálla­podás alapján hozzá tudnak kezdeni a konkrét munká­hoz. Ez a következőket je­lenti : a munkabizottságok megalakítását, a politikai át­menet és a gazdasági, szo­ciális válság leküzdésére teendő intézkedések megfo­galmazását. Meggyőződésem, hogy ne­künk az embereket érdeklő, életüket, munkájukat befo­lyásoló alapvető kérdésekkel kell foglalkoznunk; ebben mindhárom tárgyalópartner egyaránt felelős. A politikai átmenet, a szabad választá­sok előkészítése nem szakít­ható el a felhalmozódott gazdasági, szociális feszült­ségek erőszakmentes, de­mokratikus oldásának fel­adatától. Bízom abban, hogy a felek meg tudnak ál­lapodni a hátralevő munkák ütemezését és sorrendjét il­letően. Az emberek felelős megállapodásokat, a társa­dalmi megegyezést szolgáló dokumentumok elfogadását várják tőlünk. Pogonyi Lajos ciálpolitikai bizottság mun­kájáról készült beszámolót. Kétszeri nekifutásra módo­sította a testület a szervezeti és működési szabályzatot. A tanács Balatonszemestől Ba- latonőszödhöz csatolt egy több mint 71 hektár nagysá­gú területet január 1-jétől. Nem tudott dönteni a testü­let az igazgatási ágazat ál­lami támogatásának 35 és fél millió forintos csökken­tésének módjában. A tanács­tagok javaslata alapján ké­szült harmadik változat és az előbbi kettő sem kapta meg a minősített többséget. Ezért tovább folytatják az előkészítést. A megyei tanács egy tar­tózkodással elfogadta a pe­dagógusok bérrendezéséről készült előterjesztést; egyet­értett az Oktatási Igazgató­ság és a KISZ-iskola épüle­Bős—Nagymaros árnyé­kában egy éve jóformán semmit sem lehetett hallani a hivatalos szerveiktől a drá- vai vízlépcsőről. Épp ezért kérte fel egy fórumra az il­letékeseket az MDF nagyka­nizsai csoportja, az MSZMP nagykanizsai reformkoré és a városi tanács. Az érintet­tek ültek le — hétfőn a Hevesi Sándor Művelődési Központban. Dr. Bukta Endre, a Kör­nyezetvédelmi és Vízgazdál­kodási Minisztérium főosz­tályvezetője vitaindítójá­ban elmondta: az egyéves hallgatás nem azért volt, mert el akantak titkolni va­lamit, hanem azért, mert sokkal többet nem tudnak az asztalra tenni, mint a korábbi falugyűléseiken. Eloszlatott egy félreértést is: nincs államközi szerződés a gyékényes—gyurgyeváci vízlépcsőrendszer építkezé­sének megkezdéséről. Az viszont igaz, hogy körülbe­lül tíz éve folynak azok a munkálatok, amelyek a víz­lépcső építésének előkészí­tését szolgálják. Elzákét a térveket az érintett falvak­ban bemutatták, meghall­gatták a lakosság ellenve­téseit, s ezek figyelembevé­telével átdolgoztat jók a kör­nyezeti hatástanulmányt. Ez csak az őszre készül el. Eizért is látszott meddőnek a nagykanizsai kerekasztai. beszélgetés. Jobbára olyan felvetések hangzottak el, Ülést tartott az MSZMP barcsi városi végrehajtó bi­zottsága. s a szereplő — pártstruktúrával, hatásköri- séggel és apparátusi — fel­építéssel kapcsolatos — té­mák mellett napirendre tűzte a darányi és a lakácsai ta­tének kezelői vagy haszná­lati jogának átvételével ok­tatási célra. Döntött a testület külön­féle támogatásokról, majd megválasztotta Pitz Andrást á településfejlesztési és kör­nyezetvédelmi bizottság tag­jának. Szénási Tibor bala- tonendrédi tanácstag két se­gélykérő telefon felállítása, Horváth Ferencné somogy- jádi tanácstag a pedagógus­béremelés ügyében interpel­lált. Szót kért a tanácsülésen Incze Domonkos, az SZDSZ megyei szervezetének nevé­ben. A megyei tanács egy- egy ellenszavazattal és tar­tózkodással egyetértett az­zal, hogy az alakuló párto­kat a helyi tanácsok helyi­ségekkel segítsék. L. G. amelyeket az őrtilosiak és a zókányiak, illetve a gyéké- nyesiek ugyanúgy szóvá tet­tek, mint most a „kerékasz­tal” meghirdetői. Ezekre héitfőn a legjobb szándékkal sem tudtak válaszolni a vendégek. Sem Tóth Lajos, a főtervező, sem Rázsonyi Győző, a majdani létesít­mény főmérnöke. Néhány felszólaló beszé­déből kiderült, hogy teljesen felkeszületlen, de érvelését tisztelni kell', mert saját ott­honát féltve kért szót. Ha jóval bővebben információ­hoz juthattak volna, nem lettek volna indulatosak a felszólalások. A nagykani­zsaiak azért aggódnak, mert szerintük a vízlépcső veszé­lyezteti a város ivóvízellátá - sát. Tóth Lajos, a főtervező szerint ez