Somogyi Néplap, 1989. június (45. évfolyam, 127-152. szám)

1989-06-20 / 143. szám

Somogyi Néplap 1989. június 20., kedd INTERJÚ HORN GYULÁVAL (Folytatás az 1. oldalról.) jük a román párt, vagy a román vezetés belpolitiká­ját. Tehát én úgy ítélem meg, hogy ebbe az egész magatartásba illeszkedik be­le ez az esemény. — Románia nem attól érezheti sértve magát, hogy 1956 után egész más volt a magyar és a román párt vi­szonya? És tulajdonképpen meglehetősen egyforma utat kezdtünk és jártunk. — A kezdet valóban egy­forma volt, de azután foko­zatosan nőttek a különbsé­gek, a stílusbéli jegyek kü­lönbözőségei, a politikáknak az eltérései főképpen a bel­ső helyzettel vagy a nemze­tiséggel, a nemzetiséghez való viszonnyal kapcsolat­ban. De kezdetben is, azt hiszem, már 1956. novem­ber 4-ét követően is meg­mutatkoztak elég jelentős különbségek. És ezek foko­zatos növekedése vezethetett el ehhez a magatartáshoz. • — Az a tény, hogy Nagy Imrét és társait éppen Ro­mániában tartották fogva, valamiféle kötelezettséget jelenthetett egészen mosta­náig a magyar kormányzat­nak. Talán ilyen alapon kér­hetnének számon rajtunk bármit is a románok? Ebben a kérdésben talán ez is ben­ne van. — Én ezt nem hiszem, nem, mert ebben Románia csak közvetítő szerepet ját­szott, tehát Nagy Imre sor­sának alakulásában nem a román vezetés játszott meg­határozó szerepet, nem volt értelmi szerzője az ítéletnek. — Mit kell érteni azon, hogy a román külügyminisz­tériumban fogadták egyes országok diplomáciai képvi­seletének vezetőit és tájé­koztatták őket a Budapesten lezajlott ellenséges megnyil­vánulásokkal kapcsolatban kialakított román álláspont­ról? — Erről nekünk nincs pontos információnk, mi is csak különböző hírügynök­ségi jelentések alapján ér­tesültünk róla. Azt se tud­juk pontosan, hogy kiket fo­gadtak vagy kiket tájékoz­tattak, a konkrétumokat nem ismerjük. — Figyelemre méltó, hogy Jan Fojtik, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának titkára né­hány héttel Ceausescu prá­gai látogatása után a román reagáláshoz hasonlóan na­gyon élesen szólt arról, ami ma Magyarországon törté­nik. Úgy fogalmazott, hogy a szocializmus megújításá­nak zászlaja alá nem egy esetben ellenforradalmi erők állnak Magyarországon. Idő­ben ez a csehszlovák meg­nyilatkozás szembetűnően egybeesett a romániai rea­gálásokkal. Ehhez még hozzátenném azt, hogy a legújabb infor­mációk szerint Csehszlová­kia és Románia szinte egy­szerre mondta le az erre a hétre tervezett közös határ­vízi tárgyalásokat. — Ami Fojitik nézeteit il- ieiti, mi azokat jól ismerjük, hiszen ő nagyon gyakran fogalmazott meg kemény ál- lálsfoglalásolkat —•- nemcsak most, hanem a múltban is —, s ezek jellemitősan eltér­tek a legtöbb szocialista or­szág álláspontjától. Ugyan- aiklkor az ő véleményéit mi nem azonosítjuk sem Cseh­szlovákia Kommunista Pánt­ja Központi Bizottságának, sem pedig a prágai kor­mánynak az álláspontjával. Én úgy fogom fel, mint va. laimi egyéni véleményt, ame­lyet ugyanakkor nem tu­dunk elfogadná, hiszen ez meglehetősen durva beavat­kozás a magyar bedügyekbe, másfelől minősíti az itteni folyamatokat, - méghozzá rendkívül negatívan, har­madsorban pedig egyfajta felhívást is tartalmaz. Ezt ón az ő személyes vélemé­nyének tekintem. Másfelől viszont nem tudok olyan komoly eseményről, amely károsan befolyásolná a ma­gyar—csehszlovák kapcso­latokat, hiszen mind a poll, tiikai érintkezések folyama­tában, mind a gazdasági együttműködésben folya­matos az előrelépés a két ország között. Harmadsor­ban pedig, amikor Nicolae Ceausescu a közelmúltban • Prágában járt, gondosan ita- nulknáinyozituk