Somogyi Néplap, 1989. május (45. évfolyam, 101-126. szám)
1989-05-13 / 111. szám
4 Somogyi Néplap 1989. május 13., szombat Vállalkozás is segíthetne Parkoló tehergépkocsik A tanács és az IKV a megmondhatója, milyen sokan kifogásolták már, hogy Kaposváron az utcákon, a tereken parkolnak a tehergépkocsik. Érthető a lakók panasza, hiszen ezek a járművek zajosak, szennyezik a környezetet és elfoglalják a személyautók számára fenntartott helyet. Egy időben elterjedt Kaposváron, hogy a teherautók számára a városon kívül alakítanak ki parkolóhelyet. Ám az utcákból csak nem akarnak fogyni a monstrumok. Virányi István, a városi tanács műszaki osztályvezetője arról tájékoztatott bennünket, hogy egyszer már megkísérelték a teherautók kitelepítését, számukra kijelöltek olyan helyeket, ahol parkolhatnának. Időközben kiderült azonban, hogy ennek nincs meg a „jogszabályi föltétele”, azaz semmilyen hatóság sem írja elő, hogy a fuvarozóknak telephely- lyel kell rendelkezniük. Ez a helyzet megváltozott. Egy ez év január elsején megjelent rendelkezés kimondja, hogy annak, aki fuvarozásra kap engedélyt, telephelyének lennie is kell. Ha ilyen nincs, kérheti, hogy engedélyezzék közterület használatát. Ha megkapja az engedélyt, díjat fizet. (1990-től ez azokra is vonatkozik, akik ez év január elseje előtt váltották ki a fuvarozási engedélyt.) — Azt szeretnénk, ha a teherautó-tulajdonosok telephelyet alakítanának ki maguknak a városnak egy erre alkalmas helyén. Érdekük ez, hiszen közterületen nem lehet hathatósan megvédeni a járműveket a rongálóktól, fosztogatóktól. Ezért mi azt javasoljuk, hogy összefogva alakítsák ki a telepet. — Vajon meggyorsítaná-e a tehergépkocsik kitelepítését, ha ebben a helyzetben akadna élelmes vállalkozó, aki a különböző érdekeket összehangolná és a hatóságoktól megfelelő támogatást kapna, törekvései megvalósításához? — kérdeztük végezetül. — Ezt is járható útnak tartjuk. Sz. N. A juhásznak hogy megy dolga? ÉLÉNKÜL A PIAC Tejesbárány — felvásárlást tartott a GYTV kaposvári kirendeltsége a volt kórházi célgazdaság állattartó-telepén. A vásár etedéi magángazdálkodók voltak, akik a tenyészanyag-utánpótláson felüli szaporulatukat nem kívánják tovább tartani. Rácz László, a GYTV-ká- rendeltség munkatársa elmondta: a „maszek” juhászok nem foglalkoznak báTejpor és sajt — exportra Hazánkban annak ellenére nincsenek fölösleges vaj-, illetve sajtkészletek, hogy az év eddig eltelt részében a tejipari 4 százalékkal több tejet vásárolt föl, mint a múlt év hasonló időszakában, s közben a belső fogyasztás 6—7 százalékkal visszaesett. Tavaly augusztus óta azonban erőteljesebb a külpiaci munka, NSZK- beli céggel vegyes vállalatot hoztak létre az európai exportszállítások gyors lebonyolítására. Növelték a könnyen eltartható tejpor gyártását; több évre szóló megállapodást kötöttek egy jugoszláv tejporgyártó céggé!, hogy a tejtermelés nyári csúcsidőszakában — .amikor a téli-tavaszi időszakhoz képesít naponta mintegy 40 százalékkal több tejet vásárolnak föl — partnerük bérmunkában vállal tejporkészítést. Az idén a konvertibilis elszámolású piacokra összesen több mint 40 millió dollár értékű sajtot, tejport és vajat küldenek, hazánkból. A napokban indítottak újabb szállítmányokat Ausztriába és az NSZK-ba az ott kedvelt juhsajtból. E két országba, valamint Nyugat- Európa országaiba — egy nagyobb osztrák kereskedő cég közerműködésével — az idén összesen 10 millió dollár értékű árut adnak el. Ezen felül .Svédországba és az Egyesült Államokba is szállítanak, összesen 12 millió dollár értékben, Libanonba 4 millió dollárért küldenek Hajdú és Kaskaval sajtot, Kuvaitiban, az Egyesült Arab Emirátusokban, illetve Jordániában 1—1 millió dollárért értékesítenek tejtermékeket. Szaud-Arábia ugyancsak vevője a magyar áruknak. rányhizlalással. így tőlük a vállalat a teljes évi szaporulatot felvásárolja és bérhizlalásra továbbítja a vállalkozóknak. A nagyüzemi partnerek közül is kevesen hizlalnak báryányt. A kirendeltség vonzáskörzetében a nagyüzemi juhtartás és -tenyésztés csökkenő tendenciát mutat. Kovács Gyula vásárosbéc- dióspuztai juhász 68 bárányt hozott átadásra. 300 anyabirkája van, a legeltetéshez szükséges területeket a helyi tsz-től béfili. Ö úgy véli, még meg lelhet élni a juhászaiból, de ciak akkor, ha a költségek csökkentése érdekében minden lehetőséget megragad az ember. Bácskái József is a magas költségekre panaszkodott. Ö a 475 anyajuhát a kaposmé- rői Latinca tsz-től bérli. Né- 'mi segítséget és nyereséget jelent számára, hogy az állomány mellett saját tulajdonban is tarthat 50 anyajuhot. Az idei gyapjúfelvá- sárilási árakra panaszkodik, fontolgatja a vállalkozás felszámolását. Kollégáival azt a rendelkezést, mely szerint csak a nagyüzemek kapnak árkiegészítést és ártámogatást. A bárányok teherautóra „sétáltak” és Pusztakovácsiba indultak — továbbra is magánvállalkozók gondozásába. Kasza Pál .és Purger Sándor a bogiári kombináttól bérelt istállóban kezdett kistermelői bérhizlaló vállalkozásba. A 14—18 kilós tejesbárányokat az agrárkutató vállalat gesztorsága mellett 30 kilósra hizlalják, majd a Gyapjúforgailmi visszavásárolja és exportra értékesíti. A vállalkozás így kevésbé tőkeigényes, a bérleti díjon felül csak a járulékos költségek terhelik a vállalkozókat. Tevékenységük biztonságát a felvásárló exportszerződése stabilizálja. Rácz László a mérlegelés közben elmondja, hogy az ő tevékenységük a szervezés, a lebonyolítás illetve a teljesítések időpontja után a külkereskedelem. A 26—28. kilós bárányokat Olaszország, a 30 kilón felettieket az arab országok vásárolják. A különböző hústípusú fajtákkal történt keresztezések után javultak a minőségi mutatók, élénkülni tetszik a piac. A termelők és a vállalkozók egyaránt ebben bíznak, mert olykor bizony a juhásznak és a kistermelőnek is szüksége van a birkatürelemre. (mészáros) Gyorsan apadtak a pénztárcák Pezsgő adok-veszek és busás kínálat, no meg a melegben is dermesztő primőrárak jellemezték a kaposvári hetipiacot. A vegetáriánusokat sokkoló hír, hogy már a téli vegyes zöldség kilójáért is elkértek 50- 60 forintot. Az új csomós zöldség nyeszlettebbjéért 20, a vaskosabb kötegekért 30 forintot mondtak. Továbbra is 170—200 forint a paradicsom. Semmivel sem látszott elérhetőbbnek a darabonként 10 forintos hegyes erős és 15-re tartott tölteni való paprika. A fejes káposzta kelendőségét is csak a 30—35 forintos ár mérsékelte. 10 forint volt a szemrevaló karalábé darabja, s tízszer ennyit kóstált az „olcsóbb” karfiol. Még mindig bukszaapasztó csemege a 70 forintos kígyóuborka és a tízzel drágább fürtös uborka. Beértük hát a fejes salátával, melyet 5-ért kínáltak. A harapásra ingerlő hónapos retek csomójáért 15 forintot fizettünk. Aki híján volt a szépérzéknek, s főként a pénznek, fele ennyiért is kapott. Keserű szájízzel vettük tudomásul a cukorborsó 50 forintos árát. Aki résen volt, 20-ért is kapott újburgonyát, jóllehet a legtöbb helyen 26—36 állt az ártáblán. 12-ér,t fogyott az óburgonya, s 8-ért is előfordult főzőhagyma. Mérettől függően 3-5 forint a tavaszi hagyma. Az ínyencek 130- ért vettek sampinyongombát és 100-ért laskát. A piac vastörvénye csődöt mondott a gyümölcsúj- donságok esetében. Az eperre például alig volt kereslet, mégis makacsul tartotta magát a 200 körüli ár. A májusi .cseresznye szerény zamatát csomónként 6-ért élvezhettük. Végeladás volt almából 20-ért. Nem engedtek egy lepkesúlyú csirkepár 220 forintos árából. Egy taraját zászlóként lengető kakas sorsa 200-ért pecsételődött meg. 280-ért alkudoztak egy négy kiló körüli tyúkpárra'. Meglehetős tojást darabonként 2,50-ért szerezhettünk be. A magán haláruda a 95 forintos ponty mellett 50-ért ajánlott busát. Ünnepi lakomákhoz vehettünk harcsát 300-ért, és konyhakész fogast 330-ért. Pünkösd előtt érthetetlen okból srófoltak a virágárakon. A pünkösdi rózsa csokra 15 ’forint volt, akárcsak a rózsa szála. Ugyanennyit kértek a harmatcsipkézte margarétáért. Ismét 30 forint a szekfű szála. B. F. Pártértekezlet helyett kongresszust Áz MSZMP kaposvári ♦ reformkörének álláspontja Az MSZMP-tagok kaposvári reformköre 1989. május 11-i összejövetelén megvitatta a KB május 8-i ülésének állásfoglalását, amely szerint 1989-ben országos pártértekezletre kerüljön sor. A reformkor ezzel szemben azt javasolja, hogy a pártértekezlet helyett hívják össze az MSZMP kongresszusát. A küldöttek kiválasztása a párt- alapszervezetek bázisán történjen meg. így látják biztosítottnak a párttagság politikai állásfoglalásának kifejezésre juttatását. Az MSZMP választási programjának kidolgozása és elfogadása — a kongresszusi előkészületek során — a párttagság teljes körét felölelő pártvita után történjen meg. Felhívják az MSZMP-tagságot és pártszerveit, tegyenek meg mindent az MSZMP belső megújulásáért, demokratikus működéséért, friss, a reformok iránt elkötelezett erők bevonásával. Kérik a Somogy megyei párt- szervezeteket, hogy felhívásukat vitassák meg. HÁZHÁBORÚ Meghökkentett egy fiatal- asszony panasza. Azt mondta, hogy férje állapota azért romlott -átmeneti javulás után, mert a lépcsőházban belekötött egy tagbaszakadt srác a környékről. Dulakodás támadt közöttük és az EKG megint csak kedvezőtlen képet mutatott. Megtudtam, hogy a hol csendes, hol hangos háborúság máf régebb óta tart lakók és fiatalok között. Szerinte a pingpongasztalt kellene az ablakok alól máshová telepíteni. Már ez ügyben hivatalokban is járt, de nem sok eredménnyel. Rám nézett, szemében nyugtalanság vibrált, amikor megjegyezte: — Azt hiszem, egyszer megvernek. Abban biztos voltam, hogy a srácok másként látják a kakaskodást. Nem tévedtem. Szerintük az a bizonyos dulakodás úgy kezdődött, hogy a férfi, aki egyébként nincs fizikai erő híján, nekiesett a srácnak a lépcsőházban, ahová az eső elől húzódtak be. Nem vállalkozom a döntőbíró szerepére. Ám az ügy megér néhány sort, mert ami ebben — ahogy mondani szokták téma —,_ az nem is a két generáció képviselőjének perpatvara, hanem az azt kiváltó ok. A kaposvári Béke u. 81— 83. (az említett csatározások színtere), a gyakorlóiskola közelében épült, mégpedig olyan szerencsétlenül, hogy a több száz fiatalt befogadó intézmény zajos sportpályája szinte a lakók ablaka alá nyúlik. A tervező a meggondolatlanságát még tetézte azzal, hogy a lakóházak és az említett sportpálya közé beékelt egy alig 20 négyzetméteres játszóteret — betonba épített pingpong- asztallal. Talán mondani sem kell, az itt épült házakban napközben úgyszólván lehetetlen pihenni. Amikor a lakók már nem bírják „cérnával”, nyílik az ablak és lezúdul egy goromba mondat. Még be sem csukják, fölér az alulról küldött, ugyancsak nem éppen simogató válasz. Minden megjegyzés növeli a feszültséget és néha, ahogy példánk bizonyítja, bekövetkezik a robbanás. — Így kell ennek lennie? — Az említett épület másik oldalán hatalmas kiterjedésű — a környékbeliek szerint több millió forintért kialakított —, fűvel borított, gyönyörű park van. Egyik sarkában az apróságoknak fantáziátlanul elhelyezett homokozót alakítottak ki. A terület nagyobb része azonban valamiféle „senkiföldje”. Az ottaniak sem tudták megmondani1, mi célt szolgál. Az biztos, hogy se nem park, se nem játszótér. — Nem elképesztő, hogy alig ötven méterre a gyereksereg egymás hegyén- hátán játszik, a sokba került pázsit, amely ideális játszótér lenne, kihasználatlan? — kérdezte tőlem az egyik lakó. — Padokat, asztalokat, hintákat kellene odatelepíteni, és csend lenne az ablakok alatt, megszűnne a háborúság, a félelem és a megfélemlítés, amely egymást gerjeszti. — Ez az átkozott pingpongasztal is már rég ott lehetne — jegyezte meg valaki. Az egyik srác nyomban rávágta: — Mi is azt szeretnénk. Szóval mindenki tudja ott, mit kellene és lehetne tenni, csak azok nem, akik ebben az ügyben valóban léphetnének. ' Szegedi Nándor A Képzőművészeti Kiadó kereskedelmi raktára viszonteladóknak! magánkereskedőknek! megvételre kínálja: képeslapok, poszterek, díszcsomagolók, társasjátékok, barkácstapéták NAGY VÁLASZTÉKÁT! Címünk: 8600 SIÓFOK, Somogyi u. ló. (Mezőgazdasági bolt mellett) Telefon: 84/10-574 Nyitva: naponta 8-tól 12.30 óráig (105317) PIACI KÖRKÉP