képtelenség. Da­rab Csaba, az MDF tagja volt talán az egyetlen, aki­nek megjegyzései elgondol­kodtatták a résztvevőket. Nem tudom, hogy mennyi­re mondható laikusnak Hor­váth Gyula, a murakereszt­úri vagy Szilágyi István, a gyékényesi tsz elnöke, de azt tudom: a földjükért ag­gódnak. Szerintük várhatóan megváltozik a Dráva ment' földek értéke. S ezt a ter­vező sem tagadta. Igaz az is. hogy ki kell vágni százöt­ven hektár erdőt, s megvál. tozik a táj képe is. Benkő Miklós, a Zákányi Közös Községi Tanács el­nöke, aki jól ismeri a ter­nácsi körzetekben kialakult kritikus helyzetet is. Megál­lapították ugyanis, hogy a két tanácsi körzetben „hol feltörő, hol elcsendesülő” ve­zetői ellentétek rontják a la­kosság közhangulatát. Az ed­digi bejelentések nyomán tartott vizsgálatok és intéz­kedések nem hoztak érdemi eredményt, s akiknek dön­teni és változtatni kellett volna, erre nem voltak ké­pesek. A sok bejelentés, pletyka és vádaskodás tisztázása po­litikai kérdés is — ez a párttestület határozott állás­pontja, s kezdeményezi, hogy a megyei tanács végrehajtó bizottsága rendeljen el a két tanácsi körzetben általános vizsgálatot! Kezdeményezik a barcsi párttestület tagjai azt is, hogy e vizsgálat minden fon­tos részletre terjedjen ki, az anyagiak kezelésétől a tör­vényességig és az emberi­vezetői magatartásig. A párt- vb leszögezte, hogy a vizs­gálat eredményét nyilvá­nosságra kell hozni, továbbá megfogalmazta a testület azt az igényt is, hogy a községi pártbizottságok felelősen tá­jékoztassák minderről a köz­véleményt, a lakosság és párttagság érdekében lépje­nek föl a szükséges változ­tatások érdekében. veket, kissé gondterhelten beszélt az eddigi lépésekről. — Zákánytelep és Gyéké­nyes a Dráva hordailékára épült. A 25—30 méteres ka­vicsréteg fölött mindössze 1—2 méteres talajréteg van; így is magas talajvízszinit miatt nem működnek a házi szikkasztók, szennyvízel­vezető rendszert kell építen- ni. Nálunk már megkezdő­dött a tervezése. A horda­léktalaj sajátossága miatt veszélyben a termőtalaj. A tervező szerint ez nem áll. Százszázalékos garanciát, kérünk azonban, minden részletkérdésben meggyőző érveket! A majdnem négyórás vi­tában a tervezők, az ellen­zők és az aggályaikat han­goztatok egyaránt szót kap­tak. A vitát azzal függesz­tette fel Zsoldos József, Nagykanizsa tanácselnöke, hogy a fórumot folytassák az ősszel, amikor már tisz­tább képet lehet alkotni. Megjegyzendő: a vízlépcső építése állami nagyberuhá­zásnak számít. Németh Mik­lósnak, a Minisztertanács el­nökének kijelentése szerint az ilyenekről az Országgyű­lésnek kell döntenie. A múlt héten azonban a jugoszláv kormány bejelentette, hogy több atomerőművet nem épí­tenek, a vízi energiát akar­ják hasznosítani. Ök ezért sürgetik a határozott állás­foglalást. (Nagy) Magyar Paraszt­szövetség Szervezés a megyében Felkereste szerkesztősé­günket Gerbovics Jenő zicsi lakos, a szerveződő Magyar Parasztszövetség intézőbi­zottságának somogyi tagja, s bejelentette, hogy folyik a mozgalom szervezése a me­gyében. Mint korábban hí­rül adtuk, Törökkoppányban tartották „zászlóbontó”' gyű­lésüket, s kiáltványt fogad, tak el. A kiáltvány — töb­bek között — hangsúlyozza, hogy nem kívánnak politi­kai pártként működni, ha­nem érdekvédelmi szerve­zetként célul tűzték ki a „szektorsemlegesség” eléré­sét és a parasztságot sújtó megkülönböztetések eltör­lését. Kiáltványuk utal a parasztságot ért törvényte­lenségekre is, és követeli a szövetkezeti eszme tisztasá­gának megőrzését. Gerbovics Jenő egyúttal egy emlékeztetőt is fogalma­zott a mozgalom nevében, mely szerint Nagy Imre és mártírtársai végtisztességé­nek megadásával oldódott közéletünkben a szorongás az aggodalom. Az a vélemé­nye viszont, hogy a politi­kai életben sok a fontosko­dás, ehelyett több kezdemé­nyezésre van szükség. En­nek érdekében a megyei párt. és állami vezetésnek, továbbá az alakuló pártok­nak javasolja az érdek­egyeztető tárgyalások tar­tását a békés kibontakozás megvalósítása érdekében. ÜLÉST TARTOTT A MEGYEI TANÁCS A BARCSI PÁRT-VB ÁLLÁSPONTJA Általános vizsgálatot kezdeményeznek a darányi és lakócsai tanácsi körzetben Az eddigi vizsgálatok nem hoztak eredményt

Next

/
Thumbnails
Contents