a megjelenít dokumentumokat, s azokban egyetlen olyasfajta utalás sincs, amely valamiféle kö­zös nézetet fejtene ki a ma­gyarországi fejleményekkel, eseményekkel kapcsolatban. Ezeknek a konkrét eseteknek, hogy mit mondtak le most valamiféle gazdasági vagy egyéb alsó szintű találkozó kapcsán, feltehetően tech­nikai vagy egyéb okai van­nak. — Reagált-e hivatalosan a Szovjetunió arra, hogy a temetés előtti estén a Fidesz aktivistái tüntetést rendez­tek a Szovjetunió budapesti nagykövetsége előtt, sőt a temetés egyes szónokai a Magyarországon állomáso­zó szovjet csapatok azonna­li kivonását követelték? — Hivatalos reagálás nem történt, csak a szovjet saj­tóban megjelent írásokat is­merem, mint azt már emlí­tettem is, a tüntetés azon­ban nem használt a két or­szág kapcsolatának. Véle­ményem szerint ezek a megnyilvánulások nem ép­pen felelősségteljes gondol­kodásról árulkodnak. Ugyanis nekünk alapvető szükségünk van arra, hogy ne csak jóban legyünk a mai szovjet vezetéssel, ha­nem folyamatosan erősít­sük a kapcsolatokat, a bi­zalmat. Az ilyen szélsőséges megnyilatkozások ennek a jó szándéknak a gyengítését jelentik. A magyar . kor­mánynak nincs szándéká­ban, és nem is akar olyan helyzetbe kerülni, hogy ilyenfajta tüntetéseket ad­minisztratív eszközökkel tiltson be. Rendkívül fontos lenne az, hogy a közvéle­mény határolódjék el az ilyen jelenségeiktől. Annál is inkább, mert meggyőző­désem, hogy akár a tünte­tés, akár a Hősök terén el­hangzott, már említett egyik beszéd csak egy nagyon kis csoportnak a véleményét fe­jezi ki. Hozzáteszem, hogy abban nemcsak szovjetelle­nes kitételek voltaik, hanem nagyon éles, mondhatni át­szeli hangnemben fogalma­zott, gyűlölettől átitatott kommuniisitaeilenes kijelen­tések is, amelyek végül is hasonló énzést válthatnak ki mások részéről. Tehát ez éppen nem a nemzeti meg­békélést és a közös cselek­vés ügyét szolgálja. — Engedjen meg még né­hány kérdést a magyar kül­politikát illetően, Carter el­nök egykori nemzetbiztonsá­gi tanácsadója azt javasol­ta a Magyarországra készü­lő Bush amerikai elnöknek, hogy kovácsoljon ki egy amerikai—nyugat-európai —japán együttműködést Ma­gyarország és Lengyelország megsegítésére. Tud-e már a magyar minisztérium konk­rétumokat mondani arról, hogy mit várhatunk Bush elnök látogatásától? — Elkezdődött a Bush-iá- togatás előkészítésének in­tenzív szakasza. Van egy közösen kialakított csomag- terv elképzelés, amely egyezményeket, tervezete, kot, megállapodásokat ölel fed, szándéknyilatkozatokat és konkrét, mindenekelőtt gazdasági vállalkozásokat. Természetesen aligha való­sul meg mindez a látogatás alatt vagy közvetlenül előt­te, hiszen egy hónap sincs addig. Viszont Bush einök látogatása nagyon sok olyan új vállalkozás elindításéhoz adhat nagy ösztönzést, amely új fejezetet nyithat a ma­gyar—amerikai kapcsola­tokban. — Gorbacsov NSZK-beli látogatásának volt-e üzene­te Magyarország számára? — Mindemképpen. Az egyik üzenet az volt, hogy megfogalmaztak, illetve alá­írtak egy megállapodást, amelynek a lényege azt fe­jezi ki, hogy új Európát kell teremteni, amely mentes e hegemon törekvésektől. Ez különösen a kis és. közepes országok — így hazánk — számára is rendkívül fontos, hiszen jelentősen kiszélesíti az említett országok, köztük Magyarország mozgásterét, lehetőségeit, szolgálja törek­véseit. A másik: olyan szé­les körű gazdasági együtt­működési megállapodások megkötésére, aláírására ke­rült sor, ami számunkra ugyancsak biztatást jelent a magyar—NSZK kapcsolatok­ban. Végül a harmadik: ne­künk régóta az volt a véle­ményünk, hogy a Német Szövetségi Köztársaság