Somogyi Néplap, 1989. június (45. évfolyam, 127-152. szám)

1989-06-20 / 143. szám

1989. június 20., kedd Somogyi Néplap 3 MÁR ELÉRIK A SZAMÓCA... A fő gond az ipari háttér hiánya Látogatás üzemekben Szorosabb gazdasági kapcsolatokat Kalinyini SZMBT-küldöttség Somogybán A szamócaháború „Lefutó­ban” — már csaik azért is, meint elérik ez a gyümölcs. A sebek azonban frissek, és miint minden háborúnak, en­nek is csak vesztesei van­nak. Ám érik a málnai, a meggy, a bogyósok... Mi lesz? Nem a beavatkozás szándéka vezette a megyei tanács termelési és ellátási főosztályát, amikor tegnap délutánra egy asztalihoz in­vitálttá az érdekeltbeket. Ahogy Keszthelyi Sándor, az agráriroda vezetője mondta: a termelőd elége­detlenség, a problémák olyan mértékűek, hogy vala­miféle megoldást keli ke­resni. Ehhez a legcélraveze­tőbb út az lehet, ha min­denki szemtől szemben fej­ti ki véleményét. Eljött két kistermelő: Vránics Gyula és Vancsura János; ott volt Németh Gyula, a Zöldért f őotsztály vezetője, Mádai Ádám, a Mészöv főkentésze, Bukovics József, a kadarkú­Döntött a Demisz-dnökség Együttműködés meghatározott célokért Tegnap délután — meg­alakulása óta- először — — ülést tartott a So­mogy Megyei Demisz el­nöksége. Az egyik legfonto­sabb napirend az MSZMP Somogy Megyei Bizottságá­val folytatandó tárgyalásra való felkészülés volt, amely­ről még a küldöttgyűlésen határoztak. Nagy vita bon­takozott ki arról, milyen ál­láspontot képviseljenek az MSZMP-vel való együttmű­ködésben. Bonyolította a kérdést az is, hogy a fiata­lok szerint ma meglehetősen nehéz megmondani, hogy a sokszínű kommunista párt­ban végül is kikkel lépjenek szövetségre. Mások vitatták: valóban kell-e a szoros szö­vetség, s akadtak, akik azt mondták, hogy mielőtt a megyei pártbizottság képvi­selőivel leülnek, tárgyalni kell az MSZMP helyi veze­tőivel, mert ott sincs meg mindenütt a közös nevező. Különösen áll ez Fonyód és Boglárlelle térségére. Végül arra az álláspontra helyez­kedtek, hogy keresik az együttműködést — mint ahogy minden más párttal és szervezettel —, az MS és szervezettel —, az MSZMP-vel is, de szövet­ségre azoknak a céloknak a megvalósításában lépnek, amelyek az ifjúság érdekeit szolgálják. — Nem szabad azonban szem elől téveszte­nünk az MSZMP-vel való tárgyalásnál — mondta a boglárlellei Molnár Dénes —, hogy szükségünk van egymásra. „Egy felépítésében, műkö­dési módjában megváltozott MSZMP-vel kívánjuk szo­rosra fűzni kapcsolatainkat, és ebben a változásban az MSZMP- és egyben Demisz- tagtársaink révén magunk is részt kívánunk venni...” ... A két szervezet együtt­működésében elutasítjuk a paternalizmus minden meg­nyilvánulását, és adott kér­désekben fenntartjuk az el­térő álláspont képviseleté­nek jogát — szögezik le a fiatalok. Az elnökségi ülésen dön­töttek abban is, milyen ál­láspontot képviseljen a So­mogy megyei Demisz a szö­vetségi tanács ülésén a volt KISZ vagyonának felosztá­sával kapcsolatban. (— i — r) ti áfész elnöke, Szőke János, a segesdi tsz fő-ágazatvezető- je, Sólymos Endre, a megyei kentbarátszövetség titkára és természetesen a tanácsi főosztály néhány munkatár­sa. A szamóca, a málna, a meggy termelését illetően Somogy az ország első há­rom megyéje közé tartozik. Ez a három gyümölcs a ter­melőknek évente százötven- százhatvam millió forint be­vételt jelent. A termelésből adódó ciklikusság!, az érté­kesítési, felvásárlóisi zavarok így az átlagosnál is érzéke­nyebben érintik a megyét, elsősorban a termelőket. Nem