Somogyi Néplap, 1989. május (45. évfolyam, 101-126. szám)
1989-05-13 / 111. szám
AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLV. évfolyam, 111. szám Ara: 5,30 Ft 1989. május 13., szombat Befejezte tanácskozását az Országgyűlés Somogyi képviselő az interpellálok között — Rendkívüli ülésen tárgyal a Minisztertanács a kormányprogramról Az Országgyűlés májusi ülésszaka ségre, hogy az interpelláltnak joga tegnap interpellációkat és kérdéseket van a választ 30 napon belül írásban tárgyalt. Az elnöklő Jakab Róbertné közölni. Több interpellációt ugyanis felhívta a figyelmét az új miniszterek- még a korábbi miniszterekhez nyúj- nek arra a házszabály adta lehető- tottak be a képviselők. Ezt követően Szalai Géza (Budapest, 20. vk.), a Ggnz Szerszámgyár Vállalat vésnök szakmunkása interpellált az igazságügy-miniszterhez a Büntető törvénykönyv módosítása, a jelenleg érvényben lévő halálbüntetés eltörlése tárgyában. Hangoztatta, hogy az emberi humánum eszméinek maradéktalan megvalósítása és az emberi jogok egyetemes nyilatkozatában foglaltak következetes alkalmazása megköveteli, hogy hazánkban békeidőben egyszer s mindenkorra töröljék el az ítélkezésből a halálbüntetés intézményét. Kulcsár Kálmán válaszában szólt arról, hogy ha Interpellálni kívánok az idényüzemelésű élelmiszer- kereskedelem érdekeltségé- m k javítása érdekében. Közismert, hogy az idegenforgalomban részt vevő kereskedelmi szervezetek számára az idegenforgalom többletterheit a központi szabályozás 1988. december 31-ig, részben elismerte, ugyanis a szezonálisan üzemelő élelmiszerüzletek a forgalmuk után 3 százalékos nyereségadó-kedvezményben részesültek. E kedvezmény 1989-ben megMagyarország Európa szerves része kíván lenni, akkor azokat a föltételeket, amelyek ezzel járnak, vállalnia kell. Ezért nem vitatta a halálbüntetés eltör- . lésének szükségességét. Amíg az ezzel kapcsolatos vita nem zárul le, s a parlament nem jut megfelelő döntésre, addig is tenni kell bizonyos lépéseket. A kormány a parlament legközelebbi ülésszakára törvény- javaslatot terjeszt be, amely az úgynevezett állam elleni bűncselekmények esetében kiszabható halálbüntetés lehetőségét kívánja megszüntetni. A miniszter a halálbüntetés megszüntetéséig szükségesnek tartotta bizonyos szűnt. Az élelmiszer-kereskedelem gazdasági helyzetének javítása érdekében egy kedvezőbb központi intézkedés bevezetésére került sor. Nevezetesen: az élelmiszer-kereskedelmi tevékenységet végző gazdálkodó szervezetek 40 százalékos nyereségadó-kedvezményt kapnak. Ez tehát valameny- nyi élelmiszer-kereskedelmi tevékenységet folytató szervezetet érinti és nem veszi figyelembe azokat a többletköltségeket, amelyek az idegenforgalmi feladatok végátmeneti moratórium bevezetését: ne szűnjék meg a halálbüntetés kiszabásának lehetősége, az Elnöki Tanács azonban hozzon saját maga számára olyan döntést, hogy amíg a> viták nem zárulnak le, s alkotmányi döntés nem születik, nem utasít vissza kegyelem iránti kérelmet. így kiderülhetne a gyakorlatban, hogy mit jelentene a halál- büntetés esetleges eltörlése. Felhívta a figyelmet arra is, hogy ha az alkotmányban rögzítjük az élethez való jogot, akkor az egyben a halálbüntetés eltörlését is jelenti. i A miniszter válaszát a képviselő és az Országgyűlés is tudomásul vette. zése során merülnek fel (fenntartási, tatarozási, szállásköltségek, kamatterhek stb.) Az idegenforgalom mint húzóágazat az elmúlt időszakban jelentős mértékben hozzájárult az ország fizetési mérlegének javításához. Somogy megye idegen- forgalma, mely a Balaton- partra alapozódik, jelentős szerepet játszik az ország idegenforgalmában, hiszen a hazai kereskedelmi szálláshelyek 24 százaléka megyénkben található. Ezért az idegenforgalom minőségi vonásainak erősítése nemcsak megyei, hanem országos ügy. Ennek egyik alapvető föltétele, hogy a Bala- ton-part ellátásában részt vevő kereskedelmi szervezetek működőképességüket megőrizzék. Ennek érdekében a helyi tanácsi szervek szükségesnek tartják, hogy az idegenforgalomban részt vevő kereskedelmi szervezetek vagy egyedi támogatásban részesüljenek, vagy a korábbi években is alkalmazott szezonüzletek forgalma után biztosított nyereségadó-kedvezményt megkapják. Békési László válaszában kifejtette, hogy alapjában véve kedvezően érintette az élelmiszer-kereskedelmi vállalatokat az új adótörvény, összesen 900 millió forintnyi adótehertől mentesülnek. Az a két vállalat, amelyről a Somogy megyei képviselő beszélt, nevezetesen a Kaposker és a Pannonkor rosszabbul jár kétségkívül, mivel e két vállalatnak az idén 4—5 millió forinttal több adót kellene befizetnie, minit tavaly, a régi adókonstrukció alapján. A pénzügyminiszter azt javasolta az Országgyűlésnek, hogy emiatt ne változtassanak az adótörvényen, hiszen az a belkereskedel(Folytatás a 2. oldalon) Zalántánál „kiegyenesítik" a Drávát Túlfejlett a zalántai kanyar a Dráván. Átvágásával 1988-ban kezdték meg ennek a folyamszakasznak a szabályozását. Hol tart most a munka? A Dél-dunántúli Vízügyi és Környezetvédelmi Igazgatóságtól Varga Dezső elmondta: a kanyar átvágása mintegy 100,5 millió forintba kerül. Az idén az új medervonalat kijelölő vizesárok kialakítása lesz a legfontosabb feladat. Ha az új meder elkészül, a folyó energiáját többszörösen is fel tudják használni. Az árok mélysége, amely az új meder lesz, 4,5 méter, a fenék szélessége 22,5 méter. A jobb parton 1400 méter széles kő- depónia épül, ebből el is készült már 1100 méter. A kanyarátvágáshoz elengedhetetlen volt több munka elvégzése a bevezető szakaszon. Ott, a bal parton 6 méter széles, 1 méter magas kődepónia épül. A jobb parton pedig már a múlt évben elvégezték a partbiztosítást. Most egy keresztgát építése folyik, s az idén tervezik egy következő létesítését is. Ennek a keresztgátnak az a szerepe, hogy a helyenként 250—300 méterre is kiszélesedett medret 170 méter szélességűre szűkítse. A munkák várhatóan 1990 májusára fejeződnek be. Ebben a hónapban szokott ugyanis levonulni a Dráván magas vízállással a zöldár. Az idén nem biztos, hogy bekövetkezik ez, hiszen eddig kevés volt a csapadék. A szabályozás befejezése után egységes meder alakul majd ki: javulnak a hajózás feltételei, s az árvizek levezetése is biztonságosabb lesz. (bánfai) Támogassák az élelmiszer-kereskedelmet Pásztohy András (Somogy m., 4. vk.), interpellációja a pénzügyminiszterhez Jubileum a vásárvárosban Szerdán nyit a tavaszi BNV ORSZÁGOS EGÉSZSÉGÜGYI ANKÉT SIÓFOKON REFORMTÖREKVÉSEK Éhbér helyett bért! — Korszerű eszközök kiállítása Tizenöt éves jubileumát ünnepli szerdán a tavaszi Budapesti Nemzetközi Vásár, mely hagyományosan a beruházási javak szakvására. A tizenötödik évforduló nemcsak ünneplésre, hanem rövid mérlegelésre is kötelezi a rendező Hungexpót. ' „Ha a gazdaság beteg, akár évtizedekig lehet meditálni rajta: melyek á gyógyulás feltételei? Ám, ha az embert támadja meg a kór: bizony végzetes, ha nincs azonnal kéznél a gyógyír”. A fenti idézet az egészség- ügyi dolgozók lapjában tá- rul_az olvasó szeme elé — elgondolkodtatóan. Ennek felismeréséig azonban — mint tegnap délelőtt Siófokon, a SZOT Ezüstpart üdülőben, az első előadás során dr. Fűzi István, az Egészségügy i Dolgozók Szak- szervezetének főtitkára kiemelte —, a társadalom egésze még nem jutott el. Az egészségügy továbbra is rendkívüli gondokkal küszködik, s ezek közül csupán az egyik a dolgozók fizetése, amely „éhbér”-szinten mozog. Itt lenne az ideje végre „béresíteni”, a megélhetéshez szükséges anyagiakat biztosítaná, hogy az orvosok ne kényszerüljenek elfogadni a hálapénzt. Az országos egészségügyi gazdasági műszaki tudományos továbbképző ankét kezdete előtt már csütörtök délután 22 hazai és külföldi vállalat, kiállításon mutatta be egészségügyben használatos műszereit az ultrahangos készüléktől a kórházi ágyig, a takarítóberendezéstől az egyszer használatos textíliákig. A tényleges szakmai program plenáris ülésekkel és az ankótra elfogadott pályázatok ismertetésével tegnap kezdődött és ma folytatódik. Több minit két évtizede minden második évben megszervezik az országos találkozót, amelyre idén több, mint 750-en érkeztek az ország különböző tájairól: kórházak, egyéb egészségügyi intézmények vezetői, orvosok, gazdasági és műszaki szakemberek. A kiállító cégek közül hatan nyugati országból (Ausztria, NSZK, Svédország) hozták el legújabb termékeiket. A résztvevőket Siófok tanácselnöke, dr. Gáti István köszöntötte. A tanácskozás legfőbb célja, megvitatni azt, hogy miként lehet a leggazdaságosabban és legeredményesebben hasznosítani a műszaki- tudományos ismereteket, eszközöket az egészségügyben — hangsúlyozta Nemes János, az Egészségügyi Dolgozók Szakszervezete gazdasági-műszaki rétegbizottságának titkára. Választ kell keresni arra a kérdésre is, hogy milyen új feladatokat vet fel a költségvetésben, a gazdálkodásban az egészségügy reformja, valamint, hogy miként kapcsolódhat még szorosabban az egészségügyi szolgáltatásokhoz a hazai biztosítási rendszer. Az egészségügyi reform lényeges eleme, hogy szociális alapon bírálják el: kinek milyen mértékben van szüksége gazdasági (állami) segítségre a gyógyuláshoz. Akinek nincs szüksége rá, az fölöslegesen ne kapjon támogatást, akinek viszont van, az akár nagyobb mértékben is. A korszerűsítéshez hozzá tartozik számtalan egyéb kérdés- is, így a szervezési, irányítási rendszer reformja. A siófoki ankét — tapasztalhatóan — sokrétű módon igyekszik választ és megoldást keresni az aktuális kérdésekre. Gy. L. A tegnapi sajtótájékoztató is a mérlegelés jegyében zajlott, a résztvevők rövid áttekintést adtak a fejlődésről. Horváth János, a BNV igazgatója és Szabó Imre államtitkár hangsúlyozta, hogy az eltelt idő alatt a vásár — a külföldi vélemények szerint is — .Magyar- ország nemzetközileg elismert, rangos kommunikációs és marketing jórummá vált. Ennek egyenes következménye, hogy a tavaszi BNV már kinőtte a kőbányai vásárterületet. Ez egyrészt jó, mert jelzi, hogy sem a magyar, sem a külföldi kiállítók nem akarják elszalasztani a magyar kormány beruházáspolitikájából adódó lehetőségeket, másrészt viszont terhelik a területet, zsúfolttá válik a kiállítás. Az idei tavaszi vásáron Magyarországgal együtt 28 ország, valamint Nyugat- Berlin és Tajvan mutatja be < újdonságait. Összesen Í861 kiállító tölti meg a standokat, s ezeknek több mint a fele külföldi. Legtöbb kiállítóval Ausztria és az NSZK érkezett, együtt közel hatszáz céggel képviselik hazájukat. Ezek a számok kevesebbek, mint tavaly, a kiállítóterület azonban nem csökkent, minden talpalatnyi hely foglalt! Az árucsoportok között a „csúcstechnológia motorjaként” emlegetett elektronika és elektrotechnika áll az élen, közel hatezer négyzet- méteren mutatják be a gyártók a legújabb termékeiket. Mellettük a legjelentősebb árucsoportok közé tartozik a járműipar, a gépipar és a vegyipar. Hagyományosan nagy teret kap az építőipar, amire az igény is megnőtt a kiállítók körében. Ennek egyik oka, hogy idén nem volt Construma, (építőipari szakkiállítás), a másik pedig, hogy az ágazat most került az Ipari Minisztérium hatáskörébe, ezért ők különösen nagy hangsúlyt helyeznek az „új” ágazatra. A magyar kiállítók bemutatkozását a sokszínűség jellemzi, amelynek erjesztője elsősorban a társasági törvény. A régi kiállítók mellett nagyon sok részvénytársaság, kft., pjt. és gazdasági munkaközösség kínálja termék- és szolgáltatásválasztékát. Egyéni vállalkozók is megjelentek a kiállítók között, bár számúik még mindössze kettő. A bankok szerepének növekedése is jól érzékelhető lesz a BNV-n, fél tucat bank kínálja majd szolgáltatásait, kötvényeit és részvényeit. Az idei vásáron nyolc terméket jutalmaztak nagydíjjal, tizenhármat pedig vásárdíjjal, melyek átadására hétfőn kerül sor. Akik tervezik, hogy ellátogatnak idén is a vásárvárosba, azok jó, ha tudják, itt is emelkedtek az árak. A napi belépő 40 helyett 50 forint lett, a szakmai belépőjegy ára 120-ról 150-re emelkedett. Az utazóknak a 33 százalékos vasúti kedvezmény továbbra is megmaradt. (Varga)