kulcsfontosságú szerepet tölt be nem csupán Euró­pában, hanem a kelet—nyu­gati viszonyban is. Ha a szovjet—NSZK kapcsolatok egész rendszere megválto­zik, új dimenziókat, új len­dületet kap, ez nagyon jó­tékony hatással lehet az egész európai helyzet ala­kulására. (MTI) Héthónapos szünet után június 19-én megkezdődött a hadá­szati nukleáris fegyverzet csökkentéséről szóló szovjet—ame­rikai tárgyalások újabb fordulója, A két kUIdöttségvezető: az amerikai Richard Burt és a szovjet Jurij Xazarkin négy- szemközti megbeszélésük előtt & Európai választás francia szemmel Gyengült a jobboldal Az európai parlamenti vá­lasztásokra Franciaország­ban kettős ellentmondás nyomta rá a bélyegét. A kampány sokkal jobban meg­mozgatta a hivatásos politi­kusokat, mint a választókat, másrészt szerepeltek ugyan az európai integráció kérdé­sei, de az esélyesek igazá­ból mind belpolitikai erő­próbának tekintették az összecsapást. Közvetlenül az eredmény is csak a belpoli­tikai erőviszonyok átrende­ződésére hathat. E szempontból értékelhető igazán a francia zöldek dia­dalmas áttörése is: ők a semmiből indulva 9 mandá­tumot szereztek a franciák 81-es kontingenséből. A fran­cia zöldek ifjú vezére, a 38 éves Antoine Waechter első­ként azt követelte, hogy az arányos választási rendszert állítsák vissza az országos választásokon is, hogy a zöl­dek így valós erejüknek megfelelően kerülhessenek be a Bourbon palotába. Me­legen támogatta ezt Le Pen, a szélsőjobboldali Nemzeti Front vezére, akinek a párt­ja vasárnap több mint 11,5 százalékkal a harmadik po­litikai erőként jelent meg a politikai porondon, ha a fennen remélt 15 százaléktól jól el is maradt. A „nagyok” ligájában a győztesek elégedetlenkedtek és a vesztesek ültek diadalt. A kormányzó szocialista párt két mandátumot nyert 1984-hez képest, vezetői mé­gis csalódottak: azt remél­ték, hogy listájuk a legna­gyobb aránnyal kerül ki a küzdelemből. A jobboldalon viszont a chiracista RPR és a giscardi UDF ujjongott, mintha nem is veszítettek volna 8 mandátumot. Szá­mukra a tét az volt, hogy ne maradjanak le a szocialista lista mögött és megszégye­nítsék a szakadárként, Si­mone Veil, volt euro-parla- menti elnök vezetésével kü­lön listán induló középpár­tiakat. A szocialistákat közel 5 százalék-ponttal megelőz­ték, Veil-ék pedig utolsó előtti helyre szorultak a mandátumot szerzett hat lis­ta között. Utolsó az FKP, 7,85 százalékkal: megszakadt a parlamenti és a helyi ta­nácsi választások javuló ten­denciája, aminek oka Georges Marchais főtitkár szerint a népi szavazók tar­tózkodása. A legfőbb francia tanul­ság: a hagyományos jobbol­dal pártjai tovább gyengül­tek, választási erejük össze­sítve a 37 százalékot sem érte el. Az egyesülés e pár­tok számára létkérdéssé kezd válni és a megújulás útját a választók nem a centris­ták külön zászlóbontásában látják. A zöldek és a nem­zeti front nagy sikere az 50 százalékot is meghaladó, re­kord tartózkodás arányával együtt arra mutat, hogy a franciák jelentős része elé­gedetlen a hagyományos po­litikai erőkkel és politiká­jukkal. Köztük az FKP-val is. amelynek külön vonalát, másfajta politikáját nem ér­tékeli illetve reálisnak tart­ja. László Balázs Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke június 19-én a Parlamentben fogadta Guy Charbonneau-t, a Kanadai Sze­nátus elnökét, aki az Országgyűlés elnökének meghívására tartózkodik hazánkban Normalizálódik a helyzet Kínában Pekingiben és a többi kí­nai nagyvárosiban — a leg­utóbbi súlyos zavargások színhelyén — normalizáló­dik a helyzet. A fővárosban kationja,i egységeik segítik a hatáságokait a közterületek