Somogyi Néplap, 1989. június (45. évfolyam, 127-152. szám)
1989-06-21 / 144. szám
XLV. évfolyam, 144. szám AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Ara: 4,30 Ft GRÓSZ KÁROLY TALÁLKOZÓJA AZ ÜLÉS RÉSZTVEVŐIVEL Törekvésünk: realista', nyitott nemzeti külpolitika Igazi önkormányzatot kérnek az elöljáróságok ÜLÉST TARTOTT A MEGYEI TANÁCS Az Európai Demokratikus Unió tanácskozása „Az a benyomásunk, hogy a magyar állami vezetés szabad és demokratikus országot akar teremteni” — jelentette ki keddi budapesti sajtóértekezletén Bernhard Vogel, az Európai Demokratikus Unió (EDU) alelnöke. Az EDU az európai konzervatív, kereszténydemokrata és egyéb „nem-kollektivista" pártok „internacioná- léja”. Legfontosabb bizottsága, az Európapolitika kérdéseivel foglalkozó testület a magyar fővárosban — most első ízben egy• kelet-európai országban — tartja ülését. A résztvevők kedd délelőtt az Atrium Hyatt szállóban alapos, mélyreható eszmecserét folytattak Pozsgay Imre államminiszterrel és Szűrös Mátyással, az Országgyűlés elnökével. Bernhard Vogel — aki egyébként a nyugatnémet Rajna-Pfalzi tartomány volt kormányfője, a CDU Konrad Adenauer Alapítványának elnöke — elmondta: azért választották a bizottsági ülés helyszínéül Budapestet, mert emlékeztetni kívántak ama a tényre, hogy Magyarország. is Európa szerves része. Az EDU egyébként már folytatott tárgyalásokat arról is, hogy októberben Moszkvában rendezzen tanácskozást. Né. hány héttel ezelőtt EDU- küldöttség járt Varsóban. Vogel a sajtóértekezleten beszámolt arról, hogy a bizottság tagjai bírálták azoknak a — hírek szerint — tízezreknek a Bulgáriából i.örtént kiűzését, akik a török kultúrkörhöz tartoznak. Az Európai Demokratikus Unió bizottsága ugyancsak felemelte szavát az ellen, hogy Romániában brutális módon beavatkoznak a kisebbségék vallási és kulturális létjogaiba. A testület rokonszenvét fejezte ki azok iránt, ákik Kínában békés módon* felléptek a demokratikus jogok bővítéséért. A Pozsgay Imrével és Szűrös Mátyással folytatott eszmecsere után, az EDU al- eimöke elmondta: a szabad és demokratiku s Magyar- ország megteremtéséhez Nyugat-Európa támogatására is szükség van. Ennek azonban nem egyoldalú segélyezésit, hanem az egyenjogúságon alapuló gazdasági együttműködést kell jelentenie. A gazdasági támoga. tás csak akkor hasznos, ha hozzásegít a jobb jövőt ígérő gazdasági rendszer kialakításához. A strukturális támogatás javítja hosszú távon a kilátásokat — állapította meg a nyugatnémet kereszténydemokrata politikus. Az Európai Demokratikus Unió bizottságával való találkozás után, Szűrös Mátyás az MTI munkatársának elmondta: önmagában, az a tény, hogy az EDU Budapesten tartja tanó csíkozását, azt mutatja, hogy a nyugat- európai konzervatív pártok igyekeznek átérezni a magyarországi helyzetet. Rokonszenveznek vélünk és sikereket kívánnak, ugyanakkor van bennük bizonyos aggodalom is — mondta. Pozsgay Imre két szempontból is eredményesnek értékelte az EDU-bizottság budapesti ülését, illetve a találkozóját a bizottsággal. Mint mondta, egyrészt mód nyílott arra, hogy a nyugat- európai politikusok egybevethessék saját tapasztalataikat azokkal a különböző híresztelésekkel, amelyek Magyarországról elterjedtek. Másrészt alkalma volt arra, hogy tömören és koncepciózusán bemutassa a magyar politikai és gazdasági reform tervét, jellemezze hazánk társadalmi és gazdasági helyzetét, valamint tájékoztatást adjon a magyar- országi politikai egyeztető tárgyalásokról, a nem túl távoli jövőben megrendezhető szabad választásokról. Grósz Károly, az MSZMP főtitkára délután a tanácskozás helyszínén, az Átrium Hyattben találkozott az Európai Demokratikus Unió Európa-Bizottságának Budapesten ülésező tagjaival. Bernhard Vogel köszöntő szavait követően a főtitkár röviden vázolta Magyarország mai helyzetét, az MSZMP törekvéseit. Elöljáróban hangsúlyozta, hogy a fórum megrendezése a magyar fővárosban az egész közvélemény számára jelzi: népeik rokonszenve a magyarországi megújulás iránt őszinte. A továbbiakban Magyarország történelmének mostani nehéz és bonyolult időszakát elemezve aláhúzta: azon munkálkodunk, hogy belső intézmény- rendszerünk átalakításával és a piacgazdaság megteremtésével független, de(Folytatás a 2. oldalon) Tegnap ülést tartott a megyei tanács dr. Gyenesei István elnökletével. Utoljára számolt be dr. Kerékgyártó István főosztályvezető a megyei szakigazgatási szervek szervezet- és tevékenységkorszerűsítésének tapasztalatairól. Csaknem százezer ember él a somogyi társközségekben, ezért nagy érdeklődés kísérte Az elöljáróságok szerepe a települések közéletében, a tanácsi munka demokratizmusának erősítésében című napirendet. Minden somogyi elöljárót meghívtak az ülésre. Egy részük a zárt tv-láncon keresztül kísérte figyelemmel az ülést, hozzászólásra azonban ők is lehetőséget kaptak. Akárcsak az előzetes fórumokon — az elöljáróságok ülésein, a megyei tanácstagok csoportülésein — most is sok szó esett arról, milyen lepusztulást idézett elő az elhibázott településhálózat-fejlesztési politika a kisközségekben. Dr. Kerékgyártó István, a megyei tanács önkormányzati és elnöki . hivatalának főosztályvezetője szerint az 1985. évi választások után megalakult elöljáróságok többnyire sanyarú körülményeket örököltek. A jól működő elöljáróságok bizonyítják azonban, hogy a közös tanács kereteiben is megfelelően érvényesülhet az elöljáróságok társközségi érdekképviselete. Ennek a magatartásnak nem kis része van abban, hogy ma a tanácsi munka demokratizmusának erősödéséről beszélhetünk. Az elöljáróságok megalakulását követően néhány év során megsokszorozódtak a testületi vitában kialakuló döntések. Az elöljáróságok jelentős része azonban még nem vált a település igazi gazdájává. Ennek több akadálya is van. A jövőben elsősorban az egyetértési, a véleményezési jog következetesebb alkalmazásával lehet erősíteni az elöljáróságok érdekképviseleti tevékenységét. Az elöljárók kiálltak amellett, hogy a lakosság arányának megfelelő pénzalapot kapjanak, a döntés jogosítványával együtt. Megoszlottak a vélemények arról: maradjon-e az elöljáróság dolga a szociális segélyezés vagy vegye át a társadalombiztosítás. Tíz elöljáró kapott szót a vitában, s mind kiállt amellett, hogy erősödjön az ön- kormányzat a . társközségekben. Egy volt csak közöttük — a csornai Orbán Ottó —, aki nem tartotta jónak a közös tanácsi rendszert. Szerinte ez is oka annak, hogy elsorvadtak a kis települések. Kifogásolta: sokszor nem kérik ki az elöljáróság véleményét. Schmidt Ervin Korábbi gyakorlatuknak megfelelően' párttá zottságí ülésen., titkári értekezleten elemezték az ország helyze. tét és természetesen, benne a Nagybajomban és környékén élő emberek hangulatát, közérzetét a nagyközségi pártbizottság tagjai, a párt- alapszer vezetek titkárai. Véleményüket, javaslataikat összegezték és eljuttat, ták illetékes fórumokhoz. Értékítéletükben tükröződnek a mai gondok, tervek, vágyak egyaránt. Mindenekelőtt tetteket szeretnének, ment — úgymond — a párttagok és pár. tonikívüíliek töbhsége azt vallja: „elég már a sok ki- nyilaitkoztaitásiból”, él jött a cselekvés ideje. A falusi emberek — szögezik le állásfoglalásukban — mindig is a tettek hívei voltak. Ennek köszönhető, hogy környezetükben — noha sok mindenben hátrányosabb helyzetben voltak, mint a városiak — jelentős fejlődés is végbement. Ezeket az eredményeket magukénak vallják, értékeiket féltik. Ezért is akarják „a rendet, a differenciáltabb teherviselést, az igazságosabb társadalmi elosztást”. nagyberki tanácselnök vitába szállt vele, a testület azonban ebben nem foglalt állást; majd a helyi tanács ülésén kell dönteni e kérdésekben. Nagy egyetértés fogadta, amit Farkas Kálmán mező- csokonyai elöljáró javasolt: újra szükségük lenné a kis falvaknak az egykori legelő- és erdőbirtokosságra mint összetartó erőre is. Dr. No- vák Ferenc megyei népfronttitkár kiemelte a mozgalom kezdeményező szerepét az elöljáróságok megala(Folytatás a 3, oldalon) Természetesen nagy teret kapott helyzetelemzésükben a pánt, mindenekelőtt a kongresszusra való felkészü. lés. ,,Mi a kongresszusi küldöttek demokratikus megválasztását támogatjuk. Azt az elvet tartanánk helyesnek, hogy a városkörnyék (volt járás) egész párttagsága közvetlenül, önállóan vállassza meg a 4—5 kongresszusi küldöttet”. A raagybajomi és környékbeli kommunisták többsége — még akkor is, ha ezt naponta nem nyilvánítja ki — a reformok és a haladás mellett áll ki. Támogatja az önálló arccal és erkölcsi tő. kével rendelkező állami és politikai vezetők törekvéseit, ha tetteik a nép érdekét szolgálják. Álláspontjuk szerint az MSZMP tagjainak zöme nem a visszarendeződést kívánja, ezért a párton belüli változtatásokra voksolnak, elítélik a gyakran „színt változtatókat”, a látszatáéin ofcrácia képviselőit. Javasolják, hogy a nagybajami munkásőrbázist — az eddigi kedvező hasznosítás jegyében — jobban kapcsolják be az ifjúsági turizmusba. Szűrös Mátyás, az Országgyűlés elnöke a Parlamentben fogadta Natwar Singh indiai külügyi államminisztert, aki hivatalos látogatáson tartózkodik hazánkban A nagybajomi kommunisták TETTEKET VÁRNAK, A REFORMOKRA VOKSOLNAK Rendkívüli állapot Sri Lankában A napról napra terjedő sztrájkok miatt a Sri Lankad kormány rendkívüli állapotot rendelt el. Ez kedden este lépett érvénybe — jelentették kedden a hírügynökségek Randzsan Vidzse- ratne külügyminiszter bejelentésére hivatkozva. Vi. dzseratne kijelentette: kényszerintézkedésről vain szó, mivel csak így lehet fenntartani az ország számára létfontosságú szolgáltatásokat, a rendet és a törvényességet. A kormány e lépésének közvetlen előzménye az, hogy néhány nappal ezelőtt heszüntették a munkát a szigetország állami alkalmazottai, s akciójukhoz hétfőn csatlakoztak a magánbuszvezetőik. Széffthldrogéitkufafás A Kőolajkutató Vállalat hajdúszoboszlói üzeme csaknem 15 éve végez önálló szénhidrogénkutatást Kelet-Magyar- országon. A kutatás — és a kitermelés is —nehéz földtani körülmények között, egyre nagyobb mélységekben zajlik; Derecske határában például 5205 méteres mélységig jutottak. Felvételünk a fúrta—mezősasi lelőhely 9-es munkahelyén készült, itt már 2215 méter mélységben járnak a kutatófúrással. (MTI-fotó — Oláh Tibor felvétele) AMBRIKAI TÖRVÉNYHOZÁS Ötéves időtartamra megkapjuk a legnagyobb kereskedelmi kedvezményt Az amerikai képviselőház megajánlási bizottsága egyhangúlag jóváhagyta a törvényjavaslatot, hogy Magyarország (az eddigi évenkénti hosszabbítás helyett) ötéves időtartamra kapja meg az úgynevezett legnagyobb kereskedelmi kedvezményt. A törvényjavaslat a közeljövőben a képviselőház elé kerül, ahol elfogadásra számíthat, akárcsak — a várakozások szerint — a szenátusban. A törvény július 4-én lépne életbe, de ez így technikai okokból későbbre tolódik. Amint a törvényhozás illetékesei hangsúlyozták: ezúttal először fordul elő, hogy egy kelet-európai országot kivonjanak a Jack- son—Vanik-féle módosítás alól. Az amerikai kereskedelmi törvény e cikkelye 1974 óta csak olyan országoknak biztosítja a legnagyobb kedvezményes eljárást, amely lehetővé teszi a szabad kivándorlást. A jelenlegi képviselőházi döntés Magyarországot (elismerve az ft. területen bekövetkezett változásokat) öt évre kiveszi a törvény hatálya alól és — az illetékesek szerint — az öt évre megadott kedvezmény megfelelő lehetőségeket ad a gazdasági kapcsolatok hosszú távú fejlesztéséhez.