kis pénzről van szó és nem kevés megtermett ér­tékről, amelynek egy része esetenként — mint az idén a szamócánál — veszendőbe megy. Tavaly a tarméshiány miatt keletkeztek viták, az idén a fölösleg elhelyezése akozott gondot. A tegnapi rendhagyó meg­beszélés fő jellemzője nem az volt, hogy ebben a hely­zetben ki és hol mulasztott. Az esetenként pergőén fel- csajttanó, szenvedélyes esz­mecsere során kivétel nél­kül minden résztvevő azt kereste: miiként háríthatóak öl a továbbiakban a gondok. Sólymos Endre szerint a bajok fő oka, hogy a ter­melő- és az értékesítő szfé­ra között az elmúlt évek­ben szakadék alakult ki. Ezért olyan mechanizmusra van szükség, hogy a terme­lő az értékesítés utolsó sza­kaszában kialakult árból részesüljön, vagyis,, ha ex­portra kerül, abból, ha belföldre akkor, abból. Ö javasolta azt is, hogy old­ják fel azt a tanácsi rende­letet, miszerint a városok­ban az őstermelők külön en­gedéllyel árusíthatnak, hi­szen ez enyhíthet a mosta­nihoz hasonló fölöslegek értékesítésénél. (Mint el­hangzott, ez rövidesen meg­történik) Kiderült a vitából — utalt erre Szőke János, Németh Gyulai, Mádai Ádám, Buko­vics János is —, hogy a So­mogybán termelt szamóca, málna, meggy sokszorosa a megyei fogyasztói igénynek Talán a legsúlyosabb el­lentmondás az, hogy hiány­zik ezeknek a gyümölcsök­nek az ipari feldolgozód hát­tere. Feldolgozásra há­rom-négyszáz kilométerre kell szállítani' olyan gyü­mölcsöt, amely fokozottan romlandó, leszedése után minden órával veszít érté­kéből. Elhangzott olyan ja­vaslat, hogy célszerű volna valamilyen módon a Nagy­atádi Konzervgyárban fel­dolgozni. Volt, aki a vita sarán a megfelelő integráció, irá­nyítás hiányát kifogásolta; volt, aki bírálta a szerződé, sek lazaságát, a fegyelme­zetlen kapcsolatokat,_ de voüt,, aki fölösleges bürok­ráciának ítélte a szerződést, miivel úgyis a piac dönt. Hasznos ötletek, kivite­lezhető javaslatok sora hangzott el. Jó lenne, ha ezek a tegnap délutáni vita. záróval nem rekednének meg! Talán akkor megérjük, hogy ez a mostani volt az utolsó szamócaháború. (Vörös) KISZOLGÁLTATOTT KERTBARÁTOK Ma Budapesten összeül­nek a kertbarátok, hogy megvitassák tapasztalatai­kat és előmozdítsák közös problémáik megoldását. Kül­döttként lesz jelen Fábos József, a népfront, valamint a szentjakabi művelődési ház égisze alatt működő kertba­rátkor elnöke. A toponári kertbarátkor 10 éve alakult, jelenleg 20 tagja van. Fábos József nyugdíjas mentőgépkocsi-vezető akkor vált igazán kertésszé, ami­kor otthagyta a gyakran szi­rénázva száguldó gépkocsi volánját. — Alig vártam ezt a nyu­galmat — jegyzi meg, mi­közben szemre is szép cse­resznyével és eperrel kí­nál. Nem titkolja: büszke ember. Büszkén rakja elém az okleveleket is, amelyeket gyümölcseiért kapott külön­böző kiállításokon. — A kertbarátok erőfeszí­tésének egyik jutalma, hogy elmondhatják: „ezt én ter­meltem.” — Az eperpalán­tát — teszi hozzá — egy ne­ves professzortól szereztem. Tavasszal ültettem, és már meg lehet kóstolni a ter­mést. A kertbarátmozgalom fő célja — fejtette ki —, hogy előmozditsa az átlagosnál több és szebb zöldség, gyü­mölcs termelését. Ezért elő­adássorozatokat indít — fő­ként ftmtos biológiai és technikai kérdésekről —, szakmai kiadvánnyal segíti a tagokat, összejövetelein pe­dig lehetőséget nyújt a ta­pasztalatcserére. Gondként a kisgépszerzés nehézségeit és a magas költ­ségeit említette, s azt hogy nem kapnak úgynevezett kis „kiszerelésiben vegyszere­ket, növényvédő szereket. — Bennünket nem illet meg a forgalmiadó-vissza- térítés, így jóval magasabb áron jutunk például kapáló­géphez, mint egy állami vál­lalat. Ezen változtatni kel­lene. Szükség volna valami­féle érdekvédelemre is, meg egy kicsit több jogra. Enél- kül ugyanis a kertbarátkor nem több, mint a művelődé­si ház bélyegszakköre — per­sze jogi értelemben. A nép­front tiszteletre méltó tá­mogatása jól jön, de nem elég, mondta a ltertbarátkör- elnök. Lesz tehát miről beszélni a mai országos kertbarát­találkozón. sz. N. Kéttagú SZMBT-küldött­ség érkezett tegnap Kapos­várra Nyikolaj Petrovics Maszlennyikovnak, a Szov­jet—Magyar Baráti Társaság Kalinyin területi elnöksége tagjának vezetésével. Ny. P. Maszlennyikovot, a Kalinyini műszaki főiskola tanszékvezető tanárát, a Szovjetunió hősét arról kér­deztük, milyen programokat szerveznek a testvérmegyé­ben, hogy jobban megismer­jék hazánkat, Somogyot. — Az SZMBT értékes te­vékenységet fejt ki az ipari vállalatoknál, az oktatási in­tézményekben, köztük a fel- sőfokúakban, mint a műsza­ki főiskola, aztán az isko­lákban. E találkozók min­dig kapcsolódnak a Magyar Népköztársaság valamilyen eseményéhez, például min­den ünnepéről megemléke­zünk. Sokat segítenek azok a magyar katonatisztek, akik városunkban a katonai aka­démián tanulnak. Eljárnak az iskolába, a vállalatokhoz, nagyon gyakran vagyunk együtt. Megemlítem, hogy egy magyar őrnaggyal együtt szerepeltem az ápri­lis 4-i ünnepségen, amelyet Magyarország felszabadulá­sának tiszteletére rendez­tünk. — Mi áll e társaság tevé­kenységének a középpontjá­ban? — Alapvető feladatunk­nak tartjuk, hogy minden szocialista ország esemé­nyeiről megemlékezzünk. Most nagy a változás orszá­gukban és a miénkben is. Sok az erről szóló anyag, az emberek nagyon érdeklőd­nek minden iránt. Az is iz­gatja őket, ami nálunk van, és az is, ami önöknél, a ba­ráti szocialista országokban van. Feszült az érdeklődés, és arra vágynak az embe­rek, hogy kielégítsük ... — Milyen céllal érkezett a küldöttség Kalinyinből? — Engem most, a vizsga- időszakban azzal engedtek el a műszaki főiskola pro­fesszorai, hallgatói, hogy is­merkedjek meg az itteni helyzettel, nézzem meg mi van itt, aztán osszam meg velük benyomásaimat. Re­mélem, hogy sok találkozó­ra, beszélgetésre lesz lehe­tőségem. Ezeket nagyon vá­rom. Azt szeretném mindehhez hozzátenni — kapcsolódott a beszélgetésbe Igor Vaszilje- vics Szokolov, a kalinyini épí­tőipari vállalat pártbizottsá­gának titkára —, hogy na­gyon érdekel bennünket a A Borsodi Vegyi Kombinát műtrágyagyárának mészammon- salétrom-üzemében 172 milliós költséggel rekonstrukciót hajtottak végre, hogy javítsák a műtrágya minőségét. A BVK, a Prizma Tervezőszövetkezet és az aprítógépgyár szak­emberei kidolgoztak egy új granulálási technikát; ez lehe­tővé teszi, hogy a műtrágya szemcsenagyságát a megrendelő kívánsága szerint alakítsák. A most beépített rendszerrel sikerült növelni a szemcseszilárdságot is, így a műtrágya szállítása, kezelése, adagolása gazdaságosabb lesz gazdasági kapcsolatok ki­építése Somogy és Kalinyin terület között. „Rákapcsol­tunk a peresztrojkára, az át­alakításra. Van, amiben si­kert értünk el, és van, ami­ben még nem. Nagyon ér­dekeltek vagyunk a baráti, különösen a gazdasági kap­csolatok erősitésében. Ná­lunk most egy új vállalat alakul, s azért utaztam ide, hogy átadjam az építőiparra vonatkozó javaslatainkat itt, Somogybán, Kaposváron. Szeretném felhívni a figyel­met, hogy mire összpontosít­suk az erőfeszítésünket. Szó­lehet közös vállalat alakítá­sáról, aztán a tapasztalatok, az építőipari ismeretek köl­csönös kicseréléséről. S vár­juk majd az itteni építőipari vállalat küldöttségét Kali- nyinban, hogy ott véglege­sen megállapodjunk az együttműködésben. Hifner Ferenc, a Magyar­Szovjet Baráti Társaság me­gyei koordinációs bizottsá­gának elnöke elmondta: gaz­dag programot állítottak össze a kalinyini vendégek­nek. Az SZMBT budapesti köz­pontjában Bán Miklós osz­tályvezető hétfőn országos áttekintést adott a baráti munkáról. A küldöttség So­mogybán azzal ismerkedik meg, hogy egy-egy vállalat­nál — így a húskombinát­ban, a Kaposplastnál, a sió­foki GOV-nál, a Bázis Dél­dunántúli Építőipari Válla­lat kaposvári központjában, a Nagyatádi Cérnagyárban — hogyan tevékenyketnek az MSZBT-tagcsoportok. Fogadják a küldöttséget a megyei pártbizottságon, s meglátogatnak vendégeink egy szovjet katonai egységet is. A delegáció pénteken uta­zik haza. Lajos Géza Kell a fórum! Alig ért meg egy hóna­pot a kaposvári érdekegyez­tető fórum, máris megkér­dőjelezték létjogosultságát. Ugyanis legutóbbi ülésén, amelyet a Hazafias Népfront városa bizottsága hívott ösz- sze (az egyezség értelmében ugyanis minden alkalommal más vállalja föl a szervező­házigazda szerepét), a Fi­desz képviselőd kijelentet­ték: nem látják értelmét az órdelkegyeztető fórumnak, mert — minit mondták — nincs döntési joga, vélemé­nyét, javaslatait pedig a je­lenlegi hatalmi struktúrában úgysem veszi figyelembe senki. A fórum többi résztvevő­je azonban ezzel nem értett egyet. Dr. Gimesi Mihály főorvos például úgy véleke­dett, hogy ha valamely meg­vitatott kérdés esetén a hivatal nem is veszd figye­lembe a fórum véleményét (ami nem valószínű), a,z elhangzott észrevételek ak­kor sem maradnak pusztába kiáltott szavak, hiszen — mint mondta — megírja az újság vaigy más módon ke­rül a közvélemény elé; új gondolatokat indít el, s ezek később tettekben is megnyilvánulhatnak. Mások is úgy vélték: az őszinte szónak mindenféle hatalmi struktúrában van létjogosultsága. Sőt! Miinél demokratikusabb a struktú­ra, annál többször és több­féleképpen nyilvánul meg az emberek véleménye. A bajok — tudjük — akkor kezdődtek, amikor a véle­mény, a gondolat szigorúan magánterületnek számított, ahová be-, és ahonnan ki­lépni nem volt ajánlatos. Csak örülni jehet hát an­nak, hogy a fórum mindjárt a léte körüli vita után bizo­nyította hasznát. Elég, ha az MDF képvielőjefcént fel­szólaló Szigetvári György építésznek az oktatás céljai­ra hasznosítható épületek igénybevételével kapcsola­tos javaslatát vagy néhány felszólalónak a kaposvári hulladék tárolására vonat­kozó ötleteit említjük. A városi tanács műszaki osz­tályvezetője itt értesült elő­ször arról (az említett főor­vostól), hogy a kaposvári kórházban már alkalmaznak hőhasznosításra (viszonylag egyszerű és olcsó) hulladék­égető kemencét. S ha ezt „sokszorosítanák”, meg le­hetne gyorsítani a városban a hulladék — ahogy többen óhajtották — differenciált feldolgozását. Ahogy érdekesebb és szen­vedélyesebb lett a vita a közös dolgokról, úgy merült egyre inkább feledésbe a fórum létét megkérdőjele- zők hangja. Amikor pedig a szervezők azt javasolták, hogy a legközelebbit a de­mokrata fórum hívja össze — és a szervezet képviselő­je határozott igent mondott —, az egész „kéLl-e ez a fó­rum nekünk?” kérdés már csak amolyan felhőár- nyéknaik tűnt, amely rövid ideig takarja el a napot. (Szegedi)

Next

/
Thumbnails
Contents