megitászitírtásában — jelentet­te hétfőn a TASZSZ szovjet hírügynökség. A televízió híradó műso­rai és á központi lapok el­sősorban Teng Hsziao-ping június 9-dkii beszédével fog­lalkoznak. (Kína első számú vezetője ebben a beszédé­ben fogaltmaziba meg először a nyilvánosság előtt, hogy a pekingi diáktüntetések — egy „nagyon kis létszámú csoport” zavart keltő tevé­kenysége miatt — , .ellenfor­radalmi lázadásba” torkoll­tak, s a hadsereg ezt az „el­lenforradalmi lázadást” ver­te le.) Ugyancsak a beszédet tanulmányozzák az országos főhatóságokban, a központi és helyi intézményeknél. A KKP Központi Bizott­ságának kezdeményezésére a kínai demokratikus pártok vezetőinek részvételével ta­nácskozást tartottak Peking- ben. A felszólalók teljes tá­mogatásukról biztosították Teng Hszdao-pinget. Az Új-Kína hírügynökség jelenítette, hogy Csemgtu vá­ros külgazdasági kapcsola­tokkal foglalkozó bizottsága felszólította a külföldi vál­lalkozókat, térjenek vissza a tartományi székhelyre, mi­vel a városban teljesen helyreállt a rend. A Szabad' Szakszervezetek\ Nemzetközi Szövetsége hét­főn hivatalosain panaszt emelt a Nemzetközi Munka­ügyi Szervezetnél (ILO) a Kínáiban folyó megtorlások miatt. A szakszervezeti szö­vetség elítélte a kínai kor­mányt, amiért megsérti a demokratikus jogokat és fel­szólította az ILO vezérigaz­gatóját: sürgősen lépjen fel a kínai hatóságoknál az ed­dig hozott halálos ítéletek visszavonása érdekében. Andre j Szaharov Nobel- békedíjas fizikus, a szovjet törvényhozás tagja-, távirat­ban kérte George Bush ame­rikai, Mihail Gorbacsov szovjet és Francois Mitter­rand francia államfőt, Mar­garet Thatcher 'brit kor­mányfőt és Javier Perez de Cuéllar ENSZ-főtitkárt, hogy gyakoroljanak nyomást a 'kínai vezetésre a megtor­ló ítéletek beszüntetése ér­dekében. Szaharov jelenleg Nagy-Bnítanmiában tesz lá­togatást. A helyi sajtó beszámolói szerint Kínában eddig több mint 1300 embert vettek őri­zetbe. Albán—keletnémet tárgyalások Új szakaszába léptek Al­bánia és az NDK kapcsola­tai — állapította meg hétfőn Tiranában a két ország kül­ügyminisztere. Oskar Fi­scher és Reis Malile talál­kozója ni áttekintették a kétoldalú kapcsolatok min­den jelentősebb 'kérdését. Megállapodtak abban, hogy fejleszteni fogják kulturális, sport, utazási és tájékoztatá­si együttműködésüket — közölte Tiranából az ADN keletnémet hírügynökség. A tárgyaláson szóba ke. \ rült az. is, hogy megállapo­dást kötnek a keletnémet turisták albániai utazásá­nak lehetőségéről. Ez utób­bival kapcsolatban' a Reu­ter hírügynökség diplomá­ciai forrásokra; hivatkozva jelenítette: Albánia biztosí­totta az NDK-t, hogy jól őr­zik az albán határokat, utalva ezzel az olyan orszá_ gokra, mint Magyarország, amelyeken, keresztül több keletnémet állampolgár igyekszik Nyugatra jutni. Magánszemélyek, közületek, figyelem ! A KESZTHELYI VÁROSGAZDÁLKODÁSI VÁLLALAT FELAJÁNLJA SZABAD KAPACITÁSÁT az alábbi tevékenységekre: Parképítő részleg: parkok, terek, utak, járdák, díszburkolatok készítésére, felújítására Asztalosüzem: épület-asztalosipari termékek, íves külső és belső ajtók, ablakok, térelválasztók, fa burko­lóanyagok, kerítéselemek, falépcsők... stb. Érdeklődni: a részlegvezetőnél lehet! Cím: Keszthely, Városgazdálkodási Vállalat, Csapás úti új telep. Telefon: 12-068 Ingatlanközvetítő részleg: ingatlanok adásvételének teljes körű lebonyo­lítása, értékbecslések készítése Érdeklődni: Keszthely, Kossuth L. u. 12. Telefon: 12-530/38-as mellék. Szolid árak, megbízható minőség! Várjuk szíves megrendelésüket! Keszthelyi Városgazdálkodási Vállalat Telex: 35243 (214149)

Next

/
Thumbnails
